Új Látóhatár, 1989 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1989 / 3. szám - A NYUGATI MAGYAR IRODALOM (II.) - Sárközi Mátyás: Útra kelt Odüsszeuszok - A nyugati magyar líra

Az 1981-es vers óta, mint tudjuk, egy s más történt: a költővel közel egyidős helytartó naftalinba került és Faludy György Budapesten, előadó-matinéról felolvasó-délutánra, onnan meg a recski éveit megörökítő dokumentum­film vetítésére siet. A sza­badság eszméje mégsem halott, elpusztításához kevés bármily megátalkodott helytartó ereje. Az ország csak időlegesen tolódott át Ázsiába. Ezerkilencszázötvenhat volt a legmegrendítőbb személyes tör­ténelmi élménye az utóbbi harminc évben aktív nyugati magyar költők nagy részének, s a húsz-huszonöt évesen elszármazottak új, szerzett univerzalitásában ennek a sokknak a politika iránti örök fogékonyságot okozó lecsapódása maradt meg leginkább közép-európai jellegzetességként. Sándor András amerikai zaklatott lírája nem szűkülhet immár egy kis ország szűk határai közé, de aki olvasta, sosem felejti Nagy Imre című költeménye utolsó sorait a kivégzéskor földrehulló szemüvegről: „ha látni akarsz, vedd föl,/tedd föl és tekints/a repedt világba." Siklós István távolkeleti vallásfilozófiák igézettje, ám egész ciklussal adózott 1956 emlékének, csöndErdeje előtt címmel. Vitéz György írta Politikai vers című költeményében: A tisztesség útjáról nem lehet letérni. Apjáért nem lehet felelős a gyermek, de mint azt bölcs kínaiak tanítják az ifjú tisztes élete megnemesítheti az elődöket s a házi oltár fénye így gyarapodik. És talán ezért sem lehet a tisztesség útjáról letérni, lehuppanni a vakondtúrásra tövisverte árok mentén, belenyúlni a cseresnyéstálba s együtt köpködni a magot a porba­rság rablójával — világ zsandárjával. A nyugati magyar költészet jellegzetessége, hogy politikai emigránsok költészete. Az 1940-es évek végén és 1956 őszén nyerte azokat az erőit, amelyek az egységes magyar iroda­lomtörténet számára mellőzhetetlenül fontossá teszik. Azóta is származtak nyugatra magyar költők, például Forrai Eszter, Kardos Tiborc, Mózsi Ferenc vagy Máriás Csaba, Gyukics Gábor, Bebek János, Báli Brigitta, Hajós Tamás, Ludvig Nándor és meglepő sokan mások. Legutóbb Szűcs Géza, aki már hazájában, Erdélyben nemzedéke legjobbjai közé tartozott. Jelenleg csak a Szélpáltól, Máraitól, Cs. Szabótól korban Kemenes Géfinig, Dedinszky Erikáig, Forraiig, Mózsiig, Bebekig, Mániásig terjedő

Next