Új Magyar Szó, 2009. november (5. évfolyam, 209-228. szám)
2009-11-02 / 209. szám
2009. november 2., hétfő I Célkeresők országa Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje Marosvásárhelyen kampányolt Antal Erika ► Elégedett az egy hete megkezdett kampánnyal Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, aki céljai közt a romániai magyarság nemzeti önazonosságának megőrzése mellett a romániai társadalmi átalakításokat is zászlajára tűzte. Az államelnökjelölt a hétvégén Marosvásárhelyen is járt, ahol találkozott az újságírókkal, ellátogatott a Maros megyei ipari parkba, részt vett a Maros Művészegyüttes székházában szervezett kampányrendezvényen, majd este a fiatalokkal a Jazz & Blues Klubban folytatott kötetlen beszélgetést. „Voltunk Olténiában, Moldvában és a Székelyföldön, rengeteg emberrel találkoztunk, és a kampánykaravánunkat mindenhol jól fogadták” - foglalta össze tömören az egyhetes tapasztalatot Kelemen Hunor, aki Vásárhelyen is elmondta: két üzenetcsoporttal lép a választók elé. Az első a romániai magyarság identitását érinti. Kelemen kollektív és nyelvi jogokat, az önrendelkezés gyakorlását, a kulturális és területi autonómiát, illetve a történelmi régiók megerősítését szeretné megvalósítani, vagyis mindazt, amit a román állam 1918-ban megígért a magyarságnak, és ami a románokra nézve nem sértő, jogaik gyakorlásában nem korlátozó. A második üzenetcsoport a társadalmi átalakuláshoz kapcsolódik. „Mintha nem lennének közös céljai a román társadalomnak, holott a közös célra nagy szükség van, ezért úgy gondolom, a gyenge államot újra kell építeni, az alkotmányt újra kell gondolni” - hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve, meggyőződése, hogy amenynyiben nem lesz egy alapos reform, Románia elszegényedik. Ennek elkerülése végett az RMDSZ államelnökjelöltje úgy véli, a gazdasági válság enyhítését szolgáló programokra van szükség, az államnak a polgár válláról le kellene vennie a terheket, csökkentenie az adókat, hogy kevesebbet, de többen fizessenek, ami egy folyamatos bevételt jelentene az ország számára. „A román politika egyik rákfenéje, hogy 20 év alatt sokkal többet ígért, mint amennyit képes volt megvalósítani” - mondta Kelemen Hunor. Frunda György szenátor szerint Kelemen Hunor az egyetlen az államelnökjelöltek közül, aki Romániának a krízisből való kiló- Antonescu: Oprescu bejuthat a második fordulóba Bár Crin Antonescu liberális elnökjelölt csak dicsérő szavakkal illette ellenjelöltjét, Sorin Oprescu bukaresti főpolgármestert, elutasította azt a feltevést, hogy kettejük között titkos egyezség lenne arra vonatkozóan, hogy Oprescu visszalépne a javára már az első forduló előtt. „Oprescut továbbra is az egyik esélyesnek tartom arra, hogy bejusson a második fordulóba. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy nem csupán Traian Basescut kell legyőznünk, hanem minden olyan jelöltet, aki a jelenlegi államfő által meghonosított rendszert akarja továbbmenteni, ezért egyaránt meg kell szabadulnunk Basescutól és Geoanától ” - fejtette ki Antonescu. halálát, ugyanakkor a magyarság gondjait is magára vállalta. Borbély László parlamenti képviselő szerint mostanra a román többség is meggyőződhetett arról, hogy a magyarok is lehetnek miniszterek, megfelelően tudják képviselni a románok érdekeit is, és miért ne, az sem elképzelhetetlen, hogy Romániának magyar államelnöke legyen. Kerekes Károly képviselő Kelement, mint a fiatal generáció képviselőjét méltatta, aki tudja, hogy mit akar, milyen célokat kell megvalósítani, melyek a legsürgetőbb kérdések Romániában. ◄ Az RMDSZ Maros megyei „nehézfiúinak” jelenlétében ismertette Kelemen Hunor programja részleteit A szerző felvétele mner-t ífj • Tőkés védi az EMI-seket UMSZ P Tőkés László nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a