Új Magyarország, 1992. december (2. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
II. évfolyam 283. szám Elnapolt területi viták Li Peng Vietnamba utazott Li Peng kínai miniszterelnök tegnap Hanoiba utazott vietnami kollégája, Vo Van Kiét meghívására. Ezt megelőzően két évtizede nem járt kínai kormányfő a szomszédos Vietnamban a két ország ellenséges viszonya miatt, amely 1979-ben határ menti háborúhoz vezetett, miután Vietnam megszállta a kínai érdekszférába tartozó Kambodzsát. A határvita félretételét, megoldásának későbbre halasztását javasolta Li Peng vietnami kollégájának. A felek kötelezettséget vállaltak, hogy a két ország kölcsönösen önmérsékletet tanúsít, elkerüli az összetűzéseket addig is, amíg a megoldás megszületik. Li Peng igyekezett megnyugtatni a hanoi kormányt: Kína nem akarja megfélemlíteni Vietnamot, és nem szándékozik betölteni Délkelet-Ázsiában azt a hatalmi űrt, amely a Szovjetunió összeomlásával és az amerikai csapatkivonásokkal keletkezett. A fenyegetettség közös érzése közelebb sodorta egymáshoz Vietnamot és az antikommunista Délkelet-ázsiai Országok Szövetségét (ASEAN). Pekingnek semmiképpen sem érdeke egy ilyen szövetség összekovácsolása, ezért igyekszik csillapítani az általa kiváltott riadalmakat. A két kormányfő megállapodott, hogy egyezményeket írnak alá a a gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés előmozdítása céljából. (MTI) Ünnepélyes fogadtatás Hanoiban. Ha a területi vitában áttörésre számítani nem is lehet, a tisztelgésre emelt fegyverek legalább békés szándékról tanúskodnak MTI - Külföldi képszerkesztőség A szerződésszegés hátrányokkal jár Bősről A Nyugat-európai Unió - A bősi erőmű körül kialakult vita eredményt, is szerepel a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlése hétfőn délután Párizsban megnyílt ülésszakán. Az unió politikai bizottságának jelentése arra szólítja fel Magyarországot és Szlovákiát, hogy a brüsszeli szerződésben (az unió alapszerződése) meghatározott elveknek megfelelően keressék a közvetítést. Az ülésszakon jelen vannak a magyar Országgyűlés képviselői is: Mile Lajos és Rockenbauer Zoltán. Az unió parlamenti közgyűlése, a kilenc tagállam törvényhozásának delegátusaiból álló tanácsadó testület, elsősorban a szervezet változó feladatait, kibővítésének kérdéseit vitatja meg csütörtökig tartó tanácskozásán. A megbeszéléseken fontos helyet kapnak az európai biztonság kérdései is, annak különböző vetületei, egyebek között a változó közép- és kelet-európai helyzet is. A bősi erőmű kérdéséről szólva a jelentés leszögezi: Nyugat- Európának nagy figyelmet kell szentelnie a Magyarország és Szlovákia között kialakult „súlyos konfliktusnak", annál is inkább, mert az Európai Közösség kísérlete az álláspontok közelítésére eddig még nem hozott Természetesen nem a közgyűlés feladata, hogy állást foglaljon ebben a bonyolult és összetett kérdésben, azonban foglalkoznia kell azzal, hogyan alakul és milyen megoldást nyer a probléma" - hangoztatja a jelentés. „A Nyugat-európai Unió országai joggal kérhetik ettől a két, az Európai Unióhoz a későbbiekben csatlakozni kívánó országtól, hogy azok szerint a normák szerint járjanak el, amelyeket a brüsszeli szerződés tartalmaz. Tudniok kell, hogy a tárgyalások előtt megvalósított kész tények politikája nem könnyíti meg az érintett országok közeledését az Európai Unióhoz" - hangoztatja az írásban beterjesztett jelentés. A politikai bizottság jelentésének a volt Jugoszlávia kérdésével foglalkozó része kiemeli, hogy az unió megfigyelői Magyarországon részt vehetnek a forgalom ellenőrzésében. A válsággal kapcsolatban utal arra is, hogy a vajdasági magyarság erős nyomás alatt áll, s tart „a szerb uralom" megerősödésétől. A vajdasági magyarokat és horvátokat Szerbia igyekszik „nyomással menekülésre kényszeríteni", hogy helyet csináljon a Horvátországból áttelepült szerbeknek. (MTI) Példa értékű kapcsolatok Cioflina tábornok budapesti látogatásáról A Rompres hírügynökség hétyfőn ismertette Dumitri Cioflina tábornok, román nagyvezérkari főnök nyilatkozatát budapesti látogatásáról, amelyen aláírták a két hadsereg jövő évi