Új Magyar Szó, 2011. június (7. évfolyam, 105-125. szám)
2011-06-01 / 105. szám
21 UMSZAKTURUS Röviden Kolozsvár a legkedveltebb úti cél Péntekig pályázhatnak a magyarországi iskolák a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra. Az Apáczai Közalapítvány előző évi utakat összegző kötete szerint a leghosszabb tanulmányi kirándulások Erdélybe irányultak, míg a helyszíneket tekintve Kolozsvár volt a legnépszerűbb. A tanulmányutak 62,81 százaléka Erdélybe, 18,18 Felvidékre, 11,57 Délvidékre, míg 7,44 Kárpátaljára irányult. Az összes erdélyi út 82 százaléka Székelyföldre vezetett, ezt követi a Partium 6,3-del, majd a Szilágyság/Mezőség és végül Dél-Erdély. Merkel gépe körözni kényszerült Rossz tréfát űztek az iráni hatóságok az Indiába tartó Angela Merkellel. Az ügy egy csapásra diplomáciai viszállyá vált. Teherán az éjszakai órákban először megtagadta az átrepülési engedélyt a német kancellárt és kíséretének egy részét szállító kormánygép számára, amely ezért visszafordulásra kényszerült, és két órát körözött a török légtérben. Tiltakozásképp tegnap délelőtt a külügyminisztériumba rendelték Irán berlini nagykövetét. Mladics Hágába tart Kiadták Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornokot tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Ezt megelőzően páncélozott terepjárókból álló konvoj indult el annak a belgrádi törvényszéknek az épületétől, amelynek fogdájában őrizték a 69 éves volt hadseregparancsnokot. Humanitárius okokból azt is engedélyezték, hogy Mladics meglátogathassa öngyilkos lánya belgrádi sírját. Hodorkovszkij pert nyert A Strasbourg Európai Emberi Jogi Bíróság tegnap elmarasztalta Oroszországot Mihail Hodorkovszkij ügyében A Jukosz olajcég volt főrészvényese azt panaszolta be, hogy jogsértő módon vették őrizetbe 2003-ban, és túl sokáig tartották vizsgálati fogságban. A moszkvai Preobrazsenszkaja kerület bíróságához megérkezett az előzetes, feltételes szabadlábra helyezésre vonatkozó kérelme is. A lengyel EU-elnökség programja Donald Tusk lengyel kormányfő (képünkön) közlése szerint az élelmiszer-biztonság lesz a lengyel EU-elnökség kiemelt prioritása. A lengyel kormány keddi ülésén elfogadta a július 1-jén kezdődő lengyel EU-elnökség programját, mielőtt azonban a politikus a szejmben ismertetné - lehetőleg még ezen a héten -, szeretné megvitatni a parlamenti pártok vezetőivel is. Petárdák európai áruházakban Petárdákkal követtek el támadást egy belgiumi, egy hollandiai és egy franciaországi IKEA bútoráruház ellen hétfő este - jelentették be az egyes országok hatóságai és az áruházlánc vezetői tegnap. A támadásokban senki nem sérült meg komolyabban. Hollandiában már korábban is történt ehhez hasonló eset: 2009-ben egy amszterdami IKEA áruházat a hatóságok ürítettek ki és vizsgáltak át, miután azt az információt kapták, hogy iszlamista radikálisok robbanószerkezetet rejtettek el az üzletben. Jemeni véres kedd Hírösszefoglaló___________________ Éleslőszerrel nyitottak tüzet jemeni kormánykatonák tegnap az arab ország elnökének távozását követelő tömegre a déli Taizz városában. A halottak számát ötre becsülik. Előző nap a katonák támadásában legalább húszan vesztették életüket. Négy katona meghalt és tíz megsebesült a szintén déli Zindzsibárban, miközben a kormányhadsereg és a helyi erők igyekeznek kiszorítani az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi fegyvereseit, akik a hétvégén ellenőrzésük alá vonták a várost. Hétfőn 21 kormánykatona esett ott el. A fővárosban, Szanaában véget ért a törzsi csoportok és az Ali Abdalláh Száleh elnökhöz hű erők közti tűzszünet. A hétvégén azt követően született megállapodás a harcok ideiglenes felfüggesztéséről, hogy a felek közötti összecsapásokban száznál többen meghaltak. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét közleménye szerint megdöbbentette a jemeni biztonsági erőknek a tüntetőkkel szembeni kegyetlen fellépése Taizzban. Catherine Ashton ismét felszólította az arab ország elnökét, hogy „késedelem nélkül” írja alá a Perzsa- (Arab-) öböl menti monarchiák rendezési tervét, amelynek értelmében távoznia kell a hatalomból. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNHCHR) azt közölte Genfben, hogy a jemeni kormányerők vasárnap óta több mint ötven embert öltek meg a délnyugati Taizzban. Navi Pillay emberi jogi főbiztos hangoztatta, hogy ilyen információkat kapott, de hitelességüket még ellenőrizni kell. Mint mondta, az ülőtiltakozást vízágyúkkal, földgyalukkal és éles lőszerrel fojtották el a városban. Ashton emellett azt is írta: szigorúan elítéli, hogy éles lőszert használtak békés tüntetők ellen, és visszataszítónak tartja, hogy támadások értek egészségügyi intézményeket is. „A jemeni hatalom általi folyamatos elnyomás, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog sorozatos súlyos megsértése tűrhetetlen. Felelősségre kell vonni ezeknek a tetteknek az elkövetőit” - olvasható a közleményben. Megismételte arra vonatkozó követelését, hogy Jemen tegye lehetővé a UNHCHR főbiztosának egy független vizsgálat lefolytatását az országban. „Felszólítom Száleh elnököt, hogy tegyen eleget a jemeni nép jogos követelésének a politikai átmenetet illetően, és gondoskodjék arról, hogy a hatóságok tartózkodjanak az erő alkalmazásától és az emberi jogok megsértésétől. Itt az ideje, hogy az elnök abbahagyja az ürügyek keresését, és írja alá, illetve valósítsa meg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) kezdeményezését a politikai átmenetről” - olvasható Ashton közleményében. ◄ Fegyvert fogtak tegnap Taizz városában, Jemenben egyre jobban elhatalmasodik az erőszak Afgán fenyegetés ÚHSZ A NATO szóvivője szerint az Afganisztánban lakóházak ellen végrehajtott csapásokra szükség van, és ilyen támadásokat a jövőben is végrehajtanak majd, egyeztetve - ahogy eddig is tették - az afgán biztonsági erőkkel. Oana Lungescu tegnap Hamid Karzai afgán elnök nyilatkozatára reagált. Hangoztatta, hogy a szövetség nagyon komolyan veszi Karzai aggodalmait, és továbbra is mindent elkövet majd azért, hogy akcióinak ne legyenek polgári áldozataik. Az afgán elnök ugyanis tegnapi kabuli sajtóértekezletén figyelmeztette a NATO vezette nemzetközi biztonsági erőt (ISAF), hogy „mostantól fogva tilos lakott területre támadniuk”, a polgári áldozatokat követelő számos támadás miatt pedig elfogyott az afgán lakosság türelme. A NATO-t megszálló erőnek fogják tekinteni, ha a hadműveletei során továbbra is civilek halálát okozza. " www.maszol.ro I 2011. június 1., szerda Kadhafi kitart ÚMSZ ► Moammer el-Kadhafi líbiai vezető nem készül elhagyni hazáját, növekvő elszigeteltsége és az arab ország elleni NATO- csapások dacára sem - közölte tegnap Jacob Zuma, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, aki előző nap Tripoliban folytatott közvetítő tevékenységet az Afrikai Unió (AU) megbízásából. Zuma és Kadhafi tárgyalásai után a jelek szerint kevés esély maradt a líbiai fegyveres konfliktus - a kormányellenes lázadás és a NATO- csapások - tárgyalásos rendezésére. Kadhafi ismét sürgette a tűzszünetet, a felkelők azonban már a múlt hónapban, Zuma előző líbiai látogatásakor is elutasították a javaslatot. Nyugati vezetők úgy vélik, a NATO-csapások sem szűnnek meg, amíg Kadhafi nem mond le a hatalomról. Csaknem