Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
Csépi Lajos marad súlyos hiba, ha politikusok köztisztviselőket támadnak, ez semmiképpen nem vall a demokrácia helyes felfogására-kommentálta tegnap Pongrácz Tibor címzetes államtitkár a Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója távozásával kapcsolatos sajtóértesüléseket. A privatizációról vannak, és mindig is lesznek különvélemények, ám ezek sokkal inkább tekinthetők a mindennapi szereplésvágytól vezérelt megnyilatkozásoknak, mint a pártok által képviselt nézeteknek. A kereszténydemokratákkal megfelelő hangnemű és eredményes együttműködés alakult ki a privatizáció vitás kérdéseinek tisztázására, merő „csacskaság" a meglévő nézetkülönbségek szándékos félreértelmezése. (Folytatása a 7. oldalon) Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség június 20-áig valamivel több mint 26 milliárd forintos privatizációs bevételre tett szert az idén. Ebben az időszakban 10,6 milliárd forint értékű állami vagyont értékesítettek. A forintért történő értékesítés megközelítette a 15 milliárd forintot. Ebből 6,5 milliárd forint érkezett az ÁVÜ számlájára saját befizetésként, 8,2 milliárd forint értékű állami vagyon pedig hitel segítségével került magántulajdonba. A vagyonhozadékból közel félmilliárd forintos, bérleti díjból pedig 125 millió forintos bevétel származott. A privatizációs költségek ebben az időszakban megközelítették a 2 milliárd forintot. A bevételekből az államadósság törlesztésére 8,7 milliárd forintot használtak fel. Az ÁVÜ működési költségei meghaladták a félmilliárd forintot, és reorganizációra 4,3 milliárd forint jutott. (MTI) III. évfolyam, 151. szám ÁRA: 17 Ft POLGÁRI NAPILAP 1993. július 1., csütörtök Döntött a strasbourgi Európa Tanács Csehország és Szlovákia felvétele Az Európa Tanács nagyköveti szinten összeült miniszteri bizottsága tegnap a szervezet teljes jogú tagállamai közé fogadta Csehországot és Szlovákiát. A döntés ellenszavazat nélkül, Szlovákia esetében magyar, Csehország esetében liechtensteini tartózkodás mellett született. A vitában magyar részről rámutattak, hogy bár továbbra is léteznek bizonyos - valós tényeken alapuló - fenntartások a szlovák kormány kisebbségekkel kapcsolatos pillanatnyi törvénykezését illetően, azonban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése azzal, hogy kedden határozatot hozott az új tagállamok vállalt kötelezettségeinek ellenőrzésére, kellő garanciát adott ahhoz, hogy a taggá válás előtt álló esetleges akadályok elháruljanak. A két ország ünnepélyes beiktatását és a nemzeti lobogók felvonását tegnap a késő délutáni órákban ejtették meg. A strasbourgi Európa Tanács tagállamainak száma ezzel 31-re növekedett. Perényi János magyar nagykövet az ülés után magyar újságírókkal találkozva elmondta: Magyarország azzal indokolta tartózkodását, hogy változatlanul fennállnak a szlovákiai kisebbségek helyzetével kapcsolatos magyar aggályok. (Folytatása a 3. oldalon) ágt-X ff -ET Jeszenszky: Precedens értékű határozatok Az Európa Tanács döntésével egyfajta védőpajzs alá vonta a szlovákiai magyar kisebbséget, így elmondhatjuk, hogy az ET- felvétel körüli ügy sem Magyarországnak, sem„ Szlovákiának nem okozott presztízsveszteséget, az egyértelmű győztes pedig a szlovákiai magyar kisebbség - mondta Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Szlovákia Európa Tanácsba történt felvétele kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. A magyar kormány nem csak tudomásul vette a jóhiszeműséget, amellyel Európa úgy döntött, hogy Szlovákiának adni kell egy esélyt, hanem az közel is áll hozzá. Ugyanakkor reméli, hogy a szavazáson való magatartásával tanúsított jóakaraton kívül nem kell újabb bizonyítékát adnia annak, hogy a magyar nép jó viszonyra törekszik a szlovák néppel. Magyarország bízik mind az ET-ben, mind a szlovákiai vezetőség szavahihetőségében - hangsúlyozta a külügyminiszter. Kifejezte véleményét: a döntéssel Magyarország, Szlovákia és az egész visegrádi csoport jó esélyt kapott arra, hogy a stabilitás, valamint az emberi és kisebbségi jogok kiteljesedésének térsége legyen. (Folytatása a 3. oldalon) A kormány helyesen járt el Az Alkotmánybíróság június 29- én nem arról az indítványról döntött, amelyik a kormány által javasolt és az Országgyűlés 1993. február 16-ai ülésén mintegy kétharmados aránnyal elfogadott (de még ki nem hirdetett), az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvénnyel függ össze. Ezt Balsai István igazságügy-miniszter hangsúlyozta az alkotmánybírósági határozatokkal kapcsolatban, tegnapi nyilatkozatában. (Folytatása a 4. oldalon) Mercedes-újszülöttek mutatkoztak be tegnap a margitszigeti Hotel Ramadában, s a „szülők" nagyon bíznak abban, hogy a C osztály formás, összkomfortos modelljeinek jóvoltából ismét régi fényében csillog hamarosan a világmárka. Az újdonságról és a négykerekűek világának számos más érdekességéről részletesen autós rovatunkban számolunk be, a 17. oldalon Nagy Béla felvétele ------,tb---------------------------A honvédkórház múltja és jelene Csaknem száz éve, 1899. június 30-án datálódott az a használhatási engedély, amely a k.u.k. Garnisonspital épületeinek üzemeltetését hivatott engedélyezni. A mai Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórházának története azonban egészen a 