Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

III. évfolyam, 234. szám 1993. október 7., csütörtök GAZDASÁG ­ Védjegy a magyar élelmiszereknek A minőség vértezetében (Folytatás az 3. oldalról) Az egységes termékminősítő rendszer bevezetését a mezőgaz­dasággal kezdték. E területen sok a gond, itt a legnagyobb a visszaesés, a szociális feszültség. Ugyanakkor Magyarország e té­ren rendelkezik a legnagyobb helyzeti előnyökkel - hangsú­lyozta Kádár Béla, a külgazdasági tárca vezetője tegnapi sajtótájé­koztatóján. Bebizonyosodott, hogy a külpiac nem vevő a tö­megcikkekre, hiszen világszerte túltermelési válság van, Kelet- Európában pedig, ahol megven­nék portékáinkat, nincs fizetőké­pes kereslet. A miniszter rámuta­tott arra is, hogy napjainkban a hangsúly a termelésről már min­denütt az értékesítésre tevődött át. Ebben pedig mindenképpen segíthet a védjegy bevezetése. A márkajelzés célja: bizalmat éb­reszteni a magyar élelmicikkek iránt. Jelzi, hogy megfelelnek az európai előírásoknak, és vala­mely kiváló magyar sajátság hor­dozói. Liberalizmus és protekcioniz­mus versenyt fut ma egymással a világkereskedelemben - muta­tott rá a külgazdasági miniszter. Számítani lehet arra, hogy a ke­reskedelmi nyitás erői kerülnek ki győztesen ebből a versenyből, de a protekcionizmus akkor is megmarad, legfeljebb külsőt vál­toztat: éppen a minőség lesz az, amire hivatkozva az egyes or­szágok majd védeni akarják sa­ját piacukat, miután a vámokat már kénytelenek lesznek eltöröl­ni. A bevezetendő védjeggyel eleve jobban föl lehet vértezni a magyar termékeket. P.J. Hanyatló expor Magyarország értékben 5,2 millió dolláros exportja az év első nyolc hónapjában negye­dével volt alacsonyabb az idő­arányos előző évinél. Az im­port ugyanekkor csekély mér­tékben, 2,1 százalékkal nőtt, az idén 7,5 millió dollár értékű terméket hoztunk be. A nyolc hónap együttes forgalmának passzívuma augusztus végére 2,3 millió dollár volt. A fenti adatokban nincs semmi meglepő, hiszen csak azt tükrözik, hogy folytatódik a kivitel tavaly decemberben elkezdődött visszaesése. Köz­tudomásúlag ennek külső és belső olaai vannak (amelyeket már min­denki unalomig ismer). A kormány elfogadta a szaktárca helyzetérté­kelését és a javasolt exportösztönzési csomagtervet. Ennek keretében változott a forint árfolyama, tervbe vették az adóterhek mérséklését, és a jövő hónapban a kormány elé kerül egy Eximbank típusú finanszí­rozási és garancianyújtási intézet felállításának terve. Azt azonban bal­gaság lenne elvárni, hogy tíz hónapos hanyatlás után, néhány hónap alatt észlelhető változás következzék be. Tény, hogy a magyar gazdaság, beleértve természetesen a külgazdaságot is, segítséget kapott, de a támogatás hozadéka leghamarabb az év vége felé kezd megmutatkozni. Az pedig, hogy a külgazdaság visszatérjen tavalyi pályájára, akár egy évbe is beletelik. (­erje­) Latorcai János Iránban tárgyalt újabb skapusokat vásárol Irán A magyar fél abszolút elsőbbsé­get élvez a jövőben az iráni fize­tési kötelezettségek tekintetében - ezt az ígéretet kapta Latorcai Já­nos ipari és kereskedelmi minisz­ter az iráni kormányzóhelyettes­től. Az ipari és kereskedelmi tár­ca vezetője egyhetes teheráni lá­togatásán a magyar vállalatok iráni kintlévőségeinek kiegyenlí­téséről tárgyalt. A magyar ipari és kereskedel­mi miniszter Hassan Habibivel, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöké­nek első helyettesével folytatott találkozóján hangsúlyozta: a magyar-iráni gazdasági kapcso­latok progresszívek, de számos területen kihasználatlanok. Ezen segíthetnek egyebek kö­zött azok a vállalati tárgyalások, amelyek a miniszteri megbeszé­lésekkel egyidejűleg most elkez­dődtek és a következő hónapok­ban folytatódnak. Hassan Habibi azonnali lépé­seket helyezett kilátásba