Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-04 / 31. szám
2 új ifjúság „Ha még egyszer születnék és újból élnék, akkor sem tudnék másképpen élni“ — írta szüleinek címzett búcsúlevelében a halálos ítélet kihirdetése után — a budapesti Margit körúti katonai fogház siralomházzá átalakított sötét börtöncellájában 1942 októberében — Schönherz Zoltán elektromérnök, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom nagyszerű harcosa és vértanúja. Ha élne — még csak hatvanöt éves lenne. De meghalt — az eszméért, a népért, mindnyájunkért! 1905. július 25-én született Kassán. Egyetemi évei alatt Prágában kapcsolódott be munkásmozgalomba, utána Kasasán végzett pártmunkát. 1934- ben már az illegális Szlovák Ifjúsági Szövetség titkára volt, majd a Kommunista Ifjúmunkások Internacionáléjában képviselte a csehszlovákiai kommunista fiatalokat, a Kommunista Internacionálé VII. konagresszusa után bekapcsolódott csehszlovákiai antifasiszta ifjúsági mozgalomba és részt vett a Magyar Fiatalok Szövetsége szervezésében. A bécsi döntés után illegalitásba kényszerült, és kapcsolatba került Kulich Gyulával, a KMP megbízottjával. Ezer veszély között, nyomában a halál árnyékával is folytatta a pártmunkát. 1939. augusztus 20-án részt vett a munkás-paraszt ifjúság budapesti találkozóján, kétszer ment illegálisan Moszkvába, majd a KMP titkárságának, 1941-től pedig a KMP Központi Bizottságának a tagja volt. Irányította a Függetlenségi Bizottságot, szervezte az 1941 októberi és novemberi tüntetéseket, részt vett a Népszava 1941 karácsonyi számának előkészítésében, szerkesztette az illegális Szabad Népet, amelynek első, 1942. február 1-i számában Szabad nép szabad országban címmel vezércikket írt. Csak azok, akik akkor és ott éltünk, akik a barikádok bal oldalán harcoltunk, csak mi tudjuk, hogy mindez mit jelentett a csendőrnyomozók, a Horthy-kreatírék Magyarországában. Aki így élt, aki így harcolt, aki az eszmei elkötelezettséget ilyen fehér izzású szenvedéllyel tette mindennapjai gyakorlatévá, az karonfogva járt a kínhalállal. Mert higgyétek el, mai fiatalok, akkor az élettel kellett bizonyítani, ki hová tartozik! Schönherz Zoltán bizonyított! Az 1942. március 15-i tüntetés után a fasiszta magyar rendőrség politikai nyomozói hajtóvadászatot rendeztek a haladó, baloldali, antifasiszta szervezetek tagjaira. Július 6-án elfogták Schönherz Zoltánt is. Nem a halél volt nehéz, hanem eljutni a halálig! Összeszorított szájjal túrni a szadista pokol kínjait, a gumibot izmokat roncsoló ütéseit, szöges bakancsok rúgásait, a a herezacskóra lecsapó nádpálca okozta leírhatatlan szenvedést. Éjjel-nappal, éjjel-nappal, éjjel-nappal .. . július 6-tól szeptember 29-ig, a tárgyalás napjáig. Eszmei vértje tisztán csillogott a tárgyalóteremben, sem őrjítő kín, sem a kegyelem ígérete nem kényszeríthette árulásra! Nem bírák ítélték, hanem gyilkosok! A bírói emelvényen ülő tiszti egyenruhás hóhérlegények megremegtek, amikor az áldozat büszkén arcukba vágta az igazságot, amikor a biztos halál tudatában is remegés nélkül vallotta magát a kommunizmusért, az egyetlen igazi humanizmusért vívott harc katonájának. Amikor 1942. október 9-én elindult a bitó felé, még felnézett a fogház udvara fellett húzó felhőkre ... Talán még üzent.. . Kassára . .. nekünk ... azt, hogy nem az egyén a fontos, hanem az eszme! PÉTERFI GYULA Új ifjúság, Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetsége Központi Bizottságának lapja . Kiadja a Smena kiadóvállalata . Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Prafeská 9. Telefon: 485 41-45. Postafiók .509 Főszerkesztő: dr. STRA5SZEP GYÖRGY, főszerkesztőhelyettes 6a kultúra: TÓTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÁGYI LAJOS. Riporterek: ZACSEK ERZSÉBET, RESZELI FERENC, NÉMETH ISTVÁN, kelet-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovatvezetője: HORVÁTH RUDOLF Nyomja: Západoslovenské fisórame 01 fi Előfizetési díj egész évre 52.— Kős. fél évre 28.— Kis. negyedévre 13.Kie 9 Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata, előfizethető minden postakézbesitőnél vagy postahivatalnál Éj Kéziratokat nem Őrzőnk meg és nem küldünk visszaa A lapot külföldre a PNS Ostredn* expedites fiai#, Bratislava, Gottwaldovo ,ám 6. 48 útján lehet megrendelni. Baráti kapcsolatok az ifjúsági szervezetek között A tőketerebesi SZSZISZ jb a az 1970-es évre felújította a baráti kapcsolatait a beregszászi, sátoraljaújhelyi és Kutná Hora-i járás fiataljaival, akikkel az elmúlt évek folyamán sikeresen együttműköődött. Az említett három járás képviselői ez éven is aláírták a baráti kapcsolatokról szóló szerződést, amely magában foglalja a jövőben megrendezendő közös akciók, találkozók pontos tervét. Az eddig lebonyolított rendezvények közül szeretnék egypárat megemlíteni. Ebben az évben hazánk jelentős jubileumokat ünnepelt, s járásunk fiataljai politikai jellegű akciók megrendezésével járultak hozzá az ünnepségek sorozatához. Az évfordulók alkalmából megrendezett fiatal kommunisták aktíváján részt vettek a sátoraljaújhelyi KISZ és a Kutna Hora-i ifjúsági bizottságának a szervezet járási képviselői, akik üdvözlő beszéddel köszöntötték a fiatalokat. Ezt a látogatást mi is viszonoztuk. Küldöttségünk részt vett a Sátoraljaújhelyen megrendezett politikai vetélkedőn. De nemcsak a két járási bizottság között alakultak ki baráti kapcsolatok, hanem az alapszervezetek között is. A tőketerebesi MUT ez éven is megrendezte az egyfelvonásosok és rövid jelenetek fesztiválját, amelyre meghívott egy magyarországi együttest is. A meghívást örömmel elfogadták. A vendégegyüttes többek között egy Leninemlékműsorral is bemutatkozott. A küldöttséget első nap a helyi ifjúsági klub tagjai látták vendégül. Bemutatták klubjukat, a falut, a volt grófi kastélyt, a parkot. Másnap meglátogatták a leleszi ifjúsági klubot, megtekintették a falu nevezetességeit, a történelmi múltú templomot. Királyhelmecre is ellátogattak a vendégek. A kórház fiatal funkcionáriusai végigvezették őket a kórház osztályain. A mátyóci fiatalok eleget tettek a hollóháziak meghívásának, s április végén részt vettek a felszabadult gyarmatok tiszteletére rendezett ünnepségen, melyet a hollóházi KISZ-szervezet rendezett. A héttagú csoportot és a járás képviselőjét a sátoraljaújhelyi Ruházati KTSZ és hollóházi KISZ- szervezet vezetői várták, s meghívták a csoportot, hogy tekintsék meg a Ruházati KTSZ üzemrészlegeit. A csoport egyik legnagyobb élménye a sárospataki vár és környékének megismerése volt. A sárospataki látogatás után Hollóházára mentek. Hollóháza gyönyörű környezetben terül el. Kicsi falu, de annál nevezetesebb a porcelángyáráról. A falu másik nevezetessége a modern vonal. Ez