Uj Kelet, 1959. július (40. évfolyam, 3420-3446. szám)

1959-07-08 / 3426. szám

ÚTBAN BECS FELÉ ■GY KIS MINTA Hi­zrael” A ״ Tehodor Herzl”, ez a csöppnyi ״ hazai terület”, mintául szolgálhatna arra, hogyan kellene az egész or­­szágot célszerűen berendez­­ni. Mégha erre az expedi­­ensre nem is lehet ráhúzni azt a megállapítást, hogy egyetlen vízcseppben benne van az egész tenger, ha nem is maradéktalanul ér■ vényes az a hitünk, hogy a hajó maga egy egész kis vi­­lág, amely csak méreteiben különbözik az országától, mindennek ellenére mély gyökeret vert bennem az a gondolat, hogy az állam po­­litikai vezetőit ugyanabba az iskolába kellene kikép­­zésre küldeni, ahol a hajó irányítói, parancsnokai sze­­rvezték meg a parancsnok­­lás tudományát. Az izraeli hajó, amelyen Genováig utaztunk, már részletes ismertetést nyert a napisajtóban. Olvastuk, hogy milyen ízléssel, csín­­hal, sőt egyes részeiben va­­lóságos pompával rendezték be ezt az úszó tündérpalo­­tát és néhány testvérhajó­­ját. A „hajókoszt” csodái­ról is hallottunk, olvastunk, arról a változatos, bőséges, pazar ellátásról, amelyben a ״ Theodor Herzl” konyhamű­­vészei gondoskodnak az uta­­sok gasztronómiai szükség­­leteiről. Mindezen felül ben­­nünket az a pontosság, rend és fegyelem ragadott meg igen jólesően, amelyet minden intézkedésben ta­­pasztalhattunk. Zűrzavar, tétovázás, hatásköri túllé­­pís­­meretlen fogalmak ab­­ban a logikus és természe­­tesnek látszó beosztásban, amely a hajó személyzeté­­vel és az utasok százaival kapcsolatos intézkedések­­ben mutatkozott. Minden rész szükségszerűen illesz­­kedik a másikhoz, a gépe­­zet zökkenőmentesen, jól olajozottan működik. És az egész gépezetet egyetlen ember mozgatja, irányítja, csak ritkán látható form­á­­ban, de mindig éreztetve je­­lentését: a hajó kapitánya, Aczél (vagy, ahogyan hé­­berre ״ magyarosította a ne­­vét: Akszel)! A kapitány méltán büszke hajójára és Izrael tengerészete méltán büszke tengerjáró fiaira. A JÓ HANGULAT MESTERE Az étkezés a hajó utasai­­nak legnagyobb problémája és legtartósabb időtöltése. A napi ötszöri étkezés a nappalnak mintegy 6 óráját telti ki. A fennmaradó né­­hány órát a legtöbben sajá­­tos beállítottságuknak meg­­felelő formában használják ki. Van, aki olvas,­k­, van, aki napoz, a miniatűr úszó­­medencében lubickol. Má­­sok kártyázó szenvedélyük­­nek hódolnak, sakkoznak, beszélgetnek, megnézik a mozielőadást, sőt akad o­­lyan is, aki a hajó templom Bt.tban mélyed bele litur­­giai olvasmányba. A legna­­gyobb hallgatóságot kétség­­telenül Gidáli Kálmán mű­­­vészi muzsikája vonzza és köti le órákon át. Mindösz­­sze négyen alkotják az együttest, a nagyszerűen összehangolt zenekart, a­­melynek műsorát kicsiszolt ízléssel, korlátlan tárgyi tu­­d­ással és elsősorban tüzes temperamentummal közve­­títi Gidáli. Nehéz volna sor­­rendet megállapítani az alő­­adottak sikerének fokát il­­letően. Azok a héber dalok és zenei produktumok, ame­­lyek monotonságukkal, pri­­mitív szerkezetükkel csak igen kevés elismerést sze­­reznek zenei alkotómunká­­sainknak és szerzőinknek. Gidáli előadásában olyan crm­es, gazdagon díszített köntöst nyernek, hogy va­­lóságos lelkesedést váltanak ki a hallgatóságból. Köny­­nyebben biztosít viharos si­­kert magának az élénk üte­­mű, friss pengésű román és magyar nótákkal, hiszen az írta: Dückstein Zoltán­ ­ok annyira talp alá húz­­nak, hogy csak kevesen tudnak ellentálni a táncpar­­kot