Uj Kelet, 1938. február (21. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-01 / 24. szám
2. OLDAL t kellett, hogy hangsúlyozza közeli háborús veszély komolyságát. Úgy érezték a kormányok, hogy kötelességük a lakosságot kitanítani esetleges légi támadások elleni védekezés módszerére; a színlelt tüzek, légi- és mérgesgáztámadások egész Európa nagyvárosi népességének megmutatták, milyen szörnyű és mennyire közel van a háború. Mindenki ezt mondta a másiknak: ״ A kormányok nem tennék mindezt, ha nem hinnék, hogy közeledik a háború!״ Mindenütt összefogtak az ellenzéki pártok, hangsúlyozzák a háború kockázatának valóságát. Miután tudvalevő, hogy a lakosok túlnyomó többsége minden országban a béke megóvását tartja legfőbb gondnak, valószínű, hogy semmi sem hajtja erősebben az embereket az ellenzéki pártok karjai közé, mert az a kilátás, hogy a béke veszélyben forog és hogy ennnek oka a kormány. Olyan államokban, mint Nagy-Britannia. Amerika és Franciaország, ahol igen erős a megszervezett békemozgalom — milliók és milliók vesznek részt benne— a Népszövetség tekintélyének csökkenését szintén a közelgő háborús veszély jeleként fogták fel. Oroszországban a vörös hadsereg színvonalát igyekeznek minél magasabbra emelni, márpedig ezt csak úgy lehet elérni, hogy elhitetik a néptömegekkel: küszöbön ál a kapitalista és imperialista hatalmak támadása, amelyeket irigységgel töltött el az, hogy a szovjet uralom halad és fejlődik. Totális országokban, ahol nemzeti egység a jelszó, azt hiszik, hogy a belső egységet leginkább akkor mozdítják elő, ha állandóan falra festik a külső veszélyt. Minden diktátor valósággal szabállyá tette azt, hogy hangsúlyozni kell a külső ellen- ség veszélyét, mert így lehet belül támogatást kapni. Ha nincs is ellenség, akkor teremteni kell. Ujsó:irók és irók mindenütt cikkeket és könyveket írtak a puskaporos hordó és a vulkán témájáról. A háború izgató témája: újdonság. Talán a béke nem is kelt elég élénk izgalmat; nem emeli az újságok példányszámát; nem teszi kelendő áruvá a könyvetis a háború mégsem következett be. Hiába jósolták újból meg at a ״ jövő őszre״, aJövő évre״, —ime,, hál‘ Istennek, mégsem tört ránk. " Veszedelmes mesterség a politikai jósolgatás. A prófétákat gyakran megzavarják az események. Egyaránt kockázatos dolog békét, vagy háborút jósolni. 1792-ben, amikor Európa húszéves, csaknem folytonos háborúnak küszöbén állott, 1870- ben, röviddel a francia-porosz háború kitörése előtt és ismét 1914 tavaszán, a történelem feljegyezte vezető államférfiak olyan kijelentéseit, amelyek arról szóltak, hogy éppen akkor elsőrangú kilátások vannak arra, hogy a békét semmi sem fogja megzavarni. Könnyen meglehet, hogy az események hasonlóképpen rácáfolnak arra, aki most ilyen bizakodóan beszél. Mégis sem Benes, Csehszlovákia köztársasági elnöke, sem Smuts tábornok, Dél- Afrika széleslátókörű államférfia, nem habozott újra meg újra kifejezésre juttatni azt a hitét, hogy a háború nem elkerülhetetlen és nem is áll küszöbön. Meg van minden okunk azt hinni, hogy lord Halifax legutóbb jelentékeny bizakodás érzelmével tért vissza Hitlernél tett látogatásából. Akármennyire igyekeztek ió akadályokat gördíteni a londoni be nem avatkozási bizottság útjába, a spanyolországi polgárháború nem terjedt tovább. " Ámde, ha mindezek a tényezők a béke mellett szólnak 18, súlyos tévedést követnének el a demokratikus hatalmak, ha azt hinnék, hogy most már szükségtelen bármiféle lépést tenni mások érzelmeinek megbékítésére és jogos érdekeinek kielégítésére. Mi sem volna ártalmasabb, mint az, ha Nagy-Britannia és Franciaország puszta negatív magatartást tanúsítanának mások igényeivel szemben, mondván: ״ Elvesszük, amit tehet és megtartjuk, amink van!