Uj idők, 1938 (44. évfolyam, 27-52. szám)

1938-10-23 / 43. szám - Darvas Szilárd: Vallomás / Versek

vetését hagyja abba. Az osztrák fővá­rosban ugyanis szintén felkelés tört ki és a császári csapatok ostromolták Bé­cset. Kossuth a szövetségeseiért szállt síkra. Október 2«. Szerda. 1456 október 26-án halt meg az újlaki sziklaklastrom beteg­szobájában Kapisztrán János, Hunyadi fegyvertársa, a magyarok nagy barátja. Sokan olvasmányaik és iskolai tanul­mányaik alapján Kapisztrán Jánost tü­zes, fiatal, lelkes, csengő magyar be­szédű papnak képzelik el. A valóságban Kapisztrán János öreg emberként került Magyarországra és itt igen rövid időt töltött. Magyarul egyáltalán nem tu­dott, máig is felderítetlen, hogyan be­szélt Hunyadi Jánossal, aki még a latin tudományokban sem igen volt járatos. Olaszul meg éppenséggel nem értett. Az is rejtély, hogy miképpen tudott az öreg pap olyan példátlanul lelkesítő ha­tást gyakorolni a magyar közkatonákra. Az újabb kutatások alapján azzal ma­gyarázhatjuk Kapisztrán csodálatos su­galló erejét, hogy az ezüst hajú olasz páter külső megjelenésével és Jézus-kiál­tásaival hatott, nem pedig szónoki ké­pességeivel. Kapisztrán zárkózott, szi­gorú felfogású aszkéta volt. Mint fiatal házasembert börtönbe vetették, megfosz­tották bírói állásától és hosszú időn át tömlöcben tartották. E közben malmit felesége, és a sokat szenvedett ember ki­szabadulása után a ferenc rendbe lépett. Az átélt, kemény megpróbáltatások és olasz fanatizmus teszik érthetővé szi­gorú életfelfogását. Magyaroszágra pápa küldötte, hogy az országnak a tö­­­rök elleni harcban segítségére legyen. Kapisztrán ekkor már túl volt a 60-on. A magyar országgyűléseken megismerke­dett az ország vezetőivel és különösen a kemény kiállású, jó szónok Hunyadi Jánossal barátkozott össze. Hunyadival együtt vett részt a déli végeken, a török elleni harcokban. Nándorfehérvár ost­románál is ott volt. Fáradhatatlanul buzdította a magyar várvédőket. Ekkor halt meg hirtelen Hunyadi János és az agg Kapisztrán is, röviddel utána, az újlaki rendházban lehunyta szemét. Nem sokkal halála után szentté avatták. Ka­pisztrán a hőse Egry Irén regényének. Zsarátnokot dobott az Úr! Október 27. Csütörtök. Ezen a napon tar­totta meg, 1705-ben, II. Rákóczi Ferenc és I. József császár nagyszombati béke­konferenciáját. A császár képviseleté­ben a jólelkű Széchenyi kalocsai érsek jelent meg követtársaival. Rákóczi meg­bízottjai Bercsényi, Csáky István és Sennyey tábornokok voltak. Anglia és Hollandia képviselői is részt vettek, mint közvetítők a konferencián. A kon­ferencia azonban eredménytelen volt, a harc tovább folyt. Október 28. Péntek. 1701 október 28-án adta ki Penn Vilmos amerikai gyarma­tosító nevezetes szabadságlevelét, a ké­sőbb róla elnevezett Pennsylvania észak­amerikai államban. Penn, egy angol ad­mirális fia, humanista elveket fektetett le alkotmánylevelében. Amikor később az Északamerikai Egyesült Államokat megalapították, a Penn-féle alkotmány­levélben foglalt elveket vették át az Egyesült Államok alkotmányába is. Ez az alkotmány az alapja a mai amerikai demokráciának. Október 29. Szombat. 