Uj Kelet, 1928. július (11. évfolyam, 144-168. szám)
1928-07-01 / 144. szám
~[T KIADÓHIVATAL TELEFON: 9-77 Str. Baron L Pop 10 r^SZERKESZTOSÉG TELEFON 1-77 — Éjjeli telefon (nyomda) 202 ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Égisz évre....................Uso Lel Félévre.......................... „ Negyedévre 320 ", __Egy hóra.........................no XI évfolyam * 144. szám 1928 Július 1 Vasárnap * 5668 Thamusz 14 * 9£ m Cenzura*: Soclu ZSIDÓ POLITIKAI NAPILAP Nemzetközi kultúriskolát! ” . Alábbi rendkívül érdekes cikket Herriot volt francia miniszterelnök és jelenlegi kultuszminisz- Fr tér írta ! Valaki azt a kérdéstintézte hozzám: kívánatos-e egy nemzetközi kultunskola felállítása. Előrebocsátom, hogy ebben az esetben az „iskola szónak egy egészen általános jelentősége van, úgyhogy egy intézményre kell gondolnunk, valamiféle nemzetközi kultúrintézményre. Nagy megelégedésekue szolgál, hogy akkor voljon Franciaország miniszterelnöke, amikor a kormány a Népszövetséggel egyetértően megalakította a szellemi együttműködés nemzetközi intézetét, amely rövid fennállása ellenére jelentős sikerekre tud visszatekinteni. A háború előtt számos intézmény működött közre az intellektuális munkaterjesztése céljából. Intézetek, irodái, testületek,nemzetközi egyesületek hatáskö Ireik keretein belül igyekeztek a szellemi munkások között a kölcsönös megértést és a kölcsönös segély szükségét ébren tartani. Azonban e vállalkozások egyike sem volt nemzetközi jellegű. Egyéni, i-)Figy magánkarakterük volt minden hitadalos jelleg nélkül. Mindegyikük egy bizonyos területre volt specializálva és egyiküknek sem volt megfelelő ibolya. M*k*n trar!hogy a többi rokonterületet egyesithesse, minthogy egyetlen intézmény sem volt abban a helyzetben, hogy javaslatot tegyen az egyes inlírok kormányai elé. 1920 szeptemberében, röviddel a Népszövetség megalapítása után, a népszövetségi tanács a nemzetközi szellemi együttműködés elősegítése és támogatási céljából határozati javaslatot terjesztett be és egy év múlva a népszöveségi tanács már el is fogadta ezt a javaslatot, bizottságot jelölt ki, amelynek tizenkét tagjához tartoztak többek között: Madame Curie, Einsein professzor és az elnök Bergson. 1924 júniusáig tartott, amíg végül megalakulhatott ez az intézet ma pedig az akkori francia közoktatásügyi miniszter, Francois Albert erőteljes támogatása mellett. A francia kormány ennek a szervezetnek kétmillió frank évi szubvenciót szavazott meg és eddig a szellemi együttműködés nemzetközi intézete a következő problémákat tárgyailta figyelemreméltó sikerrel: A tudományos szerzői jog védelméről szóló törvényt,a művészi munkák védőtörvényét és a művésznek a termékéhez való tulajdonjogát, megteremtette a bibliográfiai - nemzetközi szervezetet és több más olyan munkát végzett,amely a kultúra kicserélését célozza. Tanárok kicserélését diák csoportok külföldre való küldését, a régészeti ásatások nemzetközi szabáyozását történeti műemlékek védelmét, a múzeumok műgyűjtményét, állami könyvtárak védelmére alkotott nemzetközi megállapodásokat — mindezt elvégezte fennállásának rövid ideje alatt ez a nemzetközi intézet Az intézetet Parisban alakították meg, ott is van a székhelye és vezetője Julia Luchair, francia ember. Mégis az intézetnek nincsen francia karaktere, hanem a Népszövetség intenciói nyilvánulnak meg minden működésében. Az intézet nem arrogálja magának azt a szándékot, hogy új tanokat léptessen életbe, nem alkar úgy szerepelni, mint valami legfelsőbb akadémia, vagy pláne, mint valami nemzetközi közoktatásügyi minnisztérium. Inkább a tudományok, a tudósok, az írók és művészek nemzetközi megszervezője akar lenni és fő célja, hogy minden állam tudósainak munkáját meg- könnyítsék, a művészeket az illetékiteten üzleti kiaknázástól védje, a tudományokat, az új fölfedezéseket pedig terjessze. Leon Bourgeois annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Népszövetség szelleme csal; akkor élődövet fel és csak úgy fejlődhetik, ha a tudomány és a művészet istápolói, az írók és minden