Uj Kelet, 1975. szeptember (56. évfolyam, 8250-8273. szám)
1975-09-01 / 8250. szám
ÚJ KELET A HADÜGYMINISZTER: „A BÉKÉHEZ VEZETŐ ÚTÉRT GYAKRAN A GYŐZELEM GYÜMÖLCSEIVEL KELL FIZETNI” Izraelnek három lehetőség: a béke, az átmeneti egyezmény és a háború között kell választania. Negyedik lehetőség nincs. Status quo-ról nem lehet szó. Izrael tehát kénytelen a három alternatíva egyikét választani. Nem a békeszándék hiányáról van szó, hiszen Izrael az utóbbi években több ízben mutatott hajlandóságot a békére, de soha nem gondolt olyan fogalomra, amelyre nincs fedezet. A BÉKÉT MINDENKI MÁSKÉNT KÉPZELI EL. A nagyvilág, például, kevés kivétellel, azt követelné tőlünk, hogy béke esetén vonuljunk vissza az 1967-es határokra. Az arab világ még hozzáteszi: „a palesztinai nép jogainak biztosítását”, a palesztinaiak pedig olyan békét követelnek, amely Izrael felszámolásával egyenlő. Az olyan béke, amely nem biztos és nem támaszkodik védhető határokra, megfosztja Izraelt az önvédelmi lehetőségétől, nyugalmától, tehát magától a békétől is. Ezt mondotta Simon Peresz hadügyminiszter a hadsereg törzstiszti iskolájának záróünnepségén, amelyről pénteki számunkban röviden beszámoltunk. Az elhangzottak fontosságára való tekintettel, visszatérünk Peresz beszédének lényegesebb pontjaira. Izrael közzéteheti saját béketervét, amely Szinájban bizonyos területi egységre vonatkozik, a Golán fennsíkon pedig magaslatokra és településekre, amelyek védelmet nyújtanak a fennsík lábánál elterülő völgyek lakosságának. Jordániával is meg lehet húzni olyan közös határt, amely garantálja Izrael biztonságát. Ez csak béketerv, de nem a kész, tartós béke, mert semmi esély a végrehajtására. Előzőleg szükség van arra, hogy gyökeres változáson menjen át az arab álláspont és más legyen a nagyvilág hozzáállása is. Nem áll módunkban véleményünket rákényszeríteni a nagyvilágra, mint ahogy nem áll szándékunkban a diktátumát elfogadni. Peresz az adott körülmények között a legjobb gyakorlati megoldásnak tartja az átmeneti egyezményt. Emlékeznünk kell arra, hogy nemcsak a háborúnak és a békének, hanem az átmeneti egyezménynek is ára van, a béke esetében pedig gyakran le kell ■mondani a győzelem gyümölcsérül. A JAVASOLT MEGÁLLAPODÁS MINDHÁROM ÉRINTETT FÉL RÉSZÉRE ÉRTÉKES. Amerika néhány rendkívüli fontos dologgal járul hozzá: politikai jelenlét a feleket elválasztó semlegesített területen, fenntartás nélküli kezesség határ nélkül. Mindkét felet képviseli olyan területen, ahol még nem húzták meg a végleges határt. Amerika csak azt vállalta, hogy a felek kérése szerint segít. Egyiptom olyan dolgokkal járult hozzá az egyezményhez, amelyek azelőtt lehetetlenek voltak. Lemondott azon követeléétről, hogy egyezményt a végleges elrendezés pontos dátumának visszavonulási naptárához kösse, és arról, hogy a megállapodást a többi arab országgal kötendő egyezménytől tegye függővé. Nem tartja be a chartumi csúcskonferencia határozatát, mert leült tárgyalni. Területi kérdésekben hozzájárult olyan földrajzi feltételekhez, amelyek kifejezetten polgári jellegűek és ugyanakkor katonai problémát képeznek számára. A Szuezi-öböl partján lévő keskeny sávban például csakis polgári egyiptomi hatóság lesz, szemben az izraeli hadsereggel. Az Abu Rodoszbe vezető országút egyes részei izraeli kézben lesznek, más