Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

­ Mától szabad a kereskedelem (Folytatás az 1. oldalról) Az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés kistestvéré­nek nevezte Major István, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes ál­lamtitkára azt a megállapodást, amelyet ez év márciusában kö­töttünk az EK-n kívüli európai országokkal. A szerződés nem tartalmaz integrációs elemeket, mindössze szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet kétolda­lú alapon kiegészít egy sor me­zőgazdasági megállapodás. Je­lentőségét fokozza, hogy az elkö­vetkezendő másfél-két évben a jelenlegi EFTA-országok közül többen az EK tagjai lesznek, és a velük folytatott szabadkereske­delem Magyarország számára is elősegítheti a közösségbe való in­tegrálódást. Külgazdasági kapcsolataink­ban az EFTA-országok korábban is jelentős súlyt képviseltek, de részarányuk az utóbbi években az átlagosnál erőteljesebben emelkedett. Napjainkban a ma­gyar kivitelből 15 százalékkal, a behozatalból pedig 21 százalék­kal részesedik ez az országcso­port. A szerződés azért is fontos számunkra, mert ezzel megszű­nik korábbi versenyhátrányunk az EFTA-piacokon az Európai Közösség szállítóihoz képest, és jelentősen javulnak agrárexpor­tunk feltételei is. Az eredeti elképzelések sze­rint a szerződésnek július elsejé­vel kellett volna hatályba lépnie, de az osztrák parlament késleke­dése miatt csak három hónappal később következett el a ratifiká­lása. Az Új Magyarországnak ar­ra a kérdésére, hogy a három hó­napos csúszás me­ykora kiesés a magyar gazdaságnak, Major Ist­ván elmondta: pontos összeget nehéz lenne meghatározni, de az arányokra következtetni le­het. A megállapodás eredmé­nyeként ugyanis az ipari termé­keknél jelentkező vámnyereség a jelenlegi forgalomra vetítve megközelíti az ötvenmillió dol­lárt, tehát a három hónapos csú­szás miatt ennek az összegnek a negyedrészével lesz kevesebb a gazdaság bevétele. Az EFTA-országok a szerző­dés életbelépésekor a legtöbb termékre azonnal biztosítják Magyarország számára a vámok és egyéb akadályok eltörlését. Lassított vámlebontást előirány­zó listát csak Ausztria, Norvégia és Svédország tart fenn a textil­­termékekre, Ausztria és Svédor­szág az acélipari termékekre, Norvégia és Svédország pedig egyes vegyi árukra. Fontos ugyanakkor, hogy a szerződés aszimmetrikus: Magyarország jó­val lassabban nyitja meg piacait az EFTA-országok szállítói előtt. P.J. III. évfolyam, 229. szám 1993. október 1., péntek^^ VEi /\ p M ^ GAZDASAG Mezőgazdasági fórum Fejér megyében Nem fizetnek a bankok Bármennyire szeretnénk, egy­szerűen lehetetlen a mezőgazda­ságot kiemelni a nemzetgazda­ság egészéből - mondta tegnap Medgyasszay László, a Földműve­lésügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára a Pálhalmai Gazda­ságban rendezett fórumon. Az államtitkár délelőtt találkozott a Fejér megyei Földművelésügyi Hivatal, a Földhivatal, a Kárren­dezési Hivatal, az Adóhivatal és a Munkaügyi Központ, valamint a Megyei Főügyészség képvise­lőivel. Az intézmények vezetői ismertették a mezőgazdasági át­alakulás Fejér megyei sajátossá­gait. A szövetkezeti átalakulások törvényességi vizsgálata megál­lapította, hogy 64 termelőszö­vetkezetből csupán 16 tartotta be a törvény előírásait. Leggya­koribb hibák a nem megfelelő vagyonnevesítésből adódtak, gyakran meg is fenyegették a ki­válni szándékozó tagokat. A cégbírósági bejegyzés előtt több esetet vizsgál az ügyészség, azonban tapasztalják, hogy a jogszabályok sugallta megoldá­sok igen távol állnak az életsze­rűségtől. Ha ugyanis újra kell nevesíteni a szövetkezeti va­gyont, és még egyszer összehív­ni a közgyűlést, ezzel az addigi egyezség felborul, ami további bizonytalanságot okoz mind a szövetkezetnek, mind a gazdák­nak. A kárpótlás során 351 földár­verést tartottak a megyében, és több mint 9 ezren szereztek tu­lajdont. 