Új Magyarország, 1992. december (2. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

II. évfolyam 283. szám Elnapolt területi viták Li Peng Vietnamba utazott Li Peng kínai miniszterelnök tegnap Hanoiba utazott vietnami kollégája, Vo Van Kiét meghívására. Ezt megelőzően két évtizede nem járt kínai kormányfő a szomszédos Vietnamban a két ország ellenséges viszonya miatt, amely 1979-ben határ menti háborúhoz vezetett, miután Vietnam megszállta a kínai érdekszférába tartozó Kambodzsát. A határvita félretételét, megoldá­sának későbbre halasztását java­solta Li Peng vietnami kollégájá­nak. A felek kötelezettséget vál­laltak, hogy a két ország kölcsö­nösen önmérsékletet tanúsít, el­kerüli az összetűzéseket addig is, amíg a megoldás megszületik. Li Peng igyekezett megnyugtatni a hanoi kormányt: Kína nem akar­ja megfélemlíteni Vietnamot, és nem szándékozik betölteni Dél­­kelet-Ázsiában azt a hatalmi űrt, amely a Szovjetunió összeomlá­sával és az amerikai csapatkivo­násokkal keletkezett. A fenyegetettség közös érzése közelebb sodorta egymáshoz Vi­etnamot és az antikommunista Délkelet-ázsiai Országok Szö­vetségét (ASEAN). Pekingnek semmiképpen sem érdeke egy ilyen szövetség összekovácsolá­sa, ezért igyekszik csillapítani az általa kiváltott riadalmakat. A két kormányfő megállapo­dott, hogy egyezményeket írnak alá a a gazdasági, műszaki és tu­dományos együttműködés elő­mozdítása céljából. (MTI) Ünnepélyes fogadtatás Hanoiban. Ha a területi vitában áttörésre számítani nem is lehet, a tisztelgésre emelt fegyverek legalább békés szándékról tanúskodnak MTI - Külföldi képszerkesztőség A szerződésszegés hátrányokkal jár Bősről A Nyugat-európai Unió - A bősi erőmű körül kialakult vita eredményt, is szerepel a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlése hét­főn délután Párizsban megnyílt ülésszakán. Az unió politikai bi­zottságának jelentése arra szólít­ja fel Magyarországot és Szlová­kiát, hogy a brüsszeli szerződés­ben (az unió alapszerződése) meghatározott elveknek megfe­lelően keressék a közvetítést. Az ülésszakon jelen vannak a ma­gyar Országgyűlés képviselői is: Mile Lajos és Rockenbauer Zoltán. Az unió parlamenti közgyűlé­se, a kilenc tagállam törvényho­zásának delegátusaiból álló ta­nácsadó testület, elsősorban a szervezet változó feladatait, ki­bővítésének kérdéseit vitatja meg csütörtökig tartó tanácsko­zásán. A megbeszéléseken fon­tos helyet kapnak az európai biztonság kérdései is, annak kü­lönböző vetületei, egyebek kö­zött a változó közép- és kelet-eu­rópai helyzet is. A bősi erőmű kérdéséről szól­va a jelentés leszögezi: Nyugat- Európának nagy figyelmet kell szentelnie a Magyarország és Szlovákia között kialakult „sú­lyos konfliktusnak", annál is in­kább, mert az Európai Közösség kísérlete az álláspontok közelíté­sére eddig még nem hozott Természetesen nem a közgyűlés feladata, hogy állást foglaljon ebben a bonyo­lult és összetett kérdésben, azonban foglalkoznia kell azzal, hogyan alakul és milyen megol­dást nyer a probléma" - hangoz­tatja a jelentés. „A Nyugat-euró­pai Unió országai joggal kérhe­tik ettől a két, az Európai Unió­hoz a későbbiekben csatlakozni kívánó országtól, hogy azok sze­rint a normák szerint járjanak el, amelyeket a brüsszeli szerződés tartalmaz. Tudniok kell, hogy a tárgyalások előtt megvalósított kész tények politikája nem könnyíti meg az