részeit pedig közösen fogjuk használni. A két szoros teljes uralmával kapcsolatos követelését felcserélte olyan elrendezéshez való hozzájárulásra, amely az UNO-tól nem függő amerikai jelenlétet biztosít és lehetővé teszi izraeli, egyiptomi és amerikai megfigyelő és riasztóállomások felállítását. IZRAEL A MAGA RÉSZÉRŐL AZZAL JÁRUL HOZZÁ AZ EGYEZMÉNYHEZ, hogy lemondott a kőolajmezőkről, a Mitle és a Gidi szorosokat pedig átadta az UNO-nak, — olyan meghatározással, amely kevesebb, mint ,,a háborús állapot befejezése”. Még akkor is, ha ezért nehéz belső vitával fizetett. Ennek ellenére — folytatta Peresz — az összes felek nyertek a megállapodáson: nem az egyezményhez kapcsolt térkép, hanem a megállapodást kisérő szellem az, amely lehetővé tette a további esélyeket Szinájban és talán az egész körzetben. Ez az egyezmény különbözik az előzőktől — a tűzszüneti, a fegyverszüneti és a csapatelválasztási egyezményektől — azáltal, hogy nem a háborús periódus befejezését, hanem egy új korszak megnyitását jelenti. Az összes eddigi megállapodásokat ugyanis a háborút vagy a tűzszünetet követő légkörben kötötték. Ez volt az első tárgyalás, amelyet nem a háborús hangulat nyomása alatt folytattak, ezért nyelvezete kevésbé takarékos, de aláírói sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, mint azelőtt. Az új megállapodásban figyelemreméltó precedens van: azok a feladatok, amelyek azelőtt kizárólag az UNO-ra hárultak, most részben az egyik olyan nagyhatalom vállára nehezednek, amely nem áll Idi Amin ideológiai befolyása Csuámmár Gádáfi bőkezűségének nyomása alatt. Ha Amerika hajlandó vállalni ezt a feladatot, nyilvánvaló, hogy jelenléte, hosszabb időre garantálja a nyugalmi állapotot és megerősíti a béketörekvéseket. Egyiptom számára külön figyelmeztetés lehet, hogy mondjon le a háborúról és ezért Izraelnek már egymagában véve is jó oka van hozzájárulni az új területi felfejlődéshez. Ez a jelenlét nem kompromittálja az amerikaiakat, nem okoz számukra bonyolult helyzetet, ■mert a kölcsönös bizalomra épül. AZ A KORMÁNY, AMELY KÉPTELEN ״ NEM’VET MONDANI AZ AMERIKAIAKNAK, veszélyezteti Izrael önállóságát. De az a kormány, amely nem tudja megakadályozni, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, amikor nemet kell mondania Amerikának, az is árt Izraelnek. Alapjában véve Amerika Izráel barátja, ami nem akadályozza meg abban, hogy ne kísérelje meg olyan érdekek megvédését, amelyek sokkal inkább amerikai, mint izraeli érdekek. Ezt gyakran nyomásnak hívják. Izráelnek kötelessége ezeket a kísérleteket elhárítani, mint ahogy Amerika is elhárít bizonyos izraeli követeléseket. Honvédelmi téren feltétlenül fokoznunk kell mindenféle fegyver és hadifelszerelés gyártását: repülőgépeket, páncélosokat, rakétanaszádokat, rakétákat és elektronikus berendezéseket. Izraelnek még soha nem volt olyan jó esélye az önellátás és részben az exportot szolgáló hadfelszerelés gyártására, mint ma. Ennek két oka van: hadiiparunk nagyobb lett s ma már képesek vagyunk Izraelben gyártani minden rangú, rendű és nagyságú fegyvereket, beleértve a rakétákat is. A hadügyminiszter ezután a hadsereg reorganizálásáról, és olyan tartalékos erők tízezreinek mozgósításáról beszélt, amelyek vagy nem teljesítettek eddig tartalékos szolgálatot, vagy pedig most átkerültek a