Uj Kelet, 1975. szeptember (56. évfolyam, 8250-8273. szám)

1975-09-01 / 8250. szám

ÚJ KELET A HADÜGYMINISZTER: „A BÉKÉHEZ VEZETŐ ÚTÉRT GYAKRAN A GYŐZELEM GYÜMÖLCSEIVEL KELL FIZETNI” Izraelnek három lehetőség: a béke, az átmeneti egyez­­mény és a háború között kell választania. Negyedik lehe­­tőség nincs. Status quo-ról nem lehet szó. Izrael tehát kény­­telen a három alternatíva egyikét választani. Nem a béke­­szándék hiányáról van szó, hiszen Izrael az utóbbi évek­­ben több ízben mutatott hajlandóságot a békére, de soha nem gondolt olyan fogalomra, amelyre nincs fedezet. A BÉKÉT MINDENKI MÁSKÉNT KÉPZELI EL. A nagyvilág, például, kevés kivétellel, azt követelné tőlünk, hogy béke esetén vonuljunk vissza az 1967-es határokra. Az arab világ még hozzáteszi: „a palesztinai nép jogainak biztosítását”, a palesztinaiak pedig olyan békét követelnek, amely Izrael felszámolásával egyenlő. Az olyan béke, a­­mely nem biztos és nem támaszkodik védhető határokra, megfosztja Izraelt az önvédelmi lehetőségétől, nyugalmától, tehát magától a békétől is. Ezt mondotta Simon Peresz hadügyminiszter a hadse­­reg törzstiszti iskolájának záróünnepségén, amelyről pénteki számunkban röviden beszámoltunk. Az elhangzottak fon­­tosságára való tekintettel, visszatérünk Peresz beszédének lényegesebb pontjaira. Izrael közzéteheti saját béketervét, amely Szinájban bi­­zonyos területi egységre vonatkozik, a Golán fennsíkon pedig magaslatokra és településekre, amelyek védelmet nyújtanak a fennsík lábánál elterülő völgyek lakosságának. Jordániával is meg lehet húzni olyan közös határt, amely garantálja Izrael biztonságát. Ez csak béketerv, de nem a kész, tartós béke, mert semmi esély a végrehajtására. Elő­­zőleg szükség van arra, hogy gyökeres változáson menjen át az arab álláspont és más legyen a nagyvilág hozzáállása is. Nem áll módunkban véleményünket rákényszeríteni a nagyvilágra, mint ahogy nem áll szándékunkban a diktátu­­mát elfogadni. Peresz az adott körülmények között a legjobb gyakor­­lati megoldásnak tartja az átmeneti egyezményt. Emlékez­­nünk kell arra, hogy nemcsak a háborúnak és a békének, hanem az átmeneti egyezménynek is ára van, a béke eseté­­ben pedig gyakran le kell ■mondani a győzelem gyümöl­­csérül. A JAVASOLT MEGÁLLAPODÁS MINDHÁROM ÉRINTETT FÉL RÉSZÉRE ÉRTÉKES. Amerika néhány rendkívüli fontos dologgal járul hozzá: politikai jelenlét a feleket elválasztó semlegesített területen, fenntartás nélküli kezesség határ nélkül. Mindkét felet képviseli olyan terüle­­ten, ahol még nem húzták meg a végleges határt. Amerika csak azt vállalta, hogy a felek kérése szerint segít. Egyiptom olyan dolgokkal járult hozzá az egyezmény­­hez, amelyek azelőtt lehetetlenek voltak. Lemondott azon követel­éétről, hogy egyezményt a végleges elrendezés pon­­tos dátumának visszavonulási naptárához kösse, és arról, hogy a megállapodást a többi arab országgal kötendő egyezménytől tegye függővé. Nem tartja be a chartumi csúcskonferencia határozatát, mert leült tárgyalni. Területi kérdésekben hozzájárult olyan földrajzi feltételekhez, ame­­lyek kifejezetten polgári jellegűek és ugyanakkor katonai problémát képeznek számára. A Szuezi-öböl partján lévő keskeny sávban például csakis polgári egyiptomi hatóság lesz, szemben az izraeli hadsereggel. Az Abu Rodoszbe ve­­zető országút egyes részei izraeli kézben lesznek, más ré­­szeit pedig