érintett orszá­gok közeledését az Európai Uni­óhoz" - hangoztatja az írásban beterjesztett jelentés. A politikai bizottság jelentésé­nek a volt Jugoszlávia kérdésével foglalkozó része kiemeli, hogy az unió megfigyelői Magyarorszá­gon részt vehetnek a forgalom el­lenőrzésében. A válsággal kapcso­latban utal arra is, hogy a vajdasá­gi magyarság erős nyomás alatt áll, s tart „a szerb uralom" megerő­södésétől. A vajdasági magyaro­kat és horvátokat Szerbia igyek­szik „nyomással menekülésre kényszeríteni", hogy helyet csi­náljon a Horvátországból áttele­pült szerbeknek. (MTI) Példa értékű kapcsolatok Cioflina tábornok budapesti látogatásáról A Rompres hírügynökség hét­y­főn ismertette Dumitri­ Cioflina tábornok, román nagyvezérkari főnök nyilatkozatát budapesti látogatásáról, amelyen aláírták a két hadsereg jövő évi együttmű­ködési szerződését. A tábornok rámutatott, hogy a megállapodás elmélyíti a kap­csolatokat a két hadsereg között a fegyveres erők mindkét fél ál­tal megvalósított reformját, illet­ve európai szinten a nemzetkö­zi szervezetekben folytatott együttműködés lehetőségeit ille­tően, kiterjed a katonaság és a polgári társadalom közötti kap­csolatok alakításának módjára vonatkozó információcserére, küldöttségek kölcsönös látoga­tására. Az egészségügyi, logiszti­kai, katonai történelmi, kulturá­lis és sportkapcsolatok is szere­pelnek a programban. Cioflina tábornok rámutatott: a két fél kölcsönösen kifejezte készségét a kapcsolatok elmélyí­tésére a két hadsereg között, és azt a véleményét, hogy e kap­csolatok egyenesen példa érté­kűek lehetnek politikai szinten a román-magyar kapcsolatok je­lenlegi szintjének emelésére - jelentette a Rompres. TUDÓSÍTÁS 1992. december 1., kedd Német vendég a Parlamentben Szabad György, az Országgyűlés elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Hans Sterckent. A Bun­destag külügyi bizottsága elnöke a magyar törvényhozás meghí­vására érkezett hazánkba. A ta­lálkozón a házelnök köszönetet mondott a multilaterális szerve­zetekben a Magyarországnak nyújtott német támogatásért. Szabad György a német állam­férfi által szóba hozott külpoliti­kai kérdések kapcsán hangsú­lyozta, hogy a délszláv válság megoldása érdekében indokolt tudatosítani a szerb népben, hogy Európa alkotmányos és de­­mokrratikus erői készek a szerb nemzeti érdekek méltánylására, ha azok érvényesítését erőszak helyett demokratikus úton kí­vánják eszközölni. Jeszenszky Géza külügyminisz­ter tegnap hivatalában fogadta Hans Sterckent. A megbeszélés során a két politikus véleményt cserélt a térségünk helyzetével kapcsolatos időszerű kérdések­ről. Eszmecseréjük középpontjá­ban a délszláv helyzet értékelése és hazánk szomszédaihoz fűző­dő viszonya állt. Egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni, hogy milyen további lehetőségei vannak a Nyugatnak a térség stabilitásának megőrzésére. Antall József miniszterelnök is fogadta a nap folyamán Hans Stercken­t. Megbeszélésükön a külpolitika aktuális kérdéseiről volt szó, különös tekintettel a délszláv válságra, valamint a magyar-szlovák kapcsolatra. (MTI) A közeledés reményében Iliescu román államelnök is tagja lesz a pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaságnak, s ha ellátogat Magyarországra, szíve­sen felkeresi Pécs városát is. Egyebek között erről tájékoztat­ta hétfőn az újságírókat Iglói Zol­tán, a társaság elnöke, aki a bará­ti közösség küldöttségének élén a román fővárosból tért haza. A társaságnak több mint fél­ezer tagja van, kétharmaduk a szomszédos országban él, ezért létrehozzák az MRBT romániai képviseletét Kolozsvárott, terve­zik megalakítani a társaság bu­karesti filiáléját. 