Uj Kelet, 1919. március (2. évfolyam, 11. szám)

1919-03-13 / 11. szám

1919. 11. n*__________________________• kapkodásához fűzni. Es pórim­nak napján mégis kacag? .Olyan zsidóslannak tűnik (él nekünk ez az ünnep bolgozo­tt, lárvás bohóckodásával, lettéi hu­morával Olyan zstdrti lármáit 3 történet, amely az ünnep közép­pontjában áll. Hárem történd c­.. lett r.í. csel vetéssel, kegyen­­cek intrikáival. És minden egy kúnytír a .rach­cli lipes" — kényen kedvé­.!. jó, avagy rost kedven, pillanatnyi fellobbaná­­sain midik. Sehol semmi célli:­­dalosság, aktivitás, lelki erő. Semmi szent könyveink cipt­­estramló len­dőlésiből, semmi a régi zssidók konok erejéből, áll­­hatatossiszból Ahogy a szél :uj, ahogy a kés­.yur int, rendelkezik: egyszer pohárcsengés, egyszer a lehetetlenség jajszava hangzik ki Susan zsidóinak házaiból . . . A golusz ünnepe a purim. A golusz szülte é­s rajta a gulusz minden jele, bélyege. A Szét Síórt zsidóság nem tudta többé fegy­­veres, diplomáciával kiverekedni a maga igazát. Megszűnt mate­riális erő lenni és csak erkölcsi erűi maradtak. Csak erkölcsi erűi! És mi erkölcsi erüket azon időkben­­— és ngy tetszik a mai időkben sem nem igen res­pektálták a hatalmasok, a népek. Ma baj, fájdalom érte, ha ve­szedelem fenyegette: az igazság, a maga igazsága, az erkölcs, a maga erkölcse Örök voltába ve­tett hitével fedőit csak a két­ség marc­angolásai­ból, a lelket ölő bizonytalanságból szabadulni A zsidóság rendületlenül hitt a maga igazában, a világrend er­kölcsi megalapozottságában és ezeknek révén a maga életének őrült voltában. Ez csendül .. .Wordechájnak Eszterhez inté­zed szavaiból - és ez a né­­hány szó a Megillah legszebb, pontosabban szólva, egyetlen szép szava : „Mert ha te hall­gatsz, másu­ib­an lészen köny­­nyebbségük és szabadulásuk a zsidóknak“. Mordechá, biztos a szabadulásban anélkül, hogy h­a­ Ir­vány sejtései leinnének a m­n­­dórátokról. Izrael örök! A zsidó Siep utca pund­ulh­et el. Ásk­dlód jen bár ellene nem is egy, hanem egész csordája a k­ánján­oknak! A csod­a meg led, Abszolút csoda vall —ember) hozzál­evés nélkűl, az Isten munkája­­ magales­ed kezeden, diadalmasan harsanl a lí­críj Susáil zsidóinak házában. Aztán más idők süllek. Az Achrine indák kegye helyreállítja a zsidó-ország*:-t. És azt ősi tala­ján máskép értelmezte .i zsidóság a csodát. Cselekedett előbb és aztán vád­a csal: Istene hc!e­­.-■valkozilsál, áldását Az írni Iftkl­ Ul KEIET 3 bül­a ,­l tkkabeusok, Jochanan­iné Gus­chalati. Bur Kochha sar­jadt, a zsidó­­ek­ hősei. És ott akzor is kacagott, ha a való­sággal szembenézett, a zsidó géniusz. Mi búrba kell hulljnn a zsidó bánat, az alkohol köde kell, hogy rászálljon a zsidó élesen látó szemeire. Kendőznie kell a valóságot, ha kacagni akar. Bár is á torcás bohócok derílik csak kedvre, elljáró kacagásra . . . Chiirvone. A zsidó nemzet ügye a népek itélőszéke előtt •MM**«« A békekonferencia február 27 én tárgyalta dl­sidó követeléseket - 7B év alatt f1,000,000 zsldö lesz Paleszt­inában — Egy assalmirán* Áruld? — Az Uj Keld I u­dvallási. TCI. MJ 19. február 27-én a szétszórt zsidóság kétezer éves tespedés útin ismét belépett 3/ élő és élni akaró nemzetek