Új Magyarország, 1991. július (1. évfolyam, 57-82. szám)

1991-07-20 / 73. szám

3. oldal 7. oldal ÉRTÉKEINKET MEGŐRIZNI NEMZETI ÖNBECSÜLÉS DOLGA KERÜLLON EGY KÉZBE SZEGEDEN A SZABADTÉRI ÉS A KŐSZÍNHÁZ Már háromnapos népünnepély kez­dődött tegnap a Magyar Demokra­ta Fórum bölcsőjében, Lakitelken. A ju­­liálist a tavalyi siker után immár má­sodszor rendezte meg az MDF helyi szervezete, az idén a Lakitelek Alapít­vány támogatásával. „KÉRJÜK A SZOVJET KORMÁNYT, hogy biztosítsa a szovjet állampolgá­roknak a lelkiismereti katonai szolgá­latmegtagadás emberi jogát” — han­goztatták pénteken Budapesten a Szovjetunió nagykövetsége előtt ren­dezett tüntetésen. A demonstráció szer­vezői a katonai szolgálatot lelkiismere­ti okokból megtagadók nemzetközi ta­nácskozásának résztvevői voltak. A tüntetők petícióban követelték Alek­­szandr Pronozim szovjet szolgálat­megtagadó szabadon bocsátását. Pro­nozim a budapesti konferenciára ké­szült, de a vízumkérelem beadása után a hatóságok letartóztatták és eljárást indítottak ellene. négycsillagos szállodát nyi­tott pénteken Bécsben a Pannónia Szál­loda és Vendéglátó Vállalat. A legna­gyobb magyar szállodalánc új tagja Bécs egyik legforgalmasabb közleke­dési csomópontjában épült, adottságai alapján várhatóan vonzó lesz nemcsak a külföldi, hanem a kiutazó m­agyar üzletemberek számára is. TEGNAP hazatért HIVATALOS portugáliai látogatásáról dr. Bal­­sai István igazságügy-miniszter. Ven­­déglátójával , Laborinho Lúcióval tárgyalva a portugál igazságügy-mi­niszter készségét fejezte ki a két or­szág jogi kapcsolatainak további fej­­lesztésére, így például arra is, hogy konzultációs lehetőségeket biztosítanak magyar szakemberek részére. Dr. Bal­­sai Istvánt fogadta a portugál parla­ment, az alkotmánybíróság és a leg­felsőbb bíróság elnöke, valamint a legfőbb ügyész. Jeszenszky­­Géza Washingtonban Jeszenszky Géza külügyminisztert, aki nem hivatalos látogatást tesz Washingtonban, fogadta Dan Quayle, az Egyesült Államok alelnöke. A találkozón jelen volt Charles Tho­mas, budapesti amerikai nagykövet és Bollobás Enikő követtanácsos, ideiglenes washingtoni magyar ügy­vivő. A magyar külügyminiszter tegnap találkozott Richard Cheney amerikai védelmi miniszterrel és Lawrence Eagleburger ügyvezető külügymi­niszterrel. Óvatos malomiperrel Néhány északi megyét kivéve, or­szágszerte aratják a búzát hazánk­ban július 15-e, hétfő óta­ Az első hét vége előtt kértünk információt a legnagyobb nyári betakarítási munkáról a Földművelésügyi Mi­nisztériumban, ahol Öcsödi Gyula, a mezőgazdasági főosztály helyettes vezetője adott felvilágosítást. Elmondta, hogy learatták az őszi árpát, s a hektáronkénti átlagtermés 4,6 tonnára sikeredett, öt nap alatt a kenyérgabona húsz százalé­kát sikerült levágni országszerte, s a termés öt tonna felett van hektá­ronként. Az összes búzaterület meg­haladja az 1,1 millió hektárt az idén Magyarországon. A megyei gabonaforgalmi és ma­­lomipari vállalatok — felvásárlási kötelezettségük nem lévén— óvato­san, és tárolótér hiányában csak any­­nyit vesznek meg a nagy gazd­asá­­gaiktól, amennyit biztosan tudnak majd értékesíteni, és ez jóval keve­sebb a tavaly átvett mennyiségnél. A termelőüzemeket próbálják rá­venni a bértárolásokra, azaz, hogy bizonyos ideig maradjon a terme­lőszövetkezetnél, vagy állami gaz­daságnál a termés, s ahol erre lehe­tőség van, ott meg is teszik, mivel örülnek, hogy egyáltalán megveszik a búzájuk java részét. További gondot okoz a felvásár­lásban, hogy a gabonaipartól na­gyon gyéren csörgedez a készpénz, ezért a termény nagy részéért csak váltóval fizetnek, amely hiteltör­lesztésre alkalmas ugyan, de nem oldja meg a nehéz pénzügyi helyzet­ben lévő mezőgazdasági üzemek lik­viditási gondjait. Jól áll a többi nyári betakarítási növény kombm­álása is, mint meg­tudtuk, hogy a