Uj Kelet, 1960. június (41. évfolyam, 3602-3626. szám)

1960-06-02 / 3602. szám

A fokozott szarvasmarha-eladások lenyomták a húsárakat A kereskedelemügyi minisztérium cáfolja, hogy a vágási akcióval csak a drágasági indexet akarja átmenetileg leszorítani Az ipar- és kereskede­­lemü­gyi minisztérium szó­­vivőjének közlése szerint a viszonteladók és a mező­­gazdák között létrejött hat szerződés keretében a kormány 1959 elejétől mostanáig 15.500 darab szarvasmarhát vásárolt a gazdáktól és ebből 12.200 darabot levágtak, a töb­­bit eladták és ezek az állatok június­­ban és júliusban kerülnek vágóhídra. Ezekkel az ada­­tokkal a minisztérium azo­­kat a vádakat akarta meg­­cáfolni, amelyek szerint a legutóbb levágott állatszál­­lítmány kizárólag a drága­­sági index leszorításának célját szolgálta. A hivata­­los adatok részletezése sze­­rint a szarvasmarhák levá­­gása tervszerűen folyik és a következő képet mutat­­ja: 1959 márciusában és áprilisában 2489, július, au­­gusztusban 906, augusztus végétől október elejéig 2311. Az idei év március— április hónapokban 1480, április végéig és májusban pedig 2000 darab marhát vágtak le. Ennek az akciónak a kétségtelen eredménye az, hogy az utóbbi napokban úgy a nagykereskedelmi pia­­con, mint a viszonteladók­­nál folytatódott a hús­­árak csökkenése. Nagyon sok mészárszék­­ben kilónként 3.30—3.50 fontért árulják a marha­­húst, csak a válogatott üz­­letekben kérnek magasabb árakat, de jobb minőségű húst is adnak. Általában véve a kiskereskedői hús­­árak 40—50 agorával csök­­kentek kilónként. Szakkö­­rökben ezt azzal magya­­rázzák, hogy a kormány az utóbbi idő­­ben fokozta a kibucok­­tól átvett marhaállomány eladását, mégpedig ala­­csonyabb áron, mint az előtt. Míg néhány héttel ezelőtt a kormány árlejtésein leg­­alább 2.36—2.40 fontot kér­­tek a marhahús kilójáért élősúlyban és ha ezt az árat nem tudták elérni, nem ad­­ták el a marhát, az utolsó héten többszáz ökröt adtak el árlejtéseken, kilónként 2.20—2.24 fontért, míg a te­­heneket élősúlyban 1.60— 1.70 fontért is adták. A kereskedők ezeken az olcsó árakon jelentékeny mennyiségű állatot vásá­roltak és ennek követ­­keztében most nagy a húskínálat, ami az árak eséséhez vezetett. Minthogy a hivatalos cáfo­­lat ellenére szakkörök még­­is azt hiszik, hogy a kor­­mány akciója a júniusi és júliusi árindex leszorítását szolgálja, valószínűnek lát­­szik, hogy az alaacsony marhaárak és olcsó hús­­árak a következő hetek fo­­lyamán is tartani fognak 6: Má­tova, 6.05: rövid hírek, 6.10: zenélő óra, 6.58: műsoris­­mertetés, 7: hírek, 7.17: hangle­­mezek és izraeli dalok, 7.58: rö­­vid hírek, 11: Delibes: Részletek a ,,Slyvia” balettből; Scarlatti: Concerto F-dúr; Haydn: Szimfó- Illa C־ dur, 12: asszonyrovat, — 12.30: Paul Kubansky, hegedű: Artur Rubinstein, zongora: Brahms Hegedű-zongora: Szonáta, d-moll, 13: filmzene, 13.30: hirek, 13.45: ״ Hová menjünk este?17 ’׳: rövid hirek, 17.06: Berlioz: Prelude: Chabrier: Lengyel ünnepély; Puc­­cini: Részlet a .,Tosca” operá­­ból; Martucci: Nocturno; Monti: Csárdás, 17.45: gyermeksarok, ־ 18: ifjúsági műsor, 18.45: köz­­zene, 18.50: sporthírek, 19: hírek, 19.20: ,,A hét a Kneszetben”. 20: Valamit a telefonról, 21: hírek, 21.30: ,,Agytröszt” - tudományos szimpozion, 22: Aliza Lewandovska - mezzo-szoprán - Haendel, Men­­delssohn és Mahler dalaiból éne­­kel. 22.30: könnyű zene, 23: hír­­összefoglalás. Párhuzamos műsor reklámok és hirdetések 18: rövid hírek. 