Új Magyar Szó, 2008. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

2008-01-16 / 10. szám

8 l i KULTÚRA Röviden Nők a fotóművészetben Nagy P. Zoltán fotóművész munkáiból nyílt tegnap kiállítás a Csíkszeredai Szé­kely Károly Szakközépiskolában. A Nők a fotóművészetben című, tegnap délután megnyílt tárlat csak egy része annak a mintegy hatvan fotográfiát tartalmazó kiállítási anyagnak, amely már megjárta tavaly Craiovát, tavalyelőtt pedig Nagy­váradot is. Az alkotó elmondása szerint a kiállításon látható képek között van­nak négy hónapja készültek is, de olya­nok is falra kerültek, amelyeket har­minc évvel ezelőtt készített. Különleges­ségként említette meg lapunknak, hogy az idei év közel 10 évfordulót hordoz magában: például 20 éve nyert fotóver­senyt Japánban, 40 éve nyerte az első országos fotókiállítást, negyven éve volt az első házassági évfordulója és ötven éve van a fotós szakmában. Nagy P. Zoltán a Magyar Fotóművészek Világ­­szövetségének megalapítója. Kiállítás a nagybányai művésztelepről A Csíki Székely Múzeum idei kulturális nagyvállalkozása A nagybányai művészte­lep című kiállítás lesz, melyet a Csíksze­redai önkormányzat támogatásával szerveznek. Elemi iskolások , színjátszó találkozója Színjátszó találkozót szervez elemi isko­lásoknak a kászonaltízi Kazán Közmű­velődési és Közéleti Egyesület és a csík­­szentdomokosi Kistalentum Egyesület Kis Csíki Színészek elnevezéssel. A je­lentkezési határidő február 15. A leg­alább hat aktív szereplőt felvonultató csoportoknak 15-20 perces színdarabot vagy színdarab-részletet kell bemutatni­uk a zsűri és a nézők előtt. Csíkszent­­domokoson április 19-én, Kászonaltízen pedig május 17-én lesz a vetélkedő. A felcsíki és gyimesi körzet­ből az érdeklődők a 0266-336363-as, az alcsíkiak a 0266- 333019-es telefon­számokon érdeklődhetnek. Elektronikus Eminescu-emlék Mihai Eminescu születésének emlékére tegnap, az elhunyt költő születésnapján alkotásaiból elektronikus úton részlete­ket küldött szét a budapesti Román Kulturális Intézet. Az Ipoteşti-en szüle­tett alkotó versrészletei mellett rövid életrajzát és portréját is megkapják az intézet rendezvényeinek látogatói. Az emaileket, amelyekben olyan internetes oldalak elérhetőségeit is feltüntetik, ahol az érdeklődők további információ­kat kaphatnak Mihai Eminescu mun­kásságáról, a magyar mellett román nyelven is továbbítják a magyarországi román közösség tagjai számára. A kez­deményezés célja, hogy egy költői pil­lanatot szenteljenek Mihai Eminescu emlékének, aki mindenkinél jobban megédesítette a román nyelvet - Ro­mán Kulturális Intézet könyvtára tema­tikus kiállítást is rendez az évforduló kapcsán. Magyar Filmszemle-díjak Odaítélték az életműdíjat és a Magyar Mozgókép Mestere címeket Budapes­ten. A 39. Magyar Filmszemle életmű­díjait Schubert Éva színművész, Hilde­brand István operatőr és B. Müller Magda fotográfus kapja, míg a Magyar Mozgókép Mestere elismerést a baróti születésű Gyulai Líviusz animációs film­­készítő és Kósa Ferenc rendező vehetik át - közölte Hermann Krisztina, a Ma­gyar Filmművészek Szövetségének ügy­vezető titkára. Az elismeréseket a ren­dezvény nyitóünnepségén, január 29-én adják át a Millenáris Teátrumban. Eminescu, a kulthős A költő születésnapja, január 15-e lenne a román kultúra napja A román kultúra napjává tenné a kulturális miniszter január 15-ét, Emi­­nescu születésnap­ját. Az országban több múzeum is megnyitotta a köl­tőről szóló idősza­kos kiállítását. O.M.