Új Ember, 2022 (78. évfolyam, 1-52. szám)
2022-11-20 / 47. szám
2022. november 20. Szolgálat Űfímse<- 3 A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) évek óta támogatja a kárpátaljai magyarság oktatásában, nevelésében meghatározó szerepet betöltő karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumot. Az MKPK korábban már adományozott egy járművet az intézménynek, november 11-én pedig egy újabb kisbuszt kapott a középiskola. Már a háború kitörése előtt is nehéz helyzetben volt az iskola, hiszen diákjainak jelentős része messzebbről érkezik az intézménybe, és a tömegközlekedés hiányosságai miatt számos diák nem tudja önállóan megoldani, hogy iskolába járhasson. Az intézmény jelenleg 68 tanulójának szállításáról gondoskodik nap mint nap. Ezek az utazások három fő irányból valósulnak meg, ezért a líceum korábban három, egyenként 20-25 személyes buszt bérelt, ám ez hatalmas anyagi terhet jelentett. A költségek csökkentése érdekében az MKPK 2019-ben egy kisbuszt adományozott az iskolának. A háború kitörését követő még nehezebb gazdasági és társadalmi körülményekre való tekintettel az MKPK most ismét egy jármű adományozása mellett döntött, amely 21 fő szállítására alkalmas. A 21 millió forintból megvásárolt kisbuszt november 11-én vette át a líceum. Az átadási ünnepségen Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke és Tóth Jenő atya, a Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum intézményvezetője, valamint az intézmény diákjai és munkatársai vették birtokba az új járművet. Forrás és fotó: MKPK Sajtóosztály A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adománya Kisbuszt kapott egy kárpátaljai iskola r „Újuljatok meg telketekben és elmétekben" Országos cigány pasztorációs konferencia Máriapócson (Folytatás az 1. oldalról) Ez alkalommal az ország mintegy harminc településéről érkező, százhúsz roma és nem roma résztvevő hallgatta együtt a Magyar Katolikus Egyház cigánypasztorációban tevékenykedő lelkipásztorait. November 4-én, pénteken délután, a kegykép első könnyezésének emléknapján lovári nyelvű római katolikus szentmisét mutatott be Székely János szombathelyi megyéspüspök a kegytemplomban, melyen részt vett Palánki Ferenc debrecenhyíregyházi megyéspüspök is. A homíliát Szócska Ábel nyíregyházi megyéspüspök mondta. Idézte a 102. zsoltár sorait: „Megújul ifjúságod, mint a sasé." „A természettudósok szerint minden évben van egy időszak a sasfiókák kirepülése előtt, amikor a szülők már nem hoznak eleséget a fészekbe, hanem egy határozott mozdulattal kilökik őket a fészekből. A sas ilyenkor alászáll a fiókának, és feljebb repül vele. Ebben az időszakban önmagáról nem gondoskodik kellőképpen, nagyon fárasztó szakasza ez az életének (a fióka, ahogy megkapaszkodik benne, sokszor megtépázza a tollazatát is). A felnőtt madár szinte beleöregszik ebbe. Amikor azonban a fiókák kirepülnek, újra megerősödik, mintegy megfiatalodik. Ne a rendkívüli dolgokban keressük a megújulást - mondta e példa kapcsán Szócska Ábel -, hanem a mindennapokban, a hétköznapjainkban, mert a megújulás nem feltétlenül rendkívüli esemény, amely nagy fordulattal jár és bátorságot igényel. A megújulás megtörténhet a mindennapjainkban is, azáltal, hogy tesszük a dolgunkat. A bocsánatkérés megújító ereje és a megbocsátás öröme szintén megújulást hoz. Az igazi megújulás tehát maga a megbocsátás! - zárta szentbeszédét Szócska Ábel püspök." Ezt követően a Családvár épületében Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke tartott elmélkedést Megújulás a Bibliában, megújulás a cigánypasztorációban címmel. Miben kellene megújulni - tette fel a kérdést a főpásztor, melyre a következő válaszok érkeztek a közönség soraiból: tiszta, őszinte szó, amely az evangélium tisztaságából fakad; az igaz bűnbánat; megtérés; újrakezdés Istennel; szeretet; őszinteség; a másik elfogadása; a feltétel nélküli szeretet minden embertársunk iránt és megbocsátás. De mit is mond erről a Biblia? A Szentírásban két szó van az új kifejezésére, amelyre a magyar csak egyet használ. Az egyik a neosz görög szó, amely azt jelenti, hogy időben új, friss, nem régi. A kainosz szó pedig minőségi megújulást, új szintre lépést jelent. Mi ez utóbbi megújulást keressük - hangsúlyozta Székely János. - Ezt a megújulást nem az ember hozza létre, hanem ajándékként kapjuk. Az igazi megújulás Istentől van. Az újszövetségi történetben Jézus Kalamaumba megy, egy kis faluba a nagyvárosok helyett. Péter miatt megy oda, aki később az Egyház sziklája lesz. Hodászra, Napkorra és minden kis településre kell egy Péter, aki miatt az Úr elmegy oda - mondta a szombathelyi püspök. - A béna leengedése Péter házába a tető szétrombolásával járt. Péter azonban nem bosszankodott, befogadta Jézust, és mindenkit, aki vele jött. A háza fölé épített, bárka alakú templomban ma is megtekinthető az „ég felé nyitott" ház. Ilyen, az „ég felé nyitott" családi otthonokra van szükség, amelyben a gyerekek megérezhetik Isten közelségét. Először mindig a szívedben, aztán a családodban, végül a közösségedben újulj meg - összegezte az előadó. Gondolatmenete végén, a szinodális út kapcsán a főpásztor felvetette, hogy a lelkipásztorokat képezni kell a közösségépítésre, amelyben nem irányítanak, hanem együttműködnek. Az eucharisztiát is közösségibbé kell tenni, hogy a templomban megszólalhasson civil ember is. A templomban elhangzó tanúságtételek növelnék a hitelességet. Emellett az evangéliumnak meg kell jelennie cigány hagyományok köntösében a polgári tárasadalomban is - fejtette ki az előadó. - Legyen hitünknek egy cigány arca is! A kegytemplomban tartott parakliszon Kanyó Árpád hodászi parókus elmélkedését hallhatták a résztvevők. Rámutatott: a megújuláshoz három alapvető dologra van szükség. Vágyakoznunk kell és akarnunk kell a változást; lássuk meg a lehetőségeket a változásra; érezzük át felelősségünket: nekünk is cselekednünk kell, hogy a vágyott, Istennek tetsző megújulás megvalósuljon. A pénteki napot a nyírkátai és a hodászi gyerekek hagyományőrző kulturális műsora és kötetlen, baráti együttlét zárta. A második nap első előadásában Balogh Győző rakacai parókus beszélt a cigánypasztorációban tapasztalható megújulás missziológiai jellegéről. Kifejtette: a misszió az evangélium hirdetése a nem hívő közösségekben, és hitünk elmélyítése a valamilyen szinten vallásos cigányok között. A cigánypasztoráció egyik legfontosabb eszköze az inkulturáció, vagyis a cigány szokások, népi vallásosság „megszentelése", hitünkbe való beépítése, a babonák lefejtésével - emelte ki az előadó. Ezt követően Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita tartott interaktív előadást arról, hogy hogyan jelenik meg a megújulás a bizánci liturgikus szövegekben. Az egyes szövegeket nemcsak kivetítőn olvashatta a hallgatóság, hanem együtt énekelték a főpásztorral. Radomszki Lászlóné helyettes államtitkár Egy szívvel, egy lélekkel című előadásában leszögezte: a magasztosabb ügyekért, így a krisztusi egységért, társadalmi felzárkóztatásért csak együtt tudunk munkálkodni. A kormány, a politika egyedül nem tud eredményeket elérni, csak a civilek segítségével, a cigánypasztorációban dolgozókra támaszkodva. Az előadások után görögkatolikus Szent Liturgiát végeztek a konferencián részt vevő görög és római katolikus papok a bazilikában, melyen cerhári és magyar nyelven hangzottak el az imádságok. Kántori szolgálattal közreműködtek a hodászi cigány egyházközség tagjai, Lakatos Péter görögkatolikus atya, országos cigánypasztorációs referens gitárkíséretével. Hogyan tudnánk fényt meríteni és Isten fényében élni, hogyan lehetnének közösségeink ragyogóbbak, sugárzóbbak? - szentbeszédében Székely János püspök erre kereste a választ. Példaként említette az őskeresztényeket, akik lángoló hittel meghódították a Római Birodalmat, akik a borzalmas kínhalál ellenére sem tántorodtak el hitüktől. Szegénységük ellenére csak Rómában napi ezerötszáz szegénynek adtak enni; a rabszolgák is otthon érezték magukat közöttük. Mesélt egy cigány édesapáról, aki addig imádkozott, míg kábítószerfüggő fia megtért. Tudunk-e mi is ilyen erősen imádkozni? Megvan-e bennünk az őskeresztények hite, imádsága, hitelessége? Közösségeink akkor lesznek hitelesek, ha nem csak szavakkal hirdetjük a kereszténységet, az evangéliumot, hanem úgy is élünk mindannyian - hangsúlyozta a főpásztor. - Mi hirdetjük-e az evangéliumot? Merjük-e elhozni a szeretteinket a templomba, lelkigyakorlatra, zarándoklatra? Vannak helyek a világon, ahol ma is meggyilkolják a keresztényeket, de mi messze nem vagyunk ebben a helyzetben. Merjük-e a hitünket bátran megvallani akkor is, ha nem tapsolnak meg érte? Tanuljunk az első keresztények lángoló életéből! Tanuljunk tőlük hitet, imádságot, bátorságot! - zárta szentbeszédét Székely János püspök. Délután ifj. Nagy Zoltán egyházmegyei cigánypasztorációs megbízott adott betekintést a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs tevékenységébe, mely - miként fogalmazott - a hivatástudatra épül. Ez nemcsak munkahely, hanem elkötelezettség. A görögkatolikus papképzés fontos részévé vált a kispapok bevonása a cigánypasztorációba: rendszeresen látogatják a cigány közösségeket, tanodákat, családokat, mert szolgálatuk során szinte biztos, hogy találkozni fognak cigányokkal. Mindhárom görögkatolikus egyházmegyében aktív a tanodarendszer, ahol iskola után foglalkoznak a gyerekekkel, segítik, fejlesztik őket, sok helyen fürdeni, mosni is tudnak. Bátorítják őket a cigány kultúra gyakorlására, továbbadására. Fontosnak tartják a kis közösségek találkozóit, hogy egymástól is tanulhassanak. A fiatalokra helyezik a legnagyobb hangsúlyt, mert ők a jövő pasztorációs generációja, belőlük jó keresztényeket és jó vezetőket szeretnének nevelni, akik az Egyház tanítása mellett tovább tudják gondolni a saját közösségük jövőjét. „Legfőbb alapelveink tehát az ifjúság hitének megerősítése, bevonásuk az Egyház vérkeringésébe, rítusunk és hagyományaink ápolása, a peremen élők evangelizálása, zárt közösségeink nyitottá tétele mindenki felé" - ismertette Nagy Zoltán. Hiszen Jézus Krisztus azt mondta: „Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!" A program végén Lakatos Péter atya tartott rövid összefoglalót. A szervezők reményei szerint ezek a találkozók hozzájárulnak ahhoz, hogy kovászként megújuljon a családok és a közösségek élete. Forrás: Görögkatolikus Metropólia Fotó: Boldog Ceferino Intézet, Máriapócs Nemzeti Kegyhely