harcoló alakulatokhoz. Peresz becslése szerint ezeknek a tartalékosoknak a száma 30 —40 százalékkal gyarapodott. MÉG E HÉTEN Rabinovics 3.1 milliárd dollár gazdasági segélyt kér Amerikától ״ Kissinger már 2.5—3 milliárd dollár segélyt biztosított Izraelnek. ־ Aviation Week: Izrael kétmilliárd dollár katonai segélyt kap Jehosua Rabinovics pénzügyminiszter a héten az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon amerikai kollégájával és összegezzék az Izraelnek nyújtott gazdasági segély nagyságát, keretét és az ezzel kapcsolatos más tennivalókat. Rabinovics formálisan azért utazik Washingtonba, hogy részt vegyen a nemzetközi valutaalap ülésének megnyitóján. Beavatottak szerint Rabinovics R. Simon amerikai pénzügyminiszteren kívül más országok pénzügyminisztereivel is igyekszik tárgyalni. Jeruzsálemi megbízottak az utóbbi napok folyamán már tárgyaltak az Izrael által ez év elején kért 2,5 milliárd dollár gazdasági és katonai segély részleteiről. Izraeli részről a pénzügy- és a hadügyminisztérium képviselőiből álló küldöttség tárgyalt, amely kizárólag ebből a célból utazott Washingtonba. Most, hogy küszöbön áll az új átmeneti egyezmény aláírása, lehetségesnek tartják, hogy Izrael további közel egymilliárd dollár külön segélyt kér Amerikától, arra hivatkozva, hogy ez az öszszeg nagyjából kárpótolja az abu -rodeszi olajmezőkért. Izrael az utóbbi év folyamán 4 millió tonna kőolajat szivattyúzott Abu-Rodeiszban, amely fedezte az ország üzemanyag szükségletének 55—60 százalékát. Amerika — mint már ismeretes — ígéretet tett Izraelnek, hogy ha átadja a kőolajmezőket Egyiptomnak, akkor nemcsak arról gondoskodik, hogy Izrael számára biztosítsa a nemzetközi piaci árakon a szükséges kőolajat, hanem kárpótolja az Abu-Rodoszban elvesztett jönvédelméért is. Ha Izrael valamilyen oknál fogva kénytelen lesz a nemzetközi piaci áraknál többet fizetni a kőolajért, akkor Amerika kárpótolja az árkülönbözetért is. A most kért közel egy milliárd dollár külön segély valójában az a nettó összeg, amelyet Izráel évente ráfizet az aburodészi kőolajmezők átadása nyomán. Amerika ezen kívül segítséget ígért Izraelnek az olyan nagy petróleumtartályok építésére, amelyekben az ország egy évi üzemanyagszükségletét lehet tárolni. Izráel olyan gazdasági segélyt is kér, amelyet az új szináji front kiépítésére szándékozik felhasználni. Az új követelések révén 2,5 milliárd dollárról, 3,1 milliárd dollárra emelkedik az Amerikától kért gazdasági segély összege. Izrael ezenkívül 135 millió dollár hitelkölcsönt kér a nemzetközi bankalaptól és a Világbanktól, további 100 millió dollár hitelt a kőolaj-alaptól, amelynek az a feladata, hogy azokat az országokat segítse, amelyeket sújt az arab kőolaj-bojkott. Izrael még 35 millió dollár kölcsönt kér a Világbanktól mezőgazdaság fejlesztési célokra és ezt az összeget a víztakarékossággal ■kapcsolatos új módszerek céljára akarja felhasználni. ,,Izrael titkos ígéretet kapott, hogy Amerikától az idén 2,5— 3 milliárd dollár gazdasági segélyt kap” — ezt írja a washingtoni lapokban megjelent tudósításában a megbízható értesüléseiről ismert Evans és Novak újságírópár. Szerintük ez az ígéret szoros összefüggésben áll a szináji átmeneti egyezménnyel. Evans és Novak úgy tudja, hogy Kissinger túl sokat ígért Izraelnek egy olyan