év május 12-én az Új Ifjúságban „Unatkozó fiatalok“ címmel megjelent egy írásom, amelyben bátorkodtam rámutatni a füleki fiatalok problémáira. Természetes dolog, hogy a problémák boncolgatása közben kénytelen voltam bírálni a város vezetőit. Az írás befejező részében viszont fölkértem templom, amelyhez hasonló csak két helyen található Európában: Németországban és Svédországban. Ha lenézünk a völgybe, csak két sátorszerű építményt látunk, senki sem gondolná, hogy templom. De térjünk vissza a faluba, az ünnepségekre! A KISZ Központi Bizottsága képviselőin kívül részt vettek az ünnepségeken a járás képviselői, a mátyóci küldöttség, a falu fiataljai. A szervezet meghívásának eleget téve eljött Dulfredo Zuletti bolíviai diák is , aki most Magyarországon végzi tanulmányait. Beszámolt Bolíviáról, a bírált vezetőket, mondják meg véleményüket és gondolataikat a felvetett problémákról. Az írás megjelenése után a fiatalok lelkesedéssel egyetértettek, a megbírált vezetők azonban nem. Egyszerűen elsiklott figyelmük a leírt szavak fölött, s úgy tesznek a mai napig is, mintha tudomás népének életéről s magáról. Természetesen magyarul beszélt, s ha tört magyarsággal is, de mindenki számára érthetően. Beszámolója megható volt, s nem maradt el a közönség együttérzése sem. Dulfredo beszéde végére elénekelt két gyönyörű dalt. Az est jól sikerült: táncmulatsággal fejeződött be, amelyen részt vettek a katonái is.helyi határőrség fiatal Magyar barátaink vendégszeretete, kedvessége felejthetetlen élmény marad számunkra. KIRÁLY BERTA sok sem lenne a felvetett problémákról. Elmondhatom, hogy ez a viselkedés nekem és pár ezer füleki fiatalnak nagyon rosszul esett. Elhatároztam, hogy még egyszer megpróbálkozom. Ezért nagyon szépen kérem az illetékeseket, hogy vegyék fontolóra az említett problémákat s rövid időn belül orvosolják is azokat! Torpis József, Fülek Rólunk volt szó az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) A háromtagú csehszlovák delegáció egyik tagja Otto Moncman, a SZSZISZ elnöke volt. Az ő tájékoztatója alapján íródott ez az anyag is, mert Európába bizony nagyon kevés hír jutott el a fiatalok New York-i találkozásáról. Annál többet foglalkozott vele az amerikai sajtó, mondhatnánk élvezték, ha egy-egy delegátus erőteljes mozdulatokkal és szavakkal rohamozta az előtte felszólaló beszédét. De térjünk vissza a tanácskozáshoz! Csehszlovákia nagyon sokszor szóba került, mindannak ellenére hogy sokan azt sem tudták, mi fán terem. Kifogásolták, hogy küldöttségünk nem demokratikus alapokon képviseli országunk fiatalságát, „követelték“ a nálunk tartózkodó idegen katonai alakulatok kivonását stb. A legaktívabb „csehszlovák ellenségek" a különböző nemzetközi ifjúsági szervezetek (pl. a zsidó fiatalság) képviselői közül, valamint Svájc, az NSZK, a Skót Diákszövetség és a Belga Demokratikus Fiatalok képviselői köréből kerültek ki. „Nehéz lett volna minden ilyen alkalom után szót kérni igazunk megvédésére, még akkor is, ha nem volt szükség hosszú magyarázkodásra. Elmondták, hogy Varsói Szerződés csapatai a szocializmus megmentésére jöttek Csehszlovákiába — éppen időben. Különben is nehéz ilyen dolgokról vitatkozni azokkal, akik 1958- ban, amikor Hitler bekebelezte Csehszlovákiát, a tenyerüket dörzsölték, jó üzletet remélve. A tanácskozás szerintem elérte célját és megmutatta, milyen