Új Ember, 2020 (76. évfolyam, 1-52. szám)

2020-08-09 / 32. szám

6 tifímíe^ Egyház A segítőnek segít a Karitász: elektromos bicikli a kisszentmártoni védőnőnek A Katolikus Karitász elekt­romos biciklivel ajándékozta meg a háromszáz legszegé­nyebb település közé tartozó Kisszentmárton védőnőjét. Szente Szilvia öt baranyai kistelepülést lát el, de autó és jogosítvány hiányában eddig sok időt kellett fordítania a közlekedésre. A Felzárkózó települések prog­ram célja, hogy „a fogantatástól a foglalkoztatásig" elkísérjék azokat az embereket, akik Magyarország háromszáz leghátrányosabb hely­zetű településén élnek. Mellettük álljanak már a magzati korban, megadják számukra mind­azt, ami egy egészséges életkezdethez szüksé­ges lehet, majd a születés után egészen a fel­nőttkorig, a munka világáig kísérjék őket, akik olyan településre születtek, ahonnan napjaink­ban még komoly hátránnyal indulnak. A program jelenleg hatvanhét településen zajlik, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koor­dinálásával, a legnagyobb magyar karitatív szervezetek és számos más civil és egyházi szervezet részvételével. A hosszú távú prog­ram egyik kiemelt célja a fogantatástól számí­tott első ezer nap támogatása, hogy a hátrá­nyos helyzetű településeken születő gyerme­kek ne kezdjék azonnal lemaradással ezt a meghatározó fejlődési fázist. Ahhoz, hogy a magzatok egészségesen fejlődhessenek, szá­mos testi és lelki feltételnek kell teljesülnie a családokban. A program keretében a Katoli­kus Karitász kiemelten fontosnak tartotta, hogy együtt dolgozzon a kisbabás családok­hoz elsőként és legerősebben kötődő szakem­berekkel, a védőnőkkel, segítse a munkájukat és ezáltal a kisbabát váró vagy gondozó csalá­dokat. Kisszentmárton település védőnője még másik négy faluban is ellátja a szolgálatot. Au­tó és jogosítvány híján Szente Szilvia a helykö­zi járattal látogat el a körzetében lévő falvak­ba. Ezért a segélyszervezet úgy döntött, mun­kájának hatékonyabb ellátása érdekében a program keretében egy elektromos biciklit adományoz a védőnőnek, hogy gyorsabban tudjon eljutni a kistelepülésekre, és így több időt tölthessen az édesanyákkal és gyermeke­ikkel. Az elektromos kerékpáron kívül Ecsy Gá­bor, a Katolikus Karitász országos igazgatója babamérleget, légzésfigyelőt és egyéb nélkü­lözhetetlen gyógyászati segédeszközöket adott át a kisszentmártoni védőnőnek, akivel a szervezet segítői a későbbiekben is szorosan együttműködnek majd. A településen dolgozó karitász munkatár­­sak folyamatosan figyelemmel kísérik a kis­gyermekes családok mindennapjait, és szünte­lenül keresik azokat a lehetőségeket, amelyek által megerősíthetik őket az egészséges élet­kezdet feltételeinek megteremtésében. Forrás: Katolikus Karitász Fotó: Vermes Tibor/Katolikus Karitász Hamarosan elindulhatunk a Magyar Szent Család Zarándokúton A Székesfehérvári Egyházmegyében 2020 őszén átadhatják a Magyar Szent Csa­lád tematikus utat. Az egyházmegye 2017-ben másfél milliárd forint támoga­tást nyert, ennek felhasználásával való­sul meg a projekt, amely három telepü­lést és hét helyszínt érint. Az út fő állomásai a Székesfehérvári Egy­házmegye Látogatóközpont és Kiállítótér új épülete a beruházásban szintén érintett püspö­ki palota szomszédságában, valamint a Szé­kesfehérvári Egyházme­gyei Múzeum. A zarán­dokút fehérvári helyszíne­it Smohay András, a múze­um igazgatója, a projekt vezetője mutatja be. A Székesfehérvári Egy­házmegye és a város ab­ban bízik, hogy a fejleszté­sek hozzájárulnak a ma­gyar keresztény zarán­doklatok megismerésé­hez, miközben aktuális társadalmi üzenetet hor­doznak, a család fontossá­gát hirdetik és a lelki meg­erősítést szolgálják. Céljuk, hogy a projekt hatására Székesfehérváron a középkori erede­tű zarándoklatok a családok búcsújárásaként éledjenek újjá. A meglévő belvárosi épületekhez jól illesz­kedő látogatóközpontban egy történelmi örök­ség is láthatóvá válik: az egykori középkori várfal egy része, a hajdani Monostor-bástya. A látogatóközpont udvarán keresztül átjá­rási lehetőséget alakítanak ki a püspöki palota felső kertjébe, ahonnan gyönyörű látvány nyí­lik a palota homlokzatára. Egy szép allén ke­resztül érkezhetnek ide a látogatók, ami a vá­ros új turisztikai attrakciója lesz. A püspöki palota homlokzatának felújítása mellett az épület belsejében is folynak munká­latok, elsősorban a látogatói útvonal mentén. A fejlesztések során a mozgásukban akadályo­zott látogatókra is gondolnak. A harmadik helyszín, ahová a zarándokok megérkeznek - és egyúttal a székesfehérvári látogatás csúcspontja - az egykori ferences rendház, azaz a Székesfehérvári Egyházme­gyei Múzeum épülete. Az intézmény számára nagy gondot jelentett, hogy az egyre nagyobb számban érkező látogatókat nem tudták meg­felelő körülmények között fogadni, ezért az egész épületet újragondolták. Az épület hasz­nosítására és felélesztésére új funkciót találtak, Szent Ferenc szellemiségéhez kapcsolódva. Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye Fotó: Lakata Pál 2020. augusztus 9. Egyedülálló Mária-kálváriát adtak át Bükkszéken Szűz Mária-keresztutat adtak át július Reményeink szerint ezzel a Közép-Európán 26-án a Heves megyei Bükkszéken. A ti­ átívelő Mária-út-hálózat része lehet Bükkszék zenei stációból álló Mária-kálvária - mondta Sági Ferenc, a gyógyfürdőjéről is hír Magyarországon és Európában is egy e­­rős település polgármestere. dü­lálló. Forrás: Márton Miranda/Egri Főegyházmegye Fotó: Lénárt Márton­ ­ A stációk megáldásának al­kalmából Csizmadia István fő­esperes ünnepi szentmisét mu­tatott be a bükkszéki Szentlélek­­templomban. A liturgia után a hívek kör­menetben vonultak a Szent Anna-szoborhoz. Az esemény a stációk megáldásával zárult. Az eredeti tervek szerint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából két éven keresztül készítette a stá­ciókat megjelenítő alkotásokat a bükkszentkereszti Takács László. A művész úgy fogalma­zott: bízik abban, hogy minél több zarándok látogat majd el Szent Anna ünnepén a telepü- Hagyományos palóc Szent Anna-búcsút tartottak Balassagyarmaton Palócföld egyik legnagyobb és leglátvá­nyosabb közösségi rendezvényét immár huszonötödik alkalommal szervezték meg az Ipoly-parti városban, Balassa­gyarmaton. Július 26-án a Palóc ligetben felépített szabadtéri színpadon ünnepi szentmisét mutatott be Marton Zsolt vá­ci megyéspüspök Turas János plébános koncelebrálásával. A szertartás része­ként a püspök kiszolgáltatta a bérm­álás szentségét. A Szent Anna napján ünnepelt palóc búcsú szervezőinek szándéka, hogy ápolják a paló­cok szeretett patrónája, Szent Anna kultuszát, őrizzék a néphagyományt és erősítsék az ös­­­szetartozás érzését. A hagyományok szerint délelőtt búcsújáró népviseletes menet indult a Szentháromság­templomtól a Palóc ligetbe. A szabadtéri szentmisén a főpásztor a szent­ségekről beszélt, és külön szólt a bér­­málkozókhoz. El­mondta, hogy a bér­málás szentsége a Szentlélek munkájá­nak kiteljesedése. Jézus megígérte a Szentlélek kiáradá­sát, amely az első pünkösdkor meg is történt, és akarata szerint minden bér­máláskor megtörté­nik. Majd a bérmálási szertartás részeire emlékeztetett: a kéz­­rátétel azt fejezi ki, hogy az apostolok és utódaik kézráté­­tel által közvetítik a Szentlélek ajándé­kait a bérmálkozóknak. A confirmatio megszi­lárdítja a keresztségben kapott kegyelmet, az olajjal való megkenés a lelki pecsétet jelzi. Az olaj a bőség, az öröm és a gyógyulás jele. A krizma (fölkenés) által fokozottabban részesü­lünk Krisztus küldetésében és a Szentlélek tel­jességében. A pecsét egy személy tekintélyé­­nek, tulajdonosi mivoltának jele egy tárgyon. A bérmáíkozáskor a Szentlélek pecsétjét kapja a bérmálkozó. A bérmálkozás a beavatás szentsége, amely a felnőtt kereszténnyé válást jelenti. A püspök a szentbeszéde további részében a búcsúról elmélkedett. Példának állította a je­lenlévők elé Szent Annát és Szent Joachimot. Bálint Sándor néprajzkutató azt írta Szent An­náról, hogy az asszonynép kiváltságos patró­­nájaként tisztelte sok ügyében-bajában. Ha Szent Annára gondolunk, akkor eszünkbe jut a család és benne a nagyszülők, különösen a nagymamák szerepe. A hagyomány szerint Anna még látta az unokáját, a kis Jézust Názá­­retben, amikor a Szent Család Heródes halála után visszatért Egyiptomból. Marton Zsolt a nagymamáival kapcsolatos személyes emlékét is megosztotta a hívekkel. Úgy fogalmazott: „A nagymamáknak szobrot kellene állítani." A közelmúltban Ferenc pápa is méltatta a nagyszülők szerepét. A váci püspök arra buz­dította a jelenlévőket, köszönjék meg a nagy­mamák hűséges szolgálatát, és imádkozzanak, hogy mindig legyenek áldozatkész nagyszü­lők.­­ A nagymamák mellett hatalmas ajándék a nagyapák hűséges, csöndes szolgálata is, mint Szent Anna férjéé, Szent Joachimé. A nagyszülők fontosak az egészséges családi élet kibontakozásához. Jézus családban nőtt fel, tu­dunk más rokonairól is, fontosnak tartotta a családot - zárta homíliáját a főpásztor, majd Szent Anna és Szent Joachim közbenjárását kérte minden családért és nagyszülőért. A szentbeszéd után a megyéspüspök ki­szolgáltatta a bérmálás szentségét a fiatalok­nak, és megáldotta a családokat, külön kiemel­ve a nagyszülőket. A szertartás után a palóc falvak hagyo­mányőrző műsora következett, ami közös énekléssel zárult. Forrás: Váci Egyházmegye Fotó: MTI/Komka Péter

Next