együttműködési szerződését. A tábornok rámutatott, hogy a megállapodás elmélyíti a kapcsolatokat a két hadsereg között a fegyveres erők mindkét fél által megvalósított reformját, illetve európai szinten a nemzetközi szervezetekben folytatott együttműködés lehetőségeit illetően, kiterjed a katonaság és a polgári társadalom közötti kapcsolatok alakításának módjára vonatkozó információcserére, küldöttségek kölcsönös látogatására. Az egészségügyi, logisztikai, katonai történelmi, kulturális és sportkapcsolatok is szerepelnek a programban. Cioflina tábornok rámutatott: a két fél kölcsönösen kifejezte készségét a kapcsolatok elmélyítésére a két hadsereg között, és azt a véleményét, hogy e kapcsolatok egyenesen példa értékűek lehetnek politikai szinten a román-magyar kapcsolatok jelenlegi szintjének emelésére - jelentette a Rompres. TUDÓSÍTÁS 1992. december 1., kedd Német vendég a Parlamentben Szabad György, az Országgyűlés elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Hans Sterckent. A Bundestag külügyi bizottsága elnöke a magyar törvényhozás meghívására érkezett hazánkba. A találkozón a házelnök köszönetet mondott a multilaterális szervezetekben a Magyarországnak nyújtott német támogatásért. Szabad György a német államférfi által szóba hozott külpolitikai kérdések kapcsán hangsúlyozta, hogy a délszláv válság megoldása érdekében indokolt tudatosítani a szerb népben, hogy Európa alkotmányos és demokrratikus erői készek a szerb nemzeti érdekek méltánylására, ha azok érvényesítését erőszak helyett demokratikus úton kívánják eszközölni. Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap hivatalában fogadta Hans Sterckent. A megbeszélés során a két politikus véleményt cserélt a térségünk helyzetével kapcsolatos időszerű kérdésekről. Eszmecseréjük középpontjában a délszláv helyzet értékelése és hazánk szomszédaihoz fűződő viszonya állt. Egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni, hogy milyen további lehetőségei vannak a Nyugatnak a térség stabilitásának megőrzésére. Antall József miniszterelnök is fogadta a nap folyamán Hans Sterckent. Megbeszélésükön a külpolitika aktuális kérdéseiről volt szó, különös tekintettel a délszláv válságra, valamint a magyar-szlovák kapcsolatra. (MTI) A közeledés reményében Iliescu román államelnök is tagja lesz a pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaságnak, s ha ellátogat Magyarországra, szívesen felkeresi Pécs városát is. Egyebek között erről tájékoztatta hétfőn az újságírókat Iglói Zoltán, a társaság elnöke, aki a baráti közösség küldöttségének élén a román fővárosból tért haza. A társaságnak több mint félezer tagja van, kétharmaduk a szomszédos országban él, ezért létrehozzák az MRBT romániai képviseletét Kolozsvárott, tervezik megalakítani a társaság bukaresti filiáléját. 1993-ban megrendezik a magyar és a román polgárok első közös fórumát Pécsett. A küldöttség tagjai találkoztak a román miniszterelnök külügyi tanácsadójával, a városházán a fővárosi önkormányzat képviselőivel folytattak eszmecserét, látogatást tettek az RMDSZ országos központjában, tárgyaltak a Román Békeszövetség és a Román Kulturális Alap vezetőivel, sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Kultúra Házában, felkeresték a bukaresti Petőfi Házat és az Ady Endre líceumot. A delegáció üzleti tárgyalásokat is folytatott, melyek eredményeként együttműködési megállapodást írtak alá a magyarországi és a romániai kis- és középvállalkozások képviselői, s elhatározták, hogy közös vállalkozói szervezetet hoznak létre. (MTI) Honeckernek fejére olvasták bűneit Az Erich Honecker és társai ellen kezdeményezett bírósági per ötödik tárgyalási napján, hétfőn, felolvasták a vádiratot. A húsz percig tartó felolvasást az egykori NDK egykori vezetője rezzenéstelenül ülte végig. A tárgyalási nap kezdetén Honecker ügyvédei ismét indítványozták a per beszüntetését, most azzal az indokkal, hogy mint volt NDK-államfő, immunitást élvez, s ez akkor is érvényes, ha az állam megszűnt. Honeckert jó öt évvel ezelőtt még államfőnek kijáró külsőségek között fogadták Bonnban. Az ügyvédek beadványát elutasították. Erich Honeckert azzal