Új Könyvek, 1988 (25. évfolyam, 17-31. szám)
1988 / 23. szám
ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZAKIRODALOM Általános művek 001 Sz 59 - 882301 Szénássy Zoltán Új komáromi Olympos Szénássy Zoltán : [. .. sajtó alá rend. Láhner Mária] ; [. . . a Komárom Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya gondozásában]. — ... átd., bőv kiad . Tatabánya : Komárom M. Tcs., 1987. — 198 p. : ill. : 20 cm ISBN 963 7190 00 7 kötött : 59.— Ft * Komárom Komárom — Művelődéstörténet 930.85(439 Komárom) (081) Magyar irodalom — Történet 18—20 sz. — Tanulmányok 894.511(0911(081) Művelődéstörténet — Komárom 18—20. sz. — Tanulmányok 929 [001] (439) (081) Mt.: Láhner Mária (sajtó alá rend.). — Komárom (megye), Tanács, Művelődési Osztály (közread.) — Komárom kedvező földrajzi elhelyezkedése — a Duna két partján, félúton Bécs és Buda között — nem csupán az ipar és kereskedelem fejlődéséhez járult hozzá nagy mértékben, de termőtalajt jelentett a szellemi magvetésnek is. Közismertek Csokonai Vitéz Mihály és Jókai Mór életének a városhoz kötődő vonatkozásai: előbbi itt ismerte meg versei Lilláját, Jókai műveiben pedig lépten-nyomon előbukkannak a szülőváros jellegzetes figurái, épületei, s számos önéletrajzi elem is tarkítja az író romantikus fantáziáját. Másokhoz mostohább volt a sors, jelentőségükről méltatlanul kevés szó hangzik el. Baráti Szabó Dávid — a gimnázium tanára, a „deákos", időmértékes verselés meghonosítója — a várost 1763-ban sújtó természeti csapásról írta A komáromi földindulás c. terjedelmes epikus költeményét. Vele volt közeli barátságban a protestáns eklézsia külföldön is elismert szónoka. Péczeli József, akinek nevéhez fűződik a felvilágosodás programját követő Komáromi Tudós Társaság megszervezése, s a magyar időszaki sajtó hőskorában ugyancsak ő indította meg 1789-ben első tudományos ismeretterjesztő periodikánkat, a Mindenes Gyűjteményt, amely főleg nyelvművelő írásaival lett a nemzet szellemi pallérozásának fontos eszköze. Baráti és eszmetársi kapcsolat fűzte hozzá Mindszenti Sámuelt, aki első vallástörténeti lexikonunkat fordította angolból és egészítette ki magyar vonatkozásokkal. Kultsár István felbecsülhetetlen értékű tette, hogy 1794-ben kiadta Mikes Kelemen Törökországi leveleit, s Széchényi Ferenc példájának követőjeként — akinek titkára is volt — hagyatéka Komárom közkönyvtára lett. Katona Mihály kísérleteivel negyedszázaddal előzte meg kora természeti földrajzának nemzetközileg is elismert kutatóit. A Beöthy-dinasztia (Zsigmond: író, történész és jogász. László: „a nemzet vigasztalója”, színész, humorista; Zsolt: az irodalmi vezér) az 1700-as évek végétől töltött be fontos szerepet — Jókai szavaival — „Fel- 3