Uj Kelet, 1921. július (4. évfolyam, 140-166. szám)
1921-07-31 / 166. szám
Gli) (Kolozsvár) 5681 shammnn 250 no ios atlet. Ara panSi iuaron I? t*KO J Jullas 31 Mementó !{Pf -higy szabadságjogok^. köt*)a zsidósággal szemben, elfelejti. Roppant hibája a román politikának, hogy mindmáig alig akarta elravaoni, Hogy ebben az országban vannak etnikai kisebbségek. A gyulafehérvári program becsületes lélekkel konstatálta, hogy vannak. A következő politika váróban talán, mert reakcája volt az alba Iuliai akciónak, elszaladt a kisebbségi kérdések elől s különböző politikai sivatagok forró homokjába dugta a fejét. Ha ez az állapot sokáig így tart, a következmények kellemetlenül tornyosainak. Szerencsére a vezető politika is mintha már kezdené kidörzsölni szeméből a port. Kezdik belátni, hogy vétkes mulasztás lefityuláli a problémát. A mementó elevenen ott él minden politikus emlékezetében, szoktak is rá hivatkozni, akárhányszor szóval kell nyilatkozni: a románság nem követheti el azokat a hibákat, amiket vele szemben mások elkövetek. De mások a nyilatkozatok és mások a valóságok. Itt van a zsidó nemzeti kisebbség. A mi statisztikánk szerint egymilliókétszázezer lélek s felfogásunk szerint egyik legdolgosabb a tagállamabb eleme az országnak. Kétségtelenül megilletik a jogok, amelyekre etnikai kisebbség igényt tart. A román nagypolitika azonban következeetesen elfeslezte magát , hogy ennek a nemzetiségnek nagy létkérdései vannak kulturális téren és belső szervezete terén. Szinte demonstrál a feledékenységjével. A milliós zsidó kisebbség mögött még ott kisért a régi román politika, amely a zsidónokat idegeneknek tekintette s amely minden okosság ellenére ma is érezteti ellenszenvét a zsidó kérdéssel szemben. Nem abból az apropóból mondjuk mindezt, hogy a népszövetség alelnöke Sir Dickinson itt jár Romániában s ma vagy holnap eljön Kolozsvárra is, hogy tanulmányozza ez ország nemzetiségi kérdéseit. Dickinson ezt hiszi — igy mondotta ezt egy bukaresti újság tudósítójának , hogy a népliga beavatkozása és ellenőrzése elkerülhetetlenül szükséges, hogy a monarchia romjain megbízható és igazságos kormányzás biztosíttassék. Az államok szuvrepitási elmélete neki nem rokonszenves, mert a népei■ szuverének. »Ne feledjék el az utódállamok, hogy jelenlegi határaikat csak annak ellenében kapták és némelyikük csak azért születhetett meg, mert ennek fejében a kisebbségek védelméről szóló békeszerződési rendelkezésekhez csatlakoztak, fiú ezeket emlékezetben tartják, az annyira sértők vélt ellenőrzést, amely a kis bőségek védelmére szükséges, könnyet elviselhetne.* Bizton hisszük, hogy Dickinrug ur liszten látja majd az etnikai kisebbség’k ’ érdését, tisztán a mi kérdésünket is. Sem Dikinnon, sem a népszövetség, amelyet képvisel s amely a népek ligájának eleven mozgékony jel öive, nem vallja az elavult elméletet, amelybe itt Romániában sajnos, nem egy politikus és nem egy nacionalista újzág oly görcsösen belekatakodik, hogy nemzetiség csak az, amely kompakt tömegekben él egyegy térületet. Ha így volna, nem vonatkoztatták volna a zsidóságra a békeszerződésekkisebbségi klauzuláit és a népszövetség nem vállalta volna el e kruzulák védelmét. Bizonyos tehát, hogy Dickinson is, meglátván a hibákat és sérelmeket, azonosítja majd magát velük. De mi mégsem tőle várjuk a megoldást, hanem igenis a román politikától Mi vele ellentétben azon a véleményen vagyunk, hogy a népliga beavatkozása és ellenőrzése fölösleges és elkerülhető. A nemzeti kisebbségeknek nem lesz szükségük rá, hogy felszó-lalási jogukkal éljenek s mint a tanítóbácsihoz szaladjanak a népszövetséghez, ahányszor rajtuk igazságtalanság vagy sérelem esett. Ami mindmostanig történt, minthogy a kisebbségeket megillető szabadságjog-tartozást még nem exaktuálták, negatív értelemben csakugyan sérelem és igazságtalanság. De mi a poliika belátásában bízunk és nem a külső presszióban. Be fogják látni, mégpedig hamarosan, hogy a kisebbségek nélkül cselekedni nem lehet. Nem lehet nélkülük róluk intézkedni és nem lehet nélkülük őket elhallgatni és negligálni. Igen természetes, hogy mi a többi kisebbségre is gondolunk, de főként a zsidó kisebbségre, amelynek a nacionalizmus még itt-ott elavult szobatudósok könyveiből előráncigált elméletek alapján a létalapját is támadja, hangoztatván, hogy a zsidó csak vallás és nem nemzet. A legfurcsább ez a merev dogmatika azok részéről, akik nemrég még nem vallásnak, de nemzetnek mondták a zsidót, igaz, nem olyan nemzetnek, amelynek polgárjoga van, hanem jövevénynek, amelyet csak tűr ez az ország. Nekünk sok fronton kell harcolnunk, hogy meggyőzzük a