Új Magyarország, 1994. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

IV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM , 1994. MÁRCIUS 1., KEDD tudósítás Az érintettek cáfolnak Egyelőre nem hiányoznak a Galebek újvidéki tudósítónktól. Jugoszláviában meglepően ke­vés a reagálás arra, hogy Boszni­ában a NATO-kötelékhez tarto­zó amerikai F-16-os gépek lelőt­tek négy Caleb típusú, minden valószínűség szerint szerb repü­lőt. A történtek kapcsán a média a boszniai szerbek cáfolatát ismé­telgeti. A szerb katonaság Banja Lu­­ka-i szóvivője - e város közelé­ben került sor az incidensre - azt jelentette ki, hogy repülőik nem szálltak fel és nincs tudomásuk arról, hogy bármilyen gépet le­lőttek volna. Hozzátette, hogy a boszniai szerbek egyetlen repü­lőterén már hosszabb ideje ENSZ-megfigyelők tartózkod­nak, akik észrevették volna az esetleges felszállást. Helyszíni tudósítók azt jelentik, hogy Ban­ja lukán nincs jele semmilyen feszültségnek. A jugoszláv katonaság vezér­kara erélyesen elveti azokat a feltételezéseket, hogy esetleg a jugoszláv légierő gépeit lőtték volna le és közleményében ki­emeli, hogy Jugoszlávia teljes egészében tiszteletben tartja a Biztonsági Tanács 816-os határo­zatát, amely a Bosznia feletti lég­térzárról rendelkezik. A jugoszláv elektronikus mé­dia nagy teret adott tegnapi hír­adásaiban a szarajevói muzul­mán rádió azon hírének is, hogy tegnap kora reggel, amikor a NATO-gépek beavatkoztak, a horvát légierő bombázott egy Novi Travnik környéki fegyver­gyárat. Ugyanakkor a média egy része nem továbbította a szaraje­vói rádió ugyanazon hírének azon részét, amely szerint ugyanabban az időben a szerb légierő is bombázott Bugojno környékén. Mindenestre a NATO-gépek beavatkozása azt bizonyítja, hogy korántsem hárult el a fegy­veres beavatkozás veszélye a múlt vasárnap lejárt ultimátum­mal. Helyzetelemzők szerint ko­rai még felmérni, hogy a nem­zetközi közösség viszonyulásá­nak radikális megváltozásáról van-e szó, de hozzáteszik, lehet hogy nem a véletlen műve, hogy az amerikai vadászgépek be­avatkozása előtt alig néhány órával jelentették be az ENSZ- erők képviselői, hogy a jövőben nem kérnek engedélyt a segély­szállításra, hanem a Bosznián át­haladó konvojok mellé fegyve­res kíséretet adnak, amit a bosz­niai szerbek elfogadhatatlannak tartanak. Guszton András Magyarország továbbra is tartózkodik Mint a nemzetközi hírjelentésekből tudjuk, tegnap a kora reg­geli órákban az amerikai F-16-osok négy Caleb típusú gépet lőttek le Bosznia fölött, mivel a NATO repülési tilalmát meg­szegve Vitéz mellett éppen üzemeket bombáztak. A Honvédelmi Minisztérium szóvivőjétől érdeklődtünk, hogy ebben az időpontban hazánk légterében tartózkodott-e NATO AWACS-gép. Erdélyi Lajos elmondta, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa tavaly áprilisban elfogadott határozata értel­mében a magyar parlament adott felhatalmazást e gépek jár­őröző repülésére, s jelenlétük ugyan nem folytonos, naponta általában néhány órát tartózkodnak a légtérben. Ennek ellenére Magyarország továbbra is következetesen ki­tart amellett, hogy a volt Jugoszlávia területén kirobbant vál­ságban távolságtartó magatartást tanúsít. Éppen ezért a Bosz­nia fölött lelőtt gépekről a szóvivő semmilyen bővebb informá­ciót nem tud közölni, mint mondta, ez nem tartozik hatáskö­rébe. Azt azonban megerősítette, hogy a tegnap hajnali