Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
Mától szabad a kereskedelem (Folytatás az 1. oldalról) Az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés kistestvérének nevezte Major István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára azt a megállapodást, amelyet ez év márciusában kötöttünk az EK-n kívüli európai országokkal. A szerződés nem tartalmaz integrációs elemeket, mindössze szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet kétoldalú alapon kiegészít egy sor mezőgazdasági megállapodás. Jelentőségét fokozza, hogy az elkövetkezendő másfél-két évben a jelenlegi EFTA-országok közül többen az EK tagjai lesznek, és a velük folytatott szabadkereskedelem Magyarország számára is elősegítheti a közösségbe való integrálódást. Külgazdasági kapcsolatainkban az EFTA-országok korábban is jelentős súlyt képviseltek, de részarányuk az utóbbi években az átlagosnál erőteljesebben emelkedett. Napjainkban a magyar kivitelből 15 százalékkal, a behozatalból pedig 21 százalékkal részesedik ez az országcsoport. A szerződés azért is fontos számunkra, mert ezzel megszűnik korábbi versenyhátrányunk az EFTA-piacokon az Európai Közösség szállítóihoz képest, és jelentősen javulnak agrárexportunk feltételei is. Az eredeti elképzelések szerint a szerződésnek július elsejével kellett volna hatályba lépnie, de az osztrák parlament késlekedése miatt csak három hónappal később következett el a ratifikálása. Az Új Magyarországnak arra a kérdésére, hogy a három hónapos csúszás meykora kiesés a magyar gazdaságnak, Major István elmondta: pontos összeget nehéz lenne meghatározni, de az arányokra következtetni lehet. A megállapodás eredményeként ugyanis az ipari termékeknél jelentkező vámnyereség a jelenlegi forgalomra vetítve megközelíti az ötvenmillió dollárt, tehát a három hónapos csúszás miatt ennek az összegnek a negyedrészével lesz kevesebb a gazdaság bevétele. Az EFTA-országok a szerződés életbelépésekor a legtöbb termékre azonnal biztosítják Magyarország számára a vámok és egyéb akadályok eltörlését. Lassított vámlebontást előirányzó listát csak Ausztria, Norvégia és Svédország tart fenn a textiltermékekre, Ausztria és Svédország az acélipari termékekre, Norvégia és Svédország pedig egyes vegyi árukra. Fontos ugyanakkor, hogy a szerződés aszimmetrikus: Magyarország jóval lassabban nyitja meg piacait az EFTA-országok szállítói előtt. P.J. III. évfolyam, 229. szám 1993. október 1., péntek^^ VEi /\ p M ^ GAZDASAG Mezőgazdasági fórum Fejér megyében Nem fizetnek a bankok Bármennyire szeretnénk, egyszerűen lehetetlen a mezőgazdaságot kiemelni a nemzetgazdaság egészéből - mondta tegnap Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára a Pálhalmai Gazdaságban rendezett fórumon. Az államtitkár délelőtt találkozott a Fejér megyei Földművelésügyi Hivatal, a Földhivatal, a Kárrendezési Hivatal, az Adóhivatal és a Munkaügyi Központ, valamint a Megyei Főügyészség képviselőivel. Az intézmények vezetői ismertették a mezőgazdasági átalakulás Fejér megyei sajátosságait. A szövetkezeti átalakulások törvényességi vizsgálata megállapította, hogy 64 termelőszövetkezetből csupán 16 tartotta be a törvény előírásait. Leggyakoribb hibák a nem megfelelő vagyonnevesítésből adódtak, gyakran meg is fenyegették a kiválni szándékozó tagokat. A cégbírósági bejegyzés előtt több esetet vizsgál az ügyészség, azonban tapasztalják, hogy a jogszabályok sugallta megoldások igen távol állnak az életszerűségtől. Ha ugyanis újra kell nevesíteni a szövetkezeti vagyont, és még egyszer összehívni a közgyűlést, ezzel az addigi egyezség felborul, ami további bizonytalanságot okoz mind a szövetkezetnek, mind a gazdáknak. A kárpótlás során 351 földárverést tartottak a megyében, és több mint 9 ezren szereztek tulajdont. 