Új Kelet, 2018 (99. évfolyam, 20649-20653. szám)

2018-02-01 / 20649. szám

Ultraortodox túlkapás­ ­ VAGY EGY ÚJ IZRAEL KÖR­ VONALAI A Mediin Ilit nevű közép-izraeli város ultraortodox vezetése a 2018-ra vo­natkozó adónyomtatványok mellé új viselkedési szabályzatot adott a városi alkalmazottak számára, és felszólították őket, hogy írják is alá. Az ortodox rabbik által évekkel ezelőtt összeállított „aján­lás" mostanra kötelező normává vált a városban. A szabályrendszer teljesen elkülöníti a városházának dolgozó nőket és fér­fiakat, akik még egy helyiségben sem tartózkodhatnak, nem beszélhetnek egymással. Ha munkaügyben mégis egyeztetniük kellene, akkor ezt csak úgy tehetik meg, ha őket legalább egy asztal választja el egymástól. Az illendő visel­kedésről szóló új követelmények sze­rint a város buszain a nőknek - még a férjes asszonyoknak is a férjüktől külön - hátul kell ülniük, és nem szabad be­szélgetniük. A munkahelyen tilos nem a munkavégzéssel kapcsolatos dolgokról beszélgetni, viccelődni. A férfiaknak és nőknek tilos egy asztalhoz leülni, együtt enni, tilos egymással bárhová egy ko­csiban elmenniük, együtt vásárolniuk, megkínálniuk egymást. Munkaidő után a férfiak és a nők nem találkozhatnak munkaügyekben sem, tilos együtt mun­kába utazniuk vagy ezt megbeszélniük, tilos egymás családját meglátogatniuk, közösen kirándulniuk. Mindezt a Teremtést követő 1778. év­ben, a világ egyik leginnovatívabb orszá­gában, ahol a kiváló eredményeket nők és férfiak együtt érték el. Innováció és versenyképesség IZRAEL AZ ÉLCSAPATBAN 2017-ben a Világgazdasági Fórum (WEF) innovációs listáján Izrael a második he­lyen szerepelt, továbbá a versenyké­pességi rangsorban a tizenhatodik lett­­ és így nyolc helyet javított 2016-hoz képest. A amerikai Bloomberg magazin szerint Izrael a világ tizedik leginnova­tívabb országa­­ a kutatás és fejlesztés terén elért eredményei, valamint high­­tech vállalatainak magas száma alapján. Az US News és a World Report is nyolcadik helyre tette Izraelt a világ leg­erősebb államai sorában. A lista háttér­kutatását a Pennsylvaniai Egyetemen működő Wharton School és a BAV Gro­up végezte 21 ezer ember bevonásával. A felmérés szerint a zsidó állam ütőképes katonai erejének, kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak, valamint erős gazdasági és politikai befolyásának köszönhetően ért el magas besorolást - olvasható az Algemeinerben. S­zázmillió forintot különít el a Ma­gyarországi Zsidó Örökség Köz­alapítvány (Mazsök) a holokauszt­­túlélők második generációja szociális és egészségügyi problémáinak megoldásá­ra. „Ez a döntés egyedülálló jelen pillanat­ban a világon, és remélhetőleg egy hosz­­szú, évek óta tartó diskurzust fog lezárni" - olvasható a Mazsök közleményében. Szabó György, a Mazsök elnöke el­mondta, hogy gyógyellátásban, otthoni ápolásban, segítségnyújtásban része­­sülhetnek majd az arra rászorulók. A programot kidolgozó szakértői munká­ba bevonják a zsidó szeretetszolgálatot, a zsidó egészségügyi intézményeket és a holokauszttúlélőkkel foglalkozó leg­jelentősebb szervezeteket. Hozzátette: a reményei szerint az év második felére elkészülő programot a Mazsök kuratóri­uma hagyja majd jóvá, és ezt követően kezdődhet a konkrét segítségnyújtás. Világszerte