Új Magyar Múzeum 7/2 (1857)
Értekezések - Nyelv- és széptudományi osztály - Hunfalvy Pál: Az eszt vagy viro irodalom
AZ ÉSZT VAGY VIRÓ IRODALOMRÓL. Luther egyház- és hitújítása felkapa Viróországban is, de még ez is, mely valamennyi fiatal irodalmat Európában költögete, ott később kezde hatni; a 16. században alig jelent meg néhány könyv viró nyelven, p. o. Luther kátéja, mely Witte nevű pap fordítása szerint Lübekában 1553-ban kijött. Csak miután Gusztáv Adolf által a stolbaui és altmarki békekötések útján 1617 és 1629-ben, Viróország Svédországhoz jutott, kezdő viró nyelven is élet nyilatkozni, s két férfi: Stahl és Possimus lőnek a viró irodalom alapítóji. Stahl Henrik Reval-ban születvén, s ezen város iskoláéiban tanulván, több évig Németország egyetemeiben tartózkodók. 1611 Ingermanland szuperintendesévé lön; meghalt 1657-ben Narvában. A német és észt szöveggel kiadó 1630— 1638. években Hand-und Hausbuch für das Fürstenthumb Ehsten in Lijfland, melynek első része magában foglalja Luther kis kátéját és néhány imádságot; második része énekes könyvet; harmadik része az episztolákat és evangéliumokat, a szenvedés történetével; negyedik része Dávidnak 14 zsoltárát, imádságokat, és lelkészek számára utasítást betegek és más szerencsétlenek vigasztalására. Egyéb munkáinál híresebb az anban Reval-ban 1637-ben kiadott nyelvtana: Anführung zu der Ehstnischen Sprache, melyet követe Petraeus finn nyelvtanában. Stahl nem tudott jobban a viró nyelvhez, mint Petraeus a szóimhoz, monnan a latin nyelvtan mintájába szoríták az illető nyelvet, s kiküszöbölék azokból azt, mi a mintába nem fért. Azonban így járt nemcsak a szómi és viró nyelv, hanem a magyar is. Az észt nyelv két nyelvjárásra oszlik, revali és dorpatira. A revali a tulajdonképi Viróországban, vagy a mostani revali kormánykerületben és Lívország éjszaki részén divatos ; a dorpati az észt népség alig egy hatodánál jár Dorpat és Verro városok környékén, 17 egyházközségben. E két nyelvjárás között nem nagyobb a különbség, mint amilyen van a keleti és nyugati finnség (számiság) között, s írónk következő példákban gondolja kifejezhetni a külömbség lényegét. (Hogy ezt a magyar olvasó előtt felfoghatóbbá tegyük, s egyúttal az észt (viró) nyelvnek viszonyát a finnhez is némikép felmutassa 3