közösen fogjuk használni. A két szoros teljes uralmával kapcsolatos követelését felcserélte olyan elrende­­zéshez való hozzájárulásra, amely az UNO-tól nem függő amerikai jelenlétet biztosít és lehetővé teszi izraeli, egyip­­tomi és amerikai megfigyelő és riasztóállomások fel­­állítását. IZRAEL A MAGA RÉSZÉRŐL AZZAL JÁRUL HOZ­­ZÁ AZ EGYEZMÉNYHEZ, hogy lemondott a kőolaj­­mezőkről, a Mitle és a Gidi szorosokat pedig átadta az UNO-nak, — olyan meghatározással, amely kevesebb, mint ,,a háborús állapot befejezése”. Még akkor is, ha ezért nehéz belső vitával fizetett. Ennek ellenére — folytatta Peresz — az összes felek nyertek a megállapodáson: nem az egyezményhez kapcsolt térkép, hanem a megállapodást kisérő szellem az, amely lehetővé tette a további esélyeket Szinájban és talán az egész körzetben. Ez az egyezmény különbözik az előzőktől — a tűzszü­­neti, a fegyverszüneti és a csapatelválasztási egyezmények­­től — azáltal, hogy nem a háborús periódus befejezését, hanem egy új korszak megnyitását jelenti. Az összes eddigi megállapodásokat ugyanis a háborút vagy a tűzszünetet követő légkörben kötötték. Ez volt az első tárgyalás, ame­­lyet nem a háborús hangulat nyomása alatt folytattak, ez­­ért nyelvezete kevésbé takarékos, de aláírói sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, mint azelőtt. Az új megállapodásban figyelemreméltó precedens van: azok a feladatok, amelyek azelőtt kizárólag az UNO-ra há­­rultak, most részben az egyik olyan nagyhatalom vállára nehezednek, amely nem áll Idi Amin ideológiai befolyása Cs­­uámm­ár Gádáfi bőkezűségének nyomása alatt. Ha Ame­­rika hajlandó vállalni ezt a feladatot, nyilvánvaló, hogy jelenléte, hosszabb időre garantálja a nyugalmi állapotot és megerősíti a béketörekvéseket. Egyiptom számára külön figyelmeztetés lehet, hogy mondjon le a háborúról és ezért Izraelnek már egymagában véve is jó oka van hozzájárul­­ni az új területi felfejlődéshez. Ez a jelenlét nem kompro­­mittálja az amerikaiakat, nem okoz számukra bonyolult helyzetet, ■mert a kölcsönös bizalomra épül. AZ A KORMÁNY, AMELY KÉPTELEN ״ NEM’VET MONDANI AZ AMERIKAIAKNAK, veszélyezteti Izrael önállóságát. De az a kormány, amely nem tudja megaka­­dályozni, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, amikor nemet kell mondania Amerikának, az is árt Izraelnek. Alapjában véve Amerika Izráel barátja, ami nem akadályozza meg abban, hogy ne kísérelje meg olyan érdekek megvédését, amelyek sokkal inkább amerikai, mint izraeli érdekek. Ezt gyakran nyomásnak hívják. Izráelnek kötelessége ezeket a kísérleteket elhárítani, mint ahogy Amerika is elhárít bi­­zonyos izraeli követeléseket. Honvédelmi téren feltétlenül fokoznunk kell mindenféle fegyver és hadifelszerelés gyártását: repülőgépeket, páncélo­­sokat, rakéta­naszádokat, rakétákat és elektronikus beren­­dezéseket. Izraelnek még soha nem volt olyan jó esélye az önellátás és részben az exportot szolgáló hadfelszerelés gyártására, mint ma. Ennek két oka van: hadiiparunk na­­gyobb lett s ma már képesek vagyunk Izraelben gyártani minden rangú, rendű és nagyságú fegyvereket, beleértve a rakétákat is. A hadügyminiszter ezután a hadsereg reorganizálásáról, és olyan tartalékos erők tízezreinek mozgósításáról beszélt, amelyek vagy nem teljesítettek eddig tartalékos szolgálatot, vagy pedig most átkerültek a harcoló alakulatokhoz. Pe­­resz