román hatóságok nemrégiben megakadályozták az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezetének nagyszalontai tüntetését Ivan Gasparovic szlovák államelnök látogatásakor. A romániai magyar európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke emlékeztetett: a fiatalok akkor szerettek volna transzparenseikkel megjelenni, amikor Gasparovic a hajdúváros tiszteletbeli szlovák konzulátusán tett látogatást. Tőkés szerint ellentmondásos, hogy míg a romániai szlovákok anyanyelvükön köszönthették Gasparovicot, aki - szintén - szlovákul köszönte meg a fogadást, addig a felvidéki magyarokat pénzbírsággal sújtják az anyanyelvük használata miatt. Erre akarták felhívni a közvélemény figyelmét az EMI-s fiatalok, amit megakadályoztak a rendőrök. „Egész Európában élhetünk a szabad véleménynyilvánítás jogával, kivéve Romániát” – szögezte le Tőkés, emlékeztetve, a fiatalokat valamiféle közúti baleset kapcsán vitték be, a rendőrségen egy szót sem ejtett senki Gasparovic látogatásáról. ◄ Kilátástalan Croitoru helyzete M. A. Zs. ► Lucian Croitoru kijelölt miniszterelnök várhatóan nem módosít csapatán a holnapután sorra kerülő plenáris szavazat előtt, annak ellenére, hogy a miniszterjelöltek többsége - két kivétellel - nem kapták meg az illetékes szakbizottságok szavazatát. Egyik „megbuktatottként” Sulfina Barbu úgy vélte, hogy a bizottságok nem a jelöltek képességei alapján szavaztak, ugyanis az ellenzéki koalíció pártjai ráerőltették honatyáikra „politikai játszmáikat”. Hozzátette: elképzelhető, hogy a szerdai plenáris szavazáson más lesz a végeredmény. Ezzel szemben a Croitoru-csapat bukásával számolt Traian Basescu államfő, amikor kifejtette, nem veti el annak a lehetőségét, hogy egy újabb személyt jelöljön kormányfőnek. „Nehezen tudnám megmagyarázni, hogy miért hagyom az országot kormány nélkül november első napjaitól december 21-ig (az új államfő beiktatásának dátuma - szerk. megj.) különösképpen úgy, hogy gondjaink vannak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF)” - mondta az elnök. Hozzátette: megtehetné, hogy az elnökválasztások győztesére hagyja a kormányfő kinevezésének felelősségét, de ebben az esetben alkotmányossági szempontból nem járna el helyesen. Basescu szerint a „Grivco-többségnek” (Dan Voiculescu cégének helyszínén egyeztek meg az ellenzéki pártok Klaus Johannis támogatásáról - szerk. megj.) tett engedménynek számít Lucian Croitoru jelölése, ugyanis az ellenzékiek független miniszterelnököt szerettek volna. „Nem tehettem meg, hogy a nyugalom érdekében mandátumom végén olyan kompromisszumot kössek, amellyel nem értek egyet” - magyarázta Croitoru kinevezésének hátterét az államfő. Előrehozott választásokkal fenyegetőzik Basescu Basescu előrehozott választásokkal fenyegette meg a pártokat, amennyiben nem jutnak egyezségre a kormányalakítást illetően. „Nagyon rosszkor jönne most, ha kénytelenek lennénk előrehozott választásokat tartani, viszont a politikai válság feloldása érdekében nem lehet nem gondolni erre a lehetőségre is” - fejtette ki az elnök. Hozzátette: a parlament feloszlatása is egy eszköz csupán a politikai válság rendezésére. Az államfő „tanácsot” is adott a pártoknak a jövendő kormánykoalíció felállítása kapcsán. „Megoldást kell találni a parlamenti többség biztosítása érdekében, ami konkrét kormányzati felelősségvállalással vagy protokollalapú parlamenti támogatással valósulhat meg. Jelenleg nem tudom megmondani, hogy melyik célravezetőbb, ugyanis a PD-L mindkettőt megpróbálta, de sikertelenül” - mondta el Basescu. Új egyeztetés az elnökkel? Az IMF-fel kötött hitelszerződés folytatásához feltétlenül szükséges egy olyan kormány beiktatása, amely felelősséget vállal a jövő évi költségvetés összeállításáért - fejtette ki Crin Antonescu liberális elnök, hozzátéve: kérni fogja az