Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
Duray Miklós az együttélésről A Rákóczi Szövetség rendezésében mutatkoztak be a koalícióra lépett magyar pártok képviselői Budapesten. Ebből az alkalomból nyilatkozott lapunknak Duray Miklós, a jól ismert szlovákiai magyar politikus. (Interjúnk a 3. oldalon) Szabad György Isztambulban Munkatársunk telefonjelentése: Isztambulban folytatódott a hét eleje óta Törökországban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség programja. A delegáció, amelyet Szabad György, a parlament elnöke vezet, tagjai Szelecky Zoltán (MDF), Hajdú Zoltán (SZDSZ), Kovács Pál (MSZP) és Tóth Sándor (KDNP), szombaton az isztambuli protestáns temetőben tisztelgett azon magyar 1848-as szabadságharcosok síremléke előtt, akik - a sírfelirat így szól - „Törökországban leltek új hazát". Ez a küzdelem a legtöbbet vállalt azért, hogy Magyarország független alkotmányos, demokratikus ország legyen - mondotta a sírnál Szabad György. Büszkeségünk, hogy Európának a 19. századi újraéledésében Kelet- és Közép-Európában Magyarország volt az, amely egységbe ötvözte a hazafiságnak és demokratikus fejlődés követelményeinek az értékeit. 1848-49 azért maradt példa minden magyar számára, mert ezek a hősök tudva tudták, hogy olyanra vállalkoztak, amely csatát veszthet, de nem szenvedhet vereséget. *. (Folytatása a 3. oldalon) /. Törvényhozás Várhatóan ma kezdődik a parlamentben a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról szóló országgyűlési nyilatkozatjavaslat vitája, bár előbb szavazni kell a napirendi pont beiktatásáról - feltehető, hogy ügyrendi vita is kibontakozik - , minthogy a házbizottság ülésén nem alakult ki egyetértés. Napirenden egyébként a nyugdíjemelés, a devizagazdálkodás, az elmúlt rendszer társadalmi szervezeteinek vagyonelszámoltatása, a posta-törvényjavaslat vitája, a Dorogi Szénbánya Vállalat támogatása és a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat szerepel. Kedden valószínűleg a munkavállalói résztulajdonosi program, a médiatörvény és a frekvenciagazdálkodásról szóló jogszabálytervezet vitája tölti ki a délelőtti programot. A szokásos interpellációk és kérdések után az esti órákba nyúlóan szavazni fognak a képviselők: 16 törvény, illetőleg határozati javaslat - köztük a Göncz Árpád hatáskörével kapcsolatos nyilatkozattervezet - sorsáról. A tervek szerint szerdán az adatvédelemmel kapcsolatos két törvényjavaslat általános vitája folytatódik. Az ENSZ BT határozata Szerbiáról és Montenegróról Nemzetközi büntetés Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombat este New Yorkban átfogó megszorító intézkedéseket hozott Szerbia és Montenegró ellen. Az erről szóló határozatot 13 szavazattal hozták, Kína és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. A testület elnöki tisztét jelenleg Ausztria tölti be. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalomcsomag csaknem teljes kereskedelmi embargót és az olajszállítások leállítását irányozza elő. Emberiességi szempontból csupán az élelmiszerek és gyógyszerek képeznek kivételt. A dokumentum értelmében meg külföldi javait, leállítják a pénzügyi szűnik a légiforgalom Belgráddal, be ügyleteket, megszakítják a sport, a fagyasztják Szerbia és Montenegró kulturális és tudományos kapcsolatokat. Az ENSZ tagállamai emellett drasztikusan csökkentik belgrádi külföldi képviseleteik személyi állományát. Oroszország, a szerbellenes szankciók eddigi ellenzője, szintén megszavazta a határozatot. Kína, lévén a Biztonsági Tanács állandó tagja, vétójával szintén megakadályozhatta volna a szankciók elfogadását, ám Peking a tartózkodást választotta. (Folytatása a 2. oldalon) Egyféleképp szavaz az orosz, a brit és az amerikai képviselő Jogi monopoly a Fővárosi Főügyészségen A Fővárosi Főügyészség megtagadta a nyomozást az MDF Monopoly-csoport nevében tett, ismeretlen tettesek által elkövetett sikkasztás tárgyában - közölte az MTI érdeklődésére az ügyészség illetékese. Mint elmondta: a feljelentés szerint öt megnevezett nagyvállalat vezetői sikkasztást követtek el azzal, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben előírt munkavállalói járulékfizetési kötelezettségüknek hiányosan tettek eleget. Kirívóan magas hátralékuk keletkezett. A határozat szerint sikkasztás sem követhető el akkor, ha a vállalatok a be nem fizetett