becslése szerint ezeknek a tartalékosoknak a száma 30 —40 százalékkal gyarapodott. MÉG E HÉTEN Rabinovics 3.1 milliárd dollár gazdasági segélyt kér Amerikától ״ Kissinger már 2.5—3 milliárd dollár segélyt biztosított Izraelnek. ־ Aviation Week: Izrael kétmilliárd dollár katonai segélyt kap Jehosua Rabinovics pénzügyminiszter a héten az Egyesült Álla­­mokba utazik, hogy találkozzon amerikai kollégájával és össze­­gezzék az Izraelnek nyújtott gazdasági segély nagyságát, keretét és az ezzel kapcsolatos más tennivalókat. Rabinovics formálisan azért utazik Washingtonba, hogy részt vegyen a nemzetközi valutaalap ülésének megnyitóján. Beavatot­­tak szerint Rabinovics R. Simon amerikai pénzügyminiszteren kí­­vül más országok pénzügymi­­nisztereivel is igyekszik tárgyal­­ni. Jeruzsálemi megbízottak az utóbbi napok folyamán már tár­gyaltak az Izrael által ez év ele­­jén kért 2,5 milliárd dollár gaz­­dasági és katonai segély részletei­ről. Izraeli részről a pénzügy- és a hadügyminisztérium képviselői­ből álló küldöttség tárgyalt, amely kizárólag ebből a célból utazott Washingtonba. Most, hogy küszöbön áll az új átmeneti egyezmény aláírá­­sa, lehetségesnek tartják, hogy Izrael további közel egymilli­árd dollár külön segélyt kér Amerikától, arra hivatkozva, hogy ez az ösz­­szeg nagyjából kárpótolja az abu -rodeszi olajmezőkért. Izrael az utóbbi év folyamán 4 millió tonna kőolajat szivat­­­tyúzott Abu-Rodeiszban, amely fedezte az ország üzemanyag szükségletének 55—60 százalé­­kát. Amerika — mint már is­meretes — ígéretet tett Izrael­­nek, hogy ha átadja a kőolaj­mezőket Egyiptomnak, akkor nemcsak arról gondoskodik, hogy Izrael számára biztosítsa a nemzetközi piaci árakon a szük­­séges kőolajat, hanem kárpótolja az Abu-Rodoszban elvesztett jön­védelméért is. Ha Izrael valami­­lyen oknál fogva kénytelen lesz a nemzetközi piaci áraknál töb­­bet fizetni a kőolajért, akkor Amerika kárpótolja az árkülön­­bözetért is. A most kért közel egy milliárd dollár külön se­­gély valójában az a nettó összeg, amelyet Izráel évente ráfizet az abu­rodészi kőolajmezők átadá­­sa nyomán. Amerika ezen kívül segítséget ígért Izraelnek az olyan nagy petróleumtartályok építésére, amelyekben az ország egy évi üzemanyagszükségletét lehet tárolni. Izráel olyan gazdasági segélyt is kér, amelyet az ú­j szináji front kiépítésére szándékozik felhasználni. Az új követelések révén 2,5 milliárd dollárról, 3,1 mil­­liárd dollárra emelkedik az Amerikától kért gazdasági se­­gély összege. Izrael ezenkívül 135 millió dollár hitelkölcsönt kér a nem­­zetközi bank­alaptól és a Világ­­banktól, további 100 millió dol­­lár hitelt a kőolaj-alaptól, amely­nek az a feladata, hogy azokat az országokat segítse, amelyeket sújt az arab kőolaj-bojkott. Iz­­rael még 35 millió dollár köl­­csönt kér a Világbanktól mező­­gazdaság fejlesztési célokra és ezt az összeget a víztakarékos­­sággal ■kapcsolatos új módszerek céljára akarja felhasználni. ,,Izrael titkos ígéretet kapott, hogy Amerikától az idén 2,5— 3 milliárd dollár gazdasági se­­gélyt kap” — ezt írja a washing­toni lapokban megjelent tudósí­tásában a megbízható értesülé­­seiről ismert Evans és Novak újságírópár. Szerintük ez az ígé­­ret szoros összefüggésben áll a szináji átmeneti egyezménnyel. Evans és Novak úgy tudja, hogy Kissinger túl sokat ígért Izraelnek egy olyan egyezmé­­nyért, amelynek nem