Uj Kelet, 1920. szeptember (3. évfolyam, 47-67. szám)

1920-09-18 / 59. szám

H­old­ak nagy jártassága, valamint a munkások iránt ér­zett meleg szimpátiája országszerte mindenki előtt köztudomású volt. A választások előtt egy ideig az a hír járta, hogy ti bányamunkások saját jelöltjüket akarják felléptetni Cleveland­ban. Mikor Herbert Jámnál ezt meghallotta kijelentette, hogy ebben az esetben nem fogad­­ja el a jelöltséget, mert munkásjelölt ellen nem kíván küzdeni. Népszerűségét ez a viselkedése még csak növelte. A bányamunkások neki ál­lítottak külön jelöltet, és Herbert Sámuelt ép­pen a harminckettedik születése napján óriási szótöbbséggel megválasztották a kerület képvi­selőjévé. Cleveland kerületet Sámuel tizenhét éven keresztül képviselte az angol parlament­ben, egészen az 1919. évi általános választá­sokig. Képviselővé történt megválasztásának évében Herbert Sámuel egy könyvet irt és je­lentetett meg „A liberalizmus, alapvető elvei és annak programmja“ címmel. Ez a mű a mai napig is egyik legjelentékenyebb ilyen irányú angol politikai könyv. Sámuel további irodalmi munkássága többnyire csak újságcikkekben me­rült ki. Túlságosan benne volt a praktikus poli­tikai élet forgatagában, semhogy teoretikus munkákkal foglalkozhatott volna. A liberaliz­musról írt könyvénez Mr. Asquith, a későb­bi miniszterelnök írt előszót és ez maga is eléggé bizonyítja, milyen nagy jelentőséget tulajdoní­tottak Sámuel politikai véleményének.­­ Herbert Sáncos ifjúkorában többször be­utazta Európát és Afrikát Többek között a cio­nista történelemből is ismert afrikai Uganda te­rületet is beutazta és általában az afrikai kér­désben őt ismerték el a legnagyobb autoritásnak. Közvetlenül képviselővé való választása után, mint elsőrangú vitaszónok tűnt fel az angol alsóházban. Mikor az 1905. esztendőben a Mr. Balfour miniszterelnöksége alatt álló konzerva­tív kormány megbukott és Campbel­ Banerman liberális minisztériuma vette át a kormányt, a m­iniszterelnök belügyi államtitkárrá nevezte ki Sámuelt és a fiatal zsidó politikus előtt meg­nyílt az alkalom, hogy nagy képességeit törvé­nyek alkotásával bebizonyítsa. Nyílt titok az, hogy Herbert Gladston belügyminiszter törvény­javaslatait, melyek az országban igen mélyre­ható reformokat vittek keresztül, a­ belügyi ál­lamtitkár, Herbert Sámuel csinálta. Az 1906. esztendei általános választások alkalmával Sá­muelt már ellenjelölt nélkül választották meg Clevelandban, minthogy az ellene való kandi­­dálás teljesen reménytelen lett volna. Dyen gyors és biztos menetben vált teljessé Zsidó­­­ország jelenlegi kormányzójának angol politikai pályafutása. B­ UJ KELET lenni annak a várakozásnak, mellyel Erdély zsi­dósága működése elé néz. Kívánatos volna, ha Erdély zsidóságát sürgős tettekre serkentené Temesvár, Kolozsvár és Nagyvárad példája és a legnagyobb anyagi áldozatokkal is lehetővé terték a zsidó iskolák fölállítását. istáF’Közérlsola’R’asv­­erdí­ón Kolozsvár, szep. 16. Ma érkezett vissza Bukarestből dr. Silberman Jenő nagyváradi mér­nök a Zsidó Nemzeti Szövetség megbízottja, aki Bukarestben a nagyváradi zsidóság által létesítendő zsidó középiskola engedélyezése ér­dekében interveniált a vallás- és közoktatás mi­nisztériumnál. Az intervenció teljes eredm­ény­­nyel járt, amennyiben a minisztérium a követ­kező szövegű leiratot intézte a kolozsvári köz­oktatásügyi államtitkárhoz: Biroul No. 87488. Titkár Úr! Mellé­kelten van szerencsénk eredetiben megkül­deni a nagyváradi zsidó hitközség kérelmét alul­írottnak azon kérésével, hogy a zsidó iskola meg­nyitását ugyanazon feltételekkel, mint amelyek mellett a temesvári zsidó liceum nyílik meg, nevezetesen a magyar nyelvnek, mint tanítási nyelvnek öt évi­­engedélyezésével, jóváhagyni