Új Idők, 1948 (54. évfolyam, 1-26. szám)
1948-06-05 / 23. szám - Szolnoki András: Az ingek / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok - Vidor Miklós: Alkonyi szonett / Versek
Tempefői — Csokonai Vitéz Mihály szatírái játéka a Kamaraszínházban — A száz új magyar könyvvel tündöklő 1948-as könyvnapnak mély jelentőségű színpadi kísérete ez a több mint százötven esztendős játék a magyar költő sorsáról A mai színház megrakta szép muzsikával (Dávid Gyula munkája), vidám epizódokkal készítette elő a Csokonaitervezte happy end-et (mert a darab töredék, utolsó jelenetei nem készültek el) ... de ez a happy end,hogy t. i. az éhező költő voltaképen gróf és így nagy baj I nem történhetik vele, nem változtatja meg a költő tragikus kitörésének igazságát: «Az is bolond, aki poétának megy Magyarországon». Csokonai azt a világot mutatja be, amely nem i a tizennyolcadik század végén született s nem is ért véget még igen sokáig, amikor a magyar költő, ha mellesleg gazdag földbirtokos vagy magasállású férfiú nem volt, csak pártfogói kegyességéből élhetett megalázó parazita-éltetet, ki volt szolgáltatva német könyvárusok közömbösségének és kapzsiságának, s nem is álmodhatott közönségről, amely eltartja. Az előadást a színház majdnem egészem a fiatal, sőt legfiatalabb színészgárdára bízta, amely egyszerre tudott áhítatos és frisskedvű lenni az alig húsz esztendős Csokonai szavainak tolmácsolásában. A mindig kitütő Gázon az egyetlen idősebb tagja az együttesnek, mellette Rákosi Mária, Ladányi Ferenc (Tempefői), Bozóky István, Hindi Sándor, Pádua Ildikó, Mányai Lajos és Makláry János emelkednek ki. Maga az átdolgozás tíz évvel ezelőtt színre került már külvárosi színpadokon: akkor forradalmi cselekedet volt. Betrieger német könyvárus az egyre erősödő német nyomást személyesítette meg, s a tüntető tapsok a magyar önérzetnek talán utolsó megnyilatkozásai voltak abban az időben .. . Az átdolgozásról egyébként nem illik írnom. Egyik szerzője Nagypál István (Schöpflin Gyula) — a másikhoz, Benedek Andráshoz, túlságos,ám szoros családi kapcsolatok fűznek. Elégedjünk meg azzal, hogy örömömet fejezem ki az idők változásán: két egyszerű íróember, Schöpflin Aladár és csekély személyem, illyen fiakat tud már becsülettel fölnevelni anélkül, hogy titokban grófnak kel lene lennie. BENEDEK MARCELL sadalmi keretek között, melyek fűtött, vad indulatokat lepleznek. De amíg a «Mélyek a gyökerek» indullathullámait a faji gyűlölködés korbácsolja fel, az új darab sötét emberi szenvedélyei a pénz körüli csapdásnak. Itt is egy család tagjai állanak egymással szemben, mintegy képviselve az Új világ gonosz és értékes elemeit, s a szociális lelkiismeret megszólaltatója ebben a műben is egy finoman megrajzolt, gyengéd leányalak. A darab a századfordulón mutatja be a «korlátlan lehetőségek hazáját». Az első generációt látjuk, megmámorosodik és megvadul ezektől a korlátlan amely lehetőségektől. Föltörő kis pénzemberek a darab hősei, kis rókák, ravaszok és ragadozók. Abban a csöppet sem illúziót keltő pillanatban ismerjük meg őket, mikor egy nagy vagyon megszületik. Tudjuk, hogy később finomabbak, csiszoltabbak, eszményibbek lesznek. Legalábbis az eszközeik. Egyikük arisztokrata lányt vett feleségül. A hanyatló feudalizmusnak ez a sápadt, álmatag képviselője a darab legjobban megkomponált figurája. Úgy jár e mohó, éhes, új emberek közt, mint egy szelíd, szenvedő kísértet. De idegei emlékeznek még a hatalomra, s keserű, vad, deliriumos kitörése arra figyelmezteti a nézőt, hogy a nagybirtok és a gyapotültetvények, melyeknek patriarchális világát annyi nosztalgiával idézi, nem álmodozásból és Chopin-keringők közben született. A kitűnő előadás elsősorban Fábry Zoltán érdeme. A színészi együttes olyan összehangoltan játszik, mint egy remek kamarazenekar. Az egyvonallal, kontúrok nélkül a megrajzolt színpadi figurák ábrázolása nem okoz gondot színészeknek, de nem is ad lehetőséget járnyallattos jelllemfestésre. Az így felszabadult energiákat azonban, igen helyesen, az előadás tempójának emelésére s a bűnügyi dráma határait súroló jelenetek feszültségének művészi fokozására használja fel a rendező. Az est örvendetes meglepetése Komlós Juci, aki operettszínpadról libbent át a dráma kellős közepébe. Ibseni figurát formál az iszákos arisztokrata nőből. Sennyey Vera Föidényi László és Zách János egymást múlják felül aljasságban és színészi játékban. Apáthi jól kidolgozott alakítást nyújt. A fiatal Dékány László egyre inkább beváltja a feltűnéséhez fűzött reményeket, s már itt van az új nagy ígéret is, a még fiatalabb Thurzó Margit, aki szinte abszolút színpadi hallással, megható biztonsággal üti meg a leglágyabb felhangokat is. A befejező jelenet kissé pakfong csengését azonban ő sem tudja ezüstösebbé varázsolni. HÁMOS GYÖRGY SZÍNHÁZ Méla Tempefői. Felújítás a Kamaraszínházban. Ladányi Ferenc, Rákosi Mária -m mmWKM'^M ÍRO ! ' • < - -' * ' ÉÉÉ v ® ® m Kis rókák. A Művész Színház újdonsága. Föidényi László, Thurzó Margit, Képes József, Sennyey Vera Kis rókák — Lillian Hellman színműve a Művész Színházban — A Művész Színház új darabjába előző nagy sikerének, a «Mélyek a gyökerek»-nek ízei vegyülnek. Ez is Amerika egyik déli államában játszódik, szertartásos tár •390 Ha győztök, tudjatok félni, ha vesztetek, tudjatok remélni. Ne legyetek zsarnokok, hogy ne legyetek rabszolgák. JÓKAI MÓR Ismét kapható: Jó házikonyha. A legnépszerűbb magyar szakácskönyv. Kötve: 56.— Ft