Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1923-07-29 / 31. szám - Feleki Sándor: Melancholia / Versek

Ilonka. Aszerint, amint más és más az anyag, amelyből a tinta készült, más és más szer szükséges a fehér­neműre ejtett tintafolt kivételére. A gubacs- és alizarintinta úgy tüntet­hető el a fehérneműről, hogy a foltot v­ízzel megnedvesítik s azután szörösen sóskasavval dörzsölik be több­s végül lágy vízben kimossák. Eltűnik a toll akkor is, ha erősen hígított sa­létromsavval mossák. Mind a két anyag úgy fejti ki hatását, hogy föloldja a tinta színanyagát. Ugyanezt teszi a tiszta borszesz az anilintinta színanyagával. Anilintinta foltját úgy kell a fehérneműből kivenni, hogy tiszta borszesszel mossák. Az ezüst­vagy ruhajelző tintafoltját jódos jód­káli oldattal kell ismételve mosogatni, így sárgás jóedzüst jön létre, s ez alkénes savas nátrium-oldattal mosható ki vászonból. M. B. A jó levegő mellett figyelem­mel kell lenni a helyes táplálkozásra is. Minél több tej, tojás és vaj, kevés gyümölcs, annál biztosabban éri el célját, hogy meghízzék. Az étkezési idő pontos betartása és mértékle­tessége éppen a nyári időszakban nagyon indokolt. Gyorsabb és biz­tosabb eredményt lehet elérni, ha a reggeli és uzsonna tejhez három tetézett kávéskanál Ovomaltine-l­a­lunk. Az Ovomaltine friss tejből, to­jásból, malátakivonatból és kakaóból készült, koncentrált erősítő tápszer, kellemes ízénél fogva mindenki na­gyon kedveli. 1847. július elején Petőfi Miskolcon járt, ahol Jóseffy Vilmos találkozott vele. Az erre vonatkozó érdekes megemléke­zést dr. Friedlieber Ignác részletesen megírja a Pesti Hírlap 1907 május 26. és junius 23-iki számában. PETŐFI - KALENDÁRIUM 3 JULIUS 1845. A Pesti Divatlap hozza Petőfi arcképét; köre rajzolta Barabás. — 18­>8. A Fővárosi Lapok megkapta Frankenburg Adolf „Emlékiratok" című munkáját, melybe Petőfi is írt egy verset, mely a következő: Olvastad ugyebár a bibliába' Az olajos korsó történetét? Az van megírva róla, hogy hiába ömlött, mert újra mindig megtelek. Ez olajos korsó az élet kéje. Azért kacagom a bolondokat, kik alig mártják nyelvöket beléje, Eszélytelen gazdálkodás miatt. A bölcs hosszú kortyokban hajtogatja a korsó édes nedvét untalan; Mért gazdálkodnék? amidőn jól tudja, Hogy minden percben ismét telve van. — 1809. Az Állatkertben bált rendeztek a Petőfi-szobor-n­ap javára. — 1880. A buda­pesti királyi törvényszék Aigner Lajos könyvkiadónak az Athenaeum irodalmi és és nyomdai részvénytársulat ellen Sándor művei tárgyában folyamatba Petőfi fölhívási perében Aignert keresetével lett el­utasította. (Aignert az­ Athenaeum figyel­meztette, hogy a nagy költő kiadási joga az övék, ezt Aigner kérkedésnek minősí­tette, ebből keletkezett a pör.) Ezüst evőkészletek Bundai Mt. fr.ktr., J* ifj*«- Muitum körut fi. 82­ 4 1878. A kolozsvári Manner Polgár „Petőfi Ausztriában és Ausztráliá­ban" címmel cikket közöl Meltzl Hugó tollából. 5 1888. A Budapesti Hirlap „Petőfi halála" cím alatt dr. Otrobán Nán­dor honvédezredestől érdekes­ket közöl a „Petőfi-muzeum" nyomán. cik­k 1890. A Pesti Hirlap jelenti, hogy Vízaknán a nagy felhőszakadás kö­vetkeztében az Echo nevű régi só­tornában három teljesen ép holttestre akadtak, melyekről azonnal megállapítot­ták, hogy azok az 1849. évi február 4-én vívott csatában elesett 300 honvéd holt­testei közül valók . .. (Ez ütközet alkal­mával írta Petőfi Sándor gyönyörű versét). Négy nap dörgött az ágyú Vízakna és Déva közt. Ott minden talpalatnyi Földet vér öntözött! 1891. Budapesten 70 éves korában meghalt Potemkin Alfonz vésnök, aki 1848 március 1ó-én a Landerer is Heckenast-féle nyomdában a „Mit ki­ván a magyar nemzet?" feliratú 12 pontot kiszedte. Mikor Petőfi, Jókai, Vasvári és Vachot nagy néptömeg élén benyomultak a Landerer-nyomdába, a legelső szedőnek a kezébe nyomták a 12 pontot, hogy rög­tön és gyorsan szedje ki. Ez a szedő Po­temkin Alfonz volt. (Pesti Hírlap.) 