Új Magyar Szó, 2008. január (4. évfolyam, 1-21. szám)
2008-01-16 / 10. szám
8 l i KULTÚRA Röviden Nők a fotóművészetben Nagy P. Zoltán fotóművész munkáiból nyílt tegnap kiállítás a Csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában. A Nők a fotóművészetben című, tegnap délután megnyílt tárlat csak egy része annak a mintegy hatvan fotográfiát tartalmazó kiállítási anyagnak, amely már megjárta tavaly Craiovát, tavalyelőtt pedig Nagyváradot is. Az alkotó elmondása szerint a kiállításon látható képek között vannak négy hónapja készültek is, de olyanok is falra kerültek, amelyeket harminc évvel ezelőtt készített. Különlegességként említette meg lapunknak, hogy az idei év közel 10 évfordulót hordoz magában: például 20 éve nyert fotóversenyt Japánban, 40 éve nyerte az első országos fotókiállítást, negyven éve volt az első házassági évfordulója és ötven éve van a fotós szakmában. Nagy P. Zoltán a Magyar Fotóművészek Világszövetségének megalapítója. Kiállítás a nagybányai művésztelepről A Csíki Székely Múzeum idei kulturális nagyvállalkozása A nagybányai művésztelep című kiállítás lesz, melyet a Csíkszeredai önkormányzat támogatásával szerveznek. Elemi iskolások , színjátszó találkozója Színjátszó találkozót szervez elemi iskolásoknak a kászonaltízi Kazán Közművelődési és Közéleti Egyesület és a csíkszentdomokosi Kistalentum Egyesület Kis Csíki Színészek elnevezéssel. A jelentkezési határidő február 15. A legalább hat aktív szereplőt felvonultató csoportoknak 15-20 perces színdarabot vagy színdarab-részletet kell bemutatniuk a zsűri és a nézők előtt. Csíkszentdomokoson április 19-én, Kászonaltízen pedig május 17-én lesz a vetélkedő. A felcsíki és gyimesi körzetből az érdeklődők a 0266-336363-as, az alcsíkiak a 0266- 333019-es telefonszámokon érdeklődhetnek. Elektronikus Eminescu-emlék Mihai Eminescu születésének emlékére tegnap, az elhunyt költő születésnapján alkotásaiból elektronikus úton részleteket küldött szét a budapesti Román Kulturális Intézet. Az Ipoteşti-en született alkotó versrészletei mellett rövid életrajzát és portréját is megkapják az intézet rendezvényeinek látogatói. Az emaileket, amelyekben olyan internetes oldalak elérhetőségeit is feltüntetik, ahol az érdeklődők további információkat kaphatnak Mihai Eminescu munkásságáról, a magyar mellett román nyelven is továbbítják a magyarországi román közösség tagjai számára. A kezdeményezés célja, hogy egy költői pillanatot szenteljenek Mihai Eminescu emlékének, aki mindenkinél jobban megédesítette a román nyelvet - Román Kulturális Intézet könyvtára tematikus kiállítást is rendez az évforduló kapcsán. Magyar Filmszemle-díjak Odaítélték az életműdíjat és a Magyar Mozgókép Mestere címeket Budapesten. A 39. Magyar Filmszemle életműdíjait Schubert Éva színművész, Hildebrand István operatőr és B. Müller Magda fotográfus kapja, míg a Magyar Mozgókép Mestere elismerést a baróti születésű Gyulai Líviusz animációs filmkészítő és Kósa Ferenc rendező vehetik át - közölte Hermann Krisztina, a Magyar Filmművészek Szövetségének ügyvezető titkára. Az elismeréseket a rendezvény nyitóünnepségén, január 29-én adják át a Millenáris Teátrumban. Eminescu, a kulthős A költő születésnapja, január 15-e lenne a román kultúra napja A román kultúra napjává tenné a kulturális miniszter január 15-ét, Eminescu születésnapját. Az országban több múzeum is megnyitotta a költőről szóló időszakos kiállítását. O.M.