túl nagy a jelentősége. Több amerikai fő­­tisztviselő szerint Kissinger külön érdekelve van a megállapodás létrejöttében, mert reméli, hogy ezáltal sikerül megerősíteni Washingtonban az utóbbi hónapok fejleményei nyo­mán megingott pozícióját. Ugyanezek a tisztviselők még azzal érvelnek, hogy az Izrael­­nek ígért katonai segély túlságo­san nagy, felborítja a közelkele­­ti erőegyensúlyt és fokozza Iz­­rael „konokságát” a tárgyalások folyamán. A washingtoni tiszt­­viselők attól tartanak, hogy a kö­vetkező 10 év folyamán Izrael évi 3,5—4 milliárd dollár se­­gélyt követel majd Amerikától. Ugyanezek a körök kiemelik, hogy az Izraelnek nyújtott se­­gély nyomán javulnak a jordá­­niai fegyverügylet (Hawk-raké■ ták) esélyei, és lehetséges, hogy a képviselőház revízió alá veszi a Törökországgal kapcsolatos ka­tonai segélyt is. Az Aviation Week legutóbbi számában azt írja, hogy Ameri­­ka nagyobb gazdasági segélyt nyújt Izraelnek a következő években, mint amennyire ennek az országnak ténylegesen szük­sége van ahhoz, hogy megőrizze az arabokkal szembeni katonai fölényét. Evanshoz és Novák­hoz hasonlóan, az Aviation We­­ek úgy tudja, hogy egyedül a ka­tonai segély összege eléri a két milliárd dollárt. Földgáz nyomát találták Bát-Jámban A parttól száz méter távolságra keresnek kőolajat a tengerben Jelentős mennyiségű földgáz jeleire bukkantak a Bát Jám kör­nyékén folyó kőolajfeltárási mun Mezei lóverseny Éjn-Hásoféiban Nagyszabású lóversenyt tar­­tottak szombaton a megidói kör­zeti tanács székhelye melletti me­zőn. Többezer főnyi vidám kö­­zönség gyűlt össze, hogy megte­­kintse a lóversenyt, amelyet Éri Hasofet kibuc rendezett abból az alkalomból, hogy 35 évvel ez­­előtt vetette meg híres tejgazda­­ságának és marhatenyészetének alapjait. A lóversenypályákról ismert lelátókat ezúttal csak egyszerű kötélkordon jelezte, és a közön­­ség a kényelmes páholyok he­­lyett a földön, szénabálákon vagy ládákon ült. Akinek nem volt kedve hozzá, sétált a pálya mentén, amelynek porát később a különböző futamok és egyéb versenyszámok során szorgalma­san rúgták a telivérek. Színes felvonulással kezdő­­dött a verseny, amelyben a ki­­bucokból, szövetkezeti falvak­­ból, a városokból, az arab és kálatok során. A fúrási munká­­latok augusztus közepe óta a parttól száz méternyire, a ten-cserkesz falvakból, valamint a Gáliában tanyázó beduinokból ál­ló 70 lovas vett részt. Az angol és arabs telivérek felvonulását két feldíszített teve vezette be. ZSIDÓ RÁDIÓADÁS URUGUAYBAN A dél-amerikai zsidó élet egyik érdekes intézménye a „Ci­­on Hangja Uruguayban” rádió­­adás, amelyet 18 évvel ezelőtt létesítettek. Montevideo hullám­­hosszán közvetítik a műsort, amely a helyi zsidó közösség ér­­dekeinek harcos kifejezője. Joszéf Jerizolinszki szerkeszti az adást és az U­ruguayban élő zsidók lapját is, amely cionista beállítottságú. A montevideói rádió hullám­­hosszán közvetített zsidó műsor keretében helyet kap minden je­­lentős izraeli eredmény ismerte­­tése. Perben folynak, mintegy 200 méterre északra a Pan American hoteltől, amely a város déli ré­­szén fekszik. A múlt hét végén földgázzal kevert nagy mennyiségű sóstűz tört fel az egyik szondából, amely a geológusok és más szakértők szerint nagy tengeralat­ti földgázmező jelenlétére vall. Mintegy 8—9 évvel ezelőtt a „Bel-Petco” vállalat már végzett próbafúrásokat ugyanezen a he­­lyen, de