hivogatásának. Érdekes volt megfigyelni, hogy mi­­lyen gyorsan és teljesen át­­vették a 20-25 különböző or­­szágból származó utasok a művészi cigányzene friss tempóját és követték a len­­dületesen játszó zenekar né­­ha fergetegsen gyors üte­­mét. A Gidáli a hajóút jó hangulatának szolgálatában a legfontosabb és legered­­ményesebb szerepet töltötte be. AZ IZRAELI VASÚT DICSÉRETE Genova a szenvedések ka­­pujának bizonyult. A hajó­­út kényelme, tisztasága, rendezettsége után az olasz vonat gyötrelmeit kellett el­­szenvednünk. Ismeretes az olaszok mértéktelen ván­­dorhajlama; harmincmillió olasz utazik állandóan a hosszú csizma egész terje­­delmes földjén. A nemzet­­közi vonalakat is fellepik a helyi utasok. Hangos viták, élénk gesztusokkal kísért deklamálás törik meg az ál­­dott csendet, amely olyan jólesően zsongitotta el a­­ hajón a fáradt idegzetet. A­­ kupékban szorongnak az utasok, a folyosókon csak nagy üggyel-bajjal lehet közlekedni és emberi végta­­gokon kell átlépni, hogy to­­longva előbbre juthassunk. A tisztaság nem kiemelkedő erénye ezeknek az utasok­­nak; a nemzetközi vonala­­kat általában nagyobb gonddal takarítják, tiszto­­gatják mindenütt, csak 3 turista forgalomra alapo­­zott legfontosabb olasz ipar­­ág tesz kivételt: olyan sok felhalmozott szennyet, hul­­ladékot, piszkot, mint ezen a vonalon, még nem tapasz­­taltunk sehol másutt. Nosztalgiával gondoltunk vissza a Tel Aviv—Haifa közötti vasúti utunkra. Az izraeli vasutat érthetetlen idegenkedéssel kerülik. Gyors és pontos, kocsijai levegősek, tágasak, kényel­­mesek. Minden tekintetben kiállják a legszigorúbb kri­­tikát és kielégítik a legké­­nyesebb igényt is, de, hogy mégis találjunk valamelyes hibáztatnivalót is, rámuta­­tunk arra, hogy kissé túl­­zott mértékben ráz. Olyan technikai probléma, amely­­nek megoldása nem okoz­­hat komoly nehézségeket a szakembereknek. De nem­­csak a közlekedési alkalma­­tosság nyújt minden vonat­­kozásban megnyugtató ké­­pet. Igen örvendetes az a mód, ahogyan az izraeli va­­sút személyzete az utasok­­kal érintkezik. Udvarias, sima modorú, előzékeny al­­kalmazottakkal találkoz­­tunk minden poszton. — Jólesett olyan intézménnyel közelebbi ismeretségbe jut­­nunk Izraelben, amely csak kedvező benyomást hagyott bennünk. Nincs kétség afe­­lől, hogy más területen is hasonló eredményt lehetne elérni, ha megfelelő vezetők a szükséges oktató, nevelő, szoktató munkát vállalnák és ha erre módot is nyújta­­nának nekik. AUSZTRIA KORMÁNY NÉLKÜL Két hónapja húzódik eb­­ben a gyönyörű országban a kormányválság. Megoldá­­sa a két érdekelt félnek egyképpen a legfőbb kíván­­sága. Szociáldemokraták és keresztényszocialisták u­­gyanúgy belátják, hogy nem jó úgy, ahogyan a hely­­zet jelenleg alakult. — No, de én nem kívánok politikai térre tévedni, hanem csak hézagosan beszámolni azok­­ról az első benyomásokról, amelyeket Bécs felé utaz­­tamban szereztem. A karintiai és stájer he­­gyek, nagyszerű­­subalpin legelők, vadfolyású hegyi vizek, nem látszanak tudo­­mást venni arról, hogy a politikai vonalon nincs min­­den rendben. Csodás szép­­ségű havas csúcsok, bájos folyóvölgyek között kanya­­rog a vonat és nyeli sűrü egymásutánban az alaguta­­kat. A szögesbakanccsal, ti­­roli zergetollas kalappal, furkósbotokkal „díszes” hegymászók beszédtémája csak igen ritkán terelődik a kormányalakítás nehézsége­­inek a kérdésére. Egy ifjú titán, aki manillatalpú sziklamászó cipőben és