______________________ fjk A román kultúra napjává kellene tenni január 15-ét, Mihai Eminescu születésnapját - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Adrian Iorgulescu kulturális miniszter. „A páratlan költő, Mihai Emanescu születésnapját egyfajta nemzeti naptárba kellene iktatni, és kinevezni a nemzeti kultúra napjának, ahogy létezik Románia napja is. A napokban be fogok nyújtani egy ezzel kapcsolatos javaslatot” - nyilatkozta Iorgulescu. Hozzátette, fájlalja, hogy „az utóbbi időben egyre több kritikus támadja Mihai Eminescu személyiségét. Más kultúrákban tudják, hogyan kell népszerűsíteni, támogatni nagy alkotóik alapvető műveit, nálunk viszont ez már nem divat, a demitizálást tartják kívánatosnak”. A miniszter szerint nincs ma Mihai Eminescu nagyságához fogható költő, politikai elemző vagy újságíró. Eminescu a román kultúra zenitje. „Nincs jogunk hozzá, hogy elbagatellizáljuk, mert azonosult a múltunkkal és a jövőnkkel” - hangsúlyozta Iorgulescu. ◄ Váradon tegnap a Függetlenség téri Eminescunál koszorúztak Fotó: Both Abigél Elhúzódó bábviszály Zsigmond Orsolya___________ „Bár a bábszínház munkaközössége nem kívánja vissza, mégis kénytelenek vagyunk rendezőként visszafogadni Săvinescu urat, mivel a táblabíróság a munkatörvénykönyv előírásainak be nem tartására hivatkozott, annak ellenére, hogy első fokon elismerte: jogos volt elődöm menesztése” - nyilatkozta Mona Chirilă, a kolozsvári Puck Bábszínház igazgatónője lapunknak. Traian Săvinescut, a Puck Bábszínház korábbi igazgatóját és rendezőjét másfél évvel ezelőtt menesztették tisztségéből, mivel nem felelt meg a szakmai elvárásoknak, azonban ő beperelte az intézményt. A táblabíróság döntése alapján a bábszínháznak amellett, hogy vissza kell fogadnia Săvinescut régi munkahelyére, köteles 40 ezer lejt is fizetni neki, ez az öszszeg az elmúlt másfél év alatt járt volna neki. Kérdésünkre Mona Chirilă igazgató asszony elmondta, nem tudja, honnan fogja előteremteni ezt a pénzösszeget, legvalószínűbb, hogy a megyei tanácstól folyósítják majd. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy kulturális intézmény menedzsereként az adófizetők pénzéből olyan embert alkalmazzak, fizessek, akinek szakmai kompetenciáit megkérdőjelezem, s aki eddigi tevékenységében nem bizonyított, habár megvolt rá a lehetősége” - nyilatkozta. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Traian Săvinescu visszajövetelével kapcsolatban: „Nem tudom, hogyan fognak majd reagálni kollegáim, amikor újra együtt kell dolgozniuk vele. A Săvinescu úr menesztése előtti évek feszültséggel telítettek voltak, ami sajnos elég szomorú következményekkel járt. Nem kizárt, hogy ismét tömeges felmondásokra lehet majd számítani, ahogy néhány évvel ezelőtt a magyar tagozaton történt. Ugyanakkor félek attól is, hogy a nagyközönség hogyan fogja majd lereagálni a rendező úr újbóli munkába állását, ami már csak napok kérdése” - tette hozzá Chirilă. ◄ Nona Chirilă még nem tudja, honnan teremtik elő a 40 ezer lejt Azérző felvétele 2008. január 16., szerda Ingyenes belépő A kulturális minisztérium tavaly decemberben elfogadott