országok intellektueljei együttműködésükkel a béke szellemét közvetítik egyik országból a másikba. Legfőbb jelentősége tehát ebben keresendő az intézetnek és a magam részéről csak azt kívánhatom, a szellemi együttműködés nemzetközi intézménye ebben az értelemben legyen kultúriskolája az egész világnak. Emberáldozatokat követelt az ókirályságbeli vihar Tovább pusztít a vihar és az árvíz az ókirályságban (Bucuresti-Bukarest, június 30. Az Új Kelet tud.) Hírt adtunk tegnap arról a borzalmas zivatarról, amely Iasi környékén pusztított, amely nemcsak sokszáz milliós anyagi kárt okozott a környék városkáiban és falvaiban, hanem emberáldozatot is követett magának. A zivatarról érkező részletes jelentések szerint ennek felmenetee valóssággal katasztrofális volt. A négy teljes órán át tartó jégeső a termést sokszáz hektáron teljesen elpusztította. A zivatart villámlások előzték meg, amelyek ugyancsak emberáldozatokkat követeltek. Délután négy órakor , Adám lecsapott Focuri község mellett és a zivatar elől a faluba' menekülő parasztok 'közül Eftimir Popa legényt azonnal megölte, míg Stefan Acostaci és egy Porzescu nevű leány súlyos égési sebeket szenvedtek. Hivatalos jelentés szerint a zivatar Jasi, Faltroeni és Botceni megyél fejzüktén a termést teljesen elpusztította. A jég sokanáz marhát megölt, Flóra és Budesti falvakat teljesen elöntötte az áradat. A Tangusrumosi malomból 30 vagon lisztet ragadott tova az áradat ereje. •.. -t. \ ' : »" a pártharcba-régens a feszült politikai helyzet miatt megszakította a kakashadi koráját Július 2-ika lesz a díjatő napja a belpolitikai helyzetnek. Jorga szerint a kölcsön elhalasztásának bejelentésével egyidejűleg a kormány lemond (Bucuresti-Bukarest, június 30. Az Új Kelet tud.) A kölcsöntárgyalások kimenetelét megelőző várakozás, után a főváros politikai élete a kölcsöntárgyalások megszakítása nyomán ismét izgalmasnapokat él át. Úgy a kormány körében, mint az ellenzéki pártok klubjaiban egymást követik a megbeszélések. Vintila Bratianu ugyan még nem adta fel a reményt, hogy Poincaré segítségével az utolsó pillanatban sikerülni fog a tárgyalásokat tető alá juttatni, a külföldről érkező jelentések azonban egyöntetűen pesszimisztikus hangon nyilatkoznak, a román kölcsön esélyeiről. A politikai pártokban természetszerűleg felmerült a kormánykudarc következményeinek leszámítolása. Alardu elhalasztotta erdélyi útját és a fővárosban marad. Tegnap délután ismét hosszasan tárgyalt Titulescuval. A liberális párt fejei, Bratianu Vintila, Duca és Argetoianu a miniszterelnökségen folytattak többórás megbeszélést, amelynek részleteiről azonban természetesen nem szivárgott ki semmi. A helyzet komolyságára mi sem jellemzőbb, minthogy tegnap délután Bukarestbe érkezett Petrescu Comnen, Románia berlini követe. Ugyancsak visszatért, külföldi útjáról Oskar Kiriacescu, a Banca Naţionala igazgatója is, aki a kölcsöntárgyalásokat vezette , anélkül, hogy vissztérése a kölcsön aláírásával lett volna összefüggésben, mint ahogyan azt a kormány remélte. A bukaresti sajtó a jövő hetet egyöntetűen döntő jelentőségűnek mondja az események kifejtésében. Erre mutat az is, hogy Miron Christea patriarcha régens, ki tudvalevőleg Karlsbadban nyaral és aki julius lelkéig tervezett a cseh fürdőhelyen maradni, váratlanul megszakította túráját és julius másodikán visszatér Bukarestbe. A Curentul jelentése szerint Bratianu Vintila még hétfőig vár egy esetleges kedvező párisi vállaszra. Amennyiben ez nem érkezne meg, — amit a lap valószínűnek tart, minthogy Poincaré nemcsak a frank stabilizálásával, de belpolitikai nehézségekkel is el van foglalva, — a keddi minisztertanácson, amelyre az összes miniszterek feltétlen megjelenését kérte, közölni fogja a kölcsön és a stabilizáció elhalasztásának hím. A Curentul szerint valószínűnek látszik, hogy a kölcsön fiaskójának belpolitikai epilógusa lesz. Jorga professzor lapja, a Neamul Romanesc sokkal kategórikusabban ír a kölcsön elhalasztásának következményeiről. A lap szerint, amennyiben Poincaré válasza nem érkezik meg, vagy elutasító