49 ezer hektár termőföld talált gazdára. Csak Fejérben a mai napig annyi őszi kalászos vetőmagot vásároltak, mint ta­valy egész ősszel. A kerekasztal-beszélgetés után Medgyasszay László a me­gye szövetkezeti vezetőinek fel­vetésére válaszolva elmondta: nincs arra mód, hogy a koráb­ban felvett banki hiteleket a kor­mány elengedje, hiszen ehhez nincs hatáskörük. A szövetkeze­ti vezetők elmondták, hogy a kárpótlási jegyeket képtelenek „túlélésre" felhasználni privati­záció helyett. Panaszolták, hogy a bankok nem hajlandók fizetni a miniszteri rendeletben garan­tált vetéstámogatást. Az államtit­kár felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül sok múlik a ban­kok magatartásán a hamarosan folyósítható hosszú lejáratú és alacsony kamatú EBRD-hitellel kapcsolatban is. Úgy véli, minél hamarabb jó lenne a kereskedel­mi bankok képviselőit is bevon­ni a mezőgazdaság javítását szolgáló erőfeszítésekbe. (Kakuk) Az európaiság nem a tagkönyvön múlik Ki gondolná, hogy az Európai Közösség teljes jogszabálygyűjteménye, részletes tanulmá­nyai, üzleti információi és fejlesztési tapasztalatai mind-mind hozzáférhetők Budapes­ten, egy margitszigeti kis irodában? Pedig ez valóság. Ki gondolná, milyen kevesen ér­deklődnek ilyen értékes dokumentumok iránt? Az EK hivatalos, naponta megjelenő köz­lönyét, amely a Magyar Közlönynek felel meg (emellett üzleti információkat is tartalmaz), alig néhányan járatják hazánkban. Ez is valóság, holott minden üzletember az európai piacokon akar érvényesülni. Ezentúl lapunkban rendszeresen közöljük az EK-közlöny­­ben­ meghirdetett állami beruházások megrendeléseit, amelyekre hazai vállalkozók is pályázhatnak. A további tudnivalókról Szanyi Tibort, az Európai Közösség budapesti információs szolgálatának vezetőjét ké­rdeztük. - Mi a hivatal feladata? - Az Európai Közösség Közzétételi Hiva­tala a világ 31 országában működik. A kö­zösség valamennyi intézménye hivatalos anyagait e hálózat révén adja közre kiadvá­nyokban és számítógéplemezen. Felada­tunk, hogy az adott országban biztosítsuk az összes információs eszközt, illetve ezek elérhetőségét. - Milyen információkról van szó? - Természetesen szakmai jellegű tudni­valók ezek, rengeteg kézikönyv, évente, másfél évente felújított sorozatok. A sok kö­zül megemlíteném az EK ipari panorámáját, amely tartalmazza minden iparág múltját, jelenét és a vonatkozó közösségi politikát. Ipari döntéshozók számára rendkívül fon­tos lehet. Megtalálható nálunk a közösség területén bejegyzett szakmai szövetségek gyűjteménye is címmel, telefonszámmal. Hozzáférhetők átképzési alaptantervek, vállalkozóképzésről, munkaerő-gazdálko­dásról szóló tananyagok. Rengeteg jogi do­kumentáció áll itt a polcokon, többek között hét kötetben a teljes környezetvédelmi jog­alkotás és jogrend, vagy vizsgálati doku­mentumok szociálpolitikai intézkedések társadalmi hatásairól tíz évre előre. A mező­­gazdaság az egyik legterjedelmesebb rovat, hallatlanul bő statisztikai apparátus áll a hátterében. Elemzések találhatók nálunk a mezőgazdaságban bevezetett intézkedések - támogatás, adóztatás - társadalmi követ­kezményeiről. Rendelkezésre áll az EK in­tézkedéseinek teljes szövege, a római és a maastrichti szerződés, lehetetlen felsorolni, hogy mi minden. Jelenleg 2000 monográfiát és 100 periodikát jegyzünk. - Kinek lehet hasznos forgatni ezeket az anya­gokat? - A törvényhozóktól kezdve az államigaz­gatáson át sokaknak, a termelőknek és ke­reskedőknek, tudományos intézmények­nek, egyszóval mindenkinek. Persze lehet­séges, hogy már vannak olyan, fejlett válla­latok, amelyek akár holnap is beléphetné­nek az Európai Közösségbe, ám ez külön nem megy. Csak az egész ország léphet be, tíz és fél millió állampolgár egyszerre. Addig marad az egyéni fölzárkózás, mert senkit nem fognak személyesen megkérni, hogy ugyan már legyen szíves fejlődni. Az idén tavasszal indult három program az önkor­mányzatok számára, amelyek a