Új Magyarország, 1993. december (3. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

Feltámadhat a Szolnoki Papírgyár Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa hétfői ülésén egyebek között a Dunapack Rt. privatizációs pályázatát értékelte - jelentette be a testület döntéseit ismertető tegnapi sajtótájékozta­tón Hangodi Éva szóvivő. Az 59,7 százaléknyi állami tu­lajdonra egy német befektetőtől, illetve az osztrák Prinzhorn ér­dekeltséghez tartozó Hambur­ger és Mosburger Ag.-tól érke­zett ajánlat. Az utóbbi pályázat bizonyult érvényesnek, ám az ajánlat rendkívül alacsony mér­téke miatt­­ 1,6 milliárd forint vételárat kínált a befektetőcso­port - az igazgatótanács újabb, megalapozottabb pályázat kiírá­sa mellett döntött. A döntést az a körülmény is indokolja, hogy a privatizáció feltételei között szereplő - ugyancsak Prinzhorn érdekeltségű - Szolnoki Papír­gyár újraindítására és folyama­tos működtetésére az ajánlatte­vő nem adott kellő garanciát. A testület állásfoglalása szerint a szolnoki cég elindításához a Du­napack privatizációjától függet­lenül kell megtenni az előkészü­leteket. A vagyonügynökség ez ügyben már lépett, az újraindí­tás jóváhagyására kezdemé­nyezte a társaság közgyűlésének összehívását. A működés meg­kezdésének becsült költsége nyolcszázmillió, a termelés teljes felfutásának költsége 1-1,2 milli­árd forint. Az igazgatótanács egy-egy magánosítási döntést hozott a Tolna Megyei Népbolt Rt. és a Nógrád Kereskedelmi Rt. ügyé­ben. Az előbbi 171 m­illió forint névértékű részvénycsomagját 118 százalékos árfolyamon a Co­­pé Kft., az utóbbi 55,8 százalékos állami tulajdonú, 209 millió fo­rint névértékű részvényeit a dol­gozók MRP-szervezete nyerte el. Részvénytársasággá alakul a Győr és Vidéke Sütőipari Válla­lat, a Szamosmenti Állami Tan­gazdaság és a BHG Híradástech­nikai Vállalat. V. É. Európai esélyeink Az utóbbi napokban az Európai Unión belül felmerültek bizo­nyos technikai jellegű kifogások az egyik kelet-európai országgal kötött társulási szerződés végre­hajtási utasítását illetően, s en­nek tisztázása közvetve késlel­tetheti a mi szerződésünk életbe­léptetésének menetrendjét. Ez azonban legfeljebb néhány hetes halasztást okozhat - nyilatkozta Kádár Béla brüsszeli tárgyalásai­nak tanulságait összegezve. A nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztere brüsszeli tar­tózkodása során megbeszélést folytatott Sir Leon Brittan külgaz­dasági kérdésekben illetékes EK bizottsági alelnökkel és René Stücken agrárügyekkel foglalko­zó bizottsági taggal. Az EK Bizottság külgazdasági biztosa Kádár szerint kilátásba helyezte, hogy a Tizenkettek külügyminiszteri tanácsának rendkívüli ülésén „minden rábe­szélőkészségét latba veti majd" a magyar szerződés ügyének az imént említett vitás kérdésről va­ló leválasztása és végső elfogad­tatása érdekében. A miniszter úgy vélte, hogy ez esetben még mindig esély lehet a január 1-jei életbelépésre. Az újabb esetleges - egy hónapos­­ késés persze nem lenne kellemes meglepetés, de végső soron nem okozna helyrehozhatatlan károkat a ma­­gyar-EU kapcsolatokban - tette hozzá Kádár Béla az MTI-nek nyilatkozva. Úgy vélte, az EU 1996-os kor­mányközi értekezlete alkalmat adhat annak elbírálására, hogy a magyar gazdasági és politikai helyzet érett-e a tagságra, és ha ez kedvező döntéssel jár, akkor 1997-ben megkezdődhetnek a felvételi tárgyalások. „Kétéves tárgyalási ciklussal számolva elérhetőnek tűnik, hogy az ezredfordulón orszá­gunk csatlakozzék a fejlett euró­pai országok családjához" - fej­tette ki a magyar miniszter. III. évfolyam, 280. szám }­ 1993. december 1., szerda ^G6­D.'