eset mi­att semmiféle külön készültséget nem rendeltek el. A hétfő hajnali boszniai légi incidens miatt a Belügyminisz­térium semmilyen különleges intézkedést nem tervez a déli or­szághatáron. Szükség esetén azonban kész tervekkel rendel­keznek a különleges helyzetek elhárítására - hangsúlyozta Bu­dapesten tartott sajtótájékoztatóján Kónya Imre belügyminiszter. Háttérbe szorultak az egyesülés hívei Az elnök pártjának sikere Moldovában Tudósítónktól: A Mircea Snegur államfőt, Andrei Sangheli kormányfőt és Petru Lu­­cinschi volt parlamenti elnököt is támogató Demokrata Agrárpárt győzelmével végződtek a Mol­dovai Köztársaságban vasárnap megtartott parlamenti választá­sok. Habár a szavazatok számlá­lása, illetve összegezése tegnap délután is folytatódott, a rész­­eredmények az agrárpártiak fö­lényes győzelmét jelzik: a szava­zókörzetek mintegy felében véglegesített adatok szerint a DAP 45 százalékot ért el. A második helyen a DAP-pal sok kérdésben egyező álláspon­tot képviselő Szocialista Blokk és Egység Mozgalom elnevezésű csoportosulás állt 25 százalékkal. Az ellentáborból, az egyesülés­párti Értelmiségiek és Parasztok Blokkja mindössze 8 százalékot ért el a részeredmények tabellá­ján, az ugyancsak egyesüléspárti Kereszténydemokrata Népfront pedig 6,2 százalékot. A Romániá­val való egyesülésért kardosko­dó erők szempontjából ez súlyos vereségnek számít. Valeriu Senic (Szocialista Blokk): - Várható eredmény született. Az agrárpártiakkal szi­lárd parlamenti többséget fo­gunk alkotni és elsősorban a ke­leti és déli szakadár övezetek helyzetét kell megoldanunk, il­letve a FÁK-hoz való csatlakozás lépéseit. Gheorghe Ghimpun (Demokra­ta Párt, az egyesüléspárti tábor­ból): - A választások eredménye csak egyet jelenthet. A reakció Oroszországban és Moldovában is győzött. A választások győzte­sei föderalizálni fogják a köztár­saságot és újratárgyalják a hiva­talos államnyelvre vonatkozó törvényt. El kell ismernünk, hogy a moldovaiak nem tudják, mi a szabadság és nem is óhajt­ják azt. Annak ellenére, hogy az ön­magát Transznisztriai Köztársa­ságnak kikiáltó Dnyeszteren túli szakadár övezet lakossága szá­mára Mircea Snegur rendelete már a múlt hét napjaiban is le­hetővé tette a szavazást (de csak a Dnyeszter jobb oldalán!), va­sárnap is sokan szavaztak a sza­kadár területről. Főleg azok, akiknek kettős állampolgársá­guk van: moldovai és transz­nisztriai. Szép számban vett részt a szavazáson a dél-moldo­vai, többségben gagauzok lakta övezet (úgynevezett Gagauz Köztársaság) lakossága is. Botos László Rose tábornok félti a boszniai tűzszünetet Szerb gépeket lőttek le a NATO-erők (Folytatás az 1. oldalról) A tegnap reggeli légiakcióra az ENSZ BT tavaly áprilisban elfo­gadott 816. számú határozatának értelmében került sor - közölte a NATO szóvivője Brüsszelben -, azaz annak formálisan semmi köze nem volt a legutóbbi hetek boszniai fejleményeihez. Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak említett határozata repülési tilalmat rendelt el Bosznia légte­rében, amelynek ellenőrzésére és betartatására a NATO légiere­jének adott felhatalmazást. Ez utóbbi kapcsán a szóvivő külön is emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-mandátum „valamennyi szükséges eszköz" igénybevéte­lét lehetővé teszi a légtérzárlat érvényesítése érdekében. Az észak-boszniai Banja Luká­­ról felszállt összesen hat, Caleb típusú szerb harcigép közül né­gyet még abban a térségben, Ze­­nica városa felett érte az egyéb­ként amerikai kötelékbe tartozó F-16-osok találata, miután nem reagáltak az utóbbiak, leszállásra vonatkozó jelzéseikre - közölte az atlanti szövetség szóvivője. A boszniai szerb hadsereg kö­zelebbről meg nem határozott forrásai a Tanjug jugoszláv hír­­ügynökség tudósítójának hatá­rozottan cáfolták, hogy bárhol Boszniában lelőtték volna a boszniai szerb haderő köteléké­be tartozó repülőgépeket. A Tanjug zvorniki keltezésű jelentésében említett forrás fel­hívja a figyelmet, hogy a bosz­niai szerb hadseregnek csak Banja Lukán van a katonai repü­lőtere. Azon a támaszponton már régóta ENSZ-megfigyelők tartózkodnak, akik bizonyára je­lezték volna a repülőgépek in­dulását. A Banja Luka-i hadtest sajtószóvivője szerint a lelőtt gé­pek nem a szerb hadsereghez tartoztak. Belgrádi katonai kö­rökben - mint a Tanjug közölte - nincsenek még megbízható ér­tesülések. A szarajevói rádió ezzel szem­ben arról adott hírt, hogy TEG­NAP reggel helyi idő szerint 6 óra 51 és 6 óra 58 perc között, te­hát a brüsszeli közleményben jelzett időpontban szerb és hor­vát gépek is támadást intéztek közép-boszniai muzulmán cél­pontok ellen. A szerb gépek Bu­­gojnót, a horvátok pedig Uj- Travnikot - a jelentős lőszergyá­ráról ismert települést - vették célba. A szarajevói rádióban - a légi­támadásról szóló hírekkel egy időben - sok hírben említették azt, hogy Maglaj ellen nagysza­bású szerb támadást indítottak. Ezt a támadást maga Ratko Mla­dics tábornok, boszniai szerb fő­­parancsnok vezeti. Oroszország részletekbe me­nően elemzi a helyzetet, miután Boszniában a NATO légierejé­nek gépei lelőttek négy szerb harci repülőgépet - derült ki az orosz külügyminisztérium ma­gas rangú illetékesének tegnapi jelentéséből. Az Interfax által név nélkül idézett forrás szerint megtörtént, amitől Moszkva tar­tott. Nevezetesen az, hogy bekö­vetkezhet a szemben álló felek valamelyikének részéről a ren­dezést fenyegető provokáció. Az Interfax jelentése szerint Moszk­va máris felvilágosítást kért a ju­goszláviai ENSZ-erők parancs­nokságától. Sir Michael Rose vezérőrnagy, a boszniai ENSZ-erők brit pa­rancsnoka szerint a szarajevói és a közép-boszniai tűzszünetek hamarosan összeomolhatnak, ha a nyugati kormányok nem adnak több katonát az ENSZ- nek a fegyvernyugvás ellenőrzé­sére. Brit lapoknak adott, tegnap megjelent nyilatkozatában a tá­bornok azt mondta, hogy 3-5000 további katonára volna szükség. Szerinte az erősítésnek sürgősen meg kellene érkeznie, Szaraje­vón kívül Bosznia belső vidéké­re is, ahol a horvátok és a moha­medán bosnyákok pénteken ugyancsak tűzszünetben egyez­tek meg. A tábornok másfél he­te követeli az erősítést, ám fi­gyelmeztetései süket fülekre ta­láltak. Bill Clinton elnök tegnap a szerb gépek lelövése kapcsán felhívta rá a figyelmet: tavaly ősz óta most először fordult elő, hogy nem helikopterek, hanem repülőgépek sértették meg a boszniai légtérzárlatot. Aláhúz­ta, hogy az általuk jelentett ve­szély miatt sokkal súlyosabb esetnek lehet tekinteni a tilalmi övezet megsértését. Rámutatott arra is, hogy a NATO-megbízást teljesítő amerikai F-16-osok minden tőlük telhetőt megtettek a szerb repülőgépek figyelmez­tetésére - két ízben is jeleztek nekik -, ennek ellenére azok folytatták támadó műveleteiket. Közölte, hogy a Fehér Ház to­vábbi információkat kért az ügy­ről. Az amerikai látogatáson tar­tózkodó John Major brit kor­mányfő jogosnak és igazoltnak minősítette az amerikai F-16- osok fellépését a szerb gépekkel szemben.