olyan jelentéktelen mennyiségű földgázt talált, hogy nem tartotta rentábilisnak a to­­vábbi munkálatokat. A kőolajku­tatást most az ״ Energy and De­­velopment” nevű európai cég újította fel. Az ipar és kereskedelemügyi minisztérium kőolajügyi ellen­­őre közölte az ITIM munka­­társával, hogy a próbafúrások eddigi eredményét nem tekintik „szenzációsnak” és a szakértők folytatják a vizsgálatot, hogy va­jon gazdasági szempontból kifi­­zetődő-e a feltárt földgázmező kiaknázása. Ezt azonban csak 1 —­2 héten belül sikerül majd megállapítani, mert a földgáz je­­lenlétéről eddig is tudtak nem­­csak Bát­rámban, hanem más országrészekben is, de egyetlen lelőhely sem bizonyult rentábi­­lisnak. A bát­jámi kőolajfeltárásokat az izraeli állami Lapidot cég vég­zi — mint vállalkozó — 6—8 főnyi személyzettel. A fúrófej 1916 méter mélyre hatolt le, de a sósvízzel kevert gáz feltörése alkalmával a fúrat alsó 400 mé­­tere betömődött és most a szon­dát ki kell tisztítani. A fúrási munkálatokat olyan vegyi anya­­gok segítségével végzik, ame­­lyek vízzel keverve kemény „fal­­lal” vonják be a szonda oldalát és megakadályozzák a gáz be­hatolását. HUSZONNÉGY ÓRA HÉTVÉGI BESZÉDEK SLOMO HILLÉL rendőrminiszter péntek este a rádió­­nak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy nem ért egyet az átmeneti egyezmény minden egyes részletével. Ugyan­­akkor nem szabad, hogy az egyezménnyel kapcsolatos köz­­életi vita brutális formát öltsön. Az államban a törvény és ne az utca legyen az úr, és legyen, aki rendet teremtsen. * Gal JÁKOB­ közlekedésügyi miniszter a Munkapárt aktivistáinak hétvégi gyűlésén azt fejtegette, hogy az át­­meneti egyezmény az egyetlen reális lehetőség, amelyet a rendelkezésünkre álló alternatívák között előnybe kell ré­­szesíteni. Jákobi, aki Pereszhez és Dájánhoz hasonlóan, a Ráfi-akció egyik vezetője, bejelentette, hogy úgy a kor­­mányban, mint a Kneszetben, az egyezmény mellett fog szavazni. Jákobi azonban hozzátette, hogy az egyezmény nem „csupa jó”, de megkötése mégsem jelenti feltétlenül ״ a harmadik Szentély és állam pusztulását”. Az állam bi­­zonyos kockázatot vállal az egyezmény aláírásával, de en­­nél sokkal fontosabb az az előny és az esély, amely a megállapodásból származik. * SLOMO LÁHÁT tel-avivi polgármester, tartalékos tá­­bornok, a Likud tagja a tel-avivi Bét Lessingben megtar­­tott nyilvános interjú során kijelentette, hogy ״ katonai szempontból nem tartom katasztrofálisnak a Mitle és a Gidi szorosokból való visszavonulást”. Jól ismeri a terüle­­tét és ezért ״ túloznak azok, akik a visszavonulással kap­­csolatban sötét, tragikus színben látják a helyzetet.” S ZÁLMÁN SUVÁL (Mámláchti-Iista) azt fejtegette, fennáll a veszély, hogy a kormány az átmeneti egyezmény nyomán kapott amerikai segélyt nem a szükséges célra, hanem a fogyasztás fokozására és a magas életnívó megőr­­zésére fordítja. Suvál, aki a polgári életben építkezési vál­­lalkozó, arra a következtetésre jutott, hogy a küszöbön álló egyezmény nemcsak politikai és katonai szempontból, hanem gazdaságilag is árt Izraelnek. A MOSE KOL turisztikai miniszter pártja vezetőségi ülé­­sén kifejtette, az átmeneti egyezmény, — ha létrejön — fontos kísérlet lesz, hogy új fejezetet nyissunk az Egyip­­tommal való kapcsolatainkban. A megállapodás nyomán viszonylagos nyugalmi időszakhoz jutunk és a kölcsönös politikai engedmények