17.05: dallam és ének - hanglemezműsor. 17.35 keleti népdalok. 18: idő­járás jelen­­tés és jazz-zene. 18.30: rövid tör­­ténetek. 18.45: ,,Estcsillag” -■eneszámok. A hadsereg műsora 18.03: kivánságlemezek. 18.40: Zenel Innen-onnan, 18.10: Gádnó­­műsor, 19.40: katonai dalegyüttes. 20.15: ,,Intermezzo” ־ Eddie Cal­­vert trombitaszámai, 20.30: ,,Dal­­tem és ritmus”. 21.15: Vidám melódiák”. 2030: Kishont Pe­rsae műsorából. ZÖLDSÉGASZALÓ ÉS KONZERVÁLÓ ÜZEM LÉTESÜLT CHACORBAN A szárított zöldség 90 százalékát Hollandiába fogják exportálni A gálili Chácorban létesí­­tett Pri Hugális zöldség­­szárító ü­zemben megkezd­­ték a próba­termelést. Ez az iparvállalat, amely a környező települések zöld­­ségfeleslegeit számítja fel­­dolgozni, a Tiusz-cég, a Chula fejlesztési hatóság és a gálifi települések ál­­tal létesített fejlesztési vál­­lalat közös tulajdona, mely­­be egymillió 100 ezer fon­­tot fektettek. A tervek sze­­rint ebben a szezonban az üzem egy millió font érté­­kű szántott zöldséget és konzervet fog előállítani, amelynek kilencven száza­­lékát Európában adják el. Az exportüzlet biztosí­­tottnak látszik, miután a vállalatnak szerződése van a hollandiai Tinhoven zöld­­ség-konzerv vállalattal, a­­melynek szakértői tanács­­adói szerepet töltöttek be a d­áconi üzem tervezésé­­ben, két megbízottja pedig az első idényben felügyel­­ni fog magára a termelés­­re is. A gépek kísérleti já­­ratásának befejezése után a gyár teljes üzemben meg­kezdi a munkát mintegy 200 munkással (főként nők­kel), akiket az év legna­­gyobb részében foglalkoz­­tatni fognak. AZ ELMÚLT ÉVBEN 20 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT AZ EXPORT ÉRTÉKE Az ipari kivitel 62 százalékos növekedést ért el tavaly óta Ejtán Ezrád­i, a keres­­kedelem és iparügyi mi­­nisztérium export osztályá­nak főnöke egy Jeruzsálem­­ben megtartott sajtófoga­­dáson elmondotta, hogy az elmúlt pénzügyi évben je­­lentősen emelkedett az or­­szág exportja. A külföldre kivitt áruk összértéke az 1959/60-as pénzügyi évben 188,7 millió dollár volt a 160 millió dolláros előze­­tes becsléssel és az előző év 142 millió dolláros ex­­portjával szemben. Ez az emelkedés 29 százalékos, noha a becslés szerint csak 15 százalékos emelkedésre számítottak. A jelenlegi pénzügyi évre szóló becs­­lés 210 millió dollár. Az emelkedés főleg az iparcikkek exportjában mu­tatkozott és 81,3 millió dollár értéket tett ki, azaz, 62 százalékkal haladta túl az előző évi exportot. Ugyancsak jelentős mérték­ben fokozódott a gyémánt kivitel, ami 50,8 millió dol­­lárt tett ki, azaz 35 száza­­lékos emelkedést mutat az előző évi kivitelhez viszo­­nyítva. A mezőgazdasági exportban 1 százalékos csökkenés mutatkozott, azaz az export összértéke az előző évi 57,1 millió dol­­lárról 56.5 millió dollárra csökkent. Ezráchi megjegyezte, hogy az elmúlt év ipari exportjának emelkedése rendkívüli volt és ebben az évben mindössze 20 szá­­zalékos emelkedésre szá­­mítanak ezen a téren. Válsággal küzd a názáreti textilgyár A Názáret újvárosában létesített textilgyár, amely­nek feladata az lett volna, hogy munkalehetőséget biz­tosítson a környékbeli la­­kosság részére, súlyos vál-­ságba jutott. A munkások legnagyobb részét elbocsá­­tották és ma összesen 