az iráni vállalatok magyar cégekkel szembeni mintegy 18-22 millió dolláros tartozásainak visszafi­zetésével kapcsolatban. Egyide­jűleg hivatalos látogatásra hívta meg Iránba Antall József minisz­terelnököt. A vállalati tárgyalásokon szó­ba került, hogy a teheráni pol­gármesteri hivatal újabb 500 au­tóbuszt vásárolna az Ikarustól, és tárgyaltak egy Iránban létesí­tendő Ikarus-autóbuszösszesze­­relő vegyes vállalat alapításáról is. A részletekről Iránban, illetve Magyarországon folytatódnak az egyeztetések. A t­­j kukorica a parketten A Nemzetközi Gabonatanács (IWC) termésbecslése szerint az idén várhatóan kevesebb kuko­rica terem a világon, mint tavaly, így nyilván kevesebb kerül a vi­lág tőzsdéire is. E különleges nyíltpiaci helyszíneken éppen ezért mindenképpen felfelé irá­nyuló ármozgásra számíthatunk a parkettre kerülő kukorica ese­tében. (Persze a gabona nem va­lódi formájában van jelen a par­ketten, hanem csak bizonylatok formájában). Ennek ellenére a vi­lág nagy tőzsdéin a határidős pi­ac irányadó árfolyamainak növe­kedése megállt. Az utóbbi másfél hét tengerentúli átlagárai az USDA (az USA Mezőgazdasági Minisztériuma) jelentése szerint bushelenként (1 bushel, azaz vé­ka közel 35,2 liter) 2 dollár 68 cent. Legutóbb azonban a kansa­si és a chicagói tőzsdei kukorica­jegyzések csupán 2 dollár 25 cent és 2 dollár 43 centes árfolyamo­kat produkáltak, melyek vásárlá­si szemszögből nézve kedvező­nek tűnnek. Miért fontos ez nekünk itt Eu­rópa közepén? Azért, mert tájé­koztató, azaz orientációs árat je­lenthet. A nemzetközi piac nagy felvevői Japán és a FÁK tagor­szágai az idén várhatóan több mint 20 millió tonnát lesznek kénytelenek importálni. Szerencsére minket nem fe­nyeget az importkényszer, hi­szen úgy tűnik, hogy az idei 4- 4,5 millió tonnás termés be sem fér majd a magtárakba, hiszen azok kapacitása 7 és fél millió tonnányi, és a 4,2 tonnás kalá­­szosgabona-termés már benn van. Akkor viszont az előbbiek­ben említett adatok fényében még jó 120 dolláros tonnánkénti áron akár exportálhatunk is. Itt azonban igen fontos az ár kalku­lációja. A FÁK-országok felé földrajzi közelségünk nagy előnyt jelent, így némileg a „piac alá" tett (olcsóbb árfekvésű) ajánlattal egyértelműen előnyt szerezhetünk a nagy exportőr országokkal szemben. Borczán Csaba Sándor ^­­­ 0~r^ Kompromisszum eredményeként Bankhálózat vidéken Létrejön a vidék bankja - jelen­tette be tegnapi sajtótájékoztató­ján Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Több mint kétéves vajú­dás után, a jövő héten megkez­dődhet a vidéki települések pénzügyi szolgáltatásait ellátó bankrendszer kiépítése. A háló­zatban 256 takarékszövetkezet vesz részt, 110 milliárd forintos össztőkével, amelyből 50 milliár­­dot adnak ki hitelbe, elsősorban a kisvállalkozóknak. Arra a kérdésre, hogy miért ment ilyen lassan a takarékszö­­vetkezeti rendszer létrehozása, az OTSZ elnöke azt válaszolta: a sokféle érdek megléte és ezek ütköztetése igencsak elhúzta az időt, s ezenkívül a Pénzügymi­nisztériummal sem volt mindig felhőtlen az együttműködés. Gergely Sándor azt is elmond­ta, hogy a vidéki takarékszövet­kezeteknél sem idén, sem tavaly nem volt csőd, 1991 végén ugyanis országos alapot hoztak létre, amely a betétesek pénzét hivatott védeni. Most az új rend­szer kiépítésével egy időben lét­re hívják az Országos Takarék­szövetkezeti Intézményvédelmi Alapot, amely a szövetkezeteket fogja védeni, s így az emberek biztonságban tudhatják pénzü­ket. Az OTIVA-ban most 150 millió forint van, s jövőre 130 millió forintos gyarapodásra számítanak. Ma már csak né­hány kistelepülésen működő egységben nincs számítógép, így közel az idő, amikor ez a bankhálózat is naprakész infor­mációkkal állhat partnerei ren­delkezésére. Érdeklődésünkre a Pénzügy­minisztérium