Új Magyarország, 1993. november (3. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

III. évfolyam, 254. szám 1j, 1993. november 1., hétfő GAZDASÁG A Magyar Paribas törekvései Pénzt a vendégforgalom fejlesztéséhez A Magyar Paribas, az Országos Idegenforgalmi Hivatal tanács­adója azon dolgozik, hogy új pénzügyi keretet dolgozzon ki a középszintű utazási és vendég­forgalmi infrastruktúra fejleszté­séhez. dr. Medgessy Péter, a Ma­gyar Paribas elnöke Londonban találkozott Geoffrey H. Lipmannal, az Utazási és Idegenforgalmi Vi­lágtanács elnökével, hogy olyan közös megközelítést tárjanak fel, amely az idegenforgalmi hivatal magánturisztikai hálózatnövelé­­sének szándékát szolgálja. A vi­lágtanács a legnagyobb utazás­sal és idegenforgalommal foglal­kozó cégek több mint 60 vezető­jének világszervezete, olyan cé­geké, mint például a Boeing, az American Airlines, az American Express, a Delta Airlines, az Uni­ted Airlines, a Marriott, az Accor, a British Airways, a Forte és így tovább. A Magyar Paribas és a világta­nács közti találkozó napirendi pontjai között elsősorban az a kérdés szerepelt, hogy milyen módon finanszírozzák a magán­kezdeményezéseket a magyar idegenforgalmi iparban. Felme­rült egy speciális alap létrehozá­sának ötlete, amelyet később szóba hoztak Németh Miklóssal, az Európai Ijjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) alelnökével is. Németh Miklós egy ad hoc kon­zorcium felállítását javasolta, amelybe több, a kezdeménye­zésben részt vevő pénzügyi in­tézményt is bevonnának. Németh Miklós, Magyaror­szág volt miniszterelnöke a kö­vetkezőket mondotta: „A ma­gyar idegenforgalmi ipar terüle­tén javulás csak a magánkezde­ményezések és a nemzetközi pénzügyi világ intenzív együttes fellépése és a helyi hatóságok határozott támogatása esetén várható. Az államnak hosszú tá­vú fejlesztési támogatást kell nyújtania, amelynek célja a mi­nőségi szolgáltatások kialakítása és új, biztos munkahelyek te­remtése. Ebből a szempontból a kis- és középvállalkozások bevo­nása és motiválása a legfonto­sabb." Geoffrey H. Lipman bejelen­tette szándékát, hogy a közeljö­vőben Magyarországra látogat. A találkozón hangsúlyozta, hogy „Magyarország idegenfor­galmi potenciálja vitathatatlan. A jelenlegi lehetőségek optimá­lisabb kihasználásához egy kata­lizátor szükséges. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal kezde­ményezése: partneri kapcsolatot alakítson ki az állami és a ma­gánszektor között az infrastruk­túra konszolidálása és a szolgál­tatási színvonal javítása végett. A világtanács fontos feladatai közé tartozik a közép- és kelet­európai idegenforgalmi ipar fej­lesztésének támogatása, mert meggyőződése, hogy ezen ipa­rág fejlesztése a gazdaság teljes egészére pozitív hatással van, és az országokban további munka­­lehetőségeket teremt. Ez a közös együttműködés első lépése an­nak a folyamatnak, amelynek cél­ja, hogy a magyar idegenforga­lom támogatásával növelje szere­pét a gazdasági növekedésben". A világtanács felajánlotta se­gítségét az idegenforgalmi hiva­talnak egy tanulmány elkészíté­sében, amelynek témája az ide­genforgalom hozzájárulása a magyar gazdaság teljesítményé­hez, bemutatva egyben perspek­tíváit és mellékhatásait is a gaz­dasági életben. A világtanács úgy látja, a magyar döntéshozók készen állnak arra, hogy megad­ják a magyar idegenforg­om fejlesztési kereteinek kidolgozá­sához szükséges támogatásokat. (h) Nagy Béla felvétele Európai Valutaintézet Frankfurtban kölni tudósítónktól. A közös „európai ház" építésének rögös útján jelentős diplomáciai sikert könyvelhet el a német kormány. Hosszú hetek és hónapok fáradhatatlan előkészítő munkálatai eredményeként az EK-mi­­niszterelnökök csúcstalálkozója úgy döntött Brüsszelben, hogy Majna-Frankfurtot jelöli ki az Európai Valutaintézet (EWI) szék­helyéül. A tizenkét tagállamnak az évszá­zad végére tervezett teljes pénz­ügyi egyesítését