Új Magyarország, 1993. november (3. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-10 / 262. szám

Cáfolnak a tények A multiktól nem kell tartani A növényolaj- és a dohányipar tulajdonváltása beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket, a privati­zációt követő tőkebevonás fej­lesztési forrásokhoz juttatta az érintett cégeket, s lényegesen biztonságosabbá vált a termelők helyzete - közölte Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség ügy­vezető igazgatóhelyettese azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ame­lyen Raskó György, a földműve­lésügyi tárca közigazgatási ál­lamtitkára is részt vett. Rácz Ernő szerint most már a tények bizonyítják, mennyire megalapozatlanok voltak a tulaj­donváltását megelőző félelmek. Nem igazolódtak a vádak - pél­dául az új tulajdonosok feltéte­lezett monopolhelyzetéről, a ha­zai termelés elsorvasztásáról -, ellenkezőleg: a multinacionális befektetők révén megteremtő­dött a két iparág kiegyensúlyo­zott fejlődésének feltétele. Az el­telt egy-két évben a privatizált cégek visszafizették tételeiket,­ likviditási gondjaik megszűntek,­ s jelentős b­eruházásokat hajtot­tak végre. A termelők tulajdont is szerezhetnek: huszonöt száza­lék plusz egy szavazat rész­arányt zárt pályázaton nyerhet­nek el. A földművelésügyi tárca állás­pontját Raskó György fejtette ki. Mint mondta, teljesen indokolt­nak tartják a nemzetközi tőke részvételét a privatizációban, ugyanis az exportorientált élel­miszeripar számára létkérdés a tőkebevonás és az új piac. A nö­vényolajipar tulajdonváltása e tekintetben egyértelmű siker: a Cereol 1,6 milliárd forintos be­fektetéssel hajtott végre fejlesz­tést. A tavalyi évben már 327 ezer tonna napraforgóolajat állí­tott elő - az előző évi 297 ezer tonnával szemben -, s jelentősen nőtt a szójaolaj és a margarin mennyisége is. A monopolhely­zet ellen a napraforgómag kivi­telére adott exportszubvenció nyújt védelmet: ilyenképpen a termelők, ha külpiacokon érté­kesítenek, tonnánként 19 ezer forintos árat is elérhetnek, míg a Cereol csupán 16 ezer forintot fi­zet. Hasonlóan eredményes volt a dohánygyárak tulajdonváltása is: fellendült a termelés, javult a minőség, s 1991-hez viszonyítva 9 milliárd forinttal nőtt a költség­­vetés adóbevétele. Sikeresnek minősíthető a nagy vihart kavart Nyidofer privatizációja: a tulaj­donváltást követően 10 ezer nyírségi dohánytermelő megél­hetése biztos, s meghonosodhat az öntözéses dohánytermesztés technológiája. Indokolatlan a privatizációt ért sok kritika, Ras­kó György szerint nem véletlen, hogy az Universal Leaf Tobacco igazgatója egy régebbi nyilatko­zatában úgy fogalmazott: eddig a világ hetven országban fektet­tek be, de a magyarországihoz hasonló ellenállással sehol sem találkoztak. V. É. III. évfolyam, 262. szám 1993. november 10., szerda GAZDASÁG Pick-siker a részvénypiacon Már hétfőn túljegyezték az értékpapírt (Folytatás az 1. oldalról) - Már az első nap túljegyzés volt? - így van, és mivel az eredeti kárpótoltak alanyi jogon el­sőbbséget élveznek, azoknak, akik másodlagos tulajdonosai a kárpótlási jegyeknek, már nem jutott. A második, harmadik napra pedig már a kedvezmé­nyezett körnek is csak igen­igen kis mennyiség áll rendel­kezésére. - Mivel magyarázható a nagy ér­deklődés? - A legfontosabb, hogy az el­múlt egy évben folyamatosan emelkedett a Pick-részvények ára. Az induló 1200 forintról má­ra 3500 forintra nőtt, és csak ki­sebb visszaesések, megingások voltak, de ezek néhány hétnél tovább sohasem tartottak. Jó ne­ve van a cégnek, a Pick szalámi mindig is fogalom volt, évtize­dek óta együtt élünk ezzel a névvel. Az sem mellékes szem­pont, hogy ez a részvény azon kevesek közé tartozik, amelye­ket most kárpótlási jegyért felkí­nálunk. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy tulajdonosa bármikor készpénzhez jusson. Néhány nap alatt biztosan el lehet adni. Nagyon jó az átváltási aránya is: öt kárpótlási jegyért két rész­vényt lehet kapni, a kárpótlási törvény értelmében természete­sen a kárpótlási jegyeket kama­tokkal növelt áron vettük figye­lembe. - Hol lehetett most részvényt je­gyezni? - Tanultunk a nyári tapaszta­latokból, s megfordítottuk az arányt, így az értékpapírok több mint felét vidéken lehetett je­gyezni. Igyekeztünk úgy meg­szervezni, hogy 20-30 kilométe­res utazással elérhető legyen az a fiókunk, ahol lebonyolítható a csere. - Van-e hasonlóan sikeres érték­papír mostanság a piacon? - Jól alakul a Fotex-, a Styl- és a Zwack-részvények árfolyama, de a Pick karrierje talán kissé egyedülálló. Ahhoz a csapathoz tartozik, amelyik most a buda­pesti tőzsdét viszi. - Milyen részvénycserére számít­hatnak még idén a kárpótlásijegy­­tulajdonosok és a készpénzért vásár­lók? - Úgy tűnik föl, lesz még egy­két olyan kibocsátás, ami hosz­­szabb távon hasonló sikerekre számíthat. Gondolok itt a Príma­gázra és a Balaton Füszértre. Ezek, ha tőzsdére kerülnek, minden bizonnyal keresett ér­tékpapírok lesznek. Sz. T. Schamschula Pestszendarincén A pestszentlőrinci polgárokkal találkozik ma este hat órakor Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A fórumon várhatóan szóba ke­rül több nagy érdeklődésre szá­mot tartó kérdés, így az Első Pes­ti Telefontársaság helyzete a Kontrax csődje után, az M0-ás autópálya-körgyűrű továbbépí­tése, illetve a Ferihegyi Repülő­tér bővítése. Mint ismeretes, Schamschula György hathatós közreműködésére is szükség volt ahhoz, hogy az Első Pesti Telefontársaság Kontrax miatti kritikus helyzete minél kisebb hátránnyal járjon a telefonra vá­ró polgárok számára. A fórum résztvevői ma közvetlenül is megkérdezhetik a tárca vezető­jét az ügy hátteréről, s arról, mi­kor sikerül végre realizálni a ter­vekben vázolt elképzeléseket, melyekhez a lakosságnak is mé­lyen bele kellett nyúlni a zsebé­be.. A miniszter Demeter Ervin és Hunyadi István önkormány­zati képviselők meghívásának tesz eleget. A fórum helyszíne: Budapest, XVIII., Üllői út 517., ahol mindenk érdekl­őt szere­tettel várnak. A Csepel Autógyár Egri Leányvállalatában Sebessége kivált félezer munkás Egy kézen vagy legfeljebb kettőn megszámolható lenne azoknak a hazai, működő és nem új gyáraknak a száma, amelyekben ta­valy nyár óta több mint százzal nőtt a munkáslétszám. Minden­esetre a Csepel Autógyár Egri Leányvállalata ennek a kiszámolós­­dinak megfelel: 1992. június 22-től száz-egynéhány fővel gyara­podott az eredetileg háromszázhatvanas kollektíva. Most már kö­zel félezer munkás gyártja itt a sebességváltókat, egyúttal vált sebességet maga is. Sikertörténetünknek előzménye van: 1991 végén a csepelesek ál­tal alapított Gear Sebességváltó Rt.-t felszámolták, és a korábban Budapesten, Szigetszentmikló­­son, valamint Egerben folyó se­bességváltó-gyártást teljes egészében áttették a hevesi megyeszékhelyre. Az egri szempontból kedvező fordulathoz hozzájárult az is, hogy a sebességváltó-szerelés mellett szintén nekik jutott a fo­gaskerék-, illetve az úgynevezett szinkrongyártás. Persze az átte­lepítés nem ment zökkenők nél­kül: mintegy száz gépnek és be­rendezésnek kellett új helyet ta­lálni - voltak köztük számjegy­vezérlésű drága szerszámgépek, furatköszörűk, hántolók, nagy teljesítményű esztergagépek és Egerben eladdig sosem használt keményfémszóró berendezések. A modernizálás ugyanakkor fe­lelősséggel járt, hiszen a gyár százötvenmillió forintos vagyona egy csapáséra majdnem egymilliárd­­dal megnövekedett. Jó kezekben volt ez a hatalmas vagyon, annak ellenére, hogy ta­valyi veszteségük elérte a har­mincnégymillió forintot. Tudni kell, hogy maga az áttelepítés elvitt húszmilliót. Sikerült viszont meg­tartani legjobb vásárlóikat, az Ikarust, a szlovén Tam­bust, azonkívül új piacra is szert tet­tek, hiszen már tőlük vásárol a cseh Karosa, meg a Skopjei Autó­­buszgyár. Az sincs kizárva, hogy Törökország, Irán, India és a