1993-ban meg­rendezik a magyar és a román polgárok első közös fórumát Pé­csett. A küldöttség tagjai találkoztak a román miniszterelnök külügyi tanácsadójával, a városházán a fővárosi önkormányzat képvise­lőivel folytattak eszmecserét, lá­togatást tettek az RMDSZ orszá­gos központjában, tárgyaltak a Román Békeszövetség és a Ro­mán Kulturális Alap vezetőivel, sajtótájékoztatót tartottak a Ma­gyar Kultúra Házában, felkeres­ték a bukaresti Petőfi Házat és az Ady Endre líceumot. A delegá­ció üzleti tárgyalásokat is folyta­tott, melyek eredményeként együttműködési megállapodást írtak alá a magyarországi és a ro­mániai kis- és középvállalkozá­sok képviselői, s elhatározták, hogy közös vállalkozói szerve­zetet hoznak létre. (MTI) Honeckernek fejére olvasták bűneit Az Erich Honecker és társai ellen kezdeményezett bírósági per ötödik tárgyalási napján, hétfőn, felolvasták a vádiratot. A húsz percig tartó felolvasást az egyko­ri NDK egykori vezetője rezze­néstelenül ülte végig. A tárgyalá­si nap kezdetén Honecker ügy­védei ismét indítványozták a per beszüntetését, most azzal az in­dokkal, hogy mint volt NDK-ál­­lamfő, immunitást élvez, s ez ak­kor is érvényes, ha az állam meg­szűnt. Honeckert jó öt évvel eze­lőtt még államfőnek kijáró külső­ségek között fogadták Bonnban. Az ügyvédek beadványát eluta­sították. Erich Honeckert azzal vádol­ják, hogy a berlini fal megépíté­sét 1961. augusztus 13-át követő­en döntően hozzájárult a határ­­védelmi létesítmények kiépíté­séhez. Ezenfelül az ő­­ és társai, Heinz Kessler volt nemzetvédel­mi miniszter, Kessler helyettese, Fritz Streletz, valamint a volt Suhl megyei első titkár, Hans Albrecht­­ lelkén szárad: a határ­őrök fegyverüket is használhat­ták, s menekülőket téríthettek el. Eredetileg a vádlottak padján ült Willi Stoph volt miniszterelnök és Erich Mielke, a belbiztonsági tárca egykori felelőse is, de elle­nük az eljárást egészségi okra hi­vatkozva egyelőre beszüntették. A vád a védelmi tanács húsz ülésének, illetve az ülésekről ké­szült jegyzőkönyveknek a kiér­tékelésére épül. Honecker állító­lag már jó egy hónappal a fal fel­húzása után kijelentette: „az árulókkal szemben használni kell a lőfegyvert", s ezt megismé­telte 1974 májusában is. Honek­­kert jelen pillanatban 13, az NDK-NSZK határ mentén 1964 és 1989 között lelőtt ember halá­láért teszik felelőssé, míg Kess­­lert tíz, Streletzet és Albrechtet pedig kilenc ember haláláért. Az eltérés abból adódik, hogy az ex­­politikusok nem egyszerre lettek a nemzetvédelmi tanács tagjai. (MTI) ­ A közös piaci belügyminiszterek londoni tanácskozásukon hétfőn megegyeztek abban, hogy szigo­rú intézkedésekre van szükség a tagállamokba irányuló menekült­áradat megfékezésére. Egyetértettek abban, hogy meg kell gyorsítani azok vissza­­toloncolását, akik „nyilvánvaló­an alaptalanul" kérnek mene­dékjogot. Elhatározták, hogy lis­tát állítanak össze azokról az or­szágokról, amelyeket biztonsá­gosnak tartanak, tehát amelyek polgárai nem folyamodhatnak menedékjogért üldöztetésre hi­vatkozva. A biztonságos lét kri­tériumait