ellentmondásos a mai fiatalok élete, és mennyire fontos, hogy a legmagasabb fórumokon foglalkozzanak velük. A csehszlovák delegáció tapasztalatcserére is kihasználta az alkalmat. Találkoztak a latin-amerikai fiatalok képviselőivel, chilei diákokkal, perui munkásokkal, Brazília, Panama, Argentína és Ausztrália képviselőivel." Arra a kérdésre, kinek a felszólalását értékeli a leginkább, Otto Moncman a következőket válaszolta: „Egy amerikai néger munkásét. Beszélt az amerikai fiatalok helyzetéről, és pozitívan nyilatkozott a szocialista tábor Vietnamnak nyújtott segítségéről is. Szép és érdekes volt Mikisz Teodorakisz görög hazafi és zeneszerző felszólalása is, aki tiltakozásul a hazájában uralkodó katonai diktatúra ellen, elhagyta a tanácskozás termét.“ HALLÓ, FÜLEKIEK! Lát és láttat Kurucz Sándor fényképein az a feltűnő, hogy nem egyszerű pillanatképek, ellesett momentumok, hanem a szó legszorosabb értelmében a képeknek határozott kompozíciójuk, megfogható és megfoghatatlan gondolatuk, mondanivalójuk van Mintha festő dolgozna a fényképezőgéppel, és képeinek mélysége, árnyalatai, tapintható anyaga van. A művész gép nélkül is fényképez, és néha úgy tűnik, hogy amikor a „tulaj“ pislantásra bírja a gépet, már el sem tévesztheti célját, hiszen órákon, napokon, heteken keresztül képzelete filmszalagjain hordja, őrzi a megörökítendő képet. Lát és láttat: látása nyomán mi is többet látunk, mert jobban, mélyebben mutatta a dolgokat. A lap fenti és a belső oldalain újabb felvételeit szeretnénk bemutatni az olvasóinknak. ■-4 k0* % ~ •>- 4* - - . „ Jf > V helyreigazítás Lapunk 30-ik számában a IV. NYIT programjába sajnálatos hiba csúszott be. Mint olvasóink a címből és a mellékelt szövegből értesülhettek, a IV. NYIT nem júliusban, hanem augusztusban lesz. A technikai hibáért kedves olvasóink szíves elnézését kérjük. A SZERKESZTŐSÉG A hibák gyökerei ifjúsági mozgalmunkban A MÁJUSI plénum Ján Hanzlík azután elemzi a Martinské hetén 1968. május 14- 15-én lezajló központi bizottsági ülésen keletkezett ellentéteknek a hatását. Véleménye szerint az ülés aránylag más hangulatban kezdődött, mint a korábbiak, mert sokban az előző tanácskozásokra támaszkodott, és időközben a vezetők is ésszerűbben néztek a helyzetre. Jelzi, hogy ismét felvetődött az egységes szervezet gondolata, és a főiskolások és az úttörők szervezetén kívül a többi hajlott is egy kicsit az egységes szervezet gondolata felé. A centralizmus helyett decentralizmus című fejezetben a következőket mondja az ifjúsági szervezet egységéről: „A fiataloknak, mint generációnak azonosak az érdekei. Sőt, épp az érdekek egyesítik. Talán akadályozza a fiatal mezőgazdász a munkást vagy a diákot az érdekei megvalósításában, ha történetesen egy faluban is élnek? Nem, de hogy ezt megfelelően ki is fejezhessék, közös szervre van szükségük, mert csak így tükröződik vissza az ifjúság hatása a társadalomra, és fordítva: a társadalom hatása a fiatalságra. Hogy a szerveknek milyen legyen a hatásköre, ez a demokratikus centralizmus, az alapszervezetek önállóságának és az ifjúság szociális rétegeződésének a kérdése, amelyet az alapszabályzatok, illetve a szociális rétegek tanácsai is kifejezhettek volna, vagy a szervezet társadalmi szerepében is tükröződhetett volna. Ezt az eljárást azonban a központi szervek — főleg ők! — teljesen