״ A közép- és keleteurópai új államok helytelenül cselekednének, ha 80 kei fülekre találna náluk minden panasz, ami az uralmuk alá került nemzeti kisebbségek részéről elhangzik; és ha azt mutatnák, hogy ama hosszú évek során, amikor Német-, Orosz־, vagy Törökország elnyomott alattvalói voltak, semmi mást nem tanultak, mint mások elnyomását. Végső elemzésben azt akarjuk tehát mondani, hogy európai háború nem bizonyos. Sőt nem is valószínű. De kétség kivül lehetséges. Hogy elkerüljük, na nem, csak a diktaturán országok fékezésétől hanem a demokrata államok kiengeszteltési szellemétől is függ, — meg attól, hogy hajlandók-e — ha a helyzet úgy kívánja— magukra vállalni ilyen akciót az általános enyhülés érdekében. Kereskedők ! Príma minőségű szarufésük szép kivitelben és olcsó árban. Kérjen árajánlatot: Kepes Ernő fabrica de piepteni din coarne Sft. Gheorghe Treiscaune, str. Vasile Alexandri 10. Prompt kiszolgálda. ÚJ KELET KEDD, 1938. FEBRUÁR 1. Az angol munkáspárt életképes zsidó államot követel a zsidó népnek Palesztinában Morrison angol képviselő feltűnést kelte cikke a kormány határozatlan és Ingadozó Palesztina-politikája elln Weizmann beszéde a Sand Leamsban. A Palesztinában élő romániai zsidók akciója Irondon, január 31. Az angol munkáspárt skóciai hivatalos lapjában feltűnést keltő cikket közöl Morrison munkáspárti képviselő, amelyben élesen támadja az angol kormány határozatlan Palesztina-poltikáját. Ületölög az új angol Fehér könyvet és leszögezi a munkáspárt álláspontját az egész Palesztinakérdésben. A munkáspárti képviselő kijelenti, hogy az új angol Fehér könyv ,,művészi mintája a maszkírozásnak", ami azonban ״ világos utalás 18 a kormány azon szándékéra, hogy elejtse a mandátumot mai formájáján és olyan intrumentumot állítson helyébe, amit kedvei szerint használhat fel. A kormány azonban nem ejtheti el egy csapásra a mandátumot, ezért új Fehér könyvet adott ki, új bizottságot küld Palesztinába, megoldatlanul hagyja az egész kérdést és utólag akarja megvalósilni igazi szándékait.11 Zsidó államot a zkidó népnek! A Fehér könyv legveszedelmesebb jellegzetessége a határozatlanság. Azt a ״ szükséges óvóintézkedést" 18 magában foglalja a kormánynyilatkozat, hogy ״ az új bizottság úgy állapítsa meg a zsidóknak fenntartott terület határait, hogy az minél kevesebb arab vállalatot foglaljon magában.' Morrison szerint ez a kitétele a Fehér könyvnek azt jelenti, hogy a felosztás megvalósítása esetén a zsidó állam területe a Peel-biztottság által javasolt területnél is kisebb lesz. E8 hozzáteszi: ״ A kormány nem veszi tekintetbe a közép- és keleteurópai zsidó tömegek kétségbeejtő helyzetét. Azt akarni, hogy a zsidó terület állandóan megmaradjon mai határai között, nem egyét, mint a kapui lezárása azon zsidók előtt, akiknek talán sohasem volt nagyobb szükségük egy helyre, ahol emberi életet élhetnek, mint ma.