/Q 7 GAZDASAG A Duna Telecom Budapesten Célegyenesben a Matáv magánosítása Marcel Roulet, a France Telecom elnöke magyar újságíró-küldött­séget fogadott tegnap Párizsban, s a találkozón taglalta, az óriás vállalat milyen erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy partnerével, az US West ameri­kai társasággal elnyerje a Magyar Távközlési Rt. magánosításának jogát. Mint arról beszámoltunk, az első kör után négy konzorci­um maradt versenyben, és de­cember 14-ére a pályázóknak - így a Duna Telecom konzorciu­mot alkotó France Telecomnak és US Westnek - be kell adniuk a végleges ajánlatot. Boulet úr hétfőn Budapestre látogat, hogy személyes jelenlé­tével is megerősítse: konzorciu­ma nagyon komolyan gondolja a pályázaton való részvételt, s mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy nyerjen. Természete­sen még számos olyan kérdés van, amelyet a feleknek tisztáz­niuk kell a végső ajánlat meg­szövegezéséhez. A kritikus pon­tok egyike, hogy a magyar kor­mányzat hogyan óhajtja felhasz­nálni azt a pénzt, amelyet a pri­vatizáció révén elkönyvelhet magának. Nagyon fontos ugyanis, hogy a privatizációs partner által befizetett összeg visszajuthasson a Matávhoz a távközlés fejlesztésére. Az Új Magyarország munka­társa megkérdezte: mi szavatol­ja, hogy sikeres pályázat esetén a France Telecom partnerével gyorsan fejleszteni tudja a ma­gyar telefonhálózatot, s a jelen­legi szintről három éven belül el­érhetjük, hogy fél év alatt az egész országban telefonhoz jut­hassanak az igénylők? Az elnök válaszában utalt rá, hogy a fran­ciaországi telefonhálózat hu­szonöt évvel ezelőtt elmaradot­tabb volt, mint a magyarországi. A France Telecomot egyebek mellett az emelte Európa vezető távközlési cégei közé, hogy óriá­si összegeket költött kutatásra, és rendkívül népes, négyezer fős kutatógárdát foglalkoztat. Rou­let úr hangsúlyozta, minden adottságuk megvan hasonló át­ütő erejű magyarországi fejlesz­téshez. H. K. J. Indul a Sprint és a Maraton Két új, az igényekhez rugalma­san alkalmazkodó betétformával áll elő a Mezőbank Rt. -jelentette be Fehérvári János vezérigazgató­helyettes a pénzintézet tegnapi sajtótájékoztatóján. A most be­vezetendő betétjegyek a Sprint, illetve a Maraton nevet kapták. Sprint betétjegyet háromféle - 3, 6 és 9 hónapos - futamidővel lehet váltani. A legkisebb elhe­lyezhető összeg 10 ezer forint, s választani lehet, hogy névre, avagy bemutatóra szóló legyen-e a betétjegy. A kamat mértéke a bemutatóra szóló változat eseté­ben magasabb: 20,5 százalék. A Maraton valódi újdonság, ilyen feltételekkel rendelkező betétforma jelenleg nincs a pia­con. Futamideje három év, a ka­matot évente tőkésítik, tehát ez­után a betét és kamata együtt kamatozik tovább. A kamatos kamat lehetővé teszi, hogy a harmadik év végén tisztes ha­szonra tegyen szert a befektető. Előtte visszaváltani viszont - bár van rá lehetőség - nem nagyon érdemes, ilyen esetben ugyanis a kamatozás nem túl magas. Mindkét betétjegy esetében a bemutatóra szóló változatot a Mezőbank Rt. garanciájával, míg a névre szólót az Országos Be­tétbiztosítási Alap által nyújtott védelemmel indítják útjára. (sz.t.) A franciák továbbra is reménykednek Széna vagy szalma Garéban?