gle­­cserfokossal ült szemben velünk, őszinte meggyőző­­déssel nyilvánította ki vé­­leményét hazája sorsdöntő eseményéről. Ilyenformán: Nem bánom, ha az ördög is lenne a kormány élén, csak a hegyeket ne adják el és mehessek minél gyakrab­­ban a felhők magasságába! — Meggyőződéses ״ békehar­­cos” nyilatkozott meg ben­­ne. Némi késéssel, ahogyan ez már a déleurópai vona­­tok nagy részénél szokássá fajult, megérkeztünk a bé­­csi Südbahnhofra. Közel egy órai várakozás után taxihoz jutottunk. — Hogy itt még nem jöttek rá az iz­­raeli sérul áldásos rendsze­­rére! — Bizonyítja, hogy nehezen terjed a kultúra! KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Amerikai zsidó zeneszerző ״ Porgy and Bess” - teljes név (s­a­sh). 13. John Singer............ame­rikai festő (1856—1925.). A francia impresszionizmus ha­­tása érződik meg arcképein. 14. Vissza: a Nagy-Antillák szigete Közép-Amerikában. 16. Vissza: ... in, angol ״ ké­­szült”. — 18. Kínai, japán és maláji teherhordó vagy ültetvényeken alkalmazott napszámos. 19. A dinamit feltalálója. 21. E. A. G. — 23. Vissza: szálloda, vendég­­fogadó. 25. Vissza: latinul most.­­ 26. Kibuc Naharia mellett (w­d­v). 28. Héber óra (pld. zsebóra). 29. Ti­­tokban figyel. 30. Henry Da­vid..........amerikai író 1817-1862. Egy erdő életét ábrá­­zolja „Waiden” című remek­­műve. 32. Izraeli város, re­­pülőtér. 33. ..­piráció, vágy, igény. 34. Amerikai fizikus, chicagói egyetemi tanár (1852—1931.). 1907-ben fizi­­kai Nobel-díjat kapott. 36. Azonos magánhangzók. — 37. Nobel-díjas német író. 38. Héber hallás, meghall­­gatás, hallgatás. 40. Király franciául. 42. Vissza: kettős, két hangszerre írt zenemű. 44. O-A-O. 45. Héber szám, értékben a. m.: 30 — 40 — 80. 47. Peru fővárosa. 49. A né­­gerek déli csoportja, amely Szudántól délre, Közép־, Kelet- és Dél-Afrika nagy részét lakja.­­ 51. Viharos északi szél a dalmát parto­­kon. 52. Ez alatt fészkel a fecske. 54. Fut ikerszava. 55. Tisztesség, becsület, er­kölcs. 56. Lewis ...... ame­rikai író. Híres történeti re­génye a Ben Hur. 58. Mil­liomos görög hajótulajdo­nos.­­ 60. .. inerárium, úti­könyv, útinapló, útleírás.­­ 61. Héber fiúnév. 63. Nap­­szak. 64. Ételízesítő. 65. Két­­arcú római isten, keverve. 67. Járom. 69. Hámán fele­­sége. 71. Két szó: 1. John ........ amerikai író. Realista regényekkel tűnt fel. 2. Wil­liam ............ amerikai író, ״ Absalom”, ״ So down Mo­­zes”, stb. AZ 539. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY MEGFEJTÉSE Vízszintes: 1. BARDOT, 5. ARNOUL, 13. BERGNER, 18. HEPBURN, 43. LAMOUR, 44. MONROE. Függőleges: 1. BRANDO, 8. LAMARR, 10. A GRETA GARBO, 14. BERGMAN, 15. USTINOV, 32. TOPOL, 10. STURM. 542 Függőleges: 1. .. lém­a, karzat, erkély. 2. Az Antark­­tiszon működő vulkán, 4069 méter magas. 3. Amerika izraeli nagykövetének ke­­resztneve. 4. Régi spanyol, portugál és brazíliai ezüst­­pénz. 5. Föld alatti törpe, manó, magánhangzatlanul. 6. Latin kötőszó. 7. Korszak szinonimájának magán­­hangzói. 8. Héber számér­­tékben a. m.: 200 - 90 - 100. 9. Héber köhögés. 10. 1536 óta Angliához tartozó her­­cegség. Fővárosa: Cardiff. 11. Utánoz latin eredetű szó­val. 12. ..­vigátor, hajózó. 13. Nobel-díjas amerikai író ״ Babbitt”, ״ Sam Dodsworth Európában”, stb., teljes név. 15. Amerikai író, ״ Három katona”, stb., teljes név.­­ 17. Alexis .......... amerikai patológus és sebész. Érté­­kes műve: ״ Az ismeretlen ember”. 20. Héber büntetés. 