csökönyöseket, hogy a közönyt érdeklődéssé változtassuk s hogy bebizonyítsuk mindenkinek, mennyire fontos és szükséges kisebbsége vagyunk ennek az országnak. Mindezt a román politika felé mondjuk és nem Dickinson felé. De nem tagadjuk: örülünk ha ő is hallja, mert akkor a román politika közömbösei és makacsai is felfigyelnek. Amjpm Harding Európába jön De Valera még nem Briand békítő beszéde— Az Új Keiet tudósítójától — London, juli 29. Az angol ír tárgyalás eredményeiről interpellálták meg Lloyd George miniszterelnököt a felsőházban. Az egyik lord megkérdezte mikor lesz hanyadó a kormány nyilatkozni ezekről a trpusíáokról, amelyek rendkívül fontosat a bát birc-valom politikai életére. Az interpellációra a lord’kancellár válaszolt. Elmondotta, hogy az angol kormány olyan javaslatokat terjesztett az ír megbízottak elé, amelyekről reméli, hogy a sotent az írek elfogadják. Ha a megegyezés létrejön, azt törvényjavaslat formájában a kormány a parlament elé fogja terjeszteni. Ha az írek visszautasítják a kormány javaslatait, erről is be fog számolni a kormány a parlament előtt. A lordkancellár még bejelentette, hogy a fegyverszüneti megállapodásokat mindkét részről a leglojálisabban betartják. Az ír delegáció néhány nap óta rendkívül rezerváltan viselkedik, a delegáció tagjai nyilatkozatot nem adnak ki, nem fogadják a sajtó képviselőit, sűrűn tanácskoznak az angol kormánynak adandó válasz felett. A tanácskozások Dublinben történnek. A tárgyalások eredményeiről eddig semmi se szivárgott ki. Az angol kormány javaslataira ezen a héten valószínűleg még nem fognak választ adni. Az ír parlament harminchat tagja még letartóztatván van, de az angol kormány, hogy előzékenységével egyengesse a megegyezést, elrendelte, hogy Balnafevnlata képviselőket helyezzék szabadlábra. A főtanács ülését nem Boulogneban, hanem Páriában fogják megtartani. Lloyd George a párisi konferencián nem vesz részt. Képviseletében lord Garzon és Balfour megy Párisba. A »Temps” írja, hogy Franciaország nem küld egyelőre csapatokat Felsősziléziába. De ha Felsősziléziában a német önkéntes csapatok rendzavarásokat idéznének elő, ellenrendszabályokat léptet életbe a Rajna-vidéken. Csütörtökön Millerand elnökletével minisztertanács volt, melyen Briand kifejtette álláspontját a felsősziléziai kérdésben. Briand beszédében a barátság hangján emlékezett meg Angliáról, egész beszédét áthatotta a békülés szelleme. RészeNémetország kölcsönt kap Amerikától és hollandiától Berlin, július 29. (Damian.) A német kormánynak hamburgi bankárok támogatásával válaszolt Lloyd Georgenrk . Az amerikai-német tárgyalások időből a sajtó azt a meggyőződést meríti hogy a francia kormány véget akar vetni az ellenségeskedéseknek, , amelyek legutóbb Paris és London között voltak. A főtanács ülésén Amerika megbízásából, Amerika párisi nagykövet fog résztvenni. A főtanács egyébként nemcsak a felső sziléziai kérdést fogja tárgyalni, hanem a jóvátétel kérdését és a keleti tengerszorosok kérdését is. Anglia régen törekszik arra, hogy Amerikát belevonja az európai problémák intézésébe. Az Egyesült Államok a legutóbbi hónapokban kivonták magukat az európai ügyek tárgyalásából, Harding washingtoni meghívása volt az első közeledés Amerika és Európa között. Lloyd George legutóbb meghívta Hardingot Európába, hogy bizonyos kérdéseket együttesen bedőljenek meg. Hár-Jinig ezt a masrísi vast, mint azt a „Chikago Takjiae“ jelenti, elfogadta. Valószínűleg október végén Londonba érkezik, hogy tanácskozzék Lloyd Georgval a függő európai problémákról és hogy megbeszélje azokat a kérdéseket, amelyek Washingtonban kerülnek tárgyalás alá. A londoni tanácskozás tehát a washingtoni tárgyalások előkonferenciája lesz. Az előkonferencia gondolatát a gyarmatok miniszterei vetették fel, akik szükségesnek tartják, hogy a washingtoni megbeszéléseket Londonban előkonferencián készítsék elő. A „Morningpost“ jelentése szerint angol kormánykörök azt hiszik, hogy ezeket az általános békére vonatkozó előtanácsskozásokat októberben okvetlenül meg fogják tartani Londonban. A tanácskozásokon azonban az angol kormányon és a gyarmatok miniszterelnökein kívül csupán Amerika és Japán képviselők vesznek részt. Dr. Hesen német külügyminiszter és Diesel berlini amerikai nagykövet folytatják a németamerikaai békére vonatkozó tanácskozásaikat. A tárgyalásokat még nem zárták le, de mint beavatott helyen tudják, azok már eddig is olyan eredménnyel jártak, hogy sikerüket biztosítottnak tekintik, kikerült egy amerikai bankcsoporttól nagyobb kölcsönt kapnia. Hollandia Németország részére szintén húszmillió holland forint hitelt engedélyezett.