vádolják, hogy a berlini fal megépítését 1961. augusztus 13-át követően döntően hozzájárult a határvédelmi létesítmények kiépítéséhez. Ezenfelül az ő és társai, Heinz Kessler volt nemzetvédelmi miniszter, Kessler helyettese, Fritz Streletz, valamint a volt Suhl megyei első titkár, Hans Albrecht lelkén szárad: a határőrök fegyverüket is használhatták, s menekülőket téríthettek el. Eredetileg a vádlottak padján ült Willi Stoph volt miniszterelnök és Erich Mielke, a belbiztonsági tárca egykori felelőse is, de ellenük az eljárást egészségi okra hivatkozva egyelőre beszüntették. A vád a védelmi tanács húsz ülésének, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyveknek a kiértékelésére épül. Honecker állítólag már jó egy hónappal a fal felhúzása után kijelentette: „az árulókkal szemben használni kell a lőfegyvert", s ezt megismételte 1974 májusában is. Honekkert jelen pillanatban 13, az NDK-NSZK határ mentén 1964 és 1989 között lelőtt ember haláláért teszik felelőssé, míg Kesslert tíz, Streletzet és Albrechtet pedig kilenc ember haláláért. Az eltérés abból adódik, hogy az expolitikusok nem egyszerre lettek a nemzetvédelmi tanács tagjai. (MTI) A közös piaci belügyminiszterek londoni tanácskozásukon hétfőn megegyeztek abban, hogy szigorú intézkedésekre van szükség a tagállamokba irányuló menekültáradat megfékezésére. Egyetértettek abban, hogy meg kell gyorsítani azok visszatoloncolását, akik „nyilvánvalóan alaptalanul" kérnek menedékjogot. Elhatározták, hogy listát állítanak össze azokról az országokról, amelyeket biztonságosnak tartanak, tehát amelyek polgárai nem folyamodhatnak menedékjogért üldöztetésre hivatkozva. A biztonságos lét kritériumait pedig szigorúbbakra fogják venni. A közös piaci tervezet nagy vonalaiban a brit bevándorlási és menedékjogi törvénymódosítást követi, amelyet most tárgyal a parlament. Az új szabályozás szerint a menekülteknek 48 órájuk lesz a fellebbezésre, és ha akkor is alaptalannak találják kérelmüket, hazaküldik őket. A polgárháború sújtotta körzetekkel, például Boszniával kapcsolatban a miniszterek támogatják, hogy a menekülők elsősorban hazájuk biztonságosabb körzeteiben próbáljanak helyet keresni, ne külföldön. Közben a brit kormány nemzetközi nyomásra vállalta, hogy kivételes esetként befogadnak további 4000 jugoszláviai menekültet. Ezzel megkétszereződik a Nagy-Britanniába hivatalosan beengedett jugoszláviai menekültek száma. Londoni megfigyelők úgy vélik: jóllehet Németország hiába követeli EK-tagtársaitól, hogy tevékenyebben osztozzanak a jugoszláviai menekültáradatban, a hétfői megállapodás közvetve mégis enyhítheti a németek terhét, mert nemzetközi erkölcsi alapot ad az ottani nagyon liberális bevándorlási szabályok szigorítására. (MTI) A nyitott határok bezárulnak Szigorodó európai bevándorláspolitika Brit vezérkari főnök Magyarországon Sir Richard Vincent tábornagy, a Brit Védelmi Vezérkar főnöke Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka meghívására, hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Programja során együttműködési tervet ír alá a két hadsereg közötti 1993-as évi részletes és az 1994—95. évi együttműködési irányelvekről, látogatást tesz Für Lajos honvédelmi miniszter hivatalában, találkozik az Országgyűlés honvédelmi bizottságának képviselőivel. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Martonyi János így folytatta: - Brüsszelben a múlt héten megegyeztünk, hogy ezt a munkát olyan gyorsan fejezzük be, amilyen gyorsan csak lehet. A szakértők reményeink szerint ezen a héten találkoznak Budapesten, hogy folytassák azt a munkát, amelyet tíz nappal ezelőtt Prágában kezdtek. Remélem - mondta Martonyi János -, hogy a cseh és szlovák szakértők minél előbb Budapestre jönnek, hogy a jogi és politikai kérdéseket le tudjuk zárni. Ha a politikai szándék mindkét oldalon megvan, akkor a technikai problémákat gyorsan meg tudjuk oldani, annak érdekében, hogy a hágai bírósághoz beadványunk elkészüljön. Szerintem - mondotta Martonyi János - a politikai szándék a cseh és szlovák oldalon is megvan. Az elmúlt egy-két napban Meciar szlovák miniszterelnöktől olyan szavakat