27 alkalmazott dolgozik, bele­­értve a tisztviselőket is. A. Tál, a názáreti újváros munkástanácsának titkára elmondotta az ITIM tudó­sítójának, hogy a tervek szerint az üzemben 500 munkást kellett volna fog­­lalkoztatni. Az első idő­­szakban alkalmaztak is 75 munkást, abban a remény­­ben, hogy rövid időn belül további felvételekre kerül sor. Ez azonban nem tör­­tént meg, ellenkezőleg, a munkások számát fokoza­­tosan csökkentették. Az üzem már 10 ezer fonttal tartozik az elbocsátott munkásoknak végkielégítés fejében és ugyancsak hát­­ralékban van a Hisztadrut, Mivtáchim és más díjakkal. Az igazgatóság és a mun­kástanács között feszült a viszony és amikor a mun­­kástanács írásban tiltako­­zott 12 további munkás el­­bocsátása ellen, az igazga­­tóság azt válaszolta, hogy „szüntessék be a levelek küldését.” A munkásta­­nács ezt úgy tekinti, hogy megszakadt a kapcsolat ,közte és az igazgatóság­­ között. Amerikai pénz a Jarmuk-tervhez Amman. (Reuters) — Az amerikai kormány a tech­­nikai segély keretében 545 ezer fontsterlingnek meg­­felelő dollársegélyt nyújt Jordániának a Jarmuk fo­­lyó öntözési terveinek vég­­rehajtására. A már folya­­matban lévő munkálatok keretében elvezetik az ed­­dig a Jordánba ömlő jár­­műk vizét és öntözésre használják fel. KÖZGAZDASÁGI HÍREK A valutatőzsdén tovább tart a csendes üzlettelen­­ség. Ünnep előtt a sovereign 24 fonton állott a múlt ked­­di 23.80 fonttal szemben. Ugyanakkor a dollár vala­­mivel gyengült és az effek­­tív dollár 2.47-ről 2.45-re, az átutalási dollár 2.46 font­ra ment le. Az utazási dol­­lár tovább emelkedik és je­­lenleg 2.38 fonton áll. * A chederai Alliance gumi abroncs gyár bejelentette, hogy az elmúlt üzletévre 84 agora ideiglens osztalékot fog fizetni minden részvény után. Minthogy az eredeti­­leg 1.25 font névértékű részvényeket 22.68 fontos árfolyamon bocsátották ki, ez azt jelenti, hogy a most kifizetésre kerülő előzetes osztalék 4 százalékot tesz ki. A végleges osztalékot még nem állapították meg. * A Kneszetben hozzá inté­­zett interpellációra adott válaszában Szápir kereske­­delemügyi miniszter közöl­­te, hogy a külföldi órák be­­hozatali rendjében nem lesz változás. Az interpelláló képviselő azt kérte, hogy a nagyarányú csempészés megakadályozására szállít­­sák le az importált órák vámját és dollárárfolyamát A miniszter szerint a kül­­földi órákra eléggé alacsony vámot állapítottak meg, a­­mely minden dollárnál 2,20 fontot tesz ki. Azt is mon­­dotta a miniszter, hogy a törvényes óruimport állan­­dó emelkedésben van egy különleges megállapodás alapján, amely az ötvösárú­­ra vonatkozik. ★ A Nyugat-Gálilban köz­­ponti üzemet létesítenek ! San-Lakos céggel állatte­­nyésztési és baromfitakar­­mány (táarovet) előállítá­­­­sára. Az üzemet, amelybe­­ három millió fontot invesz­­­­tálnak, a haifai öböl és a­­ Nyugat-Gálii 22 települése által alakított cég állítja fel és erre a célra a Keren Kajjemet 100 dunár terü­­letet bocsátott rendelkezé­­sükre az akkói Náámán tég­lagyár közelében. ★ Az akkói Nur gyufagyár a közeljövőben kartonból készült gyufákat is fog elő­­állítani, ami jelentős valuta megtakarítást jelent, mert a karton helyi készítmény. Mint ismeretes, a délvidéki új gyufagyár, amely a már meglévő Nur és Námer gyufagyárak tiltakozása el­­lenére létesült kormánytá­­­­ogatással, szintén karton­­gyufákat fog gyártani. ★ Dimonában új textilgyá­­rat készülnek létesíteni, a­­melynek részére a szüksé­­ges gépi berendezést Japán­­ból rendelték meg. A 700 tonnás gépszállítmány a hé­ten már meg is érkezett Éjláton keresztül.