Dél­afrikai Köztársaság révén tovább bővülhet a piacuk. Miben rejlik a titok? Kizárólag abban, hogy az áttelepítési her­cehurca meg a stabil gazdálko­dás beindulása után teljes figyel­met fordíthattak a jó termékmi­nőségre és a szállítási határidők pontos betartására. És persze ab­ban, hogy nem estek kétségbe a veszteséges tavalyi évben, ami­kor csak kilencszázhúsz sebes­ségváltót gyártottak. Lám, idén már szinte biztos, hogy sebesség­­váltóból négyezerhétszáz fog kike­rülni a kezükből, ami annyit je­lent: idei nyolcszázötven millió forintos árbevételi tervüket százmillióval túlszárnyalják, va­gyis veszteség nélkül zárhatnak. Jö­vőre aztán jöhet a gazdasági si­ker: egymilliárd forintos árbevé­tel, százmilliós nyereséggel. Elégedettek a munkások, hogy ne lennének elégedettek, amikor tudják, decemberben tizen­öt százalékos bérfejlesztésre számít­hatnak. Csupán egyetlen dolog nem hagyja nyugodni őket: a közeljövőben várható tulajdon­­váltás vajon nem bolygatja-e meg stabil munkahelyeiket? (h­t) #MAr.VAKftRmf. kommentár Gazdagodjanak polgáraink Dinamikusan nő a magánszektor a gazdaságban. Óriási érdek­lődés a termőföldárveréseken. A kárpótlási jegy tőzsdei árfolya­ma emelkedik. Az vagyonügynökség pályázatain növekvő számban vesznek részt hazai magánbefektetők. Vállalatok tu­catjai kerülnek magántulajdonba. A tények szerint teljesül a kormány szándéka, 1994-re bőven 50 százalék fölé kerül a magánszektor részaránya a GDP létre­hozásában. A tulajdonos polgárság keletkezésének időszakát éljük át. Eddig negyedmillió ember szerzett termőföldet kár­pótlási liciteken, 20 millió ak-értékű termőföld került egyéni tu­lajdonba. A várakozások szerint a jövő év közepére befejeződik a földárverés döntő része. Kétszázötvenezer család vásárolta meg kedvezményes mó­don állami-önkormányzati lakását az elmúlt három évben, ugyanennyi lakás értékesítésére kerül sor a következő egy-két évben. A lakásszektor gyorsan privatizálódik. Ötszáz állami vállalat került magánkézbe a privatizáció so­rán. A decentralizációs-privatizációs törekvéseinek megfelelő­en kilencezer üzletet vásároltak meg hazai vállalkozók. Több­száz állami gazdasági egység részeként került eladásra, az el­adott kisebb malmok, raktárak, tejüzemek, pékségek, szállo­dák, téglagyárak és egyéb egységek száma meghaladja a hat­százat. A szövetkezetek magánosítása több mint egymillió embert érint. Mértékadó becslések szerint 35 ezer ember munkavállalói részvényvásárlói program során lett tulajdonosa egykori válla­latának. Több mint kétszázezer részvényes van az országban, aki kész­pénzért, kárpótlási jegyért cserébe, szövetkezeti üzletrész fejében vagy dolgozói részvényjuttatás formában lett tulajdonos. A magángazdaság erősödése és izmosodása, a tulajdonos polgárság szavának és vagyonának növekedése stabil alapot képez a hatékonyabb gazdálkodásnak és a polgári demokrati­kus berendezkedés megszilárdulásának. Le kell győzni a kollektivista tulajdonfelfogással kapcsolatos illúziókat, és a magánszektor növekedését kell előtérbe helyez­ni. Jobb egy rossz döntést felülvizsgálni, mint nem hatékony, pazarló kollektivista-korporatív tulajdoni formákkal kísérletez­­ni. Ösztönözni kell a külföldi tőkeberuházókat az új termelő ka­pacitások létrehozására, valamint az infrastrukturális építkezé­sek megvalósítására. Legfontosabb az ország és a polgárok igazd­agodása. Cserházi Bertalan Januárban vagy februárban Még egyszer kárpótlás (Folytatás az 1. oldalról) A mai jogszabályok értelmében a kérelmeket csak elutasítani lehet, így a vagyonuktól megfosztott, és más sérelmeket szenvedő em­berek soha nem kaphatnak még részleges kárpótlást sem - mond­ta az államtitkár. Ezért a kor­­­mány javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy mind­három kárpótlási törvényre hi­vatkozással még egyszer egy hó­napig a hivatalok újra elfogad­hassák a kárpótlási kérelmeket. Egyelőre nem tudható, hogy a parlament mikor