Uj Kelet, 1921. december (4. évfolyam, 264-290. szám)
1921-12-01 / 264. szám
A zsidók állampolgársága A zsidók állampolgárságának rendezéséről a kormány törvényjavaslatot készít és ezt rövidesen a törvényhozás elé terjeszti Ennyit jelentenek Bukarestből. Egy pár szó az egész, pedig valami nagy demokratikus megmozdulás érződik ki a jelentésből és talán kiadósabb is lehetne. Hiszen az is lehetséges, a kormány alig nézi ezt a kérdést, mint olyan adósságot, amely már régen esedékes és erről aztán igazán nem kell többet mondani, csak ennyit: fizetek. Csakhogy még így is túl sokat takar el a szűkszavúság, mert a mai Romániában kétféle tartozást kell lerónia a demokráciának. Az ókirályságbeli zsidóságnak más a követelése, mint az erdélyinek. Miután a lakonikus jelentés a törvénytervezetnek sem terjedelméről, sem kápyáról nem nyújt felvilágosítást, a következő kérdések merülnek fel : részleges rendezésről van itt szó, vagy általánosról ? Olyan jogokat akar törvénybe iktattatni a kormány, amelyek már megvannak vagy olyanokat, amelyek még nincsenek meg ? Mert a helyzet ez: az erdélyi zsidóság állampolgársága nem kíván törvényhozási rendezést. Az erdélyi zsidók teljes jogú állampolgárok az emancipációs törvény alapján, amely érvényben van, mint minden alaptörvényé a régi magyar ilmériuminak. De ha nem volna is ilyen törvény, e jogokat még akkor sem lehetne kétségbe vonni, mert a gyulafehérvári deklaráción kívül a békeszerződés is biztosítja a jogegyenlőséget, anélkül, hogy nemzet és felekezet között különbséget tenne. Ugyanazt tette a decret lege is. Az erdélyi zsidóság állampolgári jogainak elismerése tehát semmiesetre ajra tekinthető olyan törvényhozási intézkedésnek, amely haladást jelent 68 nem sokkal többet jelent, mint amikor egy égő lámpán a kanócot feljebb csavarják, arar körülbelül fölösleges, mert hiszen a lámpa úgyis ég. A repülbeli zsidóságnak más az állapota. Az a háború kitöréséig nem élvezte a demokratikus egyenjogúságot Amikor az új szellem széles hemseggével indította meg e jogról való felfogás modern áradatát, a zsidóknak az az állapota, amely a jogvokmikség állapotéhoz hasonlított, szemmel láthatóan leenyhült. A közszellem megelőzte a törvényhozást és jóvátett sok igazságtalanságot, amelyet elfogult generációktól dxarcolt a bábom nemzedéke. Kétségtelen, hogy a törvény nem maradhat el a nözszellem mögött és ha annak a lekiismerete úgy érzi hogy a jo,0׳ kat ki kell terjeszteni a lakosság minden rétegére, akkor a törvényhokár nem tehet egyebet, mint tóvábs haladni Azon az utón, amelyet az egészséges közszellem megegyengetett. És ha azon az utón találilyen munkás és az állam érdekeit híven szolidáló réteget, amely az állampolgár jogaiból még semmit se vagy csak nagyon keveset hajtott, akkor az kötelessége, hogy az európai fertelemben vett egyenlőséget ezzel a réteggel szemben is érvényesítse. Lényegében tehát úgy áll a dolog, hogy ebben az esetben a rendezés valóban jogkiterjesztést jelent, ha a regálbeli zsidóságra vonatkozik, de az erdélyi zsidóságra vonatkozóan legfeljebb csak a már meglevő jogok konzertálását jelenti, ami a kiterjesztés és gyarapítás fogalmával épenséggel nem azonos. A zsidók állampolgárságának a rendezését ennélfogva fai anyagunk szempontjából sem haladásnak, sem vívmánynak nem tekinthetjük és ha a régi jogok elismerése nem is egészen értéktelen,olykor mégis fölösleges, sőt néha veszedelmes (s lehet. Fölütleges akkor, mikor azok alaptörvényben gyökereznek, mint a csatolt területek zsidóságának egyenjogúsága. Veszedelmes pedig akkor, mikor egyféle rendezéssel boldogítanak két kategóriát, amelyek közöl az egyik törvény szerint már bírta a polgárok jogait, a spátok ellenben nem bírta meg ezeket a jogokat, vagy ha élhetett is velők, a közszellem türelmének alapján, élhetett velük, de nem törvény alapján is. Már most, ennek a kategóriának lehet sok, vagy lehet kevés is az állampolgári jogok törvénybesiklatása, de mindenesetre haladást jelent az eddigi állapotával szemben. Míg ellenben a másik kategória a régi állapothoz való lerögzítés áldásában részesül, mikor csak annyit kap, mint a menynyíres már addig is bili. Már pedig az erdélyi zsidóság semmit se kap, ha a beígért törvényhozási rendezés csak az állampolgárságra vonatkozik. Különösen akkor nem, ha ezt a régi felfogásban, az úgynevezett liberális irányzatok szellemében akarja rendezni a román kormány. Ezek a liberális emancipációk nem őszinték, nem gyökeresek és a főhibájuk az, hogy a felekezet szempont־ jai dominálnak bennük. Valamely nemzetet nem nemzeti, hanem felekezeti individualitásá־ ban egyenjogúdzottak. A zsidó vallást követő magyar, német vagy francia állampolgárokat emancipálta a liberális irányzat, de nem a magyar, német vagy francia állampolgárság kötelékében élő zsidó nemzetet. Hát hiszen akkor ez is haladást jelentett. De ma már egy