járulékok összegét a vállalat működésében használják fel. Az esetleges jutalom, vagy prémium kifizetések jogszerűségének megállapítása pedig nem a büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata. Azaz, ha egy vállalati vezérkar, amely nem fizeti be társadalombiztosítási kötelezettségeit, s ugyanekkor százezres, akár milliós prémiumokat fizet ki önmagának, törvényesen jár el. Ezek az önjutalmazások ugyanis a „működési körbe" sorolhatók a Fővárosi Ügyészség szerint... Csak azért is székely kapu Székely kaput szentelt föl tegnap a Rákoskeresz- beszállva - a Főpolgármesteri Hivatal gáncsoskotári temetőben a Magyarok Nemzeti Szövetsége hasát átlépve - állította fel a nemes tárgyi jelkép és Mártírok Igazságtevő Bizottsága. A két társa pet (Cikkünk az 5. oldalon) dalmi szervezet az ellenző indulatokkal szem- Sáfár Tibor felvétele Embargó Az ENSZ Biztonsági Tanácsa büntető intézkedéseket hozott Kis-Jugoszlávia ellen. Az életbe léptetendő embargó a feltételezések szerint rendkívül súlyosan fogja érinteni Szerbia és Montenegró gazdaságát. Célja, hogy térdre kényszerítse Belgrádot, vagyis elérje azt, hogy Szerbia vonja ki csapatait Boszniából, fejezze be a vérontást. Ha közel egy évvel korábban hozták volna meg ezeket az intézkedéseket - amelyek azért maradtak el, mert a nyugati hatalmak ódzkodtak a szankció bevezetésétől -, akkor talán el lehetett volna kerülni, hogy az egykor délszláv állam több tízezer embernek legyen a temetője. Ne kényszerüljön több millió lakos otthonának, egy életen keresztül felhalmozott javainak hátrahagyására. Mindez azonban elmaradt és közel egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a világ megértse: Belgrád csak az erő nyelvén ért. Emlékszünk még arra, Kuvait iraki lerohanásakor a mindig megfontolt nagyhatalmi diplomácia viszonylag milyen gyorsan döntött a szövetségi haderő létrehozásáról és adott felhatalmazást a fegyveres testületnek, hogy szabadítsa fel Kuvaitot, szüntesse meg az iraki agresszió következményeit. A délszláv belháború legsúlyosabb következményei, bizton állítható, elkerülhetők lettek volna, ha a nemzetközi közösség tagjai hasonlóan járnak el Jugoszláviával szemben is. Nem ez történt, feltehetően azért, mert az egykori Jugoszlávia nem rendelkezik olyan hatalmas és értékes olajvagyonnal, mint amilyennel a közel-keleti sejkség. Magyarország számára a mostani biztonsági tanácsi döntés roppant kényes helyzetet teremt. A szerb vezetésnek eddig is az volt a célja, hogy belerángassa hazánkat a fegyveres konfliktusba. Nem feledkezhetünk el arról, hogy több százezer magyar él a Vajdaságban, akiket már így is megtizedelt Belgrád kényszersorozása. Ha erre a területre is átterjednek a fegyveres harcok, akkor Magyarország számára ez a helyzet már lényegesen több lesz, mint kényes. G. Fehér Péter Politikamentes Vöröskereszt Tegnap véget ért a Magyar Vöröskereszt VIII. kongresszusa. Surján László népjóléti miniszter köszöntőjében egyebek közt hangoztatta, hogy a Vöröskeresztnek meg kell őriznie autonómiáját, politikamentességét. Andics László orvost, a Magyar Vöröskereszt 1989. december 14-én megválasztott elnökét a kongresszus egyöntetűen megerősítette tisztségében, így ismét ő lett a legnagyobb magyar humanitárius szervezet elnöke. Sáfár Tibor felvétele MDF: túlzóak a médiaindulatok Szombaton ülésezett az MDF Országos Választmánya. Az azt követő sajtótájékoztatót Székelyhídi Ágoston, Varga István és Csáky András ügyvivők vezették. A Magyar Demokrata Fórum állásfoglalása szerint a miniszterelnöknek azon indítványa, amelyben javasolta a köztársasági elnöknek a Magyar Rádió elnökének felmentését, összhangban áll a hatályos alkotmánnyal és az Országgyűlés által - kétharmados többséggel - elfogadott, a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvénnyel. Az MDF nem óhajt részt venni a sajtóháborúban, de az MDF tagjai - például közírók, publicisták - szabadon kinyilváníthatják véleményüket. A tájékoztatás és a közvélemény közötti viszony alapviszony, míg a sajtó és a pártok, politikai irányzatok között csupán részviszony áll fönn. A rádió és a televízió elnökeinek alkalmassága körül kibontakozott politikai vita is csupán részvita, s politikai, parlamenti szerepe, fontossága is jóval kisebb mértékű, mint amekkora mértékben ezzel a problémával a sajtó foglalkozik. * (Folytatása az 5. oldalon) /