egyezményért, amelynek nem túl nagy a jelentősége. Több amerikai főtisztviselő szerint Kissinger külön érdekelve van a megállapodás létrejöttében, mert reméli, hogy ezáltal sikerül megerősíteni Washingtonban az utóbbi hónapok fejleményei nyomán megingott pozícióját. Ugyanezek a tisztviselők még azzal érvelnek, hogy az Izraelnek ígért katonai segély túlságosan nagy, felborítja a közelkeleti erőegyensúlyt és fokozza Izrael „konokságát” a tárgyalások folyamán. A washingtoni tisztviselők attól tartanak, hogy a következő 10 év folyamán Izrael évi 3,5—4 milliárd dollár segélyt követel majd Amerikától. Ugyanezek a körök kiemelik, hogy az Izraelnek nyújtott segély nyomán javulnak a jordániai fegyverügylet (Hawk-raké■ ták) esélyei, és lehetséges, hogy a képviselőház revízió alá veszi a Törökországgal kapcsolatos katonai segélyt is. Az Aviation Week legutóbbi számában azt írja, hogy Amerika nagyobb gazdasági segélyt nyújt Izraelnek a következő években, mint amennyire ennek az országnak ténylegesen szüksége van ahhoz, hogy megőrizze az arabokkal szembeni katonai fölényét. Evanshoz és Novákhoz hasonlóan, az Aviation Week úgy tudja, hogy egyedül a katonai segély összege eléri a két milliárd dollárt. Földgáz nyomát találták Bát-Jámban A parttól száz méter távolságra keresnek kőolajat a tengerben Jelentős mennyiségű földgáz jeleire bukkantak a Bát Jám környékén folyó kőolajfeltárási mun Mezei lóverseny Éjn-Hásoféiban Nagyszabású lóversenyt tartottak szombaton a megidói körzeti tanács székhelye melletti mezőn. Többezer főnyi vidám közönség gyűlt össze, hogy megtekintse a lóversenyt, amelyet Éri Hasofet kibuc rendezett abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezelőtt vetette meg híres tejgazdaságának és marhatenyészetének alapjait. A lóversenypályákról ismert lelátókat ezúttal csak egyszerű kötélkordon jelezte, és a közönség a kényelmes páholyok helyett a földön, szénabálákon vagy ládákon ült. Akinek nem volt kedve hozzá, sétált a pálya mentén, amelynek porát később a különböző futamok és egyéb versenyszámok során szorgalmasan rúgták a telivérek. Színes felvonulással kezdődött a verseny, amelyben a kibucokból, szövetkezeti falvakból, a városokból, az arab és kálatok során. A fúrási munkálatok augusztus közepe óta a parttól száz méternyire, a ten-cserkesz falvakból, valamint a Gáliában tanyázó beduinokból álló 70 lovas vett részt. Az angol és arabs telivérek felvonulását két feldíszített teve vezette be. ZSIDÓ RÁDIÓADÁS URUGUAYBAN A dél-amerikai zsidó élet egyik érdekes intézménye a „Cion Hangja Uruguayban” rádióadás, amelyet 18 évvel ezelőtt létesítettek. Montevideo hullámhosszán közvetítik a műsort, amely a helyi zsidó közösség érdekeinek harcos kifejezője. Joszéf Jerizolinszki szerkeszti az adást és az Uruguayban élő zsidók lapját is, amely cionista beállítottságú. A montevideói rádió hullámhosszán közvetített zsidó műsor keretében helyet kap minden jelentős izraeli eredmény ismertetése. Perben folynak, mintegy 200 méterre északra a Pan American hoteltől, amely a város déli részén fekszik. A múlt hét végén földgázzal kevert nagy mennyiségű sóstűz tört fel az egyik szondából, amely a geológusok és más szakértők szerint nagy tengeralatti földgázmező jelenlétére vall. Mintegy 8—9 évvel ezelőtt a „Bel-Petco” vállalat már végzett próbafúrásokat