páneurópai kommunikációs hálózatot építik. Ezek nyi­tottak, de személyes döntés dolga, hogy ki akar belépni. Az európaiság lényege nem a tagsági könyv, hanem az, hogy az együtt­működés mechanizmusát meg kell ismerni, megérteni és alkalmazni. Ha mindenki a sa­ját területén így tesz, akkor egyszer csak ott leszünk a közösségben. - Egyértelműen akarjuk ezt a tagságot? - Svájc példája nagyon érdekes, hiszen több információt használ fel, mint a közös­ség bármelyik tagországa. Teszi ezt annak ellenére, hogy nem akar belépni. Vagy em­líthetem a Sony céget, amely budapesti iro­dáját már az idén az EK 1996-os ergonómiai előírásai szerint rendezi be. Egyszerűen azért döntöttek így, nehogy majd egy ve­­télytársuk kiszorítsa őket arra hivatkozva, hogy nem tartják be az EK normáit. Több in­tézménynek felajánlottam, hogy amennyi­­ben megfelelő helyiséget biztosítanak, kiál­lítjuk az egész, körülbelül ötmillió forintot érő könyv- és dokumentumtárat, hadd vál­jon közkinccsé. A legtöbben bérleti díjat kér­tek, ami óriási félreértés, mivel ezek a tud­nivalók nem a közösségnek fontosak. Már az is sajnálatos, hogy csak a fővárosban le­het hozájutni a kiadványokhoz, holott az egész országnak kellene felhasználnia azo­kat. Ha erre a vállalatok nem ébrednek rá hamarosan, akkor külföldi vetélytársaik nemcsak a nyugati piacról, hanem Magyar­­országról is kiszorítják őket. K. L. T. /­­oo) Ledönteni a sorompókat A vállalkozók nem ismernek or­szághatárokat, ám nemzetközi kapcsolataik építésekor gazdasá­gi, pénzügyi sorompókba ütköz­nek. E gátak megszüntetéséért dolgozunk, abban a hitben, hogy Európa gazdasági integrációja nem valósulhat meg a kelet-kö­­zép-európai térség közreműkö­dése nélkül. Rét Giorgo elnök, aki a Kis- és Középvállalkozások Eu­rópai Szövetsége (UEAPME) és az IPOSZ Magyar Kézműves Ka­mara tegnap kezdődött kétna­pos konferenciáját nyitotta meg, a tanácskozás céljáról szólva hozzátette: azt vizsgálják, mi­lyen fokozatos lépésekre van szükség Magyarország, illetve a régió együttműködésének bőví­téséért az Európai Közösség vál­lalkozásaival. Nem véletlen, hogy a szemi­nárium színhelye Magyaror­szág: a Magyar Kézműves Ka­mara - társult EK-tagságunkat követően - megfigyelői státust kapott a szervezetben. Ugyan­akkor az UEAPME számára jel­zés értékűek hazánk gazdasági folyamatai, az átalakulásban el­ért eredményei, egyben a régió problémáinak áttelentéséhez is támpontokat adnak. A világgaz­daság mai helyzetében az a leg­főbb kérdés ugyanis, hogy a po­litikai erővonalak mentén mi­ként lehet az érdekegyeztetésen alapuló gazdasági integráció or­szágos és regionális feladatait megoldani. Az első lépés, a kö­zös célok felismerése után, most a konkrét tennivalók körvonala­zása következik. Már ez a ta­nácskozás állást foglal egy infor­mációs szolgáltató központ lét­rehozásáról, amely együttmű­ködne a brüsszeli UEAPME-köz­­ponttal. Magyarország és Len­gyelország részére készül egy - a szolgáltatások és támogatások igénybevételének feltételeit tar­talmazó - kiírás is, és dolgoznak azokon a módszereken, amelyek a regionális kapcsolatteremtést helyezik új alapokra. V. É. A Zalahús a fővárosba vágyik Ez év májusában privatizálták a Zalahús Rt.-t: 82 százalék MRP dolgozói tulajdon, nyolc száza­lék az önkormányzaté, míg a fennmaradó rész a beszállító ter­melőknek jutott. A cég fennállá­sa óta nem volt veszteséges, de még nullszaldós sem, hanem mindvégig nyereséges. Farkas Imre vezérigazgató elmondta: az idén négymilliárd forint lesz az árbevétel, belföldön 12 ezer ton­na húskészítményt és ötezer ton­na tőkehúst értékesítenek. Az ex­port nagysága eléri a 8,5 millió dollárt. Vágósertésből 220 ezer darabot vásárolnak fel évente. Az 1100 fővel dolgozó üzemben Zalaegerszegen százharminc féle húskészítmény készül, egye­dül az idén tizenöt féle újdonság­gal rukkoltak elő. Hiába a jó mi­nőség, mégis kevés áru kerül a fővárosi üzletekbe. Pedig a zalai