49 ezer hektár termőföld talált gazdára. Csak Fejérben a mai napig annyi őszi kalászos vetőmagot vásároltak, mint tavaly egész ősszel. A kerekasztal-beszélgetés után Medgyasszay László a megye szövetkezeti vezetőinek felvetésére válaszolva elmondta: nincs arra mód, hogy a korábban felvett banki hiteleket a kormány elengedje, hiszen ehhez nincs hatáskörük. A szövetkezeti vezetők elmondták, hogy a kárpótlási jegyeket képtelenek „túlélésre" felhasználni privatizáció helyett. Panaszolták, hogy a bankok nem hajlandók fizetni a miniszteri rendeletben garantált vetéstámogatást. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül sok múlik a bankok magatartásán a hamarosan folyósítható hosszú lejáratú és alacsony kamatú EBRD-hitellel kapcsolatban is. Úgy véli, minél hamarabb jó lenne a kereskedelmi bankok képviselőit is bevonni a mezőgazdaság javítását szolgáló erőfeszítésekbe. (Kakuk) Az európaiság nem a tagkönyvön múlik Ki gondolná, hogy az Európai Közösség teljes jogszabálygyűjteménye, részletes tanulmányai, üzleti információi és fejlesztési tapasztalatai mind-mind hozzáférhetők Budapesten, egy margitszigeti kis irodában? Pedig ez valóság. Ki gondolná, milyen kevesen érdeklődnek ilyen értékes dokumentumok iránt? Az EK hivatalos, naponta megjelenő közlönyét, amely a Magyar Közlönynek felel meg (emellett üzleti információkat is tartalmaz), alig néhányan járatják hazánkban. Ez is valóság, holott minden üzletember az európai piacokon akar érvényesülni. Ezentúl lapunkban rendszeresen közöljük az EK-közlönyben meghirdetett állami beruházások megrendeléseit, amelyekre hazai vállalkozók is pályázhatnak. A további tudnivalókról Szanyi Tibort, az Európai Közösség budapesti információs szolgálatának vezetőjét kérdeztük. - Mi a hivatal feladata? - Az Európai Közösség Közzétételi Hivatala a világ 31 országában működik. A közösség valamennyi intézménye hivatalos anyagait e hálózat révén adja közre kiadványokban és számítógéplemezen. Feladatunk, hogy az adott országban biztosítsuk az összes információs eszközt, illetve ezek elérhetőségét. - Milyen információkról van szó? - Természetesen szakmai jellegű tudnivalók ezek, rengeteg kézikönyv, évente, másfél évente felújított sorozatok. A sok közül megemlíteném az EK ipari panorámáját, amely tartalmazza minden iparág múltját, jelenét és a vonatkozó közösségi politikát. Ipari döntéshozók számára rendkívül fontos lehet. Megtalálható nálunk a közösség területén bejegyzett szakmai szövetségek gyűjteménye is címmel, telefonszámmal. Hozzáférhetők átképzési alaptantervek, vállalkozóképzésről, munkaerő-gazdálkodásról szóló tananyagok. Rengeteg jogi dokumentáció áll itt a polcokon, többek között hét kötetben a teljes környezetvédelmi jogalkotás és jogrend, vagy vizsgálati dokumentumok szociálpolitikai intézkedések társadalmi hatásairól tíz évre előre. A mezőgazdaság az egyik legterjedelmesebb rovat, hallatlanul bő statisztikai apparátus áll a hátterében. Elemzések találhatók nálunk a mezőgazdaságban bevezetett intézkedések - támogatás, adóztatás - társadalmi következményeiről. Rendelkezésre áll az EK intézkedéseinek teljes szövege, a római és a maastrichti szerződés, lehetetlen felsorolni, hogy mi minden. Jelenleg 2000 monográfiát és 100 periodikát jegyzünk. - Kinek lehet hasznos forgatni ezeket az anyagokat? - A törvényhozóktól kezdve az államigazgatáson át sokaknak, a termelőknek és kereskedőknek, tudományos intézményeknek, egyszóval mindenkinek. Persze lehetséges, hogy már vannak olyan, fejlett vállalatok, amelyek akár holnap is beléphetnének az Európai Közösségbe, ám ez külön nem megy. Csak az egész ország léphet be, tíz és fél millió állampolgár egyszerre. Addig marad az egyéni fölzárkózás, mert senkit nem fognak személyesen megkérni, hogy ugyan már legyen szíves fejlődni. Az idén tavasszal indult három program az önkormányzatok számára, amelyek a páneurópai kommunikációs hálózatot építik. Ezek nyitottak, de