Uj Kelet, 1939. július (22. évfolyam, 144-169. szám)
1939-07-01 / 144. szám
. OLDAL se melett történik-e, vagy pedig az államhatalom akarata ellenére egy vegy- zsidó pogromokat bármilyen kulturátumain is lehet inszcenálni és néhány évvel ez lőtt a londoni zsidó negyednek is része volt hasonló valamiben, de mindig szem elől kell tartani azt, milyen magatartást tanúsít a kilengésekkel szemben a hivatalos hatóság. Ugyanez vonatkozik az 1919—20-as ukrajnai zsidó pogromokra is. Itt egyáltalán nem létezett szabályos államhatalom. A rendnek összes kötelékei leomoltak. Minden mértéken felül borzalmas volt az 1648- as Chmelnitzk féle mészárlás, de itt többé-kevésbé népek közötti harcról volt szó, az ukránok harcáról a zsidókkal szövetkezett lengyelek ellen. Zsidó fegyveres ellenállásba ütközött ez a harc és végső fokon kis rétegre korlátozódtak. m. A zsidók Spanyolországból való kiűzetése összehasonlíthatatlanul enyhébb formában történt, mint ahoy ez ma megy végbe. Likvidálni lehetett és a kiűzöttek magukkal vihették ingóságaikat. A kiűzetés indokolása az akkori idők vallási őrületének megfelelően ideológiai természetű volt, míg a mai fajőrület állami fosztogatás vágyát takarja. Nem a zsidó ember, mint olyan, volt a gyűlölet tárgya, mert hiszen elég volt, ha felveszi a keresztséget ahhoz, hogy megmeneküljön az üldöztetéstől. Akkor azt hitték, hogy meg lehet menteni zsidó lelkeket. Egyes országokban ma elátkozás és megvetés tárgyai a zsidók. Akkor a kikeresztelkedettek megmaradhattak saját osztályukban és előttük nemcsak az ég kapui nyíltak meg, de a földi paradicsomé is, míg ma a vérbeli zsidó páriává válik, akinek érintése tisztátalanná tesz. Akkor ugyan nem voltak évi ani konferenciák és semmilyen nemzetközi hipokrízis, amely az üldözöttek iránti részvétről zengett és nem voltak lecsukva a határok sem, mint ahogy ma. Akkor nemcsak a vendégszerető Izlám vetette meg a keresztényi szeretet egyházának gyűlölet-hadjáratát, hanem keresztény országok is voltak, mint Németalföld, amelyek szélesre tárták kapuikat a spanyolországi menekültek előtt. Ezek a vendégszerető országok sohasem bánták meg azt, amit akkor tettek. IV. Ami a jelenlegi korszakot súlyosabbá teszi, mint az összes előbbi korszakokat, az új zsidógyűlölet egyetemessége és a német erőforrásból szisztematikusan szított és a zsidó nép teljes megsemmisülésére irányuló üldöztetés. Az, hogy diaszpórában éltünk, régen garancia volt a nép további létére. Ha vihar dúlt az egyik országban, a másikban napsütés volt. A középkori gyűlölethadjárat elől a vendégszerető Lengyelországba menekültek a zsidók ezrei. A határon megszűnt az üldöztetés. Semmilyen antiszemita titkos bélyeg nem kísért bennünket, mint ma, a világ minden sarkába és zugába. Ne álltassuk magunkat azzal a relatív nyugalommal, amely a Nyugat országaiban és egyes keleti országokban létezik még ma. Mindenütt alá van ásva a talaj a mi számunkra. Sehol — még a távoli Amerikában sem vagyunk biztonságban. A zsidó emancipáció sehol sem jelent már megdönthetetlen alapot és mindenütt félelem fogja el a zsidókat a holnapért. Felőrli istegeinket és éjszakai álmuktól foszt meg ezreket. Azokban az országokban is, ahol nem kell tartanunk a legrosszabbtól, kétségbeesetten és reménytelenül néz a jövő elé az ifjúság és a születések erős visszaesése, az egygyermek, vagy a gyermektelenség rendszere egy nemzeti öngyilkossági törekvés tudatalatti lelki alkatára enged következtetni. Röviden: a zsidókérdés, amely hosszú ideig csak a zsidókkal túlzsúfolt országok kérdése volt, szisztematikus zsidó világkér déssé dagad és még ott is, ahol a zsidók — mint például Olaszországban — a legminimálisabb számban élnek és ahol a zsidó asszimiláció szinte tökéletes volt, megsemmisítő