hallottunk, melyek szerint talán nem is olyan fontos Hágába elmenni. Martonyi János reményének adott hangot, hogy az ilyen és az ehhez hasonló kijelentések nem azt a szándékot tükrözik, hogy Szlovákia habozna elfogadni a hágai Nemzetközi Bíróság kompetenciáját az ügyben. - Számunkra - mondotta Martonyi János - mindez elsődlegesen fontos, mert csak ez lehet a bázisa bármilyen következő megállapodásnak. Az alapvető probléma jogi és politikai természetű. Számunkra mindez politikai konfliktust jelent, amely politikai feszültséggel jár. Ezt hatástalanítani kell. Ez az alapvető szándéka az Európai Közösség bizottságának is. Senki sem érdekelt abban, hogy politikai feszültségforrás legyen a térségben. Ezt az EK-bizottság is kifejezte, egyúttal azt a szándékát is, hogy segít nekünk megoldást találni. Mi szintén megoldást keresünk a politikai feszültségre. Civilizált és európai módot kell találnunk, hogy feloldjuk ezt a konfliktust. Ahogy én ezt már az előzőekben elmondtam, a legjobb módja, hogy hatástalanítsuk ezt az ellentétet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elé visszük a kérdést. Amennyiben megegyezünk a külön megállapodás szövegében, akkor a politikai konfliktus és a politikai feszültség lényegében hatástalanítva lesz. Ugyanakkor, ha nincs meg a külön megállapodás, akkor nagyon nehéz, sőt lehetetlen, hogy bármiről is tárgyaljunk. Nekünk nincs más eszközünk, mint a törvény. Nem áll módunkban kényszeríteni a másik oldalt, hogy tegye ezt vagy azt. Teljesen világos, hogy a Duna elterelése ellen mi semmit sem tehettünk, csak azt, hogy határozottan érveltünk ellene, de ez nem változtatta meg a cseh és szlovák szándékot. Tehát kiutat kell találnunk, és ez számunkra a jogi utat jelenti. Ha eljutunk a hágai bíróságig, akkor a következő kérdést úgy kell feltennünk, hogy mi történik mindaddig, míg a testület végső határozatot nem hoz. Mindaddig, amíg ez bekövetkezik, átmeneti megoldás szükségeltetik. Teljesen világos, hogy ez nem sértheti egyetlen fél jogi helyzetét sem. Mi lehet az átmeneti megoldás? Számunkra ez nagyon egyszerű. Azon a jelentésen kell alapulnia, amelyet a hattagú bizottság kidolgozott, vissza kell állítani azt az eredeti állapotot, amely a Duna elterelése előtt volt. Ennek különböző módjai vannak. Minden más megoldás kockázatot hordozna magában. Mint ahogy említettem, nincsenek eszközeink, hogy kényszerítsük a másik oldalt erre az átmeneti megoldásra. Ennek az átmeneti megoldásnak a londoni megállapodáson kell alapulnia. Reméljük, hogy a cseh és szlovák oldalnak ugyanez az álláspontja. Meg szeretném erősíteni, hogy a londoni egyezmény alkalmazása rendkívül fontos a jövőre nézve. Nem egészen értem a csehszlovák delegáció Brüsszelben tárgyaló vezetőjének egyes kijelentései interpretációját, amely szerint Magyarország némileg föladta volna néhány álláspontját. Le kell szögeznem, hogy Magyarország eddigi álláspontjai közül egyet sem adott föl, Magyarország megerősíti eddigi politikai és jogi helyzetét. Mi úgy találjuk változatlanul, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság megfelelő, civilizált és európai megoldást jelenthet a problémára, és ami az átmeneti megoldást illeti, az alapvető kérdés az, hogy a helyzet visszafordítható és vissza is kellene fordítani. Martonyi János hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy a Duna medrét ismét a megfelelő mennyiségű vízzel lássák el, egyébként nem lehet pontosan kiszámítani, hogy a vízhiánynak milyen következményei lesznek. Az elmúlt napokban kevesebb mint az eredeti mennyiség egyharmada került a régi Duna medrébe. Még nagyon messze vagyunk a 95 százalékos vízmennyiségtől, amelyben Londonban megállapodtunk. Ezt követően Herman János a külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter 1992. december 7. és 12. között hivatalos látogatást tesz Japánban. December első napjaiban hazánkba látogat a moldovai külügyminiszter. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevő államai december 14. és 15-én tartják Stockholmban a EBEÉ Tanács harmadik soros ülését, amelyen hazánkat Jeszenszky Géza képviseli. G. Fehér Péter A Dunáról, Brüsszel után