pedig szigorúbbakra fogják venni. A közös piaci tervezet nagy vonalaiban a brit bevándorlási és menedékjogi törvénymódosítást követi, amelyet most tárgyal a parlament. Az új szabályozás szerint a menekülteknek 48 órá­juk lesz a fellebbezésre, és ha ak­kor is alaptalannak találják ké­relmüket, hazaküldik őket. A polgárháború sújtotta kör­zetekkel, például Boszniával kapcsolatban a miniszterek tá­mogatják, hogy a menekülők el­sősorban hazájuk biztonságo­sabb körzeteiben próbáljanak helyet keresni, ne külföldön. Közben a brit kormány nem­zetközi nyomásra vállalta, hogy kivételes esetként befogadnak további 4000 jugoszláviai mene­kültet. Ezzel megkétszereződik a Nagy-Britanniába hivatalosan beengedett jugoszláviai mene­kültek száma. Londoni megfigyelők úgy vé­lik: jóllehet Németország hiába követeli EK-tagtársaitól, hogy tevékenyebben osztozzanak a jugoszláviai menekültáradat­ban, a hétfői megállapodás köz­vetve mégis enyhítheti a néme­tek terhét, mert nemzetközi er­kölcsi alapot ad az ottani nagyon liberális bevándorlási szabályok szigorítására. (MTI) A nyitott határok bezárulnak Szigorodó európai bevándorláspolitika Brit vezérkari főnök Magyarországon Sir Richard Vincent tábornagy, a Brit Védelmi Vezérkar főnöke Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsno­ka meghívására, hétfőn négyna­pos hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. Programja során együttműködési tervet ír alá a két hadsereg közötti 1993-as évi részletes és az 1994—95. évi együttműködési irányelvekről, látogatást tesz Für Lajos honvé­delmi miniszter hivatalában, ta­lálkozik az Országgyűlés honvé­delmi bizottságának képviselői­vel. (MTI) ­ (Folytatás az 1. oldalról) Martonyi János így folytatta: - Brüsszelben a múlt héten meg­egyeztünk, hogy ezt a munkát olyan gyorsan fejezzük be, ami­lyen gyorsan csak lehet. A szak­értők reményeink szerint ezen a héten találkoznak Budapesten, hogy folytassák azt a munkát, amelyet tíz nappal ezelőtt Prágá­ban kezdtek. Remélem - mondta Martonyi János -, hogy a cseh és szlovák szakértők minél előbb Budapestre jönnek, hogy a jogi és politikai kérdéseket le tudjuk zárni. Ha a politikai szándék mindkét oldalon megvan, akkor a technikai problémákat gyorsan meg tudjuk oldani, annak érde­kében, hogy a hágai bírósághoz beadványunk elkészüljön. Sze­rintem - mondotta Martonyi Já­nos - a politikai szándék a cseh és szlovák oldalon is megvan. Az elmúlt egy-két napban Meciar szlovák miniszterelnöktől olyan szavakat hallottunk, melyek sze­rint talán nem is olyan fontos Há­gába elmenni. Martonyi János re­ményének adott hangot, hogy az ilyen és az ehhez hasonló kij­elen­­tések nem azt a szándékot tükrö­zik, hogy Szlovákia habozna el­fogadni a hágai Nemzetközi Bí­róság kompetenciáját az ügyben. - Számunkra - mondotta Martonyi János - mindez elsőd­legesen fontos, mert csak ez le­het a bázisa bármilyen követke­ző megállapodásnak. Az alapve­tő probléma jogi és politikai ter­mészetű. Számunkra mindez politikai konfliktust jelent, amely politikai feszültséggel jár. Ezt hatástalanítani kell. Ez az alapvető szándéka az Európai Közösség bizottságának is. Senki sem érdekelt abban, hogy politi­kai feszültségforrás legyen a tér­ségben. Ezt az EK-bizottság is ki­fejezte, egyúttal azt a szándékát is, hogy segít nekünk megoldást találni. Mi szintén megoldást ke­resünk a politikai feszültségre. Civilizált és európai módot kell találnunk, hogy feloldjuk ezt a konfliktust. Ahogy én ezt már az előzőekben elmondtam, a leg­jobb módja, hogy hatástalanít­suk ezt az ellentétet, hogy a há­gai Nemzetközi Bíróság elé visszük a kérdést. Amennyiben megegyezünk a külön megálla­podás szövegében, akkor a poli­tikai konfliktus és a politikai fe­szültség lényegében hatástala­nítva lesz.