főosztályvezető­helyettese, Ugodiné Klemencsics Márta elmondta, hogy való igaz, az OTSZ és a PM között csak hétfőn, a késő esti órákban jött létre a kompromisszum, amely­nek eredményeként e napokban folyamatosan érkeznek vissza az aláírt szerződések. A kormány pedig ma dönt a vidéki bankhá­lózat kérdéséről, a Bankprivati­zációs Bizottság által készített előterjesztés alapján, így min­den esély megvan arra, hogy lét­rejöjjön a takarékszövetkezetek integrációja. Sz. T. Mit mutat a patikamérleg? Kitörés az elhúzódó patthelyzetből (Folytatás az 3. oldalról) A vagyonügynökség már koráb­ban felajánlotta az önkormány­zatoknak, hogy a gyógyszertári központok és a hálózat magáno­sításának bevételének feléből alapítványt tesz a veszteséges, ezért el nem kelt gyógyszertárak fenntartására. Az elhúzódó patt­helyzetből kitörés látszik, mert az ÁVÜ szeptember 30-án kine­vezte a privatizációs biztosokat a gyógyszertári központok élére, ugyanis egy idei törvénymódosí­tás egyértelművé tette, hogy álla­mi tulajdonról van szó. A törvénymódosítással kérdé­sessé vált az a tizenegy megyé­ben folyó bírósági eljárás, amely a vagyonátadó bizottságok ellen indult az önkormányzatok kez­deményezésére. A Magyar Gyógyszerészkamara már ko­rábban kérte, hogy a pereket so­ron kívül lehessen tárgyalni, mert az állami gyógyszertári há­lózat időközben leértékelődik a folyamatosan nyíló magánpati­kák miatt. Szabó Sándor, a kamara elnöke lapunknak elmondta, hogy amennyiben a Köllner Ferenc ve­zette önkormányzati csoporto­sulás tovább kíván pereskedni, felvetődik a rosszhiszemű peres­kedés fogalma, hiszen a törvé­nyek egyértelműen eldöntik a jogvitát. Az önkormányzatok ugyanis a tulajdont vitatják, de nem azt perlik, hanem a köz­­igazgatási döntést. Azért teszik ezt, mert a tulajdonperlés esetén a 40 milliárdos vagyon értékének 3-5 százalékát illetékként kellene fizetni, a közigazgatási döntés elleni per pedig illetékmentes. Az önkormányzati csoporto­sulás az 1972-es egészségügyi törvény első mondataira hivat­kozva állítja, hogy a gyógyszer­­ellátás önkormányzati feladat, ám a törvényt végigolvasva ki­derül, hogy ezt a felelősséget a forgalmazókra, azaz a gyártókra, nagykereskedőkre és a gyógy­szerészre bízzák a törvényalko­tók. Az 1990-ben hozott önkor­mányzati törvényben valóban szerepel a gyógyszerellátás mint önkormányzati feladat, azonban ezt később a honatyák kilencven százaléka „kiszavazta" a tör­vényből, a parlamenti jegyző­könyvek tanúsága szerint. Szabó Sándor úgy véli, hogy ezekkel a tényekkel az önkormányzatok nincsenek tisztában, mert egyébként nem fordulhatna elő az a jogállamhoz méltatlan hely­zet, hogy a privatizációs biztoso­kat egyes önkormányzatok uta­sítására nem engedik be a gyógyszertári központokba. Az Állami Vagyonügynökség tervei szerint november végére, december elejére kiírhatnák a gyógyszertári hálózat magánosí­tására a pályázatot, amelyeket a jövő év első negyedében el is bí­rálnának. K. L. T. Német segítség mezőgazdaságunknak Legfontosabb nyugat-európai gazda­sági partnerünk, Németország keleti tartományaiban hasonló nehézsé­gekkel küzd, mint Magyarország - mondta Szabó János födművelésügyi miniszter tegnapi sajtótájékoztató­ján, melyen Jochen Borchert német földművelésügyi miniszterrel együtt a háromnapos tárgyalást értékelték. A német miniszter januári hivatal­ba lépése óta még nem volt külföl­dön, első útja hazánkba vezetett. A tárgyalásokon megállapodtak arról, hogy Németország a jövőben segítsé­get nyújt az aszálykárok megelőzésé­hez, a környezetbarát mezőgazdaság létrehozásához és a marketingmun­ka javításához. Segítenek továbbá al­kalmazkodni a közös piaci előírások­hoz, többek között részt vesznek a magyar borok minősítő rendszeré­nek kidolgozásában. A német mezőgazdasági miniszter érdeklődött a magyar