lehetővé teszik a két nép közötti pozitív fordulatot. ״ A Független Liberális Párt miniszterei­­nek erélyes helytállása a kormányban, a létfontosságú kö­­vetelések megformálásával kapcsolatosan bizonyítja, hogy még a „galambnak” nyilvánított párt is köteles erélyesen harcolni, amikor létfontosságú államvédelmi feltételekről van szó az átmeneti egyezményben.” -­־ CHÁJIM BÁR LÉV ipar- és kereskedelemügyi minisz­­ter a rádióban elmondotta, hogy tízezer dolgozó hiányzik ma a gyárakban és ezért, becslés szerint, szó sem lehet a közeljövőben munkanélküliségről. Bár Lév kifejtette, hogy a fizetések terén a termelő ipari munkások anyagi ellen­­szolgáltatása messze elmarad a közszolgáltatásokban dolgo­­zók fizetése mögött, amin okvetlenül változtatni kell. Bár Lév javasolta a kormányban, hogy az iparvállalatok renta­­bilitása és a gyári munkás társadalmi és anyagi helyzetének megjavítása miatt, bizonyos adókedvezményeket nyújtsanak ezeknek a dolgozóknak, de a pénzügyminiszter ellenzi, hogy az adókedvezményt a termelő munkások serkentésére hasz­­nálják. 'fWWMWWWmVWWWVWVWWUVtJMMVIMWAAMMWMSAAMJVWWMVW'O*' SIMONE VEIL IZRAELBEN A zsidó­ származású francia egészségügyi miniszternő­­ négy napig marad az országban Simone Veil francia egészségügyi miniszternő szomba- ן ton este négynapos látogatásra Izraelbe érkezett. A mi-­­­niszternőt kollégája, Viktor Sémtov egészségügyi miniszter,­­ a minisztériumi főtisztviselők és a francia nagykövetség tag­­jai fogadták a Ben Gurion repülőtéren. Simone Veil ma­­­­gánrepülőgépen, közvetlenül Párizsból jött Izraelbe. Sém­­­­tov rövid beszédben köszöntötte Simone Veilt és reményét­­ fejezte ki, hogy a vendég rövid izraeli tartózkodása során­­ érezni fogja azt a mély és őszinte barátságot, amelyet Iz­­j vád népe érez a francia nép iránt. Simone Veil egyike Franciaország legnépszerűbb polit­­­tikusainak, akinek néhány forradalmi jelentőségű törvény-­­­kezéssel, közötte a mesterséges elvetélés engedélyezésével i­s sikerült megszerezni a francia nép, elsősorban a nők­­ szimpátiáját és támogatását. A zsidó Simone Veil családjá- ן val együtt átélte a vészkorszak összes szörnyűségeit és min I­niszteri tisztsége előtt bírói feladatot töltött be. Négynapos izraeli tartózkodása során felkeresi az izraeli kórházakat, megtekinti az egészségügyi központokat és a jeruzsálemi egyetem is vendégül látja. AZ ÁRÁBAI ÚJ ADÓÁLLOMÁS ZAVARJA AZ IZRAELI TÉVÉ MŰSORÁNAK VÉTELÉT ÉJLÁTON Az éjláti és környéki települések polgárainak az utóbbi napokban ismét nehézségeik vannak az izraeli tévé műso­­rának vételében. Kiderült,hogy ezúttal nem a tévé jeruzsá­­lemi központi és délvidéki rellé-állomásaiban van a baj, ha­­nem az történt, hogy Akábán a jordániaiak üzembe helyez­­tek egy nagyteljesítményű tévé­állomást, amely 10-es mű­­sorcsatornán sugározza műsorát. Bár a jordániaiak nem akarták szándékosan zavarni az izraeli közvetítést, mégis az arab adó miatt ■nem lehet fogni a 9-es és a 7-es mű­­sorcsatornán sugárzott izraeli adásokat Az éjlátóak panasza nyomán Éli Mojál telekommuni­­kációsügyi helyettes miniszter és Szimchá Szoroker, a posta vezérigazgatója pénteken látogatást tett Éjláton és közölte, idejében megteszik a szükséges lépéseket és techni­­kai intézkedéseket, hogy Éjlát és az Árává településeinek lakosai zavartalanul láthassák az izraeli tévé műsorát. 1975. IX.­­ UJ KELET 3

Next