­­ Ugyanakkor, ha nincs meg a külön megállapodás, akkor na­gyon nehéz, sőt lehetetlen, hogy bármiről is tárgyaljunk. Nekünk nincs más eszközünk, mint a tör­vény. Nem áll módunkban kényszeríteni a másik oldalt, hogy tegye ezt vagy azt. Telje­sen világos, hogy a Duna eltere­lése ellen mi semmit sem tehet­tünk, csak azt, hogy határozot­tan érveltünk ellene, de ez nem változtatta meg a cseh és szlovák szándékot. Tehát kiutat kell ta­lálnunk, és ez számunkra a jogi utat jelenti. Ha eljutunk a hágai bíróságig, akkor a következő kérdést úgy kell feltennünk, hogy mi történik mindaddig, míg a testület végső határozatot nem hoz. Mindaddig, amíg ez bekövetkezik, átmeneti megol­dás szükségeltetik. Teljesen vilá­gos, hogy ez nem sértheti egyet­len fél jogi helyzetét sem.­­ Mi lehet az átmeneti megol­dás? Számunkra ez nagyon egy­szerű. Azon a jelentésen kell ala­pulnia, amelyet a hattagú bizott­ság kidolgozott, vissza kell állíta­ni azt az eredeti állapotot, amely a Duna elterelése előtt volt. En­nek különböző módjai vannak. Minden más megoldás kockáza­tot hordozna magában. Mint ahogy említettem, nincsenek eszközeink, hogy kényszerítsük a másik oldalt erre az átmeneti megoldásra. Ennek az átmeneti megoldásnak a londoni megálla­podáson kell alapulnia. Remél­jük, hogy a cseh és szlovák ol­dalnak ugyanez az álláspontja. Meg szeretném erősíteni, hogy a londoni egyezmény alkalmazá­sa rendkívül fontos a jövőre néz­ve. Nem egészen értem a cseh­szlovák delegáció Brüsszelben tárgyaló vezetőjének egyes kije­lentései interpretációját, amely szerint Magyarország némileg föladta volna néhány álláspont­ját. Le kell szögeznem, hogy Ma­gyarország eddigi álláspontjai közül egyet sem adott föl, Ma­gyarország megerősíti eddigi politikai és jogi helyzetét. Mi úgy találjuk változatlanul, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság megfelelő, civilizált és európai megoldást jelenthet a problémá­ra, és ami az átmeneti megoldást illeti, az alapvető kérdés az, hogy a helyzet visszafordítható és vissza is kellene fordítani. Martonyi János hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy a Duna medrét ismét a megfelelő mennyiségű vízzel lássák el, egyébként nem lehet pontosan kiszámítani, hogy a vízhiánynak milyen következményei lesz­nek. Az elmúlt napokban keve­sebb mint az eredeti mennyiség egyharmada került a régi Duna medrébe. Még nagyon messze vagyunk a 95 százalékos víz­­mennyiségtől, amelyben Lon­donban megállapodtunk. Ezt követően Herman János a külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Jeszenszky Gé­za külügyminiszter 1992. decem­ber 7. és 12. között hivatalos lá­togatást tesz Japánban. Decem­ber első napjaiban hazánkba lá­togat a moldovai külügyminisz­ter. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevő államai december 14. és 15-én tartják Stockholmban a EBEÉ Tanács harmadik soros ülését, amelyen hazánkat Je­szenszky Géza képviseli. G. Fehér Péter A Dunáról, Brüsszel után

Next