______________________ fjk A román kultúra napjává kel­­­lene tenni január 15-ét, Mihai Eminescu születésnapját - jelen­tette be tegnapi sajtótájékoztató­ján Adrian Iorgulescu kulturális miniszter. „A páratlan költő, Mihai Emanescu születésnapját egyfajta nemzeti naptárba kelle­ne iktatni, és kinevezni a nemze­ti kultúra napjának, ahogy léte­zik Románia napja is. A napok­ban be fogok nyújtani egy ezzel kapcsolatos javaslatot” - nyilat­kozta Iorgulescu. Hozzátette, fáj­lalja, hogy „az utóbbi időben egyre több kritikus támadja Mihai Eminescu személyiségét. Más kultúrákban tudják, hogyan kell népszerűsíteni, támogatni nagy alkotóik alapvető műveit, nálunk viszont ez már nem di­vat, a demitizálást tartják kívána­tosnak”. A miniszter szerint nincs ma Mihai Eminescu nagyságához fogható költő, politikai elemző vagy újságíró. Eminescu a ro­mán kultúra zenitje. „Nincs jo­gunk hozzá, hogy elbagatellizál­juk, mert azonosult a múltunk­kal és a jövőnkkel” - hangsúlyoz­ta Iorgulescu. ◄ Váradon tegnap a Függetlenség téri Eminescunál koszorúztak Fotó: Both Abigél Elhúzódó bábviszály Zsigmond Orsolya___________ „Bár a bábszínház munkakö­zössége nem kívánja vissza, mégis kénytelenek vagyunk ren­dezőként visszafogadni Săvinescu urat, mivel a táblabíróság a mun­katörvénykönyv előírásainak be nem tartására hivatkozott, annak ellenére, hogy első fokon elismer­te: jogos volt elődöm menesztése” - nyilatkozta Mona Chirilă, a ko­lozsvári Puck Bábszínház igazga­tónője lapunknak. Traian Săvinescut, a Puck Báb­színház korábbi igazgatóját és ren­dezőjét másfél évvel ezelőtt me­nesztették tisztségéből, mivel nem felelt meg a szakmai elvárások­nak, azonban ő beperelte az intéz­ményt. A táblabíróság döntése alapján a bábszínháznak amellett, hogy vissza kell fogadnia Săvines­cut régi munkahelyére, köteles 40 ezer lejt is fizetni neki, ez az ösz­­szeg az elmúlt másfél év alatt járt volna neki. Kérdésünkre Mona Chirilă igazgató asszony elmond­ta, nem tudja, honnan fogja előte­remteni ezt a pénzösszeget, legva­lószínűbb, hogy a megyei tanács­tól folyósítják majd. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy kulturális intézmény menedzsereként az adófizetők pénzéből olyan embert alkalmaz­zak, fizessek, akinek szakmai kompetenciáit megkérdőjelezem, s aki eddigi tevékenységében nem bizonyított, habár megvolt rá a le­hetősége” - nyilatkozta. Ugyan­akkor aggodalmát fejezte ki Tra­ian Săvinescu visszajövetelével kapcsolatban: „Nem tudom, ho­gyan fognak majd reagálni kolle­gáim, amikor újra együtt kell dol­gozniuk vele. A Săvinescu úr me­nesztése előtti évek feszültséggel telítettek voltak, ami sajnos elég szomorú következményekkel járt. Nem kizárt, hogy ismét tömeges felmondásokra lehet majd számí­tani, ahogy néhány évvel ezelőtt a magyar tagozaton történt. Ugyanakkor félek attól is, hogy a nagyközönség hogyan fogja majd lereagálni a rendező úr újbóli munkába állását, ami már csak napok kérdése” - tette hozzá Chirilă. ◄ Nona Chirilă még nem tudja, honnan teremtik elő a 40 ezer lejt A­zérző felvétele 2008. január 16., szerda Ingyenes belépő A kulturális minisztérium tavaly decemberben elfoga­dott rendelete alapján