^^^^ A francia fél eltökélt: a jövő év elején elkezdi a Baranya me­gyei Garé mellett a hulladék­­égető tervezését, majd az epizé­­miát, és 1995 végére szeretné be­fejezni a munkát. Korszerű be­rendezés lesz, a jelenlegi EK-szabályoknál is szigorúbb követelményeknek tesz eleget­­állítja Pierre Dubois, az EMC Services vezérigazgatója. Amint azt lapunkban is megír­tuk, Garé mellett 16 ezer tonna tetraklórbenzol-hulladék vár megsemmisítésre. A hetvenes évek második felétől a Budapesti Vegyiművek nagy mennyiség­ben rakott itt le magas halogén­­tartalmú ipari hulladékot, s ugyancsak e térségben helyezték el a a Pécsi Bőrgyár krómtartal­mú bőrhulladékát. A területen felhalmozott hordók közül több megrozsdásodott, kilyukadt, s tartalmuk most közvetlenül is veszélyezteti a környezetet. A Környezetvédelmi Felügye­lőség arra kötelezte a hulladék lerakóit, hogy 1997-ig számolják fel az átmeneti tárolókat. Egy, a hazai hulladékgazdálkodás gondjainak feltérképezésére svájci kormánysegélyből készült tanulmány megállapítása szerint a térségben célszerű lenne egy évi 17 ezer tonna kapacitású ipa­rihulladék-égető építése. A ta­nulmány alapján kiírt pályázatot a francia EMC Services nyerte, amely eddig öt, a garéinál na­gyobb hulladékégető tervezését és kivitelezését végezte Francia­­országban. Az idén áprilisban a francia cég és a Budapesti Vez­­művek 76, illetve 24 százalékos tulajdoni arányban létrehozta a Hungaropec Részvénytársasá­got, amelynek célja az égetőmű felépítése és üzemeltetése Garéban. A környező falvak lakossága, érthető módon, vegyes érzel­mekkel viseltetik a hulladék és a tervezett égetőmű iránt. Pedig a franciák a képződő nyereség egy részét átutalnák az érintett fal­vaknak környezetvédelemre, infrastrukturális­­ fejlesztésekre és az önkormányzatok belátása szerinti egyéb célokra. A legna­gyobb ellenállás Szalántán mu­tatkozik, ahol egy augusztusi felmérés szerint a lakosság 75 százaléka ellenezte az égetőmű építését. Ám a falvak többségé­ben kiegyenlített a támogatók és az ellenzők aránya, Garéban pe­dig éppenséggel a támogatóig vannak többségben. A garéi terv ellenzői azt mondják, hogy vigyék inkább a hordókat Dorogra, és ott éges­sék el a hulladékot. Ám ennek több akadálya is van. A 60-70 százalékos koncentrációjú garéi hulladék megsemmisítése a 25 ezer tonna kapacitású dorogi égetőben, amely egyébként csak négyszázalékos halogéntartal­mú hulladék feldolgozására ké­pes, több mint egy évtizedet venne igénybe. A feldolgozó to­vábbi bővítése és az égetés utáni salakanyag tárolása vélhetően Dorogon is gondot okozna. Ar­ról már nem is szólva, hogy a korrodálódott hordók egy része nem viselné el a szállítást. Kérdésünkre, hogy a garéi tá­rolóban felhalmozót hordók „el­fogyasztása" után lesz-e elég nyersanyag a helyszínen a hul­ladékégető további üzemelteté­séhez. Pierre Dubois elmondta: a felépítendő égetőmű nem ki­zárólag a nagy halogéntartalmú hulladék feldolgozására lesz al­kalmas, hanem