antiszemitizmus ütötte fel a fejét állami hajtóerők által. Mianekültjeinket a délamerikai köztársaságokig üldözik és az antiszemitizmus vámmentes importcikk lett mindenütt. Hogy ma is léteznek súlyos atrocitások, mint amilyenek a középkorban voltak, ahhoz nem kell különösebb bizonyíték, de a ׳ különbséget elegendő mértékben illusztrálja az a mód, ahogyan állami koncentrációs táborokban sínylődnek a zsidó fogolytömegek. A köztéskort túlszárny,ha már 1־ mi korunk. Ma védtelenül állunk a rágalmak karátjében. Az új idők csodálatos találmányával, a rádióval diffamálnak bennünket villám- gyorsasággal az egész földkerekségen. A fajgyűlölet meggyaláz bennünket és meg- szentségtelenít mindent, ami nekünk szent. A zsinagóga-gyújtogatások egyes országokban a példát mutató zsidógyűlölet tűz■ jele, amely az egész világra terjed és a ke-eresztény ifjúság lelkét egy egész emberöl tőre megmérgezi. A körben, ahol mindezt elmondottam tézisem megokolására, egyre elhalkultak az ellenvetések. Nyomasztó csend nehezedett a kedélyekre és úgy éreztem, mondanom kell még valamit, ami ezekben a végső és nehéz években a lelket tartja még bennem. • És beszéltem a legnehezebb és legfájdalmasabb korszaknak, az ereci izraeli meg- váltás kezdetével való csodálatos találkozásáról, mely megváltásban ma inkább hiszek, mint 1897-ben, mint az első cionista kongresszus résztvevője. Egy messiási kor fájdalmairól beszéltem és arról a történelmi szükségszerűségről, amely végső megváltásunkhoz kell, hogy vezessen, a saját földünkön, mert különben nem tudunk sem élni, sem meghalni és mert ez az állapot a keresztény világ számára is tarthatatlan. A mi hitünk a megváltásban misztikummal kevert racionalizmus. SZOMBAT, 1939. JÚLIUS 1. DÍJ KELEK Csempészés miatt megbírságolták a szigeti adóhivatal vezetőjét 130 ezer lej 1 Pénzbírtással sújtolta a kolozsvári törvényszék Josif Lehovics adóhivatali főnököt és nétgy társát Cluj, június 30. Érdekes csempészési ügyben hozott ítéletet a napokban a kolozsvári törvényszék harmadik szekciója. A vádlottak között két magasrangú köztisztviselő, két szigeti kereskedő és egy besztercei alkalmi üzletekkel foglalkozó asszony szerepel. 1938. december 21־ én egy gépkocsi indult el Máramarosszigetről Beszterce irányába. A kocsin hárman foglaltak helyet: Iosif Lehovici, a szigeti adóhivatal vezetője, egy másik közalkalmazott és Tüzes Gusztáv sofőr. Amikor a gépkocsi Dumitra község közeelébe érkezett, történetesen éppen akkor haladt át az útszakaszon a csendőrség két felügyeletet végző tisztje: Gheorgescu Constantin csendőrezredes, a kolozsvári csendőrségi felügyelőség egyik vezetője és Cosma Traian csendőrőrnagy, aki a naszódi csendőrlégió parancsnoka. A csempészeket tetten érik Cosma őrnagynak szemet szúrt, hogy az autó oldalára nehéz csomagok vannak felkapcsolva. Mivel a két tiszt tudta, hogy a szigeti csempészek gyakran veszik igénybe ezt az útvonalat portékájuk értékesítése végett, megállította a gépkocsit és utasait igazolásra szólította fel. Az igazolásnál kiderült, hogy a két utas állami alkalmazott, egyikük éppen a szigeti adóhivatal vezetője, Lehovics Iosif. A másik utas tényleges rangját meg nem illető egyenruhát viselt. Az igazolás után sor került az autó szállítmányának átvizsgálására, melynek során megállapítást nyert, hogy a kocsi rakománya 57 kilogram súlyú gyapjú és selyemanyagot tartalmaz, melynek külföldi származásához kétség sem férhetett. Kik a bűntársak? Az autót és utasait azonnal beszállították a besztercei csendőrségre, ahol megkezdődött a csempészek vallatása.Lehovics azt a vallomást tette, hogy az árut két szigeti zsidó kereskedőtől kapta, akiknek a vezetéknevét megmondotta ugyan, de keresztnevüket nem ismerte. Elmondotta egyúttal, hogy