előkészítő szer­vezet ezután európai központi bankká alakul majd át. A brüsz­­szeli határozatot Helmut Kohl kancellár így kommentálta: „Na­gyon boldog vagyok és köszöne­­temet fejezem­­ a partnerekkel szemben, hogy így döntöttek ebben a nem éppen egyszerű kérdésben." Az Európai Valutaintézet mel­lett az EK további tíz hatóságá­nak székhelyét határozták meg a belga fővárosban. Bonn kezdet­től fogva különös súlyt helyezett az EK gazdasági jövőjét minden bizonnyal hathatósan befolyáso­ló Központi Bank elődjének né­metországi elhelyezésére, hivat­kozva a német márka erejére és annak pozitív befolyására a kö­zös valutafejlődésre. A hazai médiák egyhangúlag komoly politikai győzelmet emlegetnek, de ugyanakkor felhívják a fi­gyelmet arra, hogy további kö­zös erőfeszítések szükségesek a pénzügyi egyesülés most kezdő­­dő második szakaszában. A kü­lönböző gazdasági helyzetek összehangolása csak akkor elér­hető cél, ha a tagállamok mind­egyike költségvetésének fegyel­mezett kézbentartásával járul hozzá az egyesítés gondolatá­hoz. A német bankszakértőkre vár a feladat, hogy összehangolják a nemzeti bankok munkáját és to­vábbi lendületet biztosítsanak ennek a bonyolult folyamatnak. Első számú célnak számít az árak stabilitásának garantálása. Az EWI 1994. január elsejével kezdi meg munkáját a Majna partján. Hessen tartomány mi­niszterelnöke - Hans Eichel - a világviszonylatban is komoly szerepet játszó Frankfurt elisme­réseként újabb bizonyítékát látja a brüsszeli csúcstalálka döntésé­ben. „A város a maga stabilitásra irányuló erőfeszítéseivel nagy­ban hozzájárul majd az európai integráció megvalósításához” - mondotta a miniszterelnök. Jürgen Sarrazin - a Dresdner Bank igazgató tanácsának szóvi­vője - úgy vélte, hogy a határo­zat az európai partnerek újabb bizalmát fejezi­­ Németország­gal szemben. „A Német Szövet­ségi Bank már eddig is vezető szerepe a pénz értékének meg­őrzésére, újabb elismeréssel gaz­dagodott" - vélekedett a Com­­ntferrbank nevében Martin Kohlhaussen. Theo Waigel szö­vetségi pénzügyminiszter a bon­ni Európa-politika átütő sikeré­nek minősítette a kormányfők döntését. Az utolsó pillanatig komoly versenytársnak bizo­nyult hollandok részéről másfaj­ta hangokat lehetett hallani. „Csalódott vagyok, bár nem ért meglepetés" - hangoztatta Ed van Thijn, Amszterdam polgár­­mestere. „Sajnálom, hogy való­jában nem európai, hanem né­met eredmény született" - mon­dotta Van Ittersum, az amszter­dami börze igazgatója. Stefan Lázár Paskusok és törvénytervezetek A napokban elfogadta a kor­mány a gyógyszerész hivatás be­csületét helyreállító két törvény­­tervezetet, amelyeket a Népjóléti Minisztérium és a Magyar Gyógyszerészkamara közösen dolgozott ki - jelentette be Szabó Sándor, a kamara elnöke az el­nökség legutóbbi ülésén. Az egyik törvénytervezet a gyógy­szerészek kamarájáról rendelke­zik, a másik a gyógyszertárak alapításáról és működéséről szól. Magyarországon a patikáról Má­ria Terézia óta nem hoztak tör­vényt, az új tervezetet az Európai Közösség irányelveihez igazod­va készítették. A parlamenti tárgyalásra váró törvénytervezetek születése ép­pen egybeesik a gyógyszertár­hálózat magánosításával, amely az önkormányzatok egy része és az Állami Vagyonügynökség kö­zötti jogvita miatt lassan másfél éve húzódik. A gyógyszertára­kat 1950-ben egy tollvonással, percek alatt államosították, a gyógyszerészek vagyonát lefog­lalták, majd átvezényelték őket más településre. Másnap reggel állami alkalmazottként nyitották ki a patikát. A gyógyszertárak magánosí­tása során a gyógyszerésztársa­dalom azért támogatja az Állami Vagyonügynökség által vezé­nyelt eljárást, mert csak ez a szervezet szavatolja, hogy vala­mennyi patikát magánkézbe ad­ja, mégpedig az új gyógyszertár­ról szóló törvény szellemében. A törvény tudniillik kimondja, hogy patikát csak gyógyszerész vagy gyógyszerésztöbbségi tu­lajdonú társaság tarthat