másfajta ipari hulladékot is meg lehet benne semmisíteni. Ismeretei szerint évente 250 ezer tonna veszélyes ipari hulladék keletkezik Ma­gyarországon, ami elegendő nyersanyagul szolgál a meglévő dorogi, valamint a tervezett ga­réi és rudabányai égetőmű szá­mára. Vajon a hulladékhoz tár­sul-e majd megfelelő mennyi­ségben fizetőképes kereslet? - tamáskodtunk tovább. A vezér­­igazgató erre azt mondta, a ne­­héz gazdasági helyzet ellenére is törvénnyel kell kényszeríteni a vállalatokat, hogy lerakás he­lyett a megsemmisítést válasz­szák, ha a keletkező hulladéktól akarnak megszabadulni. Az Eu­rópához való felzárkózásnak ez is velejárója. Értesüléseink szerint egyéb­ként elkészült Garé részletes rendezési terve, amely éppen a napokban kerül a zsűri elé. De­cember 16-án pedig falugyűlést tartanak Garéban, melynek alapján a helyi önkormányzat kiadhatja a területfelhasználási engedélyt. A franciák már csak erre várnak, talán nem lesz aka­dálya a további munkának. (péter) Idegenforgalmi börze Az olasz alapítású TTG/Italia több mint 20 évvel ezelőtt szer­vezte TTG Incontri néven az első olyan szakmai workshopot, amellyel lehetőséget kívánt te­remteni a turisztikai eladók és vevők közvetlen és kötetlen ta­lálkozásának. Az eladók köre el­sősorban azon külföldi szolgálta­tók (szállodák, utaztatók, utazási irodák, légitársaságok, nemzeti és regionális idegenforgalmi hi­vatalok, hajó-, vasút- és busztár­saságok) köréből tevődött össze, amelyek részesedni kívántak az olasz kiutazó turizmusból. Mára e rendezvény az olasz idegenfor­galmi szakma egyik legrango­sabb eseménye, már több egy­szerű adásvételnél, jó hangulatú találkozó, tapasztalatcsere, mely­nek természetesen sok-sok üzlet­kötés a savarborsa. Budapesten második alka­lommal rendezték meg a Hun­garian Travel Markot a TTG/Hungary szervezésében. A Hotel Mariot-ban huszonnyolc standon harminckilenc külön­böző utazási iroda várta tegnap a szakmai érdeklődőket. Koppány Vitatott kárpótlási földalapok A csűrés-csavarás átka (Folytatás az 1. oldalról) Főképpen­ bosszantja a kárpó­toltakat, hol egyetlen település és a szövetkezet vagy állami gaz­daság vitája miatt akár 20-30 fa­luban sem lehet árverést tartani. Baranya megyében a hatósági földkijelölést öt gazdaság támad­ja bíróságon. További négy eset­ben új kijelölést kértek, így a ki­lenc gazdaság miatt 69 települé­sen nem lehet árverezni. Zala megyében még érdekesebb ké­pet mutatnak a számok: két gaz­daság fordult bírósághoz, emiatt 119 község csak reménykedhet az árverésben. Másik két szövet­kezet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál fellebbe­zett, így összesen 129 községben nincs jogerős földalap. Somogyban a Honvédelmi Minisztérium kaszó-pusztai te­rületein hatósági kijelölés folyik, egy szövetkezet és az erdészet bírósághoz fordult. Öt gazdaság miatt 122 településen nem lehet árverést tartani. Veszprém me­gyében három gazdaság miatt 113 községben áll a kárpótlás. Esetlen kivétellel az ország minden megyéjében akad né­hány település, ahol nincs jog­erős földalap. Egyedül Békésben sikerült minden gazdálkodó szervezettel egyezségre jutni. A bíróságok az Országos Kár­­rendezési Hivatal kérésére soron kívül tárgyalják a földalapi pere­ket, ám így is elhúzódnak az ügyek, akár évekre is