18. századra nyúlik vissza, amikor is Mária Terézia uralkodása idején egy 16 ágyas barokk-kórház kezdte meg működését. Azóta számos változáson ment keresztül az elsősorban katonák gyógyítására épített létesítmény. Napjainkban nemcsak a honvédség első számú gyógyintézményei találhatók a főváros XIII. kerületének Róbert Károly körúti telephelyén, hanem egyúttal a hazai betegellátás és gyógyítás jelentős bázisaként is számon tartják. (Folytatása az 5. oldalon) Társszékesegyház-avató Kecskeméten Társszékesegyházzá avatták tegnap Kecskeméten az országszerte öregtemplomként ismert katolikus nagytemplomot. Az avatással egy időben Dankó Lászlót, a Kalocsa-kecskeméti Katolikus Egyházmegye érsekét ünnepélyesen beiktatták új tisztségébe. Az immár társszékesegyházzá előlépett kecskeméti nagytemplom avatási szertartásán Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nuncius olvasta fel a főegyházmegye határainak módosításáról szóló pápai bullát. Az ünnepségen emlékeztették arra a jelenlévőket, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor vetődött fel az egyházmegyei - így a kalocsai-kecskeméti - határok kiigazításának gondolata. Őszentsége a kérések teljesítésével, ez esetben a váci egyházmegye déli részének a kalocsaikecskeméti érsekséghez való csatolásával lehetővé tette, hogy a Kiskunságban élő katolikus hívők közelebb kerüljenek a térség legfőbb egyházi vezetőjéhez. A Szent István által alapított kalocsai érsekség elsőbbségét nem vitatva most már Kecskeméten is van tanító széke az érseknek. A kecskeméti társszékesegy-ház ünnepi avatása alkalmából tartott szentmisét, Dankó László kalocsai-kecskeméti érsek celebrálta. (Dankó László érsekkel készített, interjúnk, az 5. oldalon) A beregszászi példa Ezerkilencszáznyolcvankilenc októberének végén azt mondta Beregszászon Schober Ottó bácsi, a helyi, igen sikeres és népszerű Népszínház vezetője és mindenese, a magyar nyelvű amatőr színjátszás kárpátaljai vezéralakja: egy év múlva megkezdődik Kievben a magyar nyelvű színészképzés, s a növendékek, mikor végeznek, visszajönnek Beregszászra, hogy létrehozzák az első állandó, hivatásos magyar színtársulatot. Mi tagadás, hittük is, nem is a tervet s a jóslatot. És most itt a hír: megkapta diplomáját a kievi főiskolán az a kárpátaljai tizennyolc magyar színészfiú éslány, akikből már a következő, 1993/94-es évadban létrejön Beregszászon a magyar színtársulat. Már neve is van a színháznak: Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Az együttes már be is mutatkozott, hiszen a határainkon túli magyar színházak pár hete véget ért kisvárdai fesztiválján kitűnő előadásban vitték színre Shakespeare vígjátékát, a Szentivánéji álmot. A beregszászi magyar színház megvalósulása tehát tény. Tény akkor is, ha vannak még bizonytalanságok, anyagi gondok, ha az ukrán hivatalos szervek adósak is még néhány ígéret beváltásával. És az is tény, hogy a magyar kulturális szervek már eddig is sok millió forinttal járultak hozzá a beregszászi színház átépítéséhez, s újabb nagy összegeket fordítanak a technikai berendezések beszerzésére. Ez a színház, mely a szomszédos országok legkisebb létszámú magyar népességének a színháza lesz, akár precedensnek is tekinthető. A mostanában oly sokat emlegetett magyar-ukrán viszony egy sajátos, pozitív példája. Jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Eljátszom a gondolattal, milyen szép is lenne azt olvasni: a bukaresti főiskola magyar színészosztályának növendékei kollektíve lementek Csíkszeredára, s ott létrehozták a magyar színházat. Valahogy úgy, ahogy sok-sok éve Harag Györgyék tették ezt Szatmárnémetiben. De hát ez sajnos csak álom. Nem mindenhol forog előrefelé a történelem kereke... Takács István Nem oldják fel a fegyveres hibargót Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniát oldják fel a fegyverszállítási tilalom alól. Az indítványt az öt kezdeményező ország oldalán - szemben európai szövetségeseivel - támogatta az Egyesült Államok is, de mivel a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés - mint várható volt - eredménytelen maradt. A javaslat ott - várhatóan már a héten - többséget kaphat, ám a döntés jelképes lesz: az embargót csak a Biztonsági Tanács törölheti el. A bosnyák kormány kezdettől fogva kérte, hogy az országot oldják fel a volt Jugoszláviában kirobbant háború után az ENSZ által elrendelt általános fegyverszállítási tilalom alól. (Folytatása a 3. oldalon) Legalább a halottaknak legyen nyugalmuk: egyiptomi ENSZ-katonák vigyázzák az egyik szarajevói muzulmán temető békéjét . MTI-Külföldi képszerkesztőség Megemlékezés a szovjet kivonulásról A szovjet csapatok kivonulásának, az idegen megszállás megszűnésének második évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendezett tegnap a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, a Recski Szövetség, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Elítéltek Közössége, a Magyar Diákok Szabadságfrontjának ellenállási emlékművénél, a budapesti Feneketlen-tónál. A megemlékezés után a szobornál koszorút helyezett el Für Lajos honvédelmi, Boross Péter belügyminiszter, a Magyar Honvédség, a XI. kerületi önkormányzat és több, egykori politikai foglyokat tömörítő, illetve társadalmi szervezet. (MTI) RÁDIÓ JUVENTUS Hallgassa az avis ►H.mmsrádiót! középhullám