elvetették. Azzal érveltek, hogy bár ez a forma a korábbi centralizált szervezet módosított és javított változata, de továbbra is centrális szervezet marad. A fejlődés viszont megmutatta, hogy a korábbi egyetlen centrális szervezet helyett a centralizmus elleni harc jegyében több, de ugyancsak centrális szervezet keletkezett. Tehát a korábbi centralitást most újabb centralitással helyettesítették. Mindamellett az új szervezetek egymás elleni hadakozása messzemenőleg túllépte az ifjúság szociális rétegeződésének a szükségleteiből eredő kereteket. Ez ismét ellentmondásos helyzet, főleg azért, mert épp az SZGYISZT területén zajlott le. Már ekkor úgy tűnt, hogy a valódi egyesítést csak egy közös külső „ellenség" hozhatja meg. Hanzlík véleménye szerint a plénum további jellegzetessége az volt, ahogy a Junákhoz viszonyultak. Maga Ing. Harencár tájékoztatta a plénum résztvevőit a Junák vezteségének álláspontjáról: nem hajlandók az úttörőszervezetet támogatni. Később a Smenában még azt is kifejtették, hogy ugyanott kezdik, ahol negyvennyolcban abbahagyták. És erről a vezetőségnek csupán az volt a véleménye, hogy mindazt, amit a Junákban érvényesítenének, az úttörőszervezetben is érvényesíthetnék. MIRŐL VITATKOZTAK A RÉSZTVEVŐK? A vita tartalmát főleg a tanácsok elnökeinek a beszámolója képezte: főleg a március óta eltelt időszak alatt végzett munkáról számoltak be, így például a középiskolások tanácsának a képviselője (a tanácsot Miklós elvtárs vezette!) arról beszélt, hogy az elején nem tudták ugyan mihez kezdjenek, de azután megegyeztek, és az a véleményük, hogy a középiskolások tanácsa önálló szervezetként is szerepelhetne. Főleg a munkás-, a falusi fiatalok és a középiskolások szorgalmazták az egységes szervezet fenntartását. A tanácsok elnökeinek a tanácskozásán többek között az említett fiatalok beszéltek. Figyelemreméltó, hogy a tanácskozáson — valószínűleg az elnökök tanácskozása nyomán — nem lépett fel a falusi ifjúság képviselője. Mintha bizonyos egyezségre törekedtek volna a munkásfiatalok a középiskolások szerveivel. A Főiskolások Tanácsa már ekkor nem adott számot munkájáról, hiszen rövid időn belül megalakult a Szlovákiai Főiskolások Szövetsége. A PLÉNUM FOLYTATÁSA Az ifjúsági mozgalom egyesítését szorgalmazó elképzelések mellett olyan elképzelések is érvényre jutottak, amelyek az egyesítéssel (integrációval) szemben az önálló szervezetek létrehozását tekintették céljuknak. Ez az igyekezet gyakran egészségtelen egyéni becsvágyból eredt: a Nemzeti Fronton keresztül akartak bejutni a magasabb szervekbe. Ha nem is a jobboldal szándéka, hogy saját képviselőik legyenek a fontos szervekben —, akkor az egyéni becsvágy ösztönözze az embereket erre az igyekezetre. Sem az egyik, sem pedig a második eljárást nem mondhatjuk erkölcsösnek és demokratikusnak. A közelmúltig probléma volt, képviseljék-e az ifjúságot a NB-ban — az egyes szervezetek és a SZGYISZT vezetői. És most?... Az önálló szervezetért folytatott harc néhány vezetőnek valóban meghozta a nemzetgyűlési képviselő mandátumot... A Magyar Ifjúság Ideiglenes Tanácsának az elnöke többek között ezt mondta: ..Komolyan aggódunk a CSISZ állapota miatt. Harencár elvtárs tegnapi beszámolójában is említi, hogy számolnunk kell a szlovák fiatalság szociális rétegeződés és egyéni érdeklődés alapján önálló szervezetekbe való