Új Idők, 1945 (51. évfolyam, 1-22. szám)

1945-09-01 / 5. szám - Tersánszki J. Jenő: A megelőzött pofon / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések

N Éh sorvasztotta, alig élő árnyak Dolgoznak gyárban, boltban, irodában. Ássák a sáncot, oltják a tüzet, Védik a sáncot, szórják a tüzet. Már alig élők hatalma halálos. Köröskörül német ágyúk dörögnek, Recsegő tanklavinák hömpölyögnek. De árnyékok védik az árnyékvárost. És több az árnyék, mint az élők száma. Az alig élők mellé alig holtak jönnek elő a Péter-Pál erődből . A forradalom örök árnyai. A Szmolnyból és a Putilov-gyárból Megvédeni Lenin szent városát. (Csodát mondok, csodát, de nem mesét.) Leningrád holdas éjjel, hó alatt. Néma utcákra ráfagyott a csend. S az éhhalál kúszik be minden résen. De éjjelenként láthatatlanul Árnyék őr­járat járja be a várost. Senki se látja és senki se hallja. Mindenki tudja és mindenki érzi. S az alig élő árnyak szive dobban. Most tudják, hogy ők győzhetetlenek. A néma utcán akkor hangtalan A láthatatlan őrség halad el: Nagy Péter, Puskin s Lenin árnyai. BALÁZS BÉLA : A megelőzött pofon írta : Tersánszki J. Jenő írók így kezdik elbeszélésüket : ettől és attól hallot­tam a következő történetet és leírják a környezetet, hangu­latot, elbeszélőt. Holott az egész szemenszedett füllentés. Alplágiumnak is nevezhetni, amit álelbeszélővel találtat ki az író, álkörnyezetben és álhangulatban. Ezzel szemben az alábbi történet hiteles, valódi plágium. Atyai barátom és írótársam, az öreg professzor mesélte el nekem. Nem lehetetlen, hogy majd életrajzában elolvashatjuk szintén, így, ahogy én itt leírom az esetet. Hogy nem neheztel meg rám korábbi közreadásáért? Biztos vagyok benne, e véletlen egyike azoknak a tudós férfiak­nak, akik megmaradtak szigorúan az irodalom szakmunkásá­nak és nem kísérleteztek, mint egyesek, oly gyászosan teszik, novellák, regények, versek kiagyalásával, csak azért, mert lehetőségük nyílt a közreadásukra tekintélyük folytán, viszont maguk buzdításra sem bíztak abban, hogy a tudo­mányos Múzsa helyett a szépírás Múzsája is susoghat a lelkükbe költői történeteket Hár­szóval, kezdjem el. Az ostrom után, a rögtönzött Duna-hídon először sikerült átvergődnöm Pestre. A Király­ utca torkában, a legnagyobb emberforgatagban találkozom az öreg profes­­szorral. Összecsókolózunk-ölelkezünk, ahogy most teszik szívbéli barátok, sőt jó ismerősök is. És aztán csevetelünk az átélt szörnyűségekről. A modell Herman Lipót rajza

Next