Új idők, 1946 (52. évfolyam, 1-23. szám)

1946-01-05 / 1. szám - Faludy György: Puskin / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések

semmiképpen sem megy lovagolni... Puskin, mint a napos oldalon, itt, az árnyékban is Byron hű követője volt. 3- Annál csodálatosabb, hogy az az orosz író, akiben semmi sem volt abból, ami Puskinban volt és mindene megvolt, ami Puskinból hiányzik : Dosztojevszkij, men­­nyire szerette. Talán éppen ezért. Valahányszor előadásra hívtak (kevesen tudják, hogy Dosztojevszkij pompás előadóművész volt), a Raszkolnyikov szerzője, szerényen, nem a saját műveiből adott elő : Puskin-verseket szavalt, csillogó, ragyogó Puskin-verseket, amilyeneket sohasem tudott volna írni, még ha ötven évig gondolkozott volna sem... És amikor a költő halálának negyvenéves fordulóján leleplezték első, moszkvai szobrát, az emlékműnél Doszto­jevszkij tartott beszédet, olyan megrázót, olyan mély­ségeset, amilyet Puskin sohasem tudott volna kigondolni, akkor sem, ha még száz évig írt volna . . . Talán éppen azért, mert Dosztojevszkij így tudta szeretni, kell arra gondolnom, hogy sok szépségük mellett a Puskin-versekben van még »valami«, valami, amit a fordítók nem láttak meg vagy nem tudtak visszaadni, valami, amit csak az vehet észre, aki oroszul beszél, vagy oroszul gondolkodik. • Puskin pályája nagyszerűen indult. Húszéves korában már egész Oroszország ismerte és azok a versei, melyek szabadságszeretetük miatt nyomtatásban nem jelentek meg, kézről-kézrel jártak Szentpétervártól a Csendes­óceánig. A harmincas évek táján, mikorra már mindent megírt, ami halhatatlanná tette, rossz társaságba került, kártyacsaták és tivornyákban töltötte éjszakáit és — a cár barátjának fogadta. Sőt, az uralkodó még versei cenzú­rázását is elvállalta. Noblesse oblige — Puskin megfeled­kezett a szabadságról és a költemények, melyeket ettől kezdve írt, nem váltak dicsőségére. Nem volt annyi lelki ereje, mint Byronnak, hogy a »halállal mosson le magáról minden gyalázatot«. Tivornyák közt érte a végzetes párbaj, de Bjelinszkij, a nagy kritikus, már évekkel azelőtt, ha a költő iránt érdeklődtek nála, azt szokta felelni: — Puskin? Már rég halott. Sainte Victoire hegye Cézanne festménye 5

Next