ingye­nes belépővel látogathatják a hátrányos helyzetű, állami intézményekben élő, 18 év alatti fiatalok a minisztéri­um hatáskörébe tartozó mú­zeumokat a vakációk ideje alatt. A rendelet hamarosan életbe lép - jelentette f­i teg­nap Virgil Niţulescu kulturá­lis államtitkár. Hozzátette, ezzel a lépéssel követendő példát akarnak állítani az önkormányzatok elé. Az alacsony jegybevételek is in­dokolták, hogy az idén nö­velték a múzeumoknak ki­utalt pénzt. Erdélyi filmesek a Szemlén ÚMSZ Az idei, 39. Magyar Film­szemle több szempontból mérföldkő az erdélyi magyar filmkészítésben. Az erdélyi fil­­­mesek minden kategória ver­senyprogramjában képviseltetik magukat: Felmeri Cecília a kísér­leti és kisjátékfilmek közt Kakukk című kisjátékfilmjével, Bálint Arthur dokumentumfilm kategó­riában Poros öltöny filmjével, La­katos Róbert pedig Bahrtalo! (Jó szerencsét!) nagyjátékfilmjével vesz részt. Utóbbi azért is figyel­met érdemel, mert a Magyar Filmszemle 39 éves történelme alatt másodszor jelentkezik erdé­lyi rendező nagyjátékfilmmel. A film romániai gyártója az Argó Audiovizuális Egyesület, mely sajtótájékoztatón kívánja bejelen­teni a rajt­­dömpinget­. ◄ Szótárlat Besúgóvadász partizánok Elhunyt emberek besúgóira kor­mánybüdzséből nem vadásznak. Ez annyira magától értetődő, hogy Csendes László koccant finomkát, mikor megkérdem: na és a Szilágyi Domokos gyanúhadjáratával mi lesz? A Szekuritáté Irattárát Vizsgá­ló Országos Tanács (CNSAS) elnöke a törvényre mutat akkor is, mikor Lászlófi Aladár fedőnevű ügynökről kérdezzük a Könczei Ádám-ügyet feltáró blog kapcsán. Tehát ha vala­ki azt nyilatkozza, hogy „ amíg a CNSAS fel nem fedi" a fedőnevek mögötti személyeket, addig „jogi ér­telemben senkiről nem állítható, hogy együttműködött a volt politikai rendőrséggel". Az addigig nincs rendben a dolog. Hiszen csakis köz­életi pozíciókban lévő embereket vilá­gít át hivatalból a testület. Nem hi­vatalos dolgoztatásuk nem opció mint B-terv. Persze, ez csak egy újságcikkbe szer­kesztett nyilatkozata Könczei Csillá­nak, aki nyilvánosan kizárja édesap­ja, Könczei Ádám folklorista, tanár szekusdossziéját. Fecske és a tavasz? Tizennyolc év közösségi csücsülésből a válasz jól meggondolandó. Geszte­nye és parázs is játszik, Az erdélyi sajtó felelősséggel teszi, ha nem hagyja a feltárás erejét virtuális pusztában „vesztegelni”, és az infót lehivatkozza. Ha már rávetette ma­gát. Noha innét kinézve a weben a blog jóval nyitottabb. Küzdelem meg­értésért, fájdalom. Annyira egyedien, tán a sajtos cibálgatásban sem sérül értéke. No de a meggyanúsítottaké? . Sajátos kiszolgáltatottság a dühöngő­­szitkozódó Lászlóffy Aladárt olvasni nyomtatásban, mikor azt „nyilatkoz­za": „le van sz..va". Az olvasó hám­. meg a Kossuth-díjas költő válogatott indulatán. Az már nem derül ki a cikkből, hogy a kérdező úgy kö­szöntött be hozzá: hátha az előző saj­tózaklatásra adott tagadó válasz óta „eszébe jutott valami"? Nem a sajtónyilatkoztató feltárás a B-terv. A partizánkutatás a B-terv. Talán megmoccan a Magyar Tudományos Akadémia kolozsvári fiókja, talán az erdélyi elitértelmiség. Létesül egy ösz­töndíjalap, melyből kutatók akkredi­­tálhatóak a bukaresti irattárba, akár többéves munkára. És akkor majd talán - Varga Andrea szavaival - nem a gombhoz keresünk kabátot. Gergely Edit

Next