Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 27-52. szám)
1923-07-29 / 31. szám - Feleki Sándor: Melancholia / Versek
Ilonka. Aszerint, amint más és más az anyag, amelyből a tinta készült, más és más szer szükséges a fehérneműre ejtett tintafolt kivételére. A gubacs- és alizarintinta úgy tüntethető el a fehérneműről, hogy a foltot vízzel megnedvesítik s azután szörösen sóskasavval dörzsölik be többs végül lágy vízben kimossák. Eltűnik a toll akkor is, ha erősen hígított salétromsavval mossák. Mind a két anyag úgy fejti ki hatását, hogy föloldja a tinta színanyagát. Ugyanezt teszi a tiszta borszesz az anilintinta színanyagával. Anilintinta foltját úgy kell a fehérneműből kivenni, hogy tiszta borszesszel mossák. Az ezüstvagy ruhajelző tintafoltját jódos jódkáli oldattal kell ismételve mosogatni, így sárgás jóedzüst jön létre, s ez alkénes savas nátrium-oldattal mosható ki vászonból. M. B. A jó levegő mellett figyelemmel kell lenni a helyes táplálkozásra is. Minél több tej, tojás és vaj, kevés gyümölcs, annál biztosabban éri el célját, hogy meghízzék. Az étkezési idő pontos betartása és mértékletessége éppen a nyári időszakban nagyon indokolt. Gyorsabb és biztosabb eredményt lehet elérni, ha a reggeli és uzsonna tejhez három tetézett kávéskanál Ovomaltine-lalunk. Az Ovomaltine friss tejből, tojásból, malátakivonatból és kakaóból készült, koncentrált erősítő tápszer, kellemes ízénél fogva mindenki nagyon kedveli. 1847. július elején Petőfi Miskolcon járt, ahol Jóseffy Vilmos találkozott vele. Az erre vonatkozó érdekes megemlékezést dr. Friedlieber Ignác részletesen megírja a Pesti Hírlap 1907 május 26. és junius 23-iki számában. PETŐFI - KALENDÁRIUM 3 JULIUS 1845. A Pesti Divatlap hozza Petőfi arcképét; köre rajzolta Barabás. — 18>8. A Fővárosi Lapok megkapta Frankenburg Adolf „Emlékiratok" című munkáját, melybe Petőfi is írt egy verset, mely a következő: Olvastad ugyebár a bibliába' Az olajos korsó történetét? Az van megírva róla, hogy hiába ömlött, mert újra mindig megtelek. Ez olajos korsó az élet kéje. Azért kacagom a bolondokat, kik alig mártják nyelvöket beléje, Eszélytelen gazdálkodás miatt. A bölcs hosszú kortyokban hajtogatja a korsó édes nedvét untalan; Mért gazdálkodnék? amidőn jól tudja, Hogy minden percben ismét telve van. — 1809. Az Állatkertben bált rendeztek a Petőfi-szobor-nap javára. — 1880. A budapesti királyi törvényszék Aigner Lajos könyvkiadónak az Athenaeum irodalmi és és nyomdai részvénytársulat ellen Sándor művei tárgyában folyamatba Petőfi fölhívási perében Aignert keresetével lett elutasította. (Aignert az Athenaeum figyelmeztette, hogy a nagy költő kiadási joga az övék, ezt Aigner kérkedésnek minősítette, ebből keletkezett a pör.) Ezüst evőkészletek Bundai Mt. fr.ktr., J* ifj*«- Muitum körut fi. 82 4 1878. A kolozsvári Manner Polgár „Petőfi Ausztriában és Ausztráliában" címmel cikket közöl Meltzl Hugó tollából. 5 1888. A Budapesti Hirlap „Petőfi halála" cím alatt dr. Otrobán Nándor honvédezredestől érdekesket közöl a „Petőfi-muzeum" nyomán. cikk 1890. A Pesti Hirlap jelenti, hogy Vízaknán a nagy felhőszakadás következtében az Echo nevű régi sótornában három teljesen ép holttestre akadtak, melyekről azonnal megállapították, hogy azok az 1849. évi február 4-én vívott csatában elesett 300 honvéd holttestei közül valók . .. (Ez ütközet alkalmával írta Petőfi Sándor gyönyörű versét). Négy nap dörgött az ágyú Vízakna és Déva közt. Ott minden talpalatnyi Földet vér öntözött! 1891. Budapesten 70 éves korában meghalt Potemkin Alfonz vésnök, aki 1848 március 1ó-én a Landerer is Heckenast-féle nyomdában a „Mit kiván a magyar nemzet?" feliratú 12 pontot kiszedte. Mikor Petőfi, Jókai, Vasvári és Vachot nagy néptömeg élén benyomultak a Landerer-nyomdába, a legelső szedőnek a kezébe nyomták a 12 pontot, hogy rögtön és gyorsan szedje ki. Ez a szedő Potemkin Alfonz volt. (Pesti Hírlap.) 