­­ A szerb katonai repülőgépek egyértelműen megsértették a Bosznia fölötti légtérzárlatot - mondta a brit kormányfő, aki tegnap kezdte meg tárgyalásait Clinton elnökkel: eszmecseréik egyik központi témája Bosznia. Az ENSZ-csapatok a négy szerb harci repülőgép lelövése után sem tágítanak céljuktól, a békefolyamat elősegítésétől - je­lentette be hétfő délelőtt Zágráb­ban Jean Got, a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ- erők főparancsnoka. - Ennek a közjátéknak semmilyen kihatá­sa nincs a horvátországi és a boszniai békefenntartók tevé­kenységére - idézte a tábornok szavait a dpa német hírügynök­ség. Karolosz Papuliasz görög kül­ügyminiszter és brit kollégája, a vasárnap óta Athénban tartóz­kodó Douglas Hurd tegnap közös nyilatkozatában úgy foglalt ál­lást, hogy a Banja Luka-i inci­dens nem áshatja alá a boszniai békefolyamatot. - Közös meg­győződésünk, hogy bármely kellemetlen és bonyolult is az eset, nem nehezítheti meg a bé­kefolyamatot - hangsúlyozta Papuliasz görög külügyminisz­ter. Niels Hebeg Petersen dán kül­ügyminiszter hétfőn a Ritzau hír­­ügynökségnek kijelentette: a négy - valószínűleg boszniai szerb - repülőgép lelövése an­nak sajnálatos következménye volt, hogy a szerbek nem tartot­ták tiszteletben az ENSZ Bizton­sági Tanácsának határozatait. A tegnap hajnali boszniai légi­incidens az ENSZ határozatai­nak egyértelmű megsértését je­lenti, s a nemzetközi közösség­nek meg kell mutatnia határo­zottságát a világszervezet dönté­seinek betartatására - jelentette ki tegnap a francia külügymi­nisztérium helyettes szóvivője. Catherine Colonna szerint ez volt az ENSZ-határozatok eddig ész­lelt legsúlyosabb megsértése. Az albániai hivatalos látogatá­son tartózkodó Franjo Tudjman a NATO-vadászgépek akcióját a nemzetközi közösség elszántsá­ga jeleként értékelte a szerb ag­resszió és az orosz beavatkozás ellen. Mike Boorda tengernagy, a NA­TO dél-európai erőinek főpa­rancsnoka hétfőn a Reuter sze­rint megerősítette, hogy az F-16- osok által lelőtt négy repülőgép földi célpontokat bombázott. Az F-16-osok AIM típusú hő­követő rakétákkal lőttek a könnyű harcigépekre, miután azok figyelmen kí­vul hagyták a tiltott övezet elhagyására vonat­kozó felszólítást - közölte Boor­da. - Úgy cselekedtünk, mint ahogyan előre megmondtuk - így a tengernagy. Boross Péter miniszterelnök ma Bonnban tárgyal Támogatás hazánk EU-tagságához (Folytatás az 1. oldalról) Martonyi János azonban azzal számol, hogy Magyarország már a görög elnökség idején, az első fél évben benyújtja a csatlakozási kérelmét, amelyhez az elkövet­kezendő évek magyar EU-straté­­giáját is felvázoló memorandu­mot is csatolnak majd. Tegnapi bonni eszmecseréivel Martonyi János lényegében le­zárta az Európai Unió fővárosa­iban az elmúlt három hétben folytatott felmérő jellegű meg­beszéléssorozatot, a társulási ta­nács március 7-én sorra kerülő első ülésének peremén még lesz­nek eszmecserék. A megbeszé­léssorozat a magyarországi dön­tést készítette elő. Mint Marto­nyi közölte, sehol sem tapasztal negatív hozzáállást a magyar szándékhoz. A külügyi államtitkár kívána­tosnak tartaná, ha a kormány­­döntés utáni parlamenti szava­zás közel egyhangú lenne a csat­lakozási kérelem