tavaszi árpa egyne­gyedét, a káposztarepce majd felét, és a borsó egyharmadát tudják fedél alatt a mezőgazdasági szakemberek- S Öcsödi Gyula még megjegyezte: az elmúlt napoik csapadéka kivált­képp a kukoricának kedvezett. Ömlő búza, csörgedező pénz­e . A Kül­­gyminisztérium A Külügyminisztérium az alábbiak közzétételét kérte az MTI-től: Ion Iliescu Románia elnöke július 18-án adott nyilatkozatában meglepő formában foglalkozott Magyaror­szágnak a jugoszláv válsággal kap­csolatos álláspontjával. A magyar fél teljes értetlenséggel fogadta Iliescu elnök kijelentéseit, amelyek azt tükrözik, hogy Románia szerint a nemzetközi gyakorlatban általában elfogadott szokásokkal ösz­­szeegyeztethető egy szuverén állam magas szintű vezetőjéhez címzett bí­rálatnak akár csak a tén­ye is. Termé­szetesen a román vezetők szuverén joga annak eldöntése, hogy politikai megnyilvánulásaikban óhajtják-e tartani magukat a nemzetközi diplo­máciai szokásjoghoz, ugyanakkor a magyar fél Románia tudomására kí­vánja hozni, hogy az ilyen megnyi­latkozást formailag is az európai gya­korlattól teljes mértékben idegennek találja. A magyar fél határozottan vissza­utasítja a nyilatkozatban foglalt alap­talan állításokat, amelyeket annál is inkább érthetetlennek tart, mivel a Varsói Szerződés tagállamai vezetői­nek utolsó, prágai ülését követően a magyar miniszterelnök a volt VSZ­(Folytatása a 6. oldalon) 2. oldal A HÍR SZENT. A HECC OLCSÓ. A VÉLEMÉNY : SZABAD ATLÉTASZTÁRUNK IDEI KÍVÁNSÁGA: BRONZ A VB-RŐL. FŐDÍJ A GP-RŐL. CSÚCS AZ OB-RÓL 8. oldal BIZARR BERZENKEDÉSEK EGY BUKARESTI ÚJSÁGBAN 4. oldal A BÚZAÉGETÉST MEGELŐZŐ MORBID ÖTLET A CSIKÓVÁGÁS VOLT 5. oldal 1991. július 20., szombat I. évfolyam, 73. szám,IPA: 12,50 Ft itmiiRiiii Várható hőmérséklet TEXO Magánmeteorológia *C Magyarország 26—32 Budapest 30 Belgrád 30 Bécs 28 Berlin 24 Kassa 27 München 27 Nagyvárad 29 Pozsony 26 Prága 25 Róma 34 Stockholm 22 Szófia 30 Temesvár 30 Főszerkesztő: Albert Gábor Z # c. Beszélgetés Bod Péter Ákos miniszterrel Egy vállalat sem d­önthető meg az adófizetők pénzéből Rovatunk szűkös terjedelme miatt csak most közöljük azt az interjút, amelyet Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter adott munkatársunknak, éppen egy hete. A Kijevből és Moszkvából hazatérő miniszter a repülőgépen nyilatkozott, s nyilván legfrissebb benyomásai miatt sem festett rózsás képet szovjet piaci lehe­tőségeinkről. S annak ellenére, hogy Bod Péter Ákos tudja: kemény ősz vár ránk, olyan eredményekről is beszámolt, amelyek reményt adnak a nehézségek átvésze­léséhez. — Miniszter úr, ha egy beszélgetés során ma az iparvállalatok jönnek szóba, biztonsággal lehet állítani, hogy előbb-utóbb nem kerülhetők el a dugig tömött raktárak, a szovjet piac beszűkülése. Nem lehet hát megkerülni a kérdést: képesek lesz­nek-e a magyar vállalatok átvészel­ni ezt a helyzetet? — Az illúziókkal egyszer s min­denkorra le kell számolni. Én soha­sem állítottam, hogy a piaci beszű­külés átmeneti lesz. Azt azonban lát­ni kell, hogy a Szovjetunió, bármi­lyen hatalmas méretű ország is, a fizetőképesség szempontjából már közel sem ilyen jelentős. A szovjet keményvaluta-kitermelő képesség legfeljebb 3—5-szöröse a magyar­nak. S egy ország, amely nem tud fizetni, összezsugorodik a gazdaság szempontjából. Amikor mi megpró­báljuk helyreállítani a megszakadt kapcsolatokat, igyekszünk piacot ta­lálni a magyar raktárkészleteknek, nem az a célunk, hogy a korábban kialakult termelési struktúrát kon­zerváljuk, de meg akarjuk men­teni, ami arra érdemes, mert van jövője, mert megfelel a magyar ér­dekeknek. Stratégiailag a magyar ipar mindenképpen elfordul a kelet­európai együttműködéstől, de sze­retnénk, ha ez a fordulat nem ten­né tönkre a magyar termelőket. — A napokban beszéltem egy vál­lalatvezetővel, aki azt mondta: nem érti, miért hibáztatják azokat a vál­lalatokat, amelyek a múltban tették a dolgukat. Előírták nekik, hogy a KGST-piacokra termeljenek, hát azt tették, s közben­ elhanyagolták a fejlesztést, nem újítottak, mert egy­szerűen nem volt rá szükség.