komoly probléma, hogy a túlélők gyermekei sok esetben a szü­­leiknél súlyosabb egészségügyi, főként pszichés problémákkal küzdenek. Ezek a problémák elsősorban az 1945 és az 1960-as évek eleje között születetteket sújtják. Problémáik sok esetben megne­hezítették a munkahelyük megtalálását, illetve megtartását is, így a mára jobbára nyugdíjas korosztály számára ez komoly szociális problémává is vált. A holokauszt utáni kárpótlások minden esetben csak a túlélőkre vonatkoznak, a másodgene­rációra nem, ezért az ő nehézségeik ke­zelése világszerte foglalkoztatja a zsidó közösségeket. Támogatás a holokauszttúlélők gyermekeinek A MÁSODIK GENERÁCIÓ IS SÉRÜLT Impresszum Főszerkesztő: Vadász Éva • Vezető szerkesztő: Steiner Kristóf • Olvasószerkesztő: Bedő J. István, Kristóf Juli • Korrektor: Sebő Anna • Képszerkesztő: Salamon Sára • Tördelő szerkesztő: Dániel Zsófia • Szerzőink: Arje Singer, Avi Ben Giora, Balázs Ibi, Berger Gabi, Borgula András, Egervári Vera, Eldad Hani, Fleischer Ferenc, Frank Peti, Halmos László, Halmos Sándor, Horváth-Nehab Katalin, Kádár Elza, Korányi Eszter, Krasznai Éva, Lackfi János, Nimrod Dagan, Politzer Maymon Krisztina, Róna Éva, Singer Zsuzsa, Schnapp Lea, Sivan Brush, Steiner Kristóf, Surányi J. András • Email: ujkelet@gmail.com • Új Kelet online: ujkelet.com • Ára: 21 sékel, Ellátón: 18,50 sékel • Az Új Kelet újságot 1918-ban Kolozsváron Chaim Weisburg alapította • Felelős kiadó: Steiner Kristóf, Salamon Sára, Vadász Éva • Hirdetés: +972-54-472-7472 • Információ a terjesztésről: +972-50-528-8982 • Nyomdai kivitelezés: Hadiusz Hediadas Kft. • A szerkesztőség nem felel a hirdetések tartalmáért. A kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. 2018. FEBRUÁR I­zrael Állam köszönetét fejezte ki Milutin Stanojevicnek, a Szerb Köztársaság Iz­raelben akkreditált rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetének kimagasló tevékenységéért, amellyel hozzájárult a két ország közötti kapcsolatok megerő­sítéséhez. Az ezt a tényt leíró elismerő oklevelet 2017. december 26-án adták át Jeruzsálemben. A Kneszetben tartott ünnepélyes ren­dezvény házigazdája Oded Forer ország­gyűlési képviselő, az Izrael és Szerbia kö­zötti parlamentáris kapcsolatokat építő baráti egyesület elnöke, valamint Dán Organ, hazánk Skopjei nagykövete, a kül­ügyminisztérium Balkánért felelős igaz­gatója volt. Ez alkalommal köszönték meg a két or­szág kooperációját elmélyítő, szerbiai szü­letésű izraeli személyiségeknek - köztük magyar ajkúaknak is - azt a több évtize­des szellemihíd-építő munkát, amit kettős vagy többes identitásuk tudatában, teljes odaadással, szakmai és emberi tehetségü­ket latba vetve, kapcsolatrendszerük meg­mozgatásával végeztek Izrael és Szerbia érdekében. A kitüntetettek a vészterhes történelmi időkben is a két nép közötti barátság jegyében munkálkodtak, s ez a tény reményt keltő derűlátással töltötte el a díjazottakat és az eseményen megjelent, csaknem ötvenfőnyi közönséget. A kitüntetettek: Michael Freund új­ságíró, az Izrael-Szerbia Baráti Egyesület elnöke; Dan Reisinger dizájner, tervező­grafikus, festő, szobrász; Dušan Mihalek zenetudós; Ana Šomlo Ninia író, televí­ziós újságíró; Dina Katan Ben Zion köl­tő, műfordító, irodalomtudós, továbbá a