8 1877. A kolozsvári Magyar írja: „A „Narodnie Noviny" Polgár című lót újságban Székács M. nyitra­ivánkai lakos a következő valószínűtlen dolgot beszéli: Petőfi sírja a fehéregyházi határ első felében van, az északi oldalon lévő patak mellett, ugyanazon dűlőben, hol Petőfi mély sebet kapott ... Az elesett, de még élő Petőfit Varga Zsigmondhoz vitték, hol halálos sebe következtében csendesen kimúlt. Herde báró közös sírt ásatott s abba temettette el más társaival együtt Petőfit is." — 1881. A Pesti Hirlap írja. ..Az a szabó, aki 1848-ban az első magyar ruhát készítette Petőfinek és Kossuthnak, — ma is él Tétényben." — . . . „Az öreg szabó arca még imost is ra­gyog a büszkeségtől, ha Petőfit és Kossuthot hallja emlegetni s önérzetesen suttogja: én csináltam nekik az első ma­gyar ruhát." — 1885. A Fővárosi Lapok említi, hogy dr. Török Aurél egyetemi tanár Petőfi-ereklyéket gyűjt a Petőfi­emlékbizottság megbízásából. 1888. A Fővárosi Lapok jelenti, hogy egy német kiadócég könyv­piacra bocsátotta Petőfi életraj­zát. A munka szerzője Fischer Sándor, aki Madách „Ember tragédiájá"-t is le­fordította. A FŰZŐ ÉS MÉGSEM FŰZŐ tavaszi újdonságai: Gummifűzők,csipőpasszok, sportfűzők, harisnyaövek. Csodaszép fehérnemüek! GERŐ Vlf., KIRÁLY UGGA 69. (A Király-színháznál) Telefon éjjel-nappal József 66—05. 7­4­1­7 1810. Bielitz-ben (Szilézia) szín­e­s f­tett Kolbenheyer Móric műfor­dító. 1836-ban lefordította — többek között —­ Petőfi költeményeit is. 1888. „Schul]>e György pozsonyi műfordítót, ki Petőfi és más mű­érdemeket gyar költők németre fordításával szerzett a magyar költészet terjesztése körül, újabb kitüntetés érte. A nápolyi „Scusla Dantesca" dísztudorrá választá és « Dante-éremmel kitüntető." (Fővárosi Lapok) — 1899. Görgey Artúr levelet írt a Neue Freie Presse budapesti levelezőjének, melyben Petőfiről tesz megemlítést. „Még most is magam előtt látom, amint villogó szemekkel, lelkes hangon beszél a hadvezérről, s arról, hogy vezére oldala mellett nemcsak köl­teményeket ír a szabadságról, hanem el van határozva arra, hogy életét is föl­áldozza a szabadságért" — írja többek között. 1862. , Petőfinek prózai melyek a forradalom előtti művei, hír­lapokban szétszórva közöltettek, nemsokára Gyulai Pál által összegyűjtve és előszóval ellátva meg fognak jelenni. Örömhír a halhatatlan költő tisztelőinek." (Pesti Napló) — 1879. A Pesti Hirlap írja: „King R. J. úr Melbourne-ben, Vic­toriában, igen sikerült zenét szerzett Pe­tőfinek „Reszket a bokor" kezdetű költe­ményéhez. Ugyancsak ő arról értesíti nagy költő honfitársait, hogy ottan töb­­­ben foglalkoznak Petőfi költeményeinek fordításával." — Ugyancsak a Pesti Hir­lap jelenti, hogy Huszár Adolf a Petőfi­szobron nagy lelkesüléssel dolgozik. „Fö­lötte örvendek, — szokta mondani, — a hogy a pályázó társaim közül én valók szerencsés, aki Petőfit elnyerem. Hogyne, hisz külföldiek is pályáztak. Azután Petőfi-szobra háládatos munka, van tér engedve ennél a fantáziának is." 1901. A Magyar Hirlap­ban Gáspár Tamás elmondja atyja elbeszélése nyomán Petőfi ha­lála történetét. 1850. Özvegy Petőfi Sándorné férjhez ment Horváth Árpád egyetemi tanárhoz. — 1899. A Pesti Hirlap közli, hogy Kuczkay Zoltán endrődi ügyvéd őrzi Petőfi tékát, melyekben megtalálta István hagya­ Petőfinek öcs­cséhez irt leveleit, fiáról, Zoltánról a nagy­váradi premontrei gimnázium tanári kará­nak latin levelét, melyben Zoltán maga­viseletét ismertetik­­ a nagy költő fia gyám­jának, továbbá egy Petőfi Istvánra vonat­kozó katonai följelentés is volt a relikviák között. — 1901. A Magyar Hirlap írja, hogy Kéry Gyula összegyűjti a Petőfi­relikviákat és megkapta Sass László tolnamegyei földbirtokostól a nagy költő­nek Sass Zsófihoz írt versét, melynek „S. Zs. kisasszony emlékkönyvébe" a címe. 1848. Petőfi „Nemzeti franciára is lefordították. dal"-át Fel­dinger volt osztrák ezredes öz­vegye végezte a fordítást. 1899. A Pesti Napló a Selmec­bányai Hetilap nyomán „Petőfi diákkoráról" cikkezik. Közli: Er­­ill Jenő. Laptulajdonos: Singer és Wolfner. Budapest, VI., Andrássy­ út 16. szám. Felelős kiadó: Wolfner József. Kéziratokat nem adunk vissza. — Az Uj Idők képeinek és szövegének után­nyomása tilos.

Next