Új Magyar Múzeum 7/2 (1857)

Értekezések - Nyelv- és széptudományi osztály - Hunfalvy Pál: Az eszt vagy viro irodalom

AZ ÉSZT VAGY VIRÓ IRODALOMRÓL. Luther egyház- és hitújítása felkapa Viróországban is, de még ez is, mely valamennyi fiatal irodalmat Európában költögete, ott később kezde hatni; a 16. században alig jelent meg néhány könyv viró nyelven, p. o. Luther kátéja, mely Witte nevű pap fordítása szerint Lübekában 1553-ban kijött. Csak miután Gusztáv Adolf által a stolbaui és altmarki bé­kekötések útján 1617 és 1629-ben, Viróország Svédországhoz jutott, kezdő viró nyelven is élet nyilatkozni, s két férfi: Stahl és Possimus lőnek a viró irodalom alapítóji. Stahl Henrik Reval-ban születvén, s ezen város iskoláéi­ban tanulván, több évig Németország egyetemeiben tartózko­dók. 1611 Ingermanland szuperintendesévé lön; meghalt 1657-ben Narvában. A német és észt szöveggel kiadó 1630— 1638. években­­ Hand-und Hausbuch für das Fürstenthumb Ehsten in Lijfland, melynek első része magában foglalja Lu­ther kis kátéját és néhány imádságot; második része énekes könyvet; harmadik része az episztolákat és evangéliumokat, a szenvedés történetével; negyedik része Dávidnak 14 zsoltá­rát, imádságokat, és lelkészek számára utasítást betegek és más szerencsétlenek vigasztalására. Egyéb munkáinál híre­sebb az anban Reval-ban 1637-ben kiadott nyelvtana: Anführ­ung zu der Ehstnischen Sprache, melyet követe Petraeus finn nyelvtanában. Stahl nem tudott jobban a viró nyelvhez, mint Petraeus a szóimhoz, monnan a latin nyelvtan mintájába szo­­ríták az illető nyelvet, s kiküszöbölék azokból azt, mi a min­tába nem fért. Azonban így járt nemcsak a szómi és viró nyelv, hanem a magyar is. Az észt nyelv két nyelvjárásra oszlik, revali és dorpa­­tira. A revali a tulajdonképi Viróországban, vagy a mostani revali kormánykerületben és Lívország éjszaki részén diva­tos ; a dorpati az észt népség alig egy hatodánál jár Dorpat és Verro városok környékén, 17 egyházközségben. E két nyelv­járás között nem nagyobb a különbség, mint a­milyen van a keleti és nyugati finnség (számiság) között, s írónk következő­ példákban gondolja kifejezhetni a külömbség lényegét. (Hogy ezt a magyar olvasó előtt felfoghatóbbá tegyük, s egy­úttal az észt (viró) nyelvnek viszonyát a finnhez is némikép felmutas­sa 3

Next