szíveskedjék. A miniszter helyett: M. Csimescu sk. az igazgató helyettes. Ezzel megnyílik Erdélyben immár a har­madik zsidó középiskola. Temesvár és Kolozs­vár után az erdélyrészi zsidóság egyik legerő­sebb gócpontja Nagyvárad áll a zsidó nevelés­­­ügy és ezzel egyidejűleg az újjáéledő zsidó kul­túra szolgálatába. A nagyváradi zsidó közép­iskolát, az ottani neológ hitközség alapítja a Zsidó Nemzeti Szövetség közreműködésével. Minden reményünk és biztosítékunk meg van arra, hogy az új zsidó középiskola meg fog fe-; ■ —— f ~ Magyarország titk­u­s előtt Elbocsátják a tisztviselők felét ? — A menekültekről nem tudnak gondoskodni — Gaál­­kaszton beszéde . — Az Új Kelet tudósítójától. — Wien, szeptember 16. A magyar nemzet­gyűlésen az illeték- és értékpapírforgalomadó tárgyalásánál Gaál Gaszton­ képviselő, a kisgaz­dapárt egyik legjelentékenyebb tagja, szenzációs beszédet tartott, mely széles körben nagy iz­galmat okozott. Gaál Gaszton Magyarország vigasztalan gazdasági helyzetét festette le megrázó módon. — Sehol nem látjuk a kiadások, csökke­nését. — úgymond. —* Ennek a nyomo­tt kis megcsonkított országnak kétszázötvenezer tiszt­viselőt kell elartania. Bizonyos, hogy ebbe a kérdésbe beleavatkozni nem népszerű dolog, de amikor biztos az, hogyha ez a dolog így folyik, az állam csődje elkerü­letetlen, akkor a minisztereknek kőszivileknek kell lenniük. Nem azt mond­a, hogy a kétszázötvenezer tisztviselő felét máról-holnapra csapják el, bár jogilag ez is helyes volna. (Nagy zaj, heves tiltakozások.) Meg kell mondani a tisztviselőknek, hogy ez a kis ország nem fogja őket tudni a jövőben el­tartani, tehát igyekezzenek másként elhe­lyezkedni. Budavári László (Fried­ri­ch-párti): Hozza­nak a nagybirtokosok nagyobb áldozatot! Gaál Gaszton: Ez fehér bot­avizmus. Szmrecsdnyi György elnök figyelmezteti Gaált, hogy ezt a kifejezést ne használja. Gaál Gaszton ! Nem nevezhetem másnak ezt a felfogást. Ezután Budaváryt támadja, aki állami tisztviselői minőségében olyan pénzeket is elfogad, amelyek állását összeférhetetlenné teszik, majd folytatja fejtegetését az állam ne­héz pénzügyi helyzetéről, ami képtelenné teszi az összes menekülekről való tartós gon­d­oskodást. Nagyon megnehezítik az állam pénzügyi viszonyait a katonai kiadások. Túlságosan ma magas katonai k nevezés történt az utóbbi idő­ben, holott az altisztek javadalmazása is óriási összegekre rúg. Nem akarja ezzel azt mondani, hogy az ország ne menjen el a végső határig a védelem terén, de ez még nem jelenti azt, hogy helytelen intézkedések történjenek. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust hogy Operát, Nemzeti Színházat és egyéb drága intézeteket tartsunk fenn, amikor az egész ország tönkrejut. Nem a kultúra ellen van kifogásom, hanem azt kell megállapítanom, hogy ez a szegény ország nem bírja a fölösleges terheket, a magánvállalkozásnak kell átadni tehát ezeket a túlságosan költséges intéz­ményeket. A termelés fokozásának szükségességéről beszél ezután. Hat év óta hangoztatja, hogy a gabonaforgalom megkötése csak a termelés csökkenésére vezethet. Ezért van az, hogy óriási területeken nem történt meg az előkészület a pld bevetésére. Aki azt akarja, hogy elegendő gabonánk legyen, más politikát kell követnie. Hangot kell adni ama véleményének, hogy jövőre a gabonatermelésben nagy krach lesz. A gazdák ma ráfizetnek a termelésre. (Nagy zaj.) A kormány ötmilliószázezer méter mázsa búza és rozs beszolgáltatását követeli a termelők­től A helyzet az, hogy a magyar gazdák saját jól felfogott érdekükben kénytelenek a gabona­termelésről lemondani. (Felkiáltások a jobb­oldalon : Ne mondjon ilyet! Ne izgassa a vidéket!) A keresztény Haditerm­ng csak abban különbözik­­a régitől, hogy nincs