ugyanezen a helyen, de olyan jelentéktelen mennyiségű földgázt talált, hogy nem tartotta rentábilisnak a további munkálatokat. A kőolajkutatást most az ״ Energy and Development” nevű európai cég újította fel. Az ipar és kereskedelemügyi minisztérium kőolajügyi ellenőre közölte az ITIM munkatársával, hogy a próbafúrások eddigi eredményét nem tekintik „szenzációsnak” és a szakértők folytatják a vizsgálatot, hogy vajon gazdasági szempontból kifizetődő-e a feltárt földgázmező kiaknázása. Ezt azonban csak 1 —2 héten belül sikerül majd megállapítani, mert a földgáz jelenlétéről eddig is tudtak nemcsak Bátrámban, hanem más országrészekben is, de egyetlen lelőhely sem bizonyult rentábilisnak. A bátjámi kőolajfeltárásokat az izraeli állami Lapidot cég végzi — mint vállalkozó — 6—8 főnyi személyzettel. A fúrófej 1916 méter mélyre hatolt le, de a sósvízzel kevert gáz feltörése alkalmával a fúrat alsó 400 métere betömődött és most a szondát ki kell tisztítani. A fúrási munkálatokat olyan vegyi anyagok segítségével végzik, amelyek vízzel keverve kemény „fallal” vonják be a szonda oldalát és megakadályozzák a gáz behatolását. HUSZONNÉGY ÓRA HÉTVÉGI BESZÉDEK SLOMO HILLÉL rendőrminiszter péntek este a rádiónak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy nem ért egyet az átmeneti egyezmény minden egyes részletével. Ugyanakkor nem szabad, hogy az egyezménnyel kapcsolatos közéleti vita brutális formát öltsön. Az államban a törvény és ne az utca legyen az úr, és legyen, aki rendet teremtsen. * Gal JÁKOB közlekedésügyi miniszter a Munkapárt aktivistáinak hétvégi gyűlésén azt fejtegette, hogy az átmeneti egyezmény az egyetlen reális lehetőség, amelyet a rendelkezésünkre álló alternatívák között előnybe kell részesíteni. Jákobi, aki Pereszhez és Dájánhoz hasonlóan, a Ráfi-akció egyik vezetője, bejelentette, hogy úgy a kormányban, mint a Kneszetben, az egyezmény mellett fog szavazni. Jákobi azonban hozzátette, hogy az egyezmény nem „csupa jó”, de megkötése mégsem jelenti feltétlenül ״ a harmadik Szentély és állam pusztulását”. Az állam bizonyos kockázatot vállal az egyezmény aláírásával, de ennél sokkal fontosabb az az előny és az esély, amely a megállapodásból származik. * SLOMO LÁHÁT tel-avivi polgármester, tartalékos tábornok, a Likud tagja a tel-avivi Bét Lessingben megtartott nyilvános interjú során kijelentette, hogy ״ katonai szempontból nem tartom katasztrofálisnak a Mitle és a Gidi szorosokból való visszavonulást”. Jól ismeri a területét és ezért ״ túloznak azok, akik a visszavonulással kapcsolatban sötét, tragikus színben látják a helyzetet.” S ZÁLMÁN SUVÁL (Mámláchti-Iista) azt fejtegette, fennáll a veszély, hogy a kormány az átmeneti egyezmény nyomán kapott amerikai segélyt nem a szükséges célra, hanem a fogyasztás fokozására és a magas életnívó megőrzésére fordítja. Suvál, aki a polgári életben építkezési vállalkozó, arra a következtetésre jutott, hogy a küszöbön álló egyezmény nemcsak politikai és katonai szempontból, hanem gazdaságilag is árt Izraelnek. A MOSE KOL turisztikai miniszter pártja vezetőségi ülésén kifejtette, az átmeneti egyezmény, — ha létrejön — fontos kísérlet lesz, hogy új fejezetet nyissunk az Egyiptommal való kapcsolatainkban. A megállapodás nyomán viszonylagos nyugalmi időszakhoz jutunk és a kölcsönös