Új Magyar Szó, 2006. október (2. évfolyam, 191-212. szám)
2006-10-31 / 212. szám
f / gyermekgyógyászat / Őszi ellenségünk a nátha SS Ősszel elkezdődik az iskola, óvoda és ezzel egy időben az az időszak, amikor óvodás és kisiskolás gyerekek nagy szárában betegszenek meg. Gyakori, hogy alig gyógyul ki a gyerek a náthából, mivel újból közösségbe megy, a betegséget újból és újból elkapja. Az ősz végi, téli időszakban a gyermekorvosi rendelőbe érkezők többsége valamilyen náthás tünetekkel együtt járó, nagyrészt vírusos eredetű betegségben szenved. Megfázásból eredő nátha gyakorlatilag nincs, valamilyen kórokozó szinte mindig jelen van, a meghűlés csupán utat nyit ezeknek. A csecsemő- és gyermekkori nátha oka leggyakrabban vírusfertőzés, ezen belül is elsősorban az úgynevezett rhinovirusok és adenovírusok családjába tartozó kórokozók vannak az első helyen. Mivel a fent említett vírusoknak több száz alfaja létezik, hiába alakul ki védettség a betegség után, vajmi kevés az esélye annak, hogy a következő fertőzést ugyanaz a vírus okozza. Egyes amerikai szaklapok szerint a közösségbe járó gyermekek évente akár 8-10-szer is áteshetnek a közönséges náthán, nem számítva az esetleges szövődményeket. Nagyon nehéz megállapítani azt is, hogy meddig van szó csak nátháról, és mikor fordul komolyabbra a dolog, azaz mikor jelentkeznek szövődmények. Mindenképpen tudni kell, hogy a közönséges megfázás a felső légutakat érinti, elsősorban az orrgaratot, az alsó légutak megbetegedése (hörgők, tüdő) szövődménynek tekinthető. Nem szabad összetéveszteni a megfázást az influenzával (grippe), ami sokkal komolyabb vírusos megbetegedés. Mint a nevében is benne van, az influenza vírus okozza (ennek is több alfaja van), és a légúti tünetek mellett magas lázzal, hidegrázással, rossz általános állapottal, izom- és izületi fájdalmakkal jár, és majdnem mindig vannak szövődményei (tüdőgyulladás, középfülgyulladás, súlyos esetben agyhártyagyulladás). A gyerekek főleg akkor kapják el a vírusfertőzéseket, ha zárt térben vannak (más, már fertőzött, ha még nem is beteg gyerekekkel, emberekkel), a lenge öltözet miatti megfázás ennél jóval ritkább. A vírusos megfázás csecsemő- és kisgyerekkorban a védekező rendszert gyengítve lehetőséget teremt a bakteriális felülfertőzésre, ami tovább komplikálja a helyzetet. A betegség cseppfertőzéssel terjed, igen fontos szerepe van a terjesztésben a piszkos kéznek, a zsúfolt, levegőtlen tereknek. A tünetek 1-2 napos lappangási idő után általában hirtelen alakulnak ki: híg, vizes, bőséges orrfolyás, gátolt orrlégzés, tüsszentés, száraz köhögés, torokfájás, hőemelkedés, illetve láz. Csecsemőkorban az orrnyálkahártya igen hajlamos a vizenyős duzzanatra, ami a váladékpangáson túl jelentősen szűkíti az orrjáratokat. Sok szülő tapasztalja, hogy az orrváladék eltávolítása után sem szabadul fel a baba orrlégzése, tovább „szortyog". Ezt az orrüreget bélelő nyálkahártya megvastagodása és az orrjáratokban benn rekedt váladék okozza. Mivel a csecsemő veleszületetten orrlégző, az orrüreget eltömítő váladék táplálkozási nehézségeket okoz, valamint rendkívül nyűgössé teheti a gyereket. A felgyülemlett váladék a hátsó garatfal mentén lecsorog, a baba általában lenyeli, a váladék irritálja a gyomornyálkahártyát és hányást okozhat. A gyermekorvosnak sokszor elég nehéz a szülőket meggyőzni arról, hogy vírusos megbetegedésre az antibiotikumok hatástalanok (arról nem beszélve, hogy a fölöslegesen szedett antibiotikumoknak számos káros mellékhatása és következménye lehet), csak az