rendelete alapján ingyenes belépővel látogathatják a hátrányos helyzetű, állami intézményekben élő, 18 év alatti fiatalok a minisztérium hatáskörébe tartozó múzeumokat a vakációk ideje alatt. A rendelet hamarosan életbe lép - jelentette fi tegnap Virgil Niţulescu kulturális államtitkár. Hozzátette, ezzel a lépéssel követendő példát akarnak állítani az önkormányzatok elé. Az alacsony jegybevételek is indokolták, hogy az idén növelték a múzeumoknak kiutalt pénzt. Erdélyi filmesek a Szemlén ÚMSZ Az idei, 39. Magyar Filmszemle több szempontból mérföldkő az erdélyi magyar filmkészítésben. Az erdélyi filmesek minden kategória versenyprogramjában képviseltetik magukat: Felmeri Cecília a kísérleti és kisjátékfilmek közt Kakukk című kisjátékfilmjével, Bálint Arthur dokumentumfilm kategóriában Poros öltöny filmjével, Lakatos Róbert pedig Bahrtalo! (Jó szerencsét!) nagyjátékfilmjével vesz részt. Utóbbi azért is figyelmet érdemel, mert a Magyar Filmszemle 39 éves történelme alatt másodszor jelentkezik erdélyi rendező nagyjátékfilmmel. A film romániai gyártója az Argó Audiovizuális Egyesület, mely sajtótájékoztatón kívánja bejelenteni a rajtdömpinget. ◄ Szótárlat Besúgóvadász partizánok Elhunyt emberek besúgóira kormánybüdzséből nem vadásznak. Ez annyira magától értetődő, hogy Csendes László koccant finomkát, mikor megkérdem: na és a Szilágyi Domokos gyanúhadjáratával mi lesz? A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) elnöke a törvényre mutat akkor is, mikor Lászlófi Aladár fedőnevű ügynökről kérdezzük a Könczei Ádám-ügyet feltáró blog kapcsán. Tehát ha valaki azt nyilatkozza, hogy „ amíg a CNSAS fel nem fedi" a fedőnevek mögötti személyeket, addig „jogi értelemben senkiről nem állítható, hogy együttműködött a volt politikai rendőrséggel". Az addigig nincs rendben a dolog. Hiszen csakis közéleti pozíciókban lévő embereket világít át hivatalból a testület. Nem hivatalos dolgoztatásuk nem opció mint B-terv. Persze, ez csak egy újságcikkbe szerkesztett nyilatkozata Könczei Csillának, aki nyilvánosan kizárja édesapja, Könczei Ádám folklorista, tanár szekusdossziéját. Fecske és a tavasz? Tizennyolc év közösségi csücsülésből a válasz jól meggondolandó. Gesztenye és parázs is játszik, Az erdélyi sajtó felelősséggel teszi, ha nem hagyja a feltárás erejét virtuális pusztában „vesztegelni”, és az infót lehivatkozza. Ha már rávetette magát. Noha innét kinézve a weben a blog jóval nyitottabb. Küzdelem megértésért, fájdalom. Annyira egyedien, tán a sajtos cibálgatásban sem sérül értéke. No de a meggyanúsítottaké? . Sajátos kiszolgáltatottság a dühöngőszitkozódó Lászlóffy Aladárt olvasni nyomtatásban, mikor azt „nyilatkozza": „le van sz..va". Az olvasó hám. meg a Kossuth-díjas költő válogatott indulatán. Az már nem derül ki a cikkből, hogy a kérdező úgy köszöntött be hozzá: hátha az előző sajtózaklatásra adott tagadó válasz óta „eszébe jutott valami"? Nem a sajtónyilatkoztató feltárás a B-terv. A partizánkutatás a B-terv. Talán megmoccan a Magyar Tudományos Akadémia kolozsvári fiókja, talán az erdélyi elitértelmiség. Létesül egy ösztöndíjalap, melyből kutatók akkreditálhatóak a bukaresti irattárba, akár többéves munkára. És akkor majd talán - Varga Andrea szavaival - nem a gombhoz keresünk kabátot. Gergely Edit