államfőt, hogy újból egyeztessen a pártokkal a miniszterelnök személyét illetően. „A jelenlegi kilátástalan helyzet egyedül az elnök műve, aki keresztbe tesz az egyetlen politikailag kivitelezhető megoldásnak. Két hete lenne már kormánya az országnak, amely tárgyalhatott volna az IMF-küldöttséggel és elkészíthette volna a költségvetés-tervezetet” - mondta el Antonescu. ◄ is, aktuális 13 Hangosbeszélő és hangfogó Az eltelt húsz év legszörnyűbb eredménye, hogy belefásultunk. Nemhogy jövőreményünk deficites, de az elemi érdeklődésünket is elveszítettük. Vagy egyenesen reagálási, netán védekezési képességünket a jogainkra, szabadságunkra és méltóságunkra törő agressziók ellen? A múlt héten az államfő hangosbeszélőn nyugtatta meg az állattartó gazdákat, az arcukba lihegve és köhögve, hogy szerez nekik pénzt. (Közben csendes taps és bégetés.) Ide jutott a forradalom legfontosabb kelléke, az Egyetem tér főszereplője, a hangosbeszélő! Ezzel szemben felértékelődött a hangfogó. Szó sem érkezik a Palotából a kínos ügyeket övező szóbeszédre. Ahol az embereknek az ezernyi félnivaló mellett - válság, a pénz romlása, munkanélküliség, morális fertő, az új influenza vírusa - az első vezető elleni súlyos panaszok (a terroristákkal való alku, valamint a fegyverkereskedelemben és korrupcióban való családi érdekeltség gyanúja) miatt is szoronganiuk kell, ott érthető az elkeseredés, a tanácstalanság. Másfelől, ahol félelem van, ott nincs demokrácia. Ahol pedig stratégiát építenek a félelemre, s még az is kilátásba helyeződik, hogy amitől valaki fél, attól nem szabadulaz a zsarnokság előszobája. A félelem jegyében született az államelnök referendumjavaslata is a parlament lecsökkentésére. Saját félelme és a politikai ellenfelek megfélemlítése jegyében. Traian Basescu a törvényhozás örökös gyalázásával (mintha csak ott nem törvényesen, az alkotmány szellemében dolgoznának a nép által megválasztott képviselők, hanem valamiféle bűnszövetkezet konspirálna) és a referendum önérdekű kiírásával ismét megsértette az államhatalmi ágak önállóságának, függetlenségének elvét, s mindezzel jogtalan előnyre akart szert tenni a választók körében jelölttársaival szemben. Nem elegen fogták fel ennek a perverz politikai gesztusnak a borzalmasságát. Végre a múlt héten jelentkezett négy ismert, megbecsült civil szervezet, a hazai demokrácia ébrentartói, hogy valamiképpen töröltessék el ez a világ szégyene. A populista otrombaság, ami ellen a politikusok sem mernek tiltakozni félelmükben, hiszen a parlament végletes leredukálása túl népszerű gondolat (a felfüggesztéssel is hogy megjárták). Csakhogy ahol a politikusok is félnek, ott aztán végképp lőttek a demokráciának. És ott nem csak a képviselők fizetését spórolják majd meg, hanem a szabadságunkat és a jogállamiságot is. Egy dologban mégis van igaza Traian Basescunak: az államot meg kell reformálni. Csakhogy nem karikatúraszerűen és félelmet keltően, ahogyan az önös érdekei diktálják, hanem koherensen és egyensúlyra törekvően. Igen, pont úgy, ahogyan az Kelemen Hunor nagy ívű választási programjában szerepel. Ágoston Hugó Román lapszemle Közel háromezer-ötszáz állampolgár részesül négy nyugdíjban, köszönhetően annak, hogy az alkalmazottak betársulhatnak több választható magánnyugdíjalapba - derül ki a magánnyugdíjak rendszerét felügyelő bizottság adataiból. (Evenimentul zilei) ► Két elárvult medvebocsot szállítottak be a Bucegihegységből a Hargita megyei medverezervátumba. A magukra hagyott hónapos állatok nem élték volna túl a téli hónapokat. (Evenimentul zilei) ► Leesett az első hó a Retyezát-hegységben, az Őrség-/ Straja- és a Parány-síterepeken. Több mint kétszáz turista érkezett már a hétvégére a Déli-Kárpátok húsz centiméteres hóréteggel borított pályáira. A hegyimentők szerint ideálisak a körülmények. (Adevărul)