tárgyában, ez aláhúzná, hogy nemzeti kon­szenzus van. Martonyi János el­mondta, hogy a csatlakozási ké­relem benyújtása folyamat ele­me, amely remélhetőleg az évez­red végén tetőzik majd. Ily mó­don tíz évet venne igénybe az előkészület a teljes jogú tagság­ra, Spanyolországnál is kilenc évig tartott - mutatott rá az ál­lamtitkár. Külügyi szóvivői nyilatkozat a hebroni eseményekről Önmérsékletet kell tanúsítani A Magyar Köztársaság Külügy­minisztériuma megdöbbenéssel értesült a hebroni Ibrahimi me­csetben elkövetett, közel hetven személy életét kioltó öngyilkos akcióról. Az esemény kapcsán a magyar közvélemény részéről széles körben megnyilvánuló együttérzéshez csatlakozva, ez­úton is részvétünket kívánjuk ki­fejezni az elhunytak hozzátarto­zóinak - tartalmazza az MTI-hez hétfőn eljuttatott külügyi szóvi­vői nyilatkozat. A dokumentum a hebroni Ib­rahimi mecsetben 1994. február 25-én történt mészárlással kap­csolatban kifejti: a Külügymi­nisztérium megítélése szerint az esemény mindkét nép közös tra­gédiája, és közvetlen hatása saj­nálatos módon elsősorban az ígéretesen folyó közel-keleti bé­ketárgyalásokat érintheti, de re­méljük, hogy azokat nem fogja megakasztani. A békefolyamat sikeres továbbviteléhez azért ki­emelt fontosságúnak tartjuk, hogy ne kerülhessen sor a jövő­ben a közös akaraton nyugvó tárgyalássorozat megszünteté­sét célzó, hasonló értelmetlen és hiábavaló erőszakos cselekede­tekre. Aggodalomra adhat okot, hogy az Izrael által megszállt te­rületeken, a mindkét szemben álló oldal által egyaránt elköve­tett erőszakos cselekményekre válaszul született ellenakciók, veszélyes eszkalálódásának le­hetünk szemtanúi. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériu­ma álláspontja szerint ebben a fájdalmas órában a béketárgya­lásokban érintett összes félnek még fokozottabb önmérsékletet kell tanúsítania. Különösen fon­tos, hogy mind a PFSZ, mind az izraeli kormány mindent elkö­vessen annak érdekében, hogy­­ az általuk egyeztetett és elfoga­dott formában - mielőbb megva­lósuljon a hasonló erőszakos cselekedetek elkövetésére kész szervezetek és személyek ellen­őrzése és semlegesítése. Meggyőződésünk, hogy csak a térségbeli béke, biztonság, együttműködés és békés egy­más mellett élés megvalósítására irányuló, az érdekelt felek által kölcsönösen elfogadott megol­dást kereső tárgyalások jelentik a rendkívül összetett közel-kele­ti probléma megoldását. Remé­nyeink szerint az általunk is tá­mogatott ENSZ- határozatokon és a béketárgyalásoknak Mad­ridban lefektetett elvein alapuló békefolyamat lezárja majd a több évtizedes konfliktust és megvalósítja a térségbeli stabili­tást, és a palesztin nép törvényes jogai mellett érvényesíti Izrael Állam biztonsághoz való jogát is. (MTI) Szabad György Izraelben Simon Peresz izraeli külügymi­niszterrel találkozott tegnap iz­raeli látogatásának második napján Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke. A találkozó elején köszönettel nyugtázta, hogy Peresz ott volt Antall József gyászszertartásán. Regionális politikai kérdéseket érintve a magyar parlament elnöke kife­jezte a meggyőződését, hogy az izraeli kormány a pénteki tragi­kus esemény, a több mint 50 pa­lesztin életét követelő telepes­merénylet után, egyensúlytartó politikájával a békefolyamat elő­rehaladásán fog munkálkodni. A tragédia - fejtette ki a ház­elnök - bár a fanatikusokat vél­