21. Vissza: Elias ---- ame­rikai iparos, 1819 —1867, a varrógép feltalálója. Első varrógépét 1845-ben készí­­tette. 22. Héber Megváltó, Messiás. 24. Azonos magán­­hangzók.­­ 26. Vissza, az UNO amerikai főtitkár he­­lyettese. 27. Korallsziget a Csendes óceánban. 30. Ökör lesz belőle. 31. Ember Ora­­szül. 34. Nem holnap. 35. Szint, színvonal fele.­­ 37. Csak úgy tesz, mintha csi­­nálna valamit. 39. Francia tehát, akkor, azon időben. 41. Vissza: amerikai öt tó egyike. 43. Sir Henry Hal­­let ... . angol orvos, 1936- ban Nobel-díjat kapott. — 44. Osztrák-magyar trón­­követelő. 46. Amerikai író „Amerikai tragédia”. — 48. Ékezettel héber illúzió, ön­­ámítás. 50. .. ráció, újítás. 51. Amerikai egyetemi vá­­ros (e­x­o). 53. Ékezettel héber énekes. 55. Álarc. — 57. Héber flotta. 59. Tiltó­­szócska. 62. A magasrangú török tisztek régi neve. — 66. U. H. 67. Gróf Monte Christo szigete. 68. Jó lap a kártyában magánhangzói. 70. .. intens, ellenszegülő. NYEREMÉNYKÖNYV Justh Zsigmond: F­O­I­M­U­L­ USA KULTÚRA A temesvári Zsidó Lyceum negyven éves jubileumára írta: Dr. Weiss Arthur Az 1919. év nehéz problé­­ma elé állította azokat, akik az erdélyi és bánáti zsidó ifjúság nevelésével törőd­­tek. A magyar középisko­lák megszűntek, a román, az új államnyelv az elemi iskolákban még csak ment valahogy, de a középiskolai tantervnél teljességgel lehe­­tetlen volt. Szükségessé vált egy átmeneti megoldás: sok idő helyiségkeresésre , ta■­nácskozásra, nem volt, vi­­szont a zsidó ifjúság nem maradhatott középiskola nélkül. Egy lelkes, szívvel lélek■ kel cionista férfiú, Vermes Ernő kezdeményezésére. 1919 őszén megalapították a temesvári Zsidó Lyceumot, 8 osztályú reál és gimná­­ziumból és 4 osztályú felső kereskedelmiből állott. Az első években 3 helyen folyt a tanítás: a Lloyd tár­­sulat épületében, a városi polgáriban, és a belvárosi hittközség tanácstermében. A saját helyiség hiánya rengeteg nehézséget oko­­zott, a tanítás a legkülönö­­sebb időpontokban bonyoló­­dott le, de minden nehéz­­séget leküzdött a közös aka­­rat ereje. Az iskola büdzséjének elő­­teremtése a temesvári zsidó lakosság kötelességét képez­­te. Az iskola lényegesebb­­ ügyeit külön kuratórium in­­tézte, amelynek első elnöke dr. Vértes Adolf volt. A tanítási nyelvet illető­­leg az volt a terv, hogy a ■ magyar-román­ról fokoza­­tosan át fog térni a héber­­re, ez azonban megoldha­­tatlan vágyállomnak bizo­­nyult, meg kellett elégedni 2-3 órával hetenként. Ennek dacára, a Zsidó Lyceum ta­­nítványai jó alapot kaptak a héber nyelv intenzív tanu­­lásához, amely igen sokak­­­nak — mikor később alis­­táztak — segítségére volt. A temesvári Zsidó Lyce­­um első igazgatója dr. Dez­­nai Viktor volt. Új utakon járt, a modern nevelés híve volt, amely az autoritásnál többre becsüli a baráti vi­­­szonyt tanár és tanítvány között. Irodalmi és művészi vita­­összejöveteleket hozott ősz­­re, kirándulásokat szerve­­zett, és minden alkalmat megragadott, hogy az ifjú lelkekben szunnyadó képes­­ségeket a felszínre hozza. Egyik legeredetibb és leg­­szebb újítása volt az irodal­­mi versenyek megrendezé­­se, amely alkalmat adott az ifjúságnak úgy stilisztikai mint iparművészeti képessé­­geinek, tehetségeinek töké­­letesítésére, csiszolására. Ebből az alkalomból sze­­retném egy személyes élmé­­nyemet elmesélni. Mint kuratóriumi tag el­­mentem az első ilyen irodal­­mi verseny kiállítására (a verseny három zsidó iskola között folyt, a kolozsvári, váradi