esetleges szövődmények fellépésekor ajánlott szedésük. Nátha esetén mindenképpen a tüneteket kell gyógyítani, lehetőleg kezdeti stádiumban, mert fennáll a felülfertőzés veszélye. Legfontosabb az orrváladék mielőbbi eltávolítása. Az orrát már fújni tudó kisgyermeknél szorgalmazni kell a gyakori orrfújást, csecsemőknél pedig orrszívót kell használni. Az orrfújás, orrtisztítás előtt ajánlatos a váladékot fellazítani, erre tökéletesen megfelel a közönséges, patikában kapható fiziológiás sóoldat, illetve tengervizet tartalmazó orrspray-k. Ha az orrváladék felülfertőződött (sűrűbb, sárgás-zöldes, nehezen ürül) akkor az alapos orrtisztítás után orrcseppet is ajánlatos használni, azonban ezekkel is óvatosan kell bánni, mert huzamos használatuk az orrnyálkahártya sorvadásához vezethet! Csecsemőknél és kisgyerekeknél sokszor hőemelkedés, illetve láz is jelentkezhet. Ilyenkor fontos az ágynyugalom és lázcsillapítás, ibuprofen vagy paracetamol tartalmú szirupok, vagy kúp alkalmazása ajánlatos. A legtöbb kis beteg köhögéssel küszködik, ami fokozódhat fekvő testhelyzetben. A köhögés fajtájától (száraz vagy nedves, váladék ürüléssel járó) függően különböző csillapító szirupok kaphatóak, ezek közül is választhatjuk a gyógynövény alapúakat elsősorban, azonban ha nem elegendőek, akkor a gyermekorvos által ajánlott készítményt alkalmazzuk. Fontos, hogy kisgyerekeknek nem adhatunk kodein tartalmú köhögéscsillapítókat! Tehát összefoglalva a nátha kezelését: lázcsillapítás, orrtisztítás (naponta többször!!!), köhögés enyhítése. Emellett fontos a megfelelő folyadékbevitel és a vitamindús ételek fogyasztása. Különösen fontos ilyenkor a C-vitamin, amely a sejtanyagcsere egyik alapanyagaként segíti a szervezetet a védekezésben. A kis beteget legjobb otthon tartani, amíg teljesen meg nem gyógyul, nem ajánlatos óvodába, iskolába engedni, egyrészt megfertőzi a többieket, másrészt nem teljesen gyógyultan könnyen újra megkaphatja a betegséget. Fontos naponta többször is szellőztetni, sőt, rövid időre friss levegőre is ki lehet vinni, és tilos dohányozni a lakásban. Mikor kell szövődményekre gondolni? - Ha különösen elesett a gyermek, magas láza van, fülfájásról, fejfájásról panaszkodik. - Ha nehezen lélegzik, sok váladékot ürít, kínzó köhögésrohamai vannak, vagy hirtelen bereked. - Ha egy hét után sem szűnnek a tünetek, sőt egyre nagyobb intenzitással jelentkeznek. - Izom- és izületi fájdalmakról panaszkodik. - Torka erősen belövelt, gennyes. Ilyen esetekben fel kell keresni a gyermekorvost, mert ezek már nem a nátha tünetei, további kivizsgálásra, illetve gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Ugyanakkor 6 hónaposnál kisebb babákat ajánlatos elvinni a gyermekorvosi rendelőbe, ők sokkal érzékenyebbek, könnyebben kialakulhatnak szövődmények. Nagyon sok szülőt elkeserít, hogy gyermeke télen egyik náthából a másikba esik. Azok a gyerekek, akik hajlamosak az ismétlődő felső légúti megbetegedésekre, az őszi-téli időszak kezdetekor gyermekorvos felügyelete mellett részesülhetnek különböző immunrendszert serkentő kezelésben. A patikákban kaphatók különböző immunrendszert erősítő, bakteriális ellenanyagokat tartalmazó készítmények, homeopátiás szerek, gyógynövénykivonatok (pl. Ribomunyl, Bronhovaxum, Lantigen-B, Oscillococcinum,Tonsillotren, Immuno-baby stb.) Ezek használatáról azonban mindenképpen ki kell kérni a gyermekorvos véleményét, hiszen nem minden esetben ajánlott szedésük. Ács Beáta, rezidens gyermekgyógyász Új Magyar Szó I 10 2006. OKTÓBER 31., KEDD I II A kombucha, ami