fönn, és ötezer lakosonként egy gyógy­szertár nyitható. Ez utóbbi meg­kötés azért fontos mert csak így lehetséges, hogy továbbra is közegészségügyi intézmény ma­radjon a patika, amely ugyan nem a meggazdagodás eszköze, pusztán tisztességes polgári megélhetést nyújt a gyógysze­résznek és családjának. Szabó Sándor elmondta: a magánosítás minden törvényi feltétele megvan, ennek alapján a vagyonügynökség joga vezé­nyelni a folyamatot, és már az is tisztázódott, hogy az ügynökség mi módon osztozhat a privatizá­ciós bevételen az önkormányza­tokkal a törvényes keretek kö­zött. Az önkormányzatok egy része azonban az egész vagyon­ra igényt tart, ám a magánosítás módjáról máig nem közölték el­képzelésüket. Hét megyében peres úton támadják az önkor­mányzatok a vagyonügynökség eljárását, helyenint a törvénye­sen kinevezett privatizációs biz­tosokat nem engedik be a me­gyei gyógyszertári központba. A mai állapot pedig már nem tartható, mert veszélyezteti a gyógyszerellátást, s ez ráadásul az állam és a gyógyszerész fel­adata. Már sehol a világon nincs ilyen szovjet mintán alapuló gyógyszerelosztási rendszer, még Romániában is felszámol­ták. K. L. T. #MAfiYARI)Kmr. kommentár Esik a kukorica ára? újabb kör kezdődött a gabonatőő­sde pilótajátékában. A tőzsdei spe­kuláció ugyan csak annyiban ha­sonlít az ismert játékhoz, hogy egy­másnak adják tovább a pénzt, (ha adják), de itt nem a pénz, hanem áru forog. Legutóbb szép üzletmenetnek örülhettek azok, akik a novemberi határidős szállítású kukoricában nyitottak pozíciót (esetünkben ez vásárlást jelent), de nem várták meg amíg ki kell fizetni, hanem drágábban tovább adták. Mire tonnánként 12000 forintra emelke­dett az árfolyam, többen is szép árfolyamnyereséghez jutottak. Közben azonban túl sok áru halmozódott fel a spekulatív vásár­lóknál. Igen ám, de azt el is kell adni. Közben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a nyár második felének esőzései jót tettek a kukoricának. Mire véget ér a betakarítása (reméjük nem várják meg vele az első hóesést) vagy 4 millió tonnányi áru kerül raktárakba. Legalább is ha belefér, hiszen benn van még a búza, és az árpa jó része is, min­tegy 4 milló 200 ezer tonna. Országunk összes raktárkapacitása vi­szont 7 millió 800 ezer tonna keménymag tárolására elegendő. Mi következik ebből? Hogy a kukoríca szabadpiaci ára - az állattartók örömére - esni fog. Igen ám, d­e az is nyilvánvaló, hogy a felhasz­náló ott vesz, ahol olcsóbb. Éppen ezért nyílt meg a tőzsdei parkett „vízcsapja", és szinte ömlött belőle a kukorica-ajánlat. A vásárlások pedig csökkenő árfolyam mentén történtek, így azok a spekulán­sok tehát, akik túl mohók voltak, és sokáig vártak az eladással raj­tavesztettek, és már ráfizetéssel kénytelenek eladni a gabonát. Ezért nem kell tehát félni a spekulánsoktól, mert ők egymás ro­vására jutnak nyereséghez. A piac kiegyenlítődése után azután jö­het a fogyasztó. Ez a korrekció ideje, mely nekik kedvez, vissza­szabályozva az árakat. Végül is a felhasználó olcsón juthat áruhoz, ha volt türelme kivárni a játék végét. Ebből a kukoricából már ki lehet hozni kilónként 111 és fél fo­rintért az élősertést. Ennyire esett ugyanis a Hústőzsdén a vágó­sertés I. minőségi kategória ára. Ez azonban nem veszélyes, mert az önköltséget még így is mintegy húsz forinttal meghaladja. A gazdálkodót pedig mindenesetre védi az Agrárrendtartási Hivatal által megállapított kilónként 92 forintos garantált, azaz védőár. Ha nem tudja eladni, ennyiért átveszik. Igaz, januárra már 112 forintos a jegyzés, tehát még drágábban lenne eladható, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezen az áron nem tülekednek érte a vevők. A decemberi kilónként 115(!) forintos eladási kínálatra pedig pláne nem akadt vásárló. Akkor már inkább vásároltak egy kicsit rosszabb minőségű vágósertést a 11. kategó­riából. Ennek decemberi árfolyama az irreális 114 forintról 107 