­­ Hónapokig tartó ellenté­­tek után a Ramléban és Akkón működő acélcsőgyá­­rak az iparügyi miniszté­­rium és a Hisztadrut üze­meinek tetőszervezete, a Chevrát Háordim beavat­­kozásával megállapodásra jutottak a termelés felosz­­tása tekintetében. A meg­­egyezés alapján a két üzem más-más méretű csöveket fog gyártani, ami egyrészt a termelés, másrészt pedig az export növekedését fog­­ja lehetővé tenni számukra. ★ A herzliai Amron-gyár, amely a héten új rádió­ké­­szüléket hozott forgalom­­ba, francia szakértőkkel és mérnökökkel együttesen elektronikai üzem létesíté­­sét határozta el. Az új cég az ipar, a tudományos ku­­tatás, a gyógyászat, a köz­­oktatás és a hadsereg szük­ségleteit fogja szolgálni. Erre a célra az Amron most kibővíti gyártelepét és az új üzem előreláthatólag két hónapon belül megkez­­di működését. ★ A dimonai ״ Kitán” textil­­árugyár 120 ezer dollár ér­­tékű megrendelést kapott a gánai hadseregtől. A meg­­rendelés keretében a gyár már elkezdte 50 ezer nyári férfiruha és 10 ezer nyári női kosztüm varrását. Az első egyenruha szállítmány tegnap indult el a haifai kikötőből Gánába. ★ Az atliti sóüzem rövide­­sen megkezdi a kiterme­­lést az Éjlátban létesített lepároló medencékből. A vál­lalat reméli hogy a terme­­lést 500 tonnára tudja fo­­kozni és az éjláti konyha­­sót az ország északi részé­­ben fogják eladni. * A múlt kedd óta a tel­­avivi értéktőzsdén újabb hosszmozgalom kezdődött a részvényekben. Hétfőn rea­­lizálási eladások indultak meg az árfolyam-nyeresé­­gek kihasználására, ami a kurzusok kisebb lemorzso­­lódását vonta maga után. Ennek ellenére majdnem valamennyi részvény jelen­­tősen emelkedett, így pél­­dául a Bank Leumi rendes részvényei hétfőn 21 ponttal vasárnap 21,5 ponttal ma­­gasabban álltak, mint a múlt kedden. ★ A negevi Jotvatán pasz­­törizáló üzemet létesítenek. Ezzel egyidejűleg a tele­­pülés növelni akarja a te­­henészetét is, hogy az ál­­tala ma csak kis részben ellátott esláti piac szükség­­leteit teljesen fedezni tudja. Szerencsés lezuhanás Hala. (Az Új Kelet tudó- Bitójától.) Kedd reggel hat órakor egy permetező re­­pülőgép lezuhant Akkón, közvetlenül az Agas­sikun szomszédságában. Feltevés szerint a gép szárnya bele­­akadt egy teleonhuzalba. A repülőgép csak könnyebben sérült meg. Mire a rendőrség kiszállt a baleset színhelyére, a pi­­lótát már nem találták a helyszínen. Helyi ütynsikhílés­te­ állit ki a haifai Kaisar-Frazer gyár A haifai Kaiser-Frazer üzem ú­j eladási rendszert készül bevezetni, hogy meg­könnyítse a közönség szá­­mára a Studebacker gyárt­­mányú park-autók megszer­zését, amelyek június vé­­gén kerülnek piacra. Az új rendszer alapján (amely egyébként az összes Willy’s gyártmányú járműveket is magában foglalja) országos ügynökhálózat létesül, mely minden települési pontra ki­­terjed. Míg eddig csak a nagy városokban működő képviseleteknél lehetett a járműveket megtekinteni és megvenni, ezentúl minden városban­ és nagyobb tele­­pülésen lesz a vállalatnak ügynöke. Amennyiben az új rendszer beválik, a helyi képviselők alkatrészeket is fognak árusítani. A helyi ügynökségek meg­szerzésére