és temesvári). Fel­­tűnt nekem az egyik első díjat nyert dolgozat, tet­­szett a rajz a címlapon — elolvastam. Elolvasva még jobban tetszett. Ezután minden ilyenfajta kiállítás­­ra elmentem, és most már kerestem annak a tanuló­­nak dolgozatait Mindegyik díjat nyert, mindegyik tet­­szett annyira, hogy íróju­­kat — miután leérettségi­­zett — feleségül vettem. Dr. Deznai Viktort dr. Markus József kitűnő filo­­lógus követte az igazgatói székben, majd pedig — an­­nak korai halála után — Marton Izidor — a kereske­­delmi iskola igazgatója. Az első években koedu­catio volt. Ez a lemisznem azonban nem bizonyult egészségesnek, és szükséges­­sé vált a fiuk és a lányoi­ különválasztása. 1924-ben megtörtént a különválas­z­tás, a leányiskola igazgató­­nője dr. Weiss Feodorné, Facon Netta lett, aki itt, M­­ráelben hunyt el, utána Herz Sidonia következett. Ez a különválasztás azért is vált lehetségessé, mert a saját épület 1924 szeptem­­ber havában — ünnepélyes keretek között — végre megnyílt. Tervrajzát Klein Jakab — ipariskolai tanár — és Neubauer Gida, mér­­nök készítette. Külön fellen­­dülést jelentett az 1930-ban a Lloyd társulat segítségé­­vel felépült internátus, a­­mely lehetővé tette a vidéki zsidó ifjúságnak az iskolá­­ba való felvételét. A temesvári Zsidó Lyce­­umnak nyilvánossági joga volt, és az egész ország te■­erületén a legjobb hírnek ör­­vendett A tanárok pályába­­tok alapján lettek választ­­va, és ez tette lehetővé azt, hogy oly kitűnő erők kerül­­tek a katedrákra. A neve­­lés pozitív nemzeti­­ zsidó volt, az erdélyi-bánáti cio­­nist­a­ ifjúsági mozgalomnak ott volt a melegágya. Hos­­­szú sorát tudnám felsorolni legkiválóbb fiataljainknak Izráel területén — minden szakmában — akik a kö­­zépiskolát a temesvári Zsi­­dó Lyceumban végezték. Ezek a fiatalok, és mi, akik részt vettünk a felépí­­tésben és kifejlődésben — nem tudjuk elfelejteni, hogy mit nyújtott nekünk ez az iskola — ami ma ־— sajnos — már a múlté. Az az épület, amelyet zsi­­dó akarat, zsidó áldozat­­készséggel emelt, ma görög­­keleti papnövelde céljait szolgálja. A temesvári Zsidó Lyce­­um — mint olyan — meg­­szűnt létezni. Azonban to­­vább él a szelleme a volt tanítványok lelkében. A bűn nyomában (Folytatás a 3-ik oldalról) Az ilyen bűncselekményei»■ nél, még ha nem is volt je­־ len a tett színhelyén. A fodrászlány bűnrészessége elegendő, hogy az ügyész az ő fejére is halált kérjen. Tudja ezt Nadine, aki még most is rajong a fér­­fiért, aki ostobán és oktala­­nul beárulta? Tudta ezt Ra­­­pin, amikor ilyen fölösleges részletességgel tárta fel a lány szerepét? Ha tudta, miért tette? Miért akarta magával vinni szeretőjét a börtönbe, vagy a guillotine alá. A pszichiáterek törhetik a fejüket. De mielőtt en­­nek a kérdésnek szentelik figyelmüket, egy sokkal fontosabb, sokkal a­lapve­­tőbb rejtélyt kell megolda­­niuk. Egy előkelő és jómódú francia család fia, akit gyerekkora óta kényeztet­­nek és mindent megkap szüleitől, amit kiván, miért keres kapcsolatot az alvi­­lággal? És mi oka van, hogy megöljön egy monte­­martrei utcalányt? (Folytatom) XXII. János pápa ezt vá­­laszolta Toledo érsekének a megkoronázása alkalmából kibocsátott pásztorlevelére" Köszönet pásztorle­veléért! Bárcsak megbocsátaná az Isten a személyemet méltat­­lanul elhalmozott dicsérd jelzőkért!" ! IW W"!?! W RKJTVENYP­ALT AZAT UJ IkIMil «BXVBM­ — RTmfAvtM ■ MSnLIW * Név:_______________________________________________

Next