ízeket érdemes megkóstolni. Koppány A Kermi és a vámszervek felkészültek Régi rendelet - új köntösben Az október elsején életbe lépő rendelet, amely szerint forga­­lombahozatal előtt minden, bel­földön értékesítendő terméket minőségi szempontból meg kell vizsgáltatnia a gyártónak, illetve az importőrnek, nem új szabá­lyozás, csupán az 1981. évi ren­delet módosítása, s annyiban je­lent változást, hogy az engedélyt már a határon ellenőrzik a vám­szervek - hangzott el a Pénzügy­minisztériumban tegnap rende­zett sajtóbeszélgetésen. Bártfai Béla helyettes államtitkár ugyan­akkor azt is elmondta: a szabá­lyozás tulajdonképpen már júni­us 15-én hatályba lépett, alkal­mazása csupán az ehhez igazodó vámszabályozás módosítása mi­att tolódott októberre. Sajnála­tos, hogy ismét vitákat és a ke­reskedők körében esetenként el­marasztaló kritikát váltott ki ez a lépés, hiszen a minőségvédelem a gyártók, a kereskedők és a fo­gyasztók érdekeit egyaránt szol­gálja és védi, s gátat vet a fekete­kereskedelemnek. Az intézkedés semmiképpen sem diszkriminatív, mivel nem­csak a külföldről behozott, de a belföldön gyártott termékekre is vonatkozik. Az államtitkár-helyettes a gépkocsiimport ugyancsak ok­tóber elsejével esedékes szigoro­dásáról is szólt. Elmondta, hogy elsősorban közlekedésbiztonsá­gi és környezetvédelmi megfon­tolások indokolták az elhatáro­zást, miszerint magánforgalom­ba hat évesnél régebbi személy­­gépkocsit és nyolc évesnél ré­gebbi haszonjárművet nem le­het behozni. Amennyiben az or­szág nem akar rozsdatemetővé válni, fel kellett vállalni a vám­­szigorítást - jelentette ki Bártfai Béla.­ A vám és pénzügyőrség teg­napi sajtótájékoztatóján elhang­zott: az engedély nélküli áruk raktárba kerülnek, s melyek nem forgalmazhatók, azokat meg­semmisítik, illetve a kereskedő­nek gondoskodni kell róla, hogy kikerüljenek az országból. (MTI) Office Journal of the European Community • Euro Info Service tor. Műszaki és egészségügyi cikkek Külföld­i tend­erek és piaci lelk»tt«ég«k Élelmiszer, vegyszer, gyógyszer Gépek, gépelemek Textil Egyéb 93/S 176-47287/DE-19 D-Munich K­özép- és kisfeszültségű felszerelések, világító berendezések szállítása és szerelése. Tender határideje: 1993. X. 25. 93/S 176-46389/FR-37 F-Nicer K­ülönböző orvosi műsze­rek, csipeszek stb. Tender határideje: 1993. X. 20.­ 93/S 176-47103/ FR-25 F-Nantes Világító berendezések szállítása és szerelése. A* 93/S 176-46530/EN- 37 U­K-Glasgow Fagyasztott készételek 504 000 font értékben. Tenderhatáridő: 1993. X. 26.­­ 93/S 176-46974/FR-41 F-Montreal-Sous-Bois Radiológiai filmek és termékek szállítása 1994-ben és 1995-ben. Tender határideje: 1993. X. 25. 93/S 176-46796/IT-142 l-Genoa Fűtőolaj 4210 mUt értékben. 93/S 176-47664/EN-91 US-Robins 47 db Légkompresszor Tenderhatáridő: 1993. X. 22. 93/S 176-46979/FR-93 F-Paris Különböző kőolajtermékek, mint pl. paraffin. Ajánlati határidő: 1993. X. 29. 93/S 176-46726/IT-83 l-Rome Fűtőolaj 330 mu­t értékben. 93/S 176-46162/ FR-88 F-Lacq R­ozsdamentes acélcsövek és szerelvények 93/S 171r- 46611/EN-71 UK-Sheffield Különböző típusú kötőelemek 3 000 000 font értékben. 93/S 176-46261/IT-36 I-Boizano Gyapjú, térítők, pizsamák, munkaruhák, takarók 740 mit értékben. Tenderhatáridő: 1993. XI. 04. 93/S 176-47059/ FR-3 F-Metz Falra függeszthető kétajtós szekrények. Tenderhatáridő: 1993.X. 25. 93/S 176-46979/PT-41 P-Lisboa K­ülönböző élelmiszerek. Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 180-48074/FR-37 F-Nice Zárak és tartozékok. Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 14. 93/S 176-47295/FR F-Courbevoire Különböző téli ruházati cikk, többek között 24 000 anovák, 6600 jacket. 93/S 171r-47063/FR 8 3 F-Paris C­somagolóanyagok könyvekhez, évi 2 600 000 fF értékben. Tenderhatáridő: 1993. X. 25. 93/S 176-46662/IT-82 l-Rome Fúrószerszámok 4500 miit értékben. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111 -6061.

Next