fo­rintra esett. Rögtön vettek is belőle. A tapasztalat tehát azt mutatja, hogy hiába verik fel az árakat az eladók, pláne pénzkurzussal (üzletkötés nélkül), a vevő csak a reá­lis, tehát alacsony árakra reagál. Pláne napjainkban, mikor a fo­gyasztók fizetőképes keresletének hiánya miatt a húsipari nagy­­vállalatok áraik csökkentésére kényszerültek. Közben még mindig nem hajlandók előszerződést kötni a termelőkkel, hogy mindkét fél jól járjon, így továbbra is - sokszor saját dolgozóikból alakult - kft-k, meg nepperek iktatják m­rgukat e lánckereskedelembe, jóko­ra sápot szedve mind a két oldalról. Előttünk - a boltokban vásárlók előtt - pedig két út van: vagy meg tudjuk fizetni a már csökkentett árakat, vagy vegetáriánusok leszünk. De akkor miből fognak megélni az árfolyamok virtuózai? Orczán Csaba Sándor Megtérül a hevesiek kára A takarékszövetkezetek úgy­ döntöttek, hogy a Heves és Vidé­ke Takarékszövetkezet fizetés­­képtelensége miatt hátrányos helyzetbe került célrészjegy-tu­lajdonosokon közös erővel segí­tenek. Kártalanítják mindazokat a magánszemélyeket, akik be tud­ják mutatni az eredeti szerző­dést, illetve a célrészjegyet. A kártalanítás személyenként ma­ximálisan 50 ezer forint lehet. Nem részesülnek támogatásban a takarékszövetkezet tisztviselői, az elnök, a főkönyvelő, a belső ellenőr és Ptk. szerinti közeli hozzátartozóik. A kártalanítás kifizetésére a ta­karékszövetkezet név szerinti jegyzékének auditálása után az Országos Betétbiztosítási Ala­pon keresztül nyílik mód. Ezt az alap térítés nélkül végzi. Mindezt figyelembe véve megközelítően csupán 300 em­ber lesz, az nem részesül 100 százalékos kártalanításban, így több mint 14 ezer takarékszövet­kezeti tagnak 100 százalékosan megtérül a rész-, illetve célrész­jegy jegyzése. A kártalanításra a takarékszövetkezetek több mint 20 millió forintot fordítanak. (MTI) Official Journal of the European Communities • Euro Info Service, Budapest Gyógyszer, vegyszer 93/S 201-53596/IT-50­­-Petralia Sottana Különféle gyógyszerek 600 m ITL értékben Tenderhatáridő: 1993. XI. 18. 93/S 201-54421/EN-95 UK-Glasgow Anaesthetikus és diagnosztikus készítmények Jelentkezési határidő: 1993. XI. 11. Külföldi tenderek és piaci lehetőségek vállalatoknak és vállalkozóknak Egyéb­­ Építés 93/S 202-54552/FR-59 F-Nantes Vegyszerek vízkezelő rendszerhez Tenderhatáridő: 1993. XI. 30. 93/S 202-54239/ IT-44 I-Mazzaro del Valle Gyógyszerek, vérkészítmények Tenderhatáridő: 1993. XI. 24. 93/S 202-54405/IT-49­­-Nicosia Laboratóriumi és vér­transzfúziós reagensek Tenderhatáridő: 1993. XII. 01. 93/S 202-54103/EN-130 UK-London Software gázszállító­rendszer irányításához Jelentkezési határidő: 1993. XI. 10. 93/S 202-546603/EN-129 UK-Reading Elektromos mérőállomás szállítása és felépítése Jelentkezési határidő: 1993. XI. 09. 93/S 202-55568/EN-136 US-Philadelphia 24 db endoszkopikus műszer Tenderhatáridő: 1993. XI. 20. 93/S 202-54823/DE-9 D-Wiesbaden Múzeumfelújítási munkák, tető, asztalos és faipari munkák, épületgépészet 93/S 202-54875/ DE-9 D-Neubrandenburg Épületgépészeti munkák 93/S 202-54251/DE-45 D-Cologne 30001 vasklorid oldat szennyvízkezeléshez Jelentkezési határidő: 1993. XI. 16. Tenderhatáridő: 1993. XII. 01. 83/S 202-54515/EN-55 UK-Manchester Citotoxikus antibiotikumok 400 e URL értékben Jelentkezési határidő: 1993. XI. 24. Tenderhatáridő: 1993. XII. 03. 93/S 202-54359/DE-131 D-Cologne Olajtartály átalakítása hőtároló egységgé Jelentkezési határidő: 1993. XI. 12. 93/S 202-54680/EN-132 UK-Belfast Vasúti csomópont tervezése és építése Jelentkezési határidő: 1993. XI. 11. 93/S 202-54876/DE-12 D-Berlin Épületfelújítási munkák: szigetelés, burkolás stb. Tenderhatáridő: 1993. XI. 26. 93/S 202-54885/DE-10 D-Gummersbach Szennyvízkezelőműhöz épület és egyéb beruházási munkák A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp., Margitsziget (Chile sziget) tel/fax: 111-8061.

Next