benne szak­­­értelem. Taszter Béla: Megint a zsidókat véli! Gaál Guston. Egy tönkrement ország nem engedheti meg magának, hogy kereskedelmét i­s tönkretegye, mert az javarészt zsidókézen van, becsüle­ten magyar érzéssel nem lehet törekedni. Elvárja az ország, hogy a kon mindent kövessen el gazdaság föllendü­l érdekében. Ha vállalkoztak rá, csinálják me Amikor az ország a tönk szélén áll, akkr teremt az állam egy új nemességet adómentő osztályokat, akik illeték­fizetéstől mentesek, múltban, amikor az állam gazdag volt, egyet­­len kormány sem merte volna a tisztviselők az illetékfizetés alól felmenteni. Csak ma mentik fel. Az ipari munkások egyes mában 85—40 ezer koronát keresnek és ezeket sem terheli meg az állam. A ház földbirtok az Ingó tökével szemben ig­enl van megróva illetékkel. A kormány a rend­ biztosítása érdekében sem tesz meg i­dén lehetőt. Felmutat, egy nyomda és szer nélkül megjelent nyomtatványt, amely Budva László inditványát tartalmazza a zsidók ellé és amelyet a hatóságok­ utján terjesztenek. — Az Uj Kelet tanítójától. — Szombat, Ifj. évf. 59. sz. OHÍREK­Sabbat Sava Hát ez is megtörtént Románia aranyifjuság a román kultúra letéteményei, Bukarest egyetem diáksága megirigyelte budapesti kollegáinak dicsőé­gét és háborút indított Kolozsvár zsidó lakosság ellen. Bevert kirakatablakok és bevert zsidó ke­nyák jelezték a diadalmas ifjúság portyázó útját csak ez költ, mondották a fiókhéjjasok, anyit du­k mi is, kultúrában és haladottságban fölvesszü még a versenyt régi ellenfelünkkel, a magyarokkal És valahogyan tévedésbe ne eszünk: nem érett diákok véletlen h­andabandázása volt az, ami sietve húzták le tegnap, a zsidó kereskedők üzlete redőnyét és menekült mindenki ahová tudott, véletlen rosszhiszeműsége a végrehajtó közegeknél, hogy Kolozsvárnak és a többi erdélyi nagyobb város soknak zsidó lakossága hajléktalanul, lakásából dobva és kenyerefosztottan vérja sorsának hová for­dulását, nem, véletlen események egymásra találás ez egy tervszerű és céltudatosan irányított söte szövetkezést sejt itt a vizsgálódó szem, melynél egyetlen és nem is titkolt célja, Erdély zsidó lakói gigának anyagi tönkretétele és kiüldözése. — Lesz­ Erdély zsidóságában annyi erő, hogy megkiszdjd az élete ellen szövetkezett erőkkel ? Hasonló körű mények, hasonló okokat, hasonló okok, hason­ eredményeket sziknek. Borzalmas példaképül áll előttünk s magyar­országi zsidó nép sorsa, Balatonfüred, Orgovány Budapest zsidó halottai jóslatosan meresztik felér­ szemüket: Erdély zsidósága, vagy tudunk víg­veszedelmek idején egy akarattal összefogni és magunk népi érdekeinkért egyesült erővel minden áldozatra készen állani, vagy pedig szétforgácsol erőkkel egymást meg nem értve mondjuk el­­ viddust. Talán jót akaró végzetünk intt­e volt, hog a tegnapi zsidótüntetés, a tegnapelőtti zsidó kilako­tatások, zsidó jaj és segítségért sikoltás épen Sabba súra napja előtt robbantak ki. A példák, az utad­ vannak :­­ előttünk az élet és a halál útja , lesz­­erőnk, Erdély zsidósága, az élet útját választani Jótakaró végzetünknek talán utolsó intése volt az Suvá Jiszraél ... g.­­ — Az ,,Uj Kelet" mai száma ünnepre való tekintettel pénteken délután jelent mag. — Argenteianu hivatalos útja Megir­ta ma az Uj Kelet, hogy Argentoianu bel­ügyminiszter nem érkezett meg Programmsze­rüen 16 án este 6 órakor Kolozsvárra, hanem mint ahogyan a prefektúrán értesülünk, egy na­pi késedelemmel ma, pénteken az esti órákba fog ideérni. A késedelem oka az, hogy a Már­­arossziget és Nagybánya meglátogatása nem volt programmjában és ezt csak Szatmáron ha­tározta el a belügyminiszter, a távirat pedig amelyben elhatározásáról a kolozsvári hatós­á­gokat értesítette, megkésve érkezett, így azótát

Next