személyes döntés dolga, hogy ki akar belépni. Az európaiság lényege nem a tagsági könyv, hanem az, hogy az együttműködés mechanizmusát meg kell ismerni, megérteni és alkalmazni. Ha mindenki a saját területén így tesz, akkor egyszer csak ott leszünk a közösségben. - Egyértelműen akarjuk ezt a tagságot? - Svájc példája nagyon érdekes, hiszen több információt használ fel, mint a közösség bármelyik tagországa. Teszi ezt annak ellenére, hogy nem akar belépni. Vagy említhetem a Sony céget, amely budapesti irodáját már az idén az EK 1996-os ergonómiai előírásai szerint rendezi be. Egyszerűen azért döntöttek így, nehogy majd egy vetélytársuk kiszorítsa őket arra hivatkozva, hogy nem tartják be az EK normáit. Több intézménynek felajánlottam, hogy amennyiben megfelelő helyiséget biztosítanak, kiállítjuk az egész, körülbelül ötmillió forintot érő könyv- és dokumentumtárat, hadd váljon közkinccsé. A legtöbben bérleti díjat kértek, ami óriási félreértés, mivel ezek a tudnivalók nem a közösségnek fontosak. Már az is sajnálatos, hogy csak a fővárosban lehet hozájutni a kiadványokhoz, holott az egész országnak kellene felhasználnia azokat. Ha erre a vállalatok nem ébrednek rá hamarosan, akkor külföldi vetélytársaik nemcsak a nyugati piacról, hanem Magyarországról is kiszorítják őket. K. L. T. /oo) Ledönteni a sorompókat A vállalkozók nem ismernek országhatárokat, ám nemzetközi kapcsolataik építésekor gazdasági, pénzügyi sorompókba ütköznek. E gátak megszüntetéséért dolgozunk, abban a hitben, hogy Európa gazdasági integrációja nem valósulhat meg a kelet-közép-európai térség közreműködése nélkül. Rét Giorgo elnök, aki a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége (UEAPME) és az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara tegnap kezdődött kétnapos konferenciáját nyitotta meg, a tanácskozás céljáról szólva hozzátette: azt vizsgálják, milyen fokozatos lépésekre van szükség Magyarország, illetve a régió együttműködésének bővítéséért az Európai Közösség vállalkozásaival. Nem véletlen, hogy a szeminárium színhelye Magyarország: a Magyar Kézműves Kamara - társult EK-tagságunkat követően - megfigyelői státust kapott a szervezetben. Ugyanakkor az UEAPME számára jelzés értékűek hazánk gazdasági folyamatai, az átalakulásban elért eredményei, egyben a régió problémáinak áttelentéséhez is támpontokat adnak. A világgazdaság mai helyzetében az a legfőbb kérdés ugyanis, hogy a politikai erővonalak mentén miként lehet az érdekegyeztetésen alapuló gazdasági integráció országos és regionális feladatait megoldani. Az első lépés, a közös célok felismerése után, most a konkrét tennivalók körvonalazása következik. Már ez a tanácskozás állást foglal egy információs szolgáltató központ létrehozásáról, amely együttműködne a brüsszeli UEAPME-központtal. Magyarország és Lengyelország részére készül egy - a szolgáltatások és támogatások igénybevételének feltételeit tartalmazó - kiírás is, és dolgoznak azokon a módszereken, amelyek a regionális kapcsolatteremtést helyezik új alapokra. V. É. A Zalahús a fővárosba vágyik Ez év májusában privatizálták a Zalahús Rt.-t: 82 százalék MRP dolgozói tulajdon, nyolc százalék az önkormányzaté, míg a fennmaradó rész a beszállító termelőknek jutott. A cég fennállása óta nem volt veszteséges, de még nullszaldós sem, hanem mindvégig nyereséges. Farkas Imre vezérigazgató elmondta: az idén négymilliárd forint lesz az árbevétel, belföldön 12 ezer tonna húskészítményt és ötezer tonna tőkehúst értékesítenek. Az export nagysága eléri a 8,5 millió dollárt. Vágósertésből 220 ezer darabot vásárolnak fel évente. Az 1100 fővel dolgozó üzemben Zalaegerszegen százharminc féle húskészítmény készül, egyedül az idén tizenöt féle újdonsággal rukkoltak elő. Hiába a jó minőség, mégis kevés áru kerül a fővárosi üzletekbe. Pedig a zalai ízeket érdemes megkóstolni. Koppány