lépéssel odébb tartunk. A zsidó vallásban élő ilyen, vagy olyan állampolgárok a zsidó nemzet fiainak érzik magukat és az egyenjogúsítás nek akkor van értélen, ha a nemzeti jogok egyenlősidés-ének elvén épül fel. Az erdélyi zsidóság jogainak ilyen irányában való törvényes elismerését várja. Hiszen lehet, hogy a kormány ezt célozza a bejelentett tövényjavaslattal. De a pesszionizmusunkat még ez a feltevés sem fojthatja el. Mert ilyen messzire kiható akciót nem lehet megindítani a leginkább érdekelt tényezők megkérdezése nélkül. Nekünk pedig nincsen tudomásunk róla, hogy a kormány ezt a politikai óvatosságot ebben az esetben szemőtt tartotta volna. •ur Mitteleuropa Säschische sfr 3 Cenz.: V. Cftrf (Fotom*r) 6682 marcsossvác 30 IBI 1921 decamber 1 a parasztpárt kierőszakolja a demokratikus választójogot A parlament keddi és szerdai ülése — Argrtoianu bocsánatot kért a parasztpárttól — Hírek Groza lemondásáról — bttjj Kelet teáciotájétól* — Azok a kijelentések, melyeket A vereseg mindterelnök a kormánypárt értekezletén tett és amelyekben bejelentette, hogy a liberálisok akcióját, melyet egyszerűen ,sztrájk״-nak nevezett, minden rendelkezésére álló eszközzel le fogja törni, még jobban kiélezte a kormány és a liberális párt között fennálló ellenséges viszonyt. ,Ha a munkásság sztrájkját — mondotta a miniszterelnök — sikerült letörni, le fogjuk törni az előkelőbb körökből származó ׳ sztrájkotokét is.* A ,Viitorul“ hosszabb cikkben válaszol Averescunak és többek között a következőket írja: — A liberális képviselők nem azért vonultak ki a resicai parlamentből, hogy tüntessenek a rend ellen, hanem azért, hogy tiltakozzanak a törvénytelenségek és erkölcstelenségek ellen, melyeket a kormány a korrupt többség oltalma alatt és a kormánypárt úzlán férfiai a bűnös kormány segítségével elkövettek. Ami a miniszterelnök fenyegetését illeti, az tisztán és egyszerűen nevetséges. A parlament keddi ülése A politikai élet legjelentősebb eseménye a parlament első érdemleges ülése volt, amelyen megválasztották az új elnökséget és amelyen a parasztpárt megtette nagy érdeklődéssel várt deklarációját. A parasztpárt taktikus visszatérését a parlamenti munkába az összes őszintén demokrata politikai körök megelégedéssel vették tudomásul. A visszatérés ténye azt igazolja, hogy a parasztpárt az egyetlen komolyan számbavehető parlamenti csoport, amely demokratikus elveiért lelkiismeretesen küld , és megvalósításuk érdekében áldozatokat is kész hozni. Ennek a taktikai lépésnek közvetlen eredménye a demokratikus választójogitörvényjavaslat, melyet a komány hamarosan a Ház elé terjeszt és az, hogy legkésőbb január 15-éig megszüntetik az ország különböző részeiben az ostromállapotot és cenzúrát. A román belpolitika sivár tusakodásaiban csak személyi és hatalmi ambíciók hangoztatását hallottuk . a parasztpárt mostani magatartása vigasztaló s bíztatás az élesebb körűs választójog alapján összeülő jövő parlament munkájához. A kamara ülését negyed négykor nyitotta meg Duiliu Zamfirescu. A házszabályok értelmeben megválasztják az igazolóbizottságot, majd az elnök átadja helyét Daianus elnöknek, aki elrendeli az elnökválasztást. A kormány tagjai közöl Argetoianu, Cudalbu, Traneu Iasi, Goga és Serghie Nitra vannak jelen, a parasztpárt Madgearu kivételével teljes számban megjelent. Az ellenzék nem vett részt a szavazásban s igy a leadott 141 szavazat közöl Duiliu Zamfirescu 144, Papacostea és Misu Dumitrescu szintén 1 szavazatot kapott. Duiu Zamfirescu elfoglalván az elnöki széket, köszönetet mond a megnyilvánult bizalomért. Felsorolja az elmúlt ülésszak megszavazott törvényeit, majd rátér a jelentésszak feladataira. Koszói külpolitikai kérdésekről is, végül az ellenzék távolmaradásáról szól és gyermekesnek mondja a távolaiáradás indokolását. A mandátumot a képviselő nem gyakorolhatja távolléte által. J£zt belátták a parasztpártiak, akiket azért üdvözöl. Meg van győződve, hogy az Averescukormány igazi munkája csak most kezdődik. Hangsúlyozza, hogy a párlament mostani feloszlatása megsértené az őrség alkotmányát. Argetoianu bocsánaatot kért nagy figyelem közepette Argetoianu belügyminiszteremelkedett szóra, hogy bocsánatot kérjen szert a magatartásért, amelyet annak idején az ellenzék sértőnek talált. Argetoianu mindenekelőtt a kormány nevében köszönetet mond a parasztpártnak visszatéréséért. A párt magatartása szép és hazafias. Beismeri, hogy hibázott, elragadtatta magát és sajnálja, hogy illetlen szavakat használt, amelyekért ez alkalommal bocsánatot kér. Reméli, hogy a parlament CS3/68 tagjait át fogja hatni az ország súlyos helyzetének tudata. Bizalma van a ma iránt, melyet a parlament fog megvalósítani és szerencsét kíván a munkához. Dr. Lupu a parasztpárt nevében deklarációt olvas fel, melyben megindokolja a parlamentbe való visszatérését. A deklaráció annak ma meg