privatizációs eredmények iránt, mert a volt NDK területén a mezőgazdaság átalakítá­sa lassúbb ütemben halad, mint gon­dolták. Magyarország mezőgazdasági ex­portja Németországba tavaly mint­egy 800 millió márka volt. A magyar import Németországból megközelí­tette a 200 millió márkát. Az árukivi­telünk idén azonban 30 százalékkal visszaesett a termékhiány miatt. Sza­bó János ígéretet kapott arra, hogy Németország mezőgazdaságunkat az idén várhatóan mintegy egymillió márka értékben támogatja. (hi­) Brókercégeket várnak a Kötvény a felsőoktatásra Az Állami Fejlesztési Intézet az ÁB Monéta Kft.-t bízta meg a Budapesti Felsőokta­tási Innovációs Kötvény ki­bocsátásának megszervezé­sével - mondta tegnap az MTI munkatársának az Álla­mi Fejlesztési Intézet illeté­kese. A megbízást elnyert ÁB Monéta Kft. a tájékoztatás szerint nem szándékozik konzorciumot alakítani a kötvények terjesztésére, no­ha azt várja, hogy vala­mennyi „jogosítvánnyal" rendelkező értékpapír-for­galmazó cég jelentkezzék a Budapesti Felsőoktatási In­novációs Kötvény forgal­mazására. A kötvénykibocsátásra az Állami Fejlesztési Intézet korábban pályázatot írt ki, erre azonban nem érkezett megfelelő jelentkezés. Ezért végül is a Pénzügyminiszté­rium mint az állami érték­papír kibocsátója tárgyalt különböző brókercégekkel, majd megállapodott az ÁB Monéta Kft.-vel. A novemberben piacra kerülő új állampapírok ki­bocsátásában való részvé­telre 1993. október 15-ig jelentkezhetnek az értékpa­pír-forgalmazók. Official Journal of the European Communities • Euro Info Service Budapest Gépek, gépelemek, műszaki cikkek Élelmiszer,­­ Vegyes .............. ................ Külföldi tenderek és piaci lehetőségek vállalatoknak és vállalkozókn­ak 93/S 180-47635/EN-34 UK-Coventry 107 000 db kerekes műanyag konténer 120 és 240 t űrtartalommal, továbbá konténeremelők. Tenderhatáridő: 1993. XI. 05. 93/S 180-47713/DE-34 D-Wiesbaden 1600 állomásos digitális telekommunikációs rendszer létesítése. Tenderhatáridő: 1993. X. 27. Élelmiszer, gyógyszer, vegyszer 93/S 180-48925/EN-117 US-Warren 13 db fogaskerekes hajtómű. Tenderhatáridő: 1993. XI. 08. 92/S 180-47121/FR-28 B-Brussel Laboratóriumi reagensek és egyéb vegyszerek. Tenderhatáridő: 1993. X 93/S 180-48114/FR-38 F-Metz Évi 13 000-20 000 tálca önkiszolgáló étterembe. Tenderhatáridő: 1993. X. 29. 93/S 180-48970/EN-125 JP-Osaka Polietilén csomagolófilm. Tenderhatáridő: 1993. XI. 09. 93/S 180-48876/EN-107 US-Richmond V­ilágítótestek és szerelvények. Tenderhatáridő: 1993. X. 22. 93/S 180-48922/EN-117 US-Warren 442 db fogaskerekes hajtómű. Tenderhatáridő: 1993. XI. 08. 25. 93/S 180-47560/EN-31 93/S 180-47318/DE-29 U K-Glasgow D -Hamburg Tűzoltósisakok.K­órházi textíliák és vásznak. Tenderhatáridő: Tenderhatáridő: 1993. X. 26. 1993. X. 25. 93/S 180-48051/FR-36 F-Montpellier K­ülönféle élelmiszerek szállítása 1994-ben. Tenderhatáridő: 1993. X. 28. 93/C 261/09-C 261/7 Albania 25 db városi autóbusz. Tenderhatáridő: 1993. XI. 10. 93/S 180-48076/FR-37 F-Béziers K­ülönféle élelmiszerek szállítása 1994-ben. Tenderhatáridő: 1993. X. 29. 93/S 180-47503/IT-30 l-Castelvetrano Iskolához bútorok és egyéb felszerelési tárgyak. Tenderhatáridő: 1993. X. 29. 93/S 180-47947/EN-35 UK-Deeside 20 db autóval vontatott és 10 db könnyű zárt 3,5 tonnás pótkocsi. Tenderhatáridő: 1993. XI. 01. Építésá ....a 93/S 180-47852/GR-11 93/S 180-48332/ G­R-Alimos FR-10 Új iskola létesítéséhez F-Melun : ~ tanulmányterv Iskolaépítés­ és építési munkák. Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 180-47555/ D E-11 93/S 180-48112/DA-8D -Prien D K-EsbjergK­ülönböző 7000 nm-es m­unkák iskola építése, klinika építésénél. Jelentkezési határidő: Tenderhatáridő: 1993. XI. 12. 1993. XI. 09. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111-6061.

Next