tárgyalja a ja­vaslatot, de a számítások szerint várhatóan januárban vagy feb­ruárban lesz újra lehetőség kár­pótlást kérni. Természetesen az új igények nem okoznak hát­rányt azoknak, akik időben be­adták a kérvényüket: ők kapják meg először a határozatot. Sep­­sey Tamás szerint az új igényeket leghamarabb a jövő év tavaszá­nak végén vagy nyarának elején tudják elbírálni. Akik az újból fel­kínált lehetőséggel élve számíta­nak kárpótlási jegyre, türelmes­nek és megértőnek kell lenniük, mert természetesen hátrányo­sabb helyzetben lesznek azok­hoz képest, akik időben adták be igényüket. A kárpótlás egy hónapig érvé­nyes újra megnyitása miatt nem bővítik a földalapot, nem kell több területet kijelölni. Termő­föld van elég, legfeljebb nem minden település környékén egyforma bőséggel. Már több mint negyedmillió­­an szereztek árverésen termő­földtulajdont, 21 millió 135 ezer ak-értékben. Komoly igény ta­pasztalható az állami vagyon magánosítása során is, kárpótlá­si jegyért 12 milliárd forint érték­ben vásároltak részvényt. Figye­lemre méltó, hogy a 12 milliár­dos érték egyharmadát az utób­bi hónapban vásárolták. Sajnos, a kárpótlást a törvé­nyek születésétől kezdve bizo­nyos ellenpropaganda kísérte, amely szerepet játszik abban, hogy ilyen sok embert sikerült megtéveszteni, akik közben rá­jöttek arra, milyen lehetőséget szalasztottak el. K. L. T. Bútor Official Journal of the European Communities • Euro Info Service, Budapest Külföldi tenderek és piaci lehetőségek vállalatoknak és vállalkozóknak"­­." Műszerek Egyéb Gép 93/S 209-56523/DE-9 D-Bad Tölz 270 db különféle beépített szekrény fából Tenderhatáridő: 1993. XII. 09. 93/S 211-57240/DE-10 D-Frankfurt am Main Faliszekrény- és ajtóelemek Tenderhatáridő: 1994.1.11. 93/S 210- 56754/FR-44 F-Paris Irodai bútorok Jelentkezési határ­idő: 1993. XII. 10. Tenderhatáridő: 1993. XII. 27. 93/S 211-58009/ES-45 E-Madrid Áramlási mennyiséget mérő műszerek Tenderhatáridő: 1993. XII. 09. 93/S 209-55877/EN-36 UK-Bury St. Edmunds Fluoroszkopikus, radiografikus diagnosztizáló műszer Tenderhatáridő: 1993. XII. 06. 93/S 209-57327/DE-15 D-Munich Görgős redőnyök Tenderhatáridő: 1993. XII.02. 93/S 211-57481/DE-11 D-Frankfurt am Main 190 db acélszekrény és padok Tenderhatáridő: 1994.1.12. 93/S 209-56092/IT- 38 l-L’Aqvila Irodai bútorok és felszerelések 330 m LIT értékben Jelentkezési határ­idő: 1993. XI. 22. Tenderhatáridő: 1993. XII. 09. 93/S 209-56473/FR-46 F-Montfermeil Számítógépes tomográfi­­ás gamma kamera Tenderhatáridő: 1993. XII. 02. 93/S 209-56581/FR-52 F-Capesterre-Belle-Eau Műszerek laboratóriumi tudományos vizsgálatokhoz Tenderhatáridő: 1993. XI. 30. 93/S 209-56690/FR-56 F-Marseilles 2130000 db reggeliző csésze 469 eFF értékben Tenderhatáridő: 1993. XII. 06. 93/S 209-55780/EN-35 UK-Edinburgh írószerek Jelentkezési határidő: 1993. XII. 01. Tenderhatáridő: 1993. XII. 08. 93/S 211-56642/EN-48 UK-Leicester Villás targoncák Jelentkezési határidő: 1993. XI. 22. 93/S 210-57674/DE-9 D-Hanau Ajtók és ablakok kórházfelújításhoz -n'nhillkl.n­Sml 93/S 209-56279/EN-41 UK-London 4 db hulladéksajtoló berendezés Jelentkezési határidő: 1993. XI. 24. Tenderhatáridő: 1993. XII. 06. 93/S 210-56593/IT-42 l-Parti Egészségügyi laboratóriumi diagnosz­tikus berendezés Jelentkezési határidő: 1993. XII. 05. Tenderhatáridő: 1993. XII. 20. 93/S 210-57991/FR-7 MU-Port Louis Laboratóriumi eszközük Mauritiusba a European Development Fund szervezésében Tenderhatáridő: 1994.1.12. 93/S 210-57952/FR-7 TD-N'Djaména Egészségügyi ellátási program Csádban a European Development Fund szervezésében 93/S 210-57899/NL-20 93/S 209-56919/FR-50 B-Brussels F-Golden Fa- és asztalosmunkák Berendezések egy karbantartó és ok­egyetemi épülethez tutó központba Tenderhatáridő: 1993. XII. 02. Tenderhatáridő: 1993. XII. 15. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp., Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 156-4282

Next