A Kermi és a vámszervek felkészültek Régi rendelet - új köntösben Az október elsején életbe lépő rendelet, amely szerint forgalombahozatal előtt minden, belföldön értékesítendő terméket minőségi szempontból meg kell vizsgáltatnia a gyártónak, illetve az importőrnek, nem új szabályozás, csupán az 1981. évi rendelet módosítása, s annyiban jelent változást, hogy az engedélyt már a határon ellenőrzik a vámszervek - hangzott el a Pénzügyminisztériumban tegnap rendezett sajtóbeszélgetésen. Bártfai Béla helyettes államtitkár ugyanakkor azt is elmondta: a szabályozás tulajdonképpen már június 15-én hatályba lépett, alkalmazása csupán az ehhez igazodó vámszabályozás módosítása miatt tolódott októberre. Sajnálatos, hogy ismét vitákat és a kereskedők körében esetenként elmarasztaló kritikát váltott ki ez a lépés, hiszen a minőségvédelem a gyártók, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja és védi, s gátat vet a feketekereskedelemnek. Az intézkedés semmiképpen sem diszkriminatív, mivel nemcsak a külföldről behozott, de a belföldön gyártott termékekre is vonatkozik. Az államtitkár-helyettes a gépkocsiimport ugyancsak október elsejével esedékes szigorodásáról is szólt. Elmondta, hogy elsősorban közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfontolások indokolták az elhatározást, miszerint magánforgalomba hat évesnél régebbi személygépkocsit és nyolc évesnél régebbi haszonjárművet nem lehet behozni. Amennyiben az ország nem akar rozsdatemetővé válni, fel kellett vállalni a vámszigorítást - jelentette ki Bártfai Béla. A vám és pénzügyőrség tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott: az engedély nélküli áruk raktárba kerülnek, s melyek nem forgalmazhatók, azokat megsemmisítik, illetve a kereskedőnek gondoskodni kell róla, hogy kikerüljenek az országból. (MTI) Office Journal of the European Community • Euro Info Service tor. Műszaki és egészségügyi cikkek Külföldi tenderek és piaci lelk»tt«ég«k Élelmiszer, vegyszer, gyógyszer Gépek, gépelemek Textil Egyéb 93/S 176-47287/DE-19 D-Munich Közép- és kisfeszültségű felszerelések, világító berendezések szállítása és szerelése. Tender határideje: 1993. X. 25. 93/S 176-46389/FR-37 F-Nicer Különböző orvosi műszerek, csipeszek stb. Tender határideje: 1993. X. 20. 93/S 176-47103/ FR-25 F-Nantes Világító berendezések szállítása és szerelése. A* 93/S 176-46530/EN- 37 UK-Glasgow Fagyasztott készételek 504 000 font értékben. Tenderhatáridő: 1993. X. 26. 93/S 176-46974/FR-41 F-Montreal-Sous-Bois Radiológiai filmek és termékek szállítása 1994-ben és 1995-ben. Tender határideje: 1993. X. 25. 93/S 176-46796/IT-142 l-Genoa Fűtőolaj 4210 mUt értékben. 93/S 176-47664/EN-91 US-Robins 47 db Légkompresszor Tenderhatáridő: 1993. X. 22. 93/S 176-46979/FR-93 F-Paris Különböző kőolajtermékek, mint pl. paraffin. Ajánlati határidő: 1993. X. 29. 93/S 176-46726/IT-83 l-Rome Fűtőolaj 330 mut értékben. 93/S 176-46162/ FR-88 F-Lacq Rozsdamentes acélcsövek és szerelvények 93/S 171r- 46611/EN-71 UK-Sheffield Különböző típusú kötőelemek 3 000 000 font értékben. 93/S 176-46261/IT-36 I-Boizano Gyapjú, térítők, pizsamák, munkaruhák, takarók 740 mit értékben. Tenderhatáridő: 1993. XI. 04. 93/S 176-47059/ FR-3 F-Metz Falra függeszthető kétajtós szekrények. Tenderhatáridő: 1993.X. 25. 93/S 176-46979/PT-41 P-Lisboa Különböző élelmiszerek. Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 180-48074/FR-37 F-Nice Zárak és tartozékok. Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 14. 93/S 176-47295/FR F-Courbevoire Különböző téli ruházati cikk, többek között 24 000 anovák, 6600 jacket. 93/S 171r-47063/FR 8 3 F-Paris Csomagolóanyagok könyvekhez, évi 2 600 000 fF értékben. Tenderhatáridő: 1993. X. 25. 93/S 176-46662/IT-82 l-Rome Fúrószerszámok 4500 miit értékben. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111 -6061.