­­ Akik most a KGST-piac össze­omlása miatt siránkoznak, azok el­felejtik, hogy éppen ez volt az az együttműködési struktúra, amely el­szakított minket a világpiactól, tech­nológia és szabvány szempontjából a szó szoros értelmében szeparált a fejlett világtól, gyárainkra rákény­­szerítette a maga közepes, vagy ,si­(Folytatása hm 5. oldalon) A kintlévőség: 30 milliárd ^ 3 . 1.. Hiánnyal zár a társadalombiztosítás? A kormány nem tart az Országgyű­léshez hasonlóan nyári szünetet. A miniszterek egyenként veszik ki a szabadságukat, miközben a kormány­zó testület folytatja munkáját, s min­den héten ülésezik — jelentette be László Balázs kormányszóvivő szo­kásos pénteki parlamenti tájékozta­tóján, amelyen ismertette a kormány csütörtöki ülésén felmerült témakö­röket és a hozott döntéseket. A kormány elsőként az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság helyzetével foglalkozott. Botos József főigazgató a szóvivői tájékoztató meghívottjaként ezzel kapcsolatban előadta, hogy — bár az év elején örömmel fogadták a kormánydöntést, miszerint egy évre megelőlegezik a nyugdíjak emelésének összegét — szakértőik más, úgynevezett követő nyugdíjrendszert véltek volna meg­felelőbbnek. A bevezetett megelőle­gező jellegű rendszer az első negyed­évben még nem jelentett fennaka­dást a TB gazdálkodásában, a máso­dik negyedévben viszont már likvi­ditási nehézségeket okozott, s egyre gyakoribb hitelfelvételre késztette a TB-t.­­ A társadalombiztosítás költség­­vetése ennek következtében ma igen bizonytalan lábakon áll — mutatott rá Botos József —, s az év végén, úgy tűnik, hiánnyal zár. Nehezíti gazdálkodását az is, hogy kintlévő­sége meghaladja a 30 milliárd forin­tot. Mintegy 3500 vállalatnak van a (Folytatása a 3. oldalon). Az államelnökség döntése értelmében­­­­­­ Kivonják a hadsereget Szlovéniából Három hónapon belül kivonják Szlo­véniából a jugoszláv néphadsereg minden katonáját — erről döntött a Jugoszláv Szövetségi Elnökség teg­nap hajnalban befejeződött ülésén. A szlovén függetlenség kivívása, valamint a békés rendezés biztosítá­sa szempontjából, hatalmas jelentő­ségű határozat elfogadása mellett szavazott a nyolcfős államelnökségi testület hat tagja. A horvát nemzeti­ségű Stipe Mesic szövetségi elnök voksolt eg­yedül a kivonás ellen, míg Bogics Bogicsevics, Bosznia-Herce­govina képviselője tartózkodott. A határozatot szlovén részről — érthető módon — igen elégedetten fogadták. Janez Dmovsek, a testület szlovén tagja „történelmi jelentősé­gűnek”, a „függetlenség felé vezető utat megkönnyítőnek” nevezte a dön­tést, amel­yet egyébként a hírek sze­rint épp a szövetségi védelmi minisz­ter javasolt. Horvátország számára viszont ezzel tovább nőtt az elszige­telődés veszélye: ez magyarázza, hogy a testület ülésén Stipe Mesic, az államelnökség horvát nemzetisé­gű elnöke a javaslat ellen szavazott. A szövetségi elnökség döntése ér­telmében a jugoszláv néphadsereg kötelékében szolgálatot teljesítő szlo­vén nemzetiségű katonák önmaguk dönthetik el — három hónapos határ­idővel —, hogy katonaidejüket a néphadseregben akarják-e letölteni. Az elnökségi döntés kötelezi a szlo­vén hatóságokat, hogy biztosítsák a köztársaságban a jugoszláv néphad­sereg kivonulásának békés feltételeit. A kivonandó egységeket Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába vezénylik át. A Jugoszláv Szövetségi Elnökség az ország lakosságához intézett üze­netében megállapította, hogy Jugo­szlávia fennállásának legdrámaibb időszakát éli át, mert háborúval fe­nyegetnek a nemzetek közötti össze­s (Folytatása a 6. oldalon) ^^

Next