pályázatot fog hirdetni a Kaiser-Frazer. a sávuoti ünnep miatt ■­ a CSÜTÖRTÖK HELYETT Rofli Raoffit14 sivájára Nehéz nekrológot ind róla, aki még néhány hét­­tel, néhány nappal ezelőtt telve életkedvvel közöttünk volt. Azt hiszem a nagy­­váradiak közül mindenki ismerte. Hiszen neve fiatal kora óta összeforrt a cio­­nista mozgalommal és min­dennel, ami zsidó jótékony­­sági és kulturvonalon Nagy­váradon végbement. Éveken át volt vezetője az Aviva csoportnak, tevékeny té­­nyezője minden cionista munkának és hosszú időn át elnöknője a nagy múltú Zsidó Lányegyletnek. Nem csoda, hiszen a boldog em­­lékezetű talmudtudósnak, Jiszráél Smuel Altmannak a lánya volt és ez a név kötelezőleg írta elő neki az áldozatos zsidó utat, ame­­lyen járnia kellett. De nemcsak a zsidó köz­életben volt fáradhatatlan, hanem odahaza is. Korán elhalt édesanyja helyett csaknem gyermeklányként szakadt reá az édesapa és a család ellátása. És ő a felnőtt ember felelősségé­­vel vállalta és végezte ön­­feláldozó módon ezt is. Si­­mogató kezű, odaadó istá­­pulója volt később Izrael­­ben is nemcsak a szűk, ha­­nem a nagy családnak is. Boldogult fivére gyermekeit mint sajátjait ajnározta, nevelte és kiházasította. Még 1926-ban alistázott és édesapja kívánságára a család Jeruzsálemben tele­­pedett meg. Itt ment férjé­hez később a Jisuvban köz­­tiszteletben álló Jechiel Rothoz, akivel közös mun­­kásságuk révén, boldog há­­zasságuk évei alatt Tel Avivban egzisztenciális is szépen felfejlődtek. Családja és megszámlál­­hatatlan tisztelője köréből hirtelen ragadta el a halál Roth Naomit, a nagyszerű vallásos asszonyt, a felejt­­hetetlen embert, akinek em­lékét örökké őrizni fogjuk. Armoni Dávid A Hitachdut Oléf Hungária köatattényai ★ JERUZSÁLEM A HOH Jeruzsálem! csoportja részvételével a Bné-Brit, a Chug Jocé Hungária sei Hámizráchi —­­Hápoél Hámizráchi, —­ 61 a Vé­­tiké Mákkábeá, együttesen ren­­dezik meg a nagyszabású HEKZL — ÜNNEPÉLYT születésének századik évfordulója alkalmából, a Bét Hillel díszter­­mében (Balfour־ u. 4.) június 2-án, csütörtökön este 8 órai kezdetttel, melyre ezúton hívja meg Jeru­­zsálem és környéke magyarajkú lakosságát. MŰSOR: 1. Ing. Noszin Mose: Meknyitó 2. dr. Weisz Pál, volt debreceni főrabbi, a Bár-Illán egyetem tanára: ünnepi beszéd. 3. Rózsa Marika színművésznő: Giszkalay János, Stefan Zweig és Herzl Tivadar mű­­veiből ad elő. 4. Gervai Sándor: Herzl és a magyar zsidóság. 5. dr. Grünwald Méir, a Bné-Brit Jeseyahu Press Páholy elnöke: Zárószó. ± Hatikva: BELÉPŐDÍJ nincs! ★ HAN­FA A Hitachdut Oléf Hungária és a Makkabea vátikjai haifai szint­­jének közös kultúrrendezvénye keretében, folyó hó 5־ ikén, va­­sárnap este 8 órai kezdetei a ,,Dr. Weitzner-otthon” kultúrter­­mében (Perzner utca 2 sz. alatt) MOOR ZOLTÁN előadása ״ Részletek a magya zsidóság második világháborús történetéből” címen. A magyar fisuv figyelmét fel­­hívtuk erre az előadásra, amely a magyar zsidóság életének fon­­tos mozzanatáról ad érdekes is­­mertetést. Költséghozzájárulás 50 ágára. ★ NESZ-CIONNA Meghívó Tisztelettel meghívjuk a nesz- cionai és környékiért ״■agyarajkt közönséget a JUXUJS 3-AN este 8 órai »•»!lettel a mondo­nunkban Rét Herman. Rothswill! 1 hton. nf»"*artaodó I KFRT1 HAZIM CI. AT8 AGUNKRA I JA hangulatról finom bu­ffé-fl I é3 hűtött italokról eonSo-'rna..)'״ 4־ , s roe látta Mzottoá

Next