lesz, Bratianu Vintila bejelenti a kölcsön elhalasztását és beadja a liberális kormány lemondását. Az Adeverul ma ideérkezett számában vezércikkben foglalkozik a kölcsön elhalasztása nyomán kreált új helyzettel, különösen a kormány pozíciójával. A lap megállapítja, hogy a liberális kormánynak a hatalmon való maradását eddig egyetlen momentum indokolhatta: a kölcsöntárgyalások. Ha ezek nem sikerültek, a kormánynak fel kell tennie a kérdést, várjon maradhat-e és kell, hogy maradjon hatalmon. A lap megállapítja ezután, hogy az ország nem várhat kölcsönre és a stabilizációra, amelyek azonnali és elengedhetetlen életfeltételei a gazdasági válságból való hiúinak. A kormány tehát köteles távozni helyéről s átadnia helyét egy olyan kormánynak, amely a nép szabad akaratából választva, szabad legyen akciójában és ne legyen kötve kezénél és lábánál, mint Vintila Bratianu, egy olyan programmal, amelyet a miniszterelnök az egész világ, az összes kompettens emberek véleménye és tilarcogása ellenére próbált megvalósítani. -yyv.vF. Tancsevics nem lát okot... Vukicsevics jugoszláv külügyminiszter rendkívül értékes adalék ama kormányférfiak természetrajzához, akik, sohasem látnak okot arra, hogy lemondjanak. Minél jobban látnak okot erre a tömegek, ők annál kevésbé halandók látói. Közben pedig tele torokkal hirdetik a demokrácia üdveit, amelyet úgy értelmeznek, hogy a tömegek legszentebb kötelessége megtűrni őket a kormányon. Sajnos, a Vukicsevics-féle kormányokból, különösen Keleteurópában, kissé fölös szám van,raktáron..Ezek az államférfiak, ha valóra válna a lélekvándorlás teóriája és lelkük átmenetileg valamilyen tárgyba kötözne át, hagy semmiesetre sem a szeizmográfot választanák tartózkodóik helyükül. Inkább valamilyen n.-bőrből készült kazettát . . . zláviai parasztpárt egész nyil vánolja Vitkiesevicséket, hogy £risztceistetikusan készitették elő a parlamenti gyikosságokat hogy a nettunói szerződést egyéni érdekek miatt hajszolják keresztül, egy rgtez ország népe lázad ellenük — ésVukicsevics urak mégsem látnak okot arra, hogy lemondjanak. . . Valóban, kiváncsiak volnánk arra, hogy mi hát az a csodálatos ok, ami a Vukicsevics-féle kormányokat lemondásra bírhatná? Ők minden bizonnyal semmiféle ilyen okot nem ismernek, legföljebb eltávozásukat az élők sorából. De akkor mit hangoztatják a demokrácia jelszavát? Mire jó ez a portintés? Hiszen ma már a politikai analfabéták is jól tudják, hogy a demokratikus szellem azzal a nemes érzékenységgel egyenlő, mely a legkisebb ellenszélre is reagál, mely első és legszentebb kötelességének érzi másnak átadni a helyet, amikor működésével nincsenek megelé Nyugaton egy rendőrtisztviselő brutalitása elegendő arra, hogy többséggel renelkező kormányok meginogjanak. Jugoszláviában a politikai gyilkosságok sorozata sem elegendő ahhoz, hogy a m kies éviesek lemondjanak. Hogy „ahol lássanak’' a lemondásra! Furcsa és egyben elszomorító látvány. Úgy látszik, a kormányok között is olyan perdöntő különbségek vannak, mint az emberek között Vannak emberek, akik kultúrájuknál és tiszteletreméltó érzékenységüknél fogva mindjárt félrehúzódnak, ha működésük nem találkozik a legnagyobb bizalommal. Ezzel szemben vannak emberek, akiket ha leköpnek, az esőre hivatkoznak. Vukicsevics úr és társai eme uropp embertípushoz tartoznak. És egyben elő cáfolatai annak a híres axiómának, mely szerint minden népnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel. A jugoszláv népet lehetetlen ennyire lebecsülni, azaz a legtöbb népet. A legtöbb népnek ugyanis csupán egyetlen hibája van: kifogyhatatlan türelme. És a Vukicsevicsek erre spekulálnak. _________________ „ Milyen a moziszinészek élete a mosigyárakban? Olvassa el a MOZIKIRÁLYNŐ című regény első és második füzetét, melyet teljesen ingyen kaphat meg minden ujjárá usító Dódéban és e regényből megismeri a moziszinészek és színésznők izgalmas és kalndos életét. — Ha valahol nem kapná meg e regény ingyen füzeteit Írjon egy levelezőlapot, a kiadónak ig. HERTZ könyvkiadóhivatala, Bucu.anfl f' «lm 11*1 Offnl ^ "