korábbi Jugoszlávia zsidó közösségé­nek képviselői: Miriam Steiner-Aviezer, Aleksandar Nikolić, Eliezer Papo, Ivan Ceresnjes és Milan Fogel. Végül, de nem utolsósorban említ­jük e tiszteletre méltó csoport doyenjét, a nyolcvanöt esztendős, magyar ajkú Zsámboki Józsefet. Ő volt az izraeli-szerb gazdasági társaság kezdeményezője, fe­leségével, Rutival együtt pedig az IMVAJ nemzetközi mesterkurzus és operagála ötletgazdája, valamint az ahhoz kapcso­lódó Zsámboki-díj létrehívója. A népszerű netanjai faipari mérnök­bútortervező és sikeres operaénekesi pályát befutott felesége 2014-ben alapí­totta a nevével fémjelzett International Masterclasses Z­sámboki Awards of Vocal Arts, Jerusalem pénzdíjas énekversenyt. Mint mondják, minden évben vásárolhat­nának egy full extrás luxus limuzint abból az összegből, amit a kultúra mecénásai­ként a művészek inspiráló támogatására és a mesterkurzust követő jeruzsálemi gálakoncert megszervezésére fordítanak, de ők így boldogok... Kádár Elza Elismerések az Izrael-Szerbia Baráti Egyesületnek ZSÁMBOKI JÓZSEF ÉS DAN REISINGER A MAGYAR AJKÚ DÍJAZOTTAK KÖZÖTT Visszatetszést kel­tő lengyel törvény „NEM SZABAD ELFELEJTETNI A MÚLTAT" Izraelben visszatetszést keltett a holo­­kauszttal kapcsolatos, vitatott lengyel törvény megszavazása, vezető politiku­sok holokauszttagadásnak nevezték a még elnöki aláírás előtt álló jogszabályt. Jiszrael Katz miniszter az ország var­sói nagykövetének konzultációra szó­ló, azonnali visszahívására szólította fel Benjamin Netanjahu miniszterelnököt. „A lengyelek által elfogadott törvény súlyos, tagadja Lengyelország szere­pét és felelősségét a zsidók elleni holo­­kausztban - mondta Katz. - A politikai és a morális megfontolások egyensúlyá­ban világosan dönteni kell - tette hozzá -, a holokauszt áldozatainak emléke fe­lette áll minden más meggondolásnak." Joáv Galant építésügyi miniszter sze­rint: „A hatmillió emlékezete erősebb minden törvénynél. Megőrizzük emlékü­­ket és megértjük a tanulságokat: képes­nek kell lennünk megvédeni magunkat." Az ellenzéki Cipi Livni nyilatkozatá­ban keményen fogalmazott: a törvény megszavazása „kétszeresen is szembe­­köpi Izraelt". A zsidó népet, de még a mi­niszterelnököt is, aki bejelentette, hogy a törvény elfogadása előtt egyezségre jutott a lengyel kormányfővel a továb­bi konzultációról. Livni szerint Izraelnek azonnal és határozottan kell lépnie, nyil­vánosságra kell hoznia dokumentumo­kat a holokausztban zsidók elleni bű­nöket elkövető lengyelekről, s világosan meg kell üzennie: „nem szabad elfelej­tetni a múltat". A Jad Vasem holokausztmúzeum közleményében megismételte, hogy a „lengyel haláltáborok" kifejezés kétség­­telenül hibás. A haláltáborokat a né­metek hozták létre a nácik megszállta Lengyelországban azért, hogy a „végső megoldás" keretében kiirtsák a zsidó népet. Azonban a lengyel szenátusban megszavazott törvény más elemekre is vonatkozik, amelyek „veszélyezte­tik a lengyel nép szerepének szabad és őszinte megvitatását" a zsidók akkori ül­döztetésében. A Jad Vasem leszögezte: továbbra is támogatni fogja azokat a ku­tatásokat, amelyek a lengyel lakosságnak a zsidókkal szemben a holokauszt idején tanúsított hozzáállására vonatkoznak, hogy feltárják a bonyolult igazságot. ÚJKELETI

Next