1848-ban ezen napon érkezett vissza Magyarországra a a Csehországban állomásozott „Nádor­huszár" színmagyar ezred egy csapata. Virágh Gedeon és Hollán Hugó főhad­nagyok vezetésével vágták át magukat a huszárok a mozgósított osztrák had­seregen. A magyar szabadságért akar­tak küzdeni. Ennek a Hollán főhadnagy­nak a családja volt az, amelynek két államtitkár-tagját, apát és fiát a vörö­sök 1919-ben a budapesti Lánchídról a Dunába dobták. Mark Twain vendége Mark Twain, vagyis, igazi nevén: Samuel Clemens szüleit gyakran meglátogatta egy rokon házaspár; ilyenkor magukkal vitték a kis Sam-mel egykorú fiúkat is. Sam unta a nála sokkal kevésbbé fejlett intelligenciájú unokatestvért és nem nagyon foglalkozott vele. A szülök végül azt mondták a két fiú­nak,­ hogy menjenek ki a szabadba, sétálni. Sam rövid idő múlva hazaérkezett — egyedül. — Hol hagytad a vendégedet? — kérdezte az apja. — Kint a folyónál, — felelte Sam. — Az Istenért, mit csinál ott egye­dül ebben a hidegben? — ugrott föl ijedten a vendég­mama. — Hát, — felelte az ifjú Sam meg­fontoltan, — ha a jég olyan vastag, mint ahogy hiszi, akkor korcsolyá­zik; ha pedig olyan vékony, mint ahogy én gondolom, akkor fürdik. Ismerkedés az iskolában — Az én papám férfiszabó. A te papád mit csinál? —­ Amit a mamám mond. Kitűnő megoldás — Mondd Anyu, — érdeklődik Öcsi, — miért muszáj nekem min­dennap fürödni? — Azért öcsi, — feleli Anyu, — hogy szép tiszta kis fiú legyél. — Nem lehetne ehelyett inkább port törülni rajtam? A szótár haszna Egy francia úr ebédel egy előkelő budapesti étteremben. Fogalma sincs róla, hogy hívják magyarul a pin­cért. Tehát gyorsan előveszi zsebé­ből a szótárt és megnézi a francia „garzon" szó jelentését. Azután elkiáltja magát: — Fiú, gyerkőc, fickó, fiatal férfi, nőtlen ember, szolgalegény, fizetni! Két vidám história. 1. A Keresztrejtvénynek abban az időben, amikor az alábbi eset meg­történt, híre-hamva se volt még. A hetilapok, — a külföldiek is — csak képrejtvényeket közöltek és olykor lóugrás szerint megfejthető szótag­rejtvényeket. A rejtvényrovat min­dig népszerű volt, mindig akadtak mániákus festők, akik órákig elpisz­mogtak a rejtvényekkel és törték a fejüket egy-egy nehezebb rejtvény megoldásán. Az Otthon Körben történt. Guthi Soma, a jeles humorista és bohózatíró, akinek hétfői lapját szerkesztettem, a törzsasztalnál fe­ketekávézott. Ebéd után volt, rá­gyújtott a cigarettájára, aztán hir­telen előhúzott zsebéből egy újság­ból kivágott képrejtvényt. Az asz­tal közepére dobta és odaszólt há­rom klubtársának, akiknek mind­egyike elszánt rejtvényfejtő volt: — Aki közületek ezt a rejtvényt esti hat óráig megfejti, annak a va­csorája mellé fizetek egy üve­g pezs­gőt! A három kopasz újságíró vidá­man rakta orrára az okulárét, ös­­szebújtak és törték a fejüket. Guthi Soma félóra múlva nyu­godtan fölkelt, otthagyta az asztalt s elindult a hall felé, a ruhatárba. — Vacsorára visszajövök, fiúkák, — búcsúzott. — Meghosszabbítom a határidőt nyolc óráig.­ A ruhatárban utolértem. — Árulja el nekem, szerkesztő úr, — szóltam hozzá — mi a rejtvény megfejtése? — Hogyisne! Hogy aztán meg­mondja annak a három vén rejt­vénykukacnak ... De, — tette hozzá huncutul rám kacsintva, — ha be­csületszavát adja, hogy nem szól nekik este nyolcig egy kukkot se, megmondom. — Becsületszavamra. — Rendben van. A megfejtést magam sem tudom. A rejtvényt ugyanis az olvasóteremben vágtam ki egy­­ japán lapból... 2. Javában dúlt a világháború. A Höfer-féle hivatalos seknél sokkal érdekesebbek jelenté­voltak a azok a haditudósítások, amelyeket Sajtóhadiszállásról küldöttek haza. Pestre, a magyar és német lapok haditudósítói. Valamennyi napilap tudósítója szorgalmasan dolgozott, de arról senki se tudott a benfenteseken kí­vül itthon, mivel ütik agyon idejü­ket a fiúk, ha nincsen dolguk, vagy olyan természetűek a harctéri események, hogy azoknak ismerte­tése államérdeket veszélyeztetne, írni tehát nem sza­bad róluk. A magyar nép művészetének kincsesházából. Tardi keresztszemes minta (kék-piros). G. Papp Emilia gyűjtése 628. Megjelent­ Potemkin, írta: Szolovejcsik. Ára 4 pengő. Egész vászonkötésben 6 pengő

Next