meg­hosszabbítva a kárpótlást. A földkárpótlási törvény végrehaj­tásának határidejét jövő év má­jus 31-ére módosította a kor­mány, és elkészült a kormány­­rendelet tervezete arról, hogy csak azon a településen ne tart­sanak árverést, ahol nem sike­rült megegyezni. Így hiába érint a gazdaság területe több falu ha­tárát is, nem kell 30-40 község­nek megvárnia, amíg egyetlen helyen megállapodnak a felek. Tapasztalható, hogy egyes gazdaságok földjeik megtartása érdekében látszatvitát gerjeszte­nek egyetlen tábla körül, és fel­lebbezések sorozatával végig kí­vánják járni a hosszadalmas bí­rósági utat. Ez a csűrés-csavarás meghiúsul, mihelyt az említett kormányrendelet életbe lép. K. L. T. Official Journal of the European Communities • Euro Info Service, Budapest Külföldi tenderek és Építés vállalatoknak és vállalkozóknak ysze­r Egyéb 93/S 226-61275/IT-29­­-Agrigento 1500 mm-es 5-6 m magas raktár Jelentkezési határidő: 1993. XII. 19. Tenderhatáridő: 1993. XII. 29. 93/S 226-63071/FR-7 ID-Bandar Lampung Öntözőrendszer előkészítő munkái a European Development Fund szervezésében Tenderhatáridő: 1994.I.18. 93/S 226- 62211/DE-12 D-Hainnover 1800 m -es tető építése Tenderhatáridő: 1993. XII. 15. 93/S 226- 62213/DE-14 D-Stendal Szociális otthon faipari munkái Tenderhatáridő: 1993. XII. 21. 93/S 225-60575/IT-43 és 93/S 226-61770/IT-43 l-Cagn­ari Flepatitis vakcina és kontraszt anyagok Jelentkezési határidő: 1993. XII. 20. 93/S 225-60711/IT-45 i-Reggio Emilia Reagensek laborató­riumi vér- és vizelet­vizsgálatához Jelentkezési határidő: 1993. XII. 07. 93/S 226- 62064/DE-11 D-Berlin Iskolaépítés Tenderhatáridő: 1994.1.12. 93/S 225-61083/EN-51 UK-Edinburgh 600 féle gyógyszer Jelentkezési határidő: 1994.1.10. 93/S 225-60970/DE-12 D-Berlin Tűzvédelmi ajtók egy 7 emele­tes irodaépülethez Tenderhatáridő: 1994. II. 09. 93/S 225-61276/EN-52 UK-Nokingham PVC-ablakok és műanyag ajtók Jelentkezési határidő: 1994.I.15. 93/S 226-61894/FR-38 F-Bourges Immunoenzimológiai reagensek Tenderhatáridő: 1993. XII. 29. 93/S 225-60820/IT-50­­-Mesagne Vakcinák, gyógysze­rek, vérkészítmények Jelentkezési határidő: 1993. XII. 15. 93/S 226-61539/DE-40 D-Wilhelmshaven 92 000 db kezeslábas ruha Jelentkezési határidő: 1993. XII. 20. 93/S 226-61407/FR-82 F-Saint-Priest-en-Jarez 2 db középméretű városi autóbusz Tenderhatáridő: 1993. XII. 29. 93/S 226-61712/EN-33 UK-Reading Számítógéppapírok Jelentkezési határidő: 1993. XII. 31. Tenderhatáridő: 1994.1. 21. 93/S 225-61333/EN-53 UK-Normanten Szerek sérülések ellátására Jelentkezési határidő: 1993. XII. 14. 93/S 225-61508/EN-35 UK-Burg St.Edmunds Eldobható papírtörlők és egyéb készítmények Jelentkezési határidő: 1993. XII. 14. Tenderhatáridő: 1994.1. 05. 93/S 225-61626/ES-37 E-EI Palmar Orvosi katéterek Jelentkezési határidő: 1993. XII. 13. Tenderhatáridő: 1993. XII. 20. 93/S 226-60914/IT-25 l-Palermo 30 000 pár munkakesztyű Tenderhatáridő: 1994.1.14. 93/S 225-60558/IT-26 l-Rome Pénzügyi szervezetnek software Tenderhatáridő: 1993. XII. 29. 93/S 225-62622/FR-8 GW-Bissa Komphajó szállítása Guineába a European Development Fund szervezésében Tenderhatáridő: 1994. 11. 03.­­A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp., Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 156-4282

Next