az árut Beszterce főterén kellett volna egy nála jelentkező egyénnek átadnia, akit azonban személyesen nem ismer. Ugyanekkor azonban azzal védekezett, hogy tulajdonképpen a csempészek leleplezése volt a célja, ezért vállalta ezt a szerepet s úgy tervezte, hogy ily módon az egész csempészszervezet nyomára bukkanhat. Lehovics társa azt hangoztatta, hogy a karácsonyi ünnepekre akart Besztercén bort bevásárolni a maga számára. A besztercei csendőrség azonnal érintkezésbe lépett a szigeti hatóságokkal, akiket felkért, hogy a két megnevezett szigeti lakost állítsák elő és azonnal indítsák útnakBesztercére. Mivel a gyanúsítottak keresztnevét nem tudták, a szigeti rendőrség előállított két zsidó kereskedőt, akiknek a vezetésmeve megegyezett a tettenért csempészek által megjelölt nevekkel. Ez a két kereskedő azonban váltig tagadta, hogy tudomásuk lenne az esetről és azonosak lennének azokkal a személyekkel, akik a csempészárut a két tisztviselőnek átadták. Az ötödik vádlott Minthogy az a személy, akinek az áru átvételéért Beszterce főterén jelentkeznie kellett volna, természetesen nem mutatkozott, a nyomozó hatóságok ügyes fogáshoz folyamodtak. Az egyik csendőrtiszt, aki a*lakra és megjelenésre hasonlított *Lehovici* tá'raához, magára vette ennek egyenruháját és felült a két elfogott tisztviselő gépkocsijára. Tüzes Gusztáv sofőrnek pedig megparancsolták, hogy vigye el az autót oda, ahová eddig is vitte két utasát . A csel eredményre is vezetett. Az autó megállóit egy besztercei ház kapujában, amely rövidesen kinyílt a gépkocsi előtt, majd megjelent egy asszony és szó nélkül átvette a csomagokat. Ekkor a csendőrtiszt leszállt a kocsiról és az asszonyt letartóztatta. A besztercei csendőrség ezzel a maga részéről be is fejezte a nyomozás munkáját, a felvett jegyzőkönyveket pedig áttették a kolozsvári vámhivatalhoz, amely az árut természetesen elkobozta és az öt vádlottra 130 ezer lej pénzbírságot rótt ki. Ezt a kiróvást a pénzügyminisztérium is helybenhagyta. Fellebbeznek a vádlottak A bírságkiróvás ellen mind az öt vádlott fellebbezéssel élt a kolozsvári törvényszék ״ BRATCĂ'Wb.*•. ízletes ételek Teljes ellátás. klimatikus nyaralóhely, hízók ura diétásoknak is. szigorú orth. .הטרא רשכ Sleviflisz Zstamondnéniá hez. Fellebbezésükben elsősorban arra hivatoztak, hogy az ellenük Besztercén felvő jegyzőkönyvek nem szolgálhatnak alapul vámkihágási jegyzőkönyvek felvételére. Másodsorban azzal érveltek, hogy a kolozav vámhivatal a bírságot a vámtörvény szakaszai alapján rótta ki, amelyeket az múlt évben életbe léptetett egységesít pénzügyi törvény hatálytalanított- A két szeti kereskedő ezenkívül avval védekez, hogy a vezetéknév alapján nem lehet m megállapítani valakinek a személyazonosítát, főleg akkor, ha az illető városban 16 hasonló nevű ember él. A kolozsvári törvényszék június 21- tárgyalta a fellebbezéseket és június 28- hirdetett a nem mindennapi ügyben ítélet Megállapította a törvényszék, hogy a cser Őrség jegyzőkönyvei alapján joga volt vámhivatalnak a csempészés ügyében járni. Elutasította a bíróság azt a védelmest, hogy az elmúlt évi pénzügyi egysésítő törvény hatályon kívül helyezte volna vámtörvénynek idevonatkozó intézkedés és végül kimondotta, hogy a családi név elégséges valaki személyazonosságának megállapításához, amennyiben ezt egyéb bonyítékok is alátámasztják. Mindezek aljján a törvényszék mind az öt vádlott feliedezését elutasította, akik most a táblán készülnek folyamodni. (1) Niemerover főrabbi-szenátor beszéde a szenátusban „Ezen a válaszfelirati vitán nem szólunk a polgárok különböző kategóriáinak kívánságairól" Bucureşti, június 30. hogy a szenátusban a válaszfelirati vita során felszólalt dr I. Niemerover főrabbi is, a zsidó