sorába. Ezen a napon az egyetemes zsidó nemzet képviselői odaültek ahhoz az asztalhoz, ahol nemzetek és államok sorsáról döntenek és az egész világon visszhangzó har­­sány hangon mondották el a zsidó nem­et követeléseit. Ko­moly, nagy eseménye ez, ami vérrel és könnyel írott történe­tünknek; aranybetűs címlapja f­fgy vnhh és boldogabb korszakról szóló fejezetnek Az előkészítő munkálatok Az angol kormánynak ismert veremben deklarációja után, mi­kor a zsidó nemzet Palesztina igényei először öltöttek reális politikai formát, a cionista világ­szervezet energikus céltudatos munkával fogott hozzá ennek a világtűrlénelmi nevezetességű nyilatkozatnak kiaknázásához. Mindenekelőn hatalmas nemzeti propaganda indítótt, aminek eredmények­épen napról-napra nö­vekedőt azoknak szána, akik elismerték a zsidó népnek Pa­lesztin­ához való jogát és köve­telték e jog érvényesülését. Klü-­lü­lösen az amerikai és angol cionisták festettek ki e téren bá­mulatos tevékenységet és az egész közvéleményt megnyerték ügyök­nek. A zsidókérdés a világpoli­tika megoldalán problémái közé kel­ütt a n nemzetek felébredt lelki­ismerete — mi­nt aztt Herinkey miniszterelnök is Irgutabbi hites nyilatkozatában kijelentett« — szü­kségesnek ítélte, hogy a világ­politikába belekapcsolódott zsidó kérdés az igazság és kulúra követelményei szerint találjon megoldást. A cionista világszer­vezet fáradn­atilisan műn Vásárjai: '■röszünhető, hogy a zsidókérdés két esztendő óta nem került fe­l napirendről és az érdeklődés középpeliijáhra maradt. Az amatit­a államok vezető férfiai egymás­­ után küldik világgá híres ny­ilat­kozataikat s m­ig Franci­aors­.ig is, mely eddig a legkisebb ér­dek­­lődést sem mutatja a zsidókérdés iránt, állást foglal a cionizmus mellett Piquat Georg, Francia­­ország főkormánybiztosa Palesz­tinában és Syriában kijelenti a francia kor­mány nevében,hogy az teljes odaadással csat­lakozik a zsidóság nem­zeti és Palesztina tö­rekvéseihez és felszólítja a francia zsidósá­got. Iráki teljes erejével álljon a cionizmus szolgálatiba. Wilson­­nak a népek önrendelkezéséről és a nemzeti kisebbségek jogáról szóló elve természetesen szank­cionálja a zsidók nem­zeti aspi­rációinak jogosságát. Ezen előz­mények után önként höívetkezik, hogy a zsidó nemzet kép­viselőit is m­eg hívták a békekonferenciára. A cinnisia világszervezet ha­talmas apparátussal látott hozzá a békekonferencia anyaginak előkészítéséhez. Sürgős informá­ciókat szereztek be a világ egész zsidóságának helyztérül. A kö­vetelések megállapítása céljából Londonban és Zürichben érte­kezletre gyűltek össze a cionis­ták, ahol megválasztották a béke­delegátusokat is. A világszervezet Párisban külön Irodát­­étesztett. A zsidó békede­legá­tusok fogadtatása A francia cionista szervezet az amerikai zsidó békelelegátusok megérkezése alkalmával ünne­pélyes fogadtatást rendezett Pá­risn­­an, amelyen a francia kor­mány is képviseltette magát An­dre Taraien katonai Marsé által. Gr. Günzburg Üdv­ flzió beszédé­ben kifejtette, hogy miért oly jelentőségteljes az amerikai dele­gátusok megérkezése. A diplo­másai tárgyalások ugym­on­d , néha nagyon kétes eredmé­nyeket hoznak létre Az amerikai

Next