nem egészen gomba A kombucha a világ leghatásosabb természetes gyógyszere. Ha gomba lenne, kétségkívül kiérdemelné a legerősebb gyógyhatású gombának járó kitüntetést, de mivel nem az, a kitüntetés gombaként nem jár neki. Ez a zúzmószerű csodalény helyreállítja szervezetünk egészségét, anyagcseréjét, újjáéleszti a haldokló bélflórát és a sejteket, méregteleníti a májat és az egész szervezetet. Ezért igen hatásos a környezetszennyezés miatt kialakuló rák megelőzésére. Mindemellett italának fogyasztóját jó közérzettel ajándékozza meg, fiatalossá, energikussá teszi, oldja a stresszt, stabilizálja a vérnyomást, csökkenti a vér koleszterinszintjét, rugalmassá varázsolja az érfalat, élénkíti a hormonális rendszer működését, kedvezően befolyásolja a máj, az epehólyag és a vese munkáját, oldja az epében és a vesében keletkező köveket, tisztítja a vért, s folyamatos fogyasztása hosszú életet biztosít. Mindezt csupán gombaként nem tehetné meg, de mint szimbiózis, a különböző élőlények egymásra hatásával, az életmozzanatai során keletkező anyagaival - antibiotikumok, B- és C-vitaminok, folsav, tejsav, aminosavak, enzimek, szénsav és minimális alkohol - már ilyen sokrétű gyógyhatást fejt ki. Diadalútját a keleti ember hagyományőrző világszemléletének, filozófiájának, kultúrájának köszönheti. Kínában és Oroszországban a gombát ötliteres cseréptálban nevelik. A tálat meleg, szűrt fekete vagy zöld teával töltik meg, és ebbe teszik a gombát, a literenként 10 dkg cukrot és egy csészényit (az egész folyadék 10 százaléka) az előzőleg készített, erjedő kombuchateából. Az edényt gézszerű anyaggal lekötik, és közel két hétig állni hagyják. Az erjedési folyamat beindulásához 20-28 fokos hőmérséklet szükséges (25 C fok az ideális). Az érlelés ideje és a kultúra hőmérséklete befolyásolja a tea ízét, szénsavasságát. Az erős fény és a 30 C fok feletti hőmérséklet tönkre teheti a kultúrát, ezért jobb, ha sötétben, félhomályban neveljük. A tápoldatban a gombakultúra megvastagszik, majd két önálló darabra oszlik. Ezeket újabb edényben tovább nevelhetjük (vagy elajándékozhatjuk), de szaporításhoz a gombák széléből is levághatunk kis kerek darabokat. Ezek neveléséhez befőttesüvegnyi teakombucha keverék is elegendő, de pár nap múlva a növekvő gombák már áthelyezhetők nagyobb üvegedénybe. A kész, leszűrt kombuchateát, ha nem isszuk meg azonnal, öntsük borosüvegbe, légmentesen zárjuk le, s tároljuk hűvös helyen. Az ital az üvegben is tovább érlelődik, s a cukortartalom fogyásával arányosan egyre savanykásabbá és szénsavasabbá válik. Az erjedés a cukor teljes felemésztésekor végleg megáll. Naponta háromszor fogyasszák, reggel éhgyomorra, ebéd után és lefekvés előtt. Az életképes kombuchagomba élettevékenysége során cukrot és kalciumot dolgoz fel. Ezek melléktermékeként gázokat termel, melyektől a gomba a tápoldat tetején úszik vagy lebeg. Az a gomba, amelyik az üveg alján marad, élettelen, nyugodtan kidobható. Ha beszerzünk egy teagombát, furcsa kis házilény birtokosai leszünk, mely a gondozásért egészséges és finom italával ajándékoz meg minket. A tea elkészítése nem követel sok időt és fáradtságot, de hozzáértés nélkül a gomba elpusztul. A szimbiózis létrejöttéhez, megmaradásához, a vegyi folyamatok beindulásához (a gyógyító anyagok keletkezéséhez) megfelelő életfeltételeket kell biztosítani. A barna, kerek, lapos, rugalmas, medúzaszerű lény nem létezhetne nedvesség és cukor nélkül, de mindezek a készített kombuchaitalhoz is nélkülözhetelenek. Dr. Győry György belgyógyász szakorvos