“ Morrison ezután leszögezi a munkáspárti álláspontot és szembe állítva a zsidók teljpadtményeit az arabokévá, leszögezi, hogy ״ a zsidók megértek arra, hogy államuk legyen és azt saját maguk vezessék." Majd azokról a javaslatokról szólva amelyeknek szószólói olyképpen akarják megölןdoni a Palesztina-kérdést, hogy a zsidók kisebbségi státuszt kapjanak, — az angol képviselő a következőket írja: ״ Aki Erec Jiszmelben olyan államot akar, amelyben a zsidók csak kisebbségi jogokat ölvözzenek, az arab tömegeket és azokat a zsidókat akarja sújtani, akiknek ez a jog nem érne többet, mint a papiros, amely annak garantálásáról szól. Mi ismerjük a kisebbségi szerződések értékét az európai országokból. Egy papirost el lehet tépni és nincs semmi különbség, ha az újságpapír, vagy p pedig hivatalos okmány, amit egy kormány írt alá.“ Morrison végül kijelenti, hogy az angol munkásság véleménye szerint két államot kell létesíteni Palesztina területén: egy zsidót és egy arabot. Ha sor kerül ezen államok határainak megállapítására, a következő tényezőket kell figyelembe venni: a) Egyfelől azokat a hatalmas területeket, amelyek fölött a szövetséges hatalmas( győző!eme révén rendelkeznek ma az arabok Szíriában, Irakban, Transzjordániában és Szaud- Arábiában, ami több mint egy millió négyzet mértföld, csaknem olyan nagy terület, mint egész Európa, Oroszország nélkül. b) Másfelől szem előtt tartandó a zsidók tragikus sorsa az egész világon, amelynek parancsoló követelménye egy hely ezen a földön, amit joggal tekinthetnek hazájuknak és ahol uralkott nők saját sorsuknak. Egész Nyugat-Palesztina (a Jordán és a tenger között) területe nem több, mint h6 ezer négyzetmérföld, vagyis 27 ezer négyzetkilométer. Semmit sem jelenthet ez az arabok vagyonához és hatalmas területeihez képest. A zsidó tömegek számára azonban ez a hat ország a mindennapi kenyeret jelenti. A zsidó nemzeti otthonnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa gazdasági és politikai fejlődését. Meg kell, hogy feleljen az üldözött zsidók sürgős 68 égető szükségleteinek, akiknek létkérdése kötelezettségekre emlékezteti a szocialistákat." Jertu-Mar "v Január 31. Legutóbbi számában jelentette az Új Kelet, hogy Weizmann részvételével plenáris ülést tartott Jeruzsálemben a Vaad Loumi, a palesztinai zsidó nemzeti tanács. A gyűlés lefogásáról a Pálkor a követkes évet jelenti: Az é׳ rleldődés középpontjában Weizmann polikis expozéja állott, aki többek között bejelentette, hogy rövidesen Londonba utazik, hogy a cionista kongresszus politikai határozata értelmében folytassa a tárgyalásokat az angol kormánnyal a zsidó állam tervéről. — Először beszélek a nyilvánosság előtt a kongresszus óta — kezdte beszédét Weizmann Chaim. — A kongresszus többsége nem utasította viszza azt az elvet, hogy zsidó állam teremtessék Palesztinának egy részében, követeli azonban a Peel-javaslat jobbá tételét, mégpedg olyképpen, hogy az idő ségítse a zsidóit alapvető szükségleteit. A zsidók megfelelő stratégiai védelem, a gazdasági önfenntartás és jelentős zsidó bevándorlás báztosítását követelik. Ha a zsidóknak választaniok kell két lehetőség között, nevezetesen, hogy kisebbségi státuszt kapjanak egy arab államban, amely egész Palesztinát foglalja