felekezet szenátusi képviselője, aki — mint ismeretes — ebben a minőségében megőrizte mandátumát az új parlamentben is. Niemerever dr a következőket mondotta: — Zeharja próféta szavai: Nem hatalommal, nem erővel, hanem az én szellememmel, mondja az én Uram, a seregek Istene — úgy kell értelmezni, hogy nemcsak fizikai hatalommal, a gazdasági fejlődés erejével, hanem szellemmel, főleg az Úr szellemével viszünk véghez nagy dolgokat. A mi korszakunkban is, amely az új alkotmánnyal veszi kezdetét, megnyilatkozik a román állam politikai hatalma, hazánk gazdasági fejlődésének ereje, még inkább beszél azonban az isteni, emberi és a román szellem. A válaszfelirati vita során valamenynyien, különbség nélkül, ünnepeltet az új alkotmányt, amelynek értelmében Románia szelleme — amely vitáglott a vajdák álmaiban, a hazafiak reménységeiben, I. Károly király bölcseségében, I. Ferdinánd király lelki hősiességében — vezeti a mi szeretett királyunkat, I. Károlyt, aki azt kéri az ország összes polgáraitól, intellektuesektől és katonáktól, parasztoktól és munkásoktól, hogy egységet alkossunk a haza szolgálatában. II. Ferdinánd király óhaja, hogy az ország élete egybeforrjon az övével, valamelynyiünk életszabálya lett, a mi nagy királyunk II. Károly varázsa alatt. II. Károly személyiségének jogara alatt egyesítette a tekintély és a többség elveit, amelyek a szociológiában egymással szembenállnak, egyesítve tekintélyét népe többségének véleményével, hatalanas egységbe tömörítve népének összes kategóriáit és árnyalatait. — Szenátor Urak! Ezúttal, a válaszfelirati vita során nem szólunk a polgárok különböző Röviden jeleztük, kategóriáinak kívánságairól, hanem kifejtük valamennyiünknek azon akaratát, ha az ország zászlója mögé tömörülünk és vetjük a király hívó szavát békében éppet mint háborúban. — Teljes bizalmunkat fejezzük ki a rő kormányával szemben, amelynek magas kietése az, hogy harmóniát teremtsen a takság összes rétegeiben. A hála és kegye oltárait emeljük Mária királynénak, a kelt királynőnek, a sorsüldözöttek Anyjának szókénak, akik a háborúban szenvedtek; szivek császárnőjének, aki megértette előrelátta a történelem, az igazságszolgáltás ítéletét népe javára. Lelkünk mélyét káltjuk vallásra és származásra való különség nélkül: fii jen n. Károly király őfelség fii jen Mihály vajda! fiijen Nagy-Románia! PUipSkfUrdS gyógyfürdő és üdülőhely ORADEA mellett. őrt. kóser vendéglő újonnan berendezve megnyílt. Penzió rendszerű étkezés bevezetve. Istentisztelet tórával. Vezető: BOTH ׳ JÓNÁS kóser vendéglős. bádió mások Szombat, Julius I. Bucureşti. 7.30: Ritmikus torna, rádióh adó, reggeli hangverseny, háztartási, orvo tanácsok. 13: Időjelzés, időjárás, kultura hírek, sport, vízállásjelentés. 13.10: D hangverseny. Közben: Sporthírek. 13.Hanglemezek. 14.15: Hírek, időjárásjelent rádióhiradó. 14.30: Hanglemezek. 15: Hun 16.45: Előadás. 17: Az ország őrsége szén zet órája. 18.15: A munka és jókedv szén zet órája. 19.15: Felolvasás. 20.10: Reima zongoraművész. 20.45: Hirek. 21: Rádiózeikar. Bobescu zeneszerző művei. 22: Tájlemezek. 23: Hirek. 23.16: Vendéglői zei Majd: Hirek külföldre német és francia néven. Utána: Közlemények. Jeruzsálem. Délután 1.30: Pontos idősek héberül, hanglemezek. 5: Könnyű ze 6: E. Blumenfeld előadása. 8: Pontos időjárás, hirek héberül. 8.15: Könnyű ze 8.20: E. Epstein előadása. 8.40: Hangversei 9.15: Pontos idő, időjárás, hirek angolul 9.30: Tánczene. Budapest L 7.45: Torna, hirek, hanglenyek. 11: Hirek. 13.10: A rádió szalenzei kara. 13.40: Hirek. 14.30: Hanglemez 15.30: Hirek. 17.15: Mesék. 18.10: Magáv nóták zongorán. 19: Beszkárt-zenekar. 20: Hirek. 20.25: Előadás. 21.10: A rádió tar estje. 22.40: Hirek. 23: Tánclemezek. Közvetítés. 1.05: Hirek.