politikai engedmények lehetővé teszik a két nép közötti pozitív fordulatot. ״ A Független Liberális Párt minisztereinek erélyes helytállása a kormányban, a létfontosságú követelések megformálásával kapcsolatosan bizonyítja, hogy még a „galambnak” nyilvánított párt is köteles erélyesen harcolni, amikor létfontosságú államvédelmi feltételekről van szó az átmeneti egyezményben.” -־ CHÁJIM BÁR LÉV ipar- és kereskedelemügyi miniszter a rádióban elmondotta, hogy tízezer dolgozó hiányzik ma a gyárakban és ezért, becslés szerint, szó sem lehet a közeljövőben munkanélküliségről. Bár Lév kifejtette, hogy a fizetések terén a termelő ipari munkások anyagi ellenszolgáltatása messze elmarad a közszolgáltatásokban dolgozók fizetése mögött, amin okvetlenül változtatni kell. Bár Lév javasolta a kormányban, hogy az iparvállalatok rentabilitása és a gyári munkás társadalmi és anyagi helyzetének megjavítása miatt, bizonyos adókedvezményeket nyújtsanak ezeknek a dolgozóknak, de a pénzügyminiszter ellenzi, hogy az adókedvezményt a termelő munkások serkentésére használják. 'fWWMWWWmVWWWVWVWWUVtJMMVIMWAAMMWMSAAMJVWWMVW'O*' SIMONE VEIL IZRAELBEN A zsidó származású francia egészségügyi miniszternő négy napig marad az országban Simone Veil francia egészségügyi miniszternő szomba- ן ton este négynapos látogatásra Izraelbe érkezett. A mi-niszternőt kollégája, Viktor Sémtov egészségügyi miniszter, a minisztériumi főtisztviselők és a francia nagykövetség tagjai fogadták a Ben Gurion repülőtéren. Simone Veil magánrepülőgépen, közvetlenül Párizsból jött Izraelbe. Sémtov rövid beszédben köszöntötte Simone Veilt és reményét fejezte ki, hogy a vendég rövid izraeli tartózkodása során érezni fogja azt a mély és őszinte barátságot, amelyet Izj vád népe érez a francia nép iránt. Simone Veil egyike Franciaország legnépszerűbb polittikusainak, akinek néhány forradalmi jelentőségű törvény-kezéssel, közötte a mesterséges elvetélés engedélyezésével is sikerült megszerezni a francia nép, elsősorban a nők szimpátiáját és támogatását. A zsidó Simone Veil családjá- ן val együtt átélte a vészkorszak összes szörnyűségeit és min Iniszteri tisztsége előtt bírói feladatot töltött be. Négynapos izraeli tartózkodása során felkeresi az izraeli kórházakat, megtekinti az egészségügyi központokat és a jeruzsálemi egyetem is vendégül látja. AZ ÁRÁBAI ÚJ ADÓÁLLOMÁS ZAVARJA AZ IZRAELI TÉVÉ MŰSORÁNAK VÉTELÉT ÉJLÁTON Az éjláti és környéki települések polgárainak az utóbbi napokban ismét nehézségeik vannak az izraeli tévé műsorának vételében. Kiderült,hogy ezúttal nem a tévé jeruzsálemi központi és délvidéki rellé-állomásaiban van a baj, hanem az történt, hogy Akábán a jordániaiak üzembe helyeztek egy nagyteljesítményű tévéállomást, amely 10-es műsorcsatornán sugározza műsorát. Bár a jordániaiak nem akarták szándékosan zavarni az izraeli közvetítést, mégis az arab adó miatt ■nem lehet fogni a 9-es és a 7-es műsorcsatornán sugárzott izraeli adásokat Az éjlátóak panasza nyomán Éli Mojál telekommunikációsügyi helyettes miniszter és Szimchá Szoroker, a posta vezérigazgatója pénteken látogatást tett Éjláton és közölte, idejében megteszik a szükséges lépéseket és technikai intézkedéseket, hogy Éjlát és az Árává településeinek lakosai zavartalanul láthassák az izraeli tévé műsorát. 1975. IX. UJ KELET 3