magában, vagy zsidó Alanvak legyen Palesztinának egy részében, — úgy bizonyos, hogy a zsidó nép többsége az utóbbi lehetőséget fogja választani anélkül, hogy feladná nagy reménységeit a későbbi időre. — A legközelebbi tíz esztendő döntő kihatással lesz a zsidó nép egész jövőjére és én remélem, megadatik nekem, hogy élő tanúja legyek a zsidó vágyak és törekvések haladásának és teljesülésének. Rövidesen Londonba utazom, hogy előterjesszem a zsidó igényeket. Közölni fogom Nagy-Bitanniával, hogy azok, akik azt hiszik, hogy megoldható a Palesztina-kérdés a zsidó nép hozzájárulása nélkül, nagy és súlyos tévedésben vannak. Az angol birodalom saját morális erejére és integritására támaszkodik. Elképzelhetetlen, hogy Nagy-Britannia elszakítsa azokat a nyilatkozatokat és ígéreteket, amiket a zsidó népnek tett. A Vaad Letűnt nyilatkozata Az ülés végeztével a Vaad Scuml nyilatkozatot tett közé, amelyben felhívja a közfigyelmet a diaszpórában élő zsidók, különösképpen a romániai, németországi és lengyelországi zsidóság vigasztalan helyzetére. A Vaad Scuml nyilakozatában felhívja a szenvedő zsidó tömegeket, hogy ne veszítsék el bátorságukat, felszólítja a civilizált nemzeteket, hogy tiltakozzanak a zeddőüldözések ellen. Hangsúlyoza, hogy azért oly kétségbeejtő a zsidó nő helyzete, mert nincs más menedék számára a világon, mint Erecelszrael. A cionizmus politikai helyzetéről szólva,a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a zsidó nő sohasem fog hozzájárulni ahhoz, hogy Paleszinában kisebbségi sorsra ítéljék. Felszólítja a kormányt, hogy vessen véget a politikai bizonytalanságnak. Végül a zsidó nép ema csoportjaihoz és rétegeihez fordul, hogy fogjanak össze és a mai döntő küzdelemben. A teljes palesztinai nemzeti szabadságért 21 sorokban álljanak a cionista politikai vezető mögé. Ugyancsak a Palikor jelenti, hogy Déri Ben Gurion, a cionista exekutivé elnöke, Jeuzsálemből elutazott Londonba. A palesztinai román zsidók ráelmozdulása Jeruzsálem, január 31. A Palesztinában a romániai zsidók vezetői fontos érteekezlet tartottak Tel-Avivban a romániai zsidó áll problémáiról. Az értekezlet vezérszónoka Michel Landau, volt parlamenti képviselő I S. I. ,lem Cochain, a regáti cionista markom egyik legnépszerűbb volt vezére volt. Az értekezlet végén bizottságot alakított azzal a feladattal, hogy szervezzék meg Palesztinában élő romániai zsidókat és hívja össze azoknak konferenciáját Haifában is értekezletet tartottak az ott a romániai zsidók. Itt is bizottságot alakított• amely a tel-avivival és a jeruzsálemi román zsidók vezetőivel együtt fogja megszervezni Palesztinában élő romániai zsidók áltatta konferenciáját, amely főleg a romániai zsalija előmozdítását fogja feladatának füktatni •Súlyos arab támád Jeruzsálem, január 31. Két súlyos iolás történt tegnap Palesztinában. Egy terrorbulból álló fegyveres banda megtámadott a rendőri különítményt, amelynek vezetőjét s nyolc tagját foglyul ejtették. A rendőrökül alkert elmenekülniök, de vezetőjüket agya lőtték a terroristák. Egy másik portyájé is ha megtámadta a Nazaret közelében Naur falut, amelynek lakosságát teljesen kiosztották. ó leírását IgencoPiqua BÚTORAIT 11׳ a Y u !׳ ab TERVEZTETI ÉS VÁSÁROLJA A SZÉKELYIRÉTI R.T BUCURESTI • B.DUl TAKE IONESCU 1-3 • TG. MURES •