tömörülésével. Ha ez így is lenne, nem engedhetjük meg, hogy a magyar fiatalság szétmorzsolódjon ezekben a különféle szervezetekben. Amíg létezik az egységes szervezet, az eddigi hibák ellenére is biztosítjuk a magyar fiatalok érdekeit. Ha viszont létrejönnek a tervezett különálló szervezetek, akkor már képtelenek leszünk erre, és mi is kénytelenek leszünk megalakítani az önálló magyar ifjúsági szervezetet... Ám abban az esetben is tagjai akarunk lenni a gyermek- és ifjúsági szervezetek föderális szervének.“ Ján Hanzlík — épp úgy, mint az említett plénum vitája — foglalkozik a Smena kérdésével. Mondanivalójának lényege: a vezetőségnek nem volt átfogó egységes elképzelése saját sajtóorgánumáról, ráadásul már nem is volt kellő hatással a lapra. A vitát ing. Harencár zárja le. Beszédjéből idézve látható, hogy maga is látta az ifjúsági mozgalmat fenyegető veszélyt. Zárszavában kijelentette: „Demokráciát Igen, de nem hiénizmust!“ A cikk írója így folytatja elemzését: „Az ifjúsági szervezet problémáiról olyan értelemben beszélt, hogy már épp ideje az ifjúság elé lépni az egyesítő elképzelésekkel, hiszen ez a gondolat közös minden egyes ifjúsági tanács számára. Az átszervezők ilyen és hasonló álláspontjai általánosak voltak. Az egyik oldalon a párt nélküli demokráciáról szóló nyilatkozatok, a másik oldalon pedig az eljárások könyörtelen meghatározása...“ A párt és az ifjúsági szervezet kapcsolatának a kérdéséről kijelentette, hogy helytelen csak bírálni az Irányítás gyakorlatát, mert ezt az elvet a legtöbbször nagyon helyesen alkalmazták. Most azt az utat szükséges választani, amelyen a szervezetek kommunistái fogják irányítani a többi tagot. Fontos tehát, hogy érvényesüljön ez az elv: az ifjúsági szervezetek vezetőinek be kell jutniuk a párt szerveibe is. NÉGY FONTOS DOKUMENTUM A plénum ezután jóváhagyott négy fontos dokumentumot. Feloszlatta a CSISZ KB mellett működő szervezeti és ideológiai bizottságot. Itt tulajdonképpen a rendkívüli szlovákiai közgyűlést megelőző eljárást szabályozó határozatról van szó. Továbbá jóváhagyták a Nemzetgyűlésnek és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak címzett határozatot. Ebben követelték, hogy hozzák létre az ifjúsági minisztériumot, valamint hagyják jóvá az ifjúságról szóló törvényt. Nyílt levelet intéztek a szlovákiai fiatalokhoz és CSISZ alapszervezeteihez. Ezenkívül jóváhagyták a nemzetközi bizottság alapszabályzatait is. A nyílt levél azonban bonyolította az ifjúsági mozgalom helyzetét, mert a benne foglaltatott gondolatok közösek voltak. Ellentétbe állították az „egységes“ és a „föderalizált“ szervezet gondolatát, annak ellenére, hogy a föderalizált szervezet tervének a megfogalmazói mint az ifjúság egységének a kifejezőjéről beszéltek. A májusi plénum nem találta meg a kiutat saját szervezete számára, bár ennek a legmagasabb fóruma volt. A CSISZ-en kívüli dolgok orvoslására irányuló igyekezet elnyomta a szervezet belső ügyeinek a kérdését. De nemcsak ezért volt eredménytelen, hanem azért is, mert a KB már korábban átruházta hatáskörét a tanácsokra, azok pedig belülről bomlasztották a szervezetet. Főleg azért volt tehetetlen a szervezet legfelső orgánuma, mert a tagok más tanácsok tagjaiként és az új szervezetek létrehozásán is dolgoztak. És ez több mint valószínű, nagy hatással volt már a plénum vitájára is. (Folytatjuk)