ezer menekült érkezett Líbiából a dél-szicíliai Pozzallóba egy hajó fedélzetén tegnap kora reggel - közölte az olasz parti őrség. Az összesen 963 fekete-afrikai származású menekült egy 25 méter hosszú, öreg halászhajón érkezett az olaszországi szigetre, ahol a hatóságok befogadó állomáson szállásolják el őket. A bárka utasainak negyede kiskorú. Körülbelül egyheti szünet után ismét egyre több menekült érkezik Észak-Afrikából Olaszországba. A líbiai felkelők fellegvárába, Bengáziba érkezett tegnap Franco Frattini olasz külügyminiszter az ottani olasz konzulátus megnyitására. Az egykori líbiai gyarmattartó Olaszország nemrég még Kadhafi egyik legfontosabb gazdasági szövetségese volt, később azonban csatlakozott a diktátor elleni fellépést szorgalmazó britekhez és franciákhoz. Róma Kadhafi száműzését követeli, és Franciaországgal, Nagy- Britanniával, Katarral, Gambiával, Szenegállal, valamint Jordániával együtt a felkelők tanácsát ismeri el legitim tárgyalópartnerként. Róma nem az egyetlen, amely jelen van a felkelők központjában: május 22-én Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyitotta meg az EU képviseletét Bengáziban. ◄ Székely koccintás Brüsszelben Cs. P. T. „Minden rosszban van valami jó. Legalább most mindenki Székelyföldről beszél” - nyilatkozta tegnap este az ÚMSZ-nek Borboly Csaba néhány perccel azután, hogy véget ért Brüsszelben a három székelyföldi megye képviseletét ellátó iroda mai megnyitója előtti állófogadás. Hargita Megye Tanácsának elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy az iroda megnyitását élesen bírálták a román politikusok, s az ügyben tegnap Magyarország bukaresti nagykövetét is bekérették a román külügyminisztériumba. „Ugyanaz történik, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a bukaresti turisztikai kiállításon Székelyföld önálló standdal jelentkezett. Akkor is bírálták a román politikusok a kezdeményezést, mára pedig a székelyföldi standot keresik fel a legtöbben a turisztikai expón” - magyarázta Borboly Csaba. A politikustól megtudtuk: az állófogadáson Székelyföld képviseletében Tamás Sándor, Demeter János és Henning László, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és alelnökei, Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Birtalan József, Hargita megyei megyemenedzser, Becze István, Hargita megyei tanácsos, valamint Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár és Péter Ferenc, Szováta polgár-mestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke volt jelen. Valamennyien részt vesznek a mai megnyitón is. A megnyitóra várják a szervezők Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettest is. Történik ez annak ellenére, hogy román külügyminisztériumban tegnap Füzes Oszkárral, Magyarország romániai nagykövetével közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón. A román külügy Füzestől tegnap számon kérte, hogy miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. Egy nappal korábban Joseph Daul, az Európai Parlament Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője elhatárolódott az irodamegnyitótól. Közleményében jelezte: az eseményért a szervezők vállalják a felelősséget. A tegnap esti állófogadást a romániai magyar európai parlamenti képviselők, Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula adták az Európai Parlament brüsszeli épületében. Az eseményen Borboly Csaba és Tamás Sándor mondott beszédet. Mindketten megköszönték az Európai Unió tagországai polgárainak, hogy szolidaritásuk révén számos fejlesztési projektet sikerült megvalósítaniuk Székelyföldön, ezzel javítva a jellemzően vidékies régió életminőségét. ◄