8 1877. A kolozsvári Magyar írja: „A „Narodnie Noviny" Polgár című lót újságban Székács M. nyitraivánkai lakos a következő valószínűtlen dolgot beszéli: Petőfi sírja a fehéregyházi határ első felében van, az északi oldalon lévő patak mellett, ugyanazon dűlőben, hol Petőfi mély sebet kapott ... Az elesett, de még élő Petőfit Varga Zsigmondhoz vitték, hol halálos sebe következtében csendesen kimúlt. Herde báró közös sírt ásatott s abba temettette el más társaival együtt Petőfit is." — 1881. A Pesti Hirlap írja. ..Az a szabó, aki 1848-ban az első magyar ruhát készítette Petőfinek és Kossuthnak, — ma is él Tétényben." — . . . „Az öreg szabó arca még imost is ragyog a büszkeségtől, ha Petőfit és Kossuthot hallja emlegetni s önérzetesen suttogja: én csináltam nekik az első magyar ruhát." — 1885. A Fővárosi Lapok említi, hogy dr. Török Aurél egyetemi tanár Petőfi-ereklyéket gyűjt a Petőfiemlékbizottság megbízásából. 1888. A Fővárosi Lapok jelenti, hogy egy német kiadócég könyvpiacra bocsátotta Petőfi életrajzát. A munka szerzője Fischer Sándor, aki Madách „Ember tragédiájá"-t is lefordította. A FŰZŐ ÉS MÉGSEM FŰZŐ tavaszi újdonságai: Gummifűzők,csipőpasszok, sportfűzők, harisnyaövek. Csodaszép fehérnemüek! GERŐ Vlf., KIRÁLY UGGA 69. (A Király-színháznál) Telefon éjjel-nappal József 66—05. 7417 1810. Bielitz-ben (Szilézia) színes ftett Kolbenheyer Móric műfordító. 1836-ban lefordította — többek között — Petőfi költeményeit is. 1888. „Schul]>e György pozsonyi műfordítót, ki Petőfi és más műérdemeket gyar költők németre fordításával szerzett a magyar költészet terjesztése körül, újabb kitüntetés érte. A nápolyi „Scusla Dantesca" dísztudorrá választá és « Dante-éremmel kitüntető." (Fővárosi Lapok) — 1899. Görgey Artúr levelet írt a Neue Freie Presse budapesti levelezőjének, melyben Petőfiről tesz megemlítést. „Még most is magam előtt látom, amint villogó szemekkel, lelkes hangon beszél a hadvezérről, s arról, hogy vezére oldala mellett nemcsak költeményeket ír a szabadságról, hanem el van határozva arra, hogy életét is föláldozza a szabadságért" — írja többek között. 1862. , Petőfinek prózai melyek a forradalom előtti művei, hírlapokban szétszórva közöltettek, nemsokára Gyulai Pál által összegyűjtve és előszóval ellátva meg fognak jelenni. Örömhír a halhatatlan költő tisztelőinek." (Pesti Napló) — 1879. A Pesti Hirlap írja: „King R. J. úr Melbourne-ben, Victoriában, igen sikerült zenét szerzett Petőfinek „Reszket a bokor" kezdetű költeményéhez. Ugyancsak ő arról értesíti nagy költő honfitársait, hogy ottan többen foglalkoznak Petőfi költeményeinek fordításával." — Ugyancsak a Pesti Hirlap jelenti, hogy Huszár Adolf a Petőfiszobron nagy lelkesüléssel dolgozik. „Fölötte örvendek, — szokta mondani, — a hogy a pályázó társaim közül én valók szerencsés, aki Petőfit elnyerem. Hogyne, hisz külföldiek is pályáztak. Azután Petőfi-szobra háládatos munka, van tér engedve ennél a fantáziának is." 1901. A Magyar Hirlapban Gáspár Tamás elmondja atyja elbeszélése nyomán Petőfi halála történetét. 1850. Özvegy Petőfi Sándorné férjhez ment Horváth Árpád egyetemi tanárhoz. — 1899. A Pesti Hirlap közli, hogy Kuczkay Zoltán endrődi ügyvéd őrzi Petőfi tékát, melyekben megtalálta István hagya Petőfinek öcscséhez irt leveleit, fiáról, Zoltánról a nagyváradi premontrei gimnázium tanári karának latin levelét, melyben Zoltán magaviseletét ismertetik a nagy költő fia gyámjának, továbbá egy Petőfi Istvánra vonatkozó katonai följelentés is volt a relikviák között. — 1901. A Magyar Hirlap írja, hogy Kéry Gyula összegyűjti a Petőfirelikviákat és megkapta Sass László tolnamegyei földbirtokostól a nagy költőnek Sass Zsófihoz írt versét, melynek „S. Zs. kisasszony emlékkönyvébe" a címe. 1848. Petőfi „Nemzeti franciára is lefordították. dal"-át Feldinger volt osztrák ezredes özvegye végezte a fordítást. 1899. A Pesti Napló a Selmecbányai Hetilap nyomán „Petőfi diákkoráról" cikkezik. Közli: Erill Jenő. Laptulajdonos: Singer és Wolfner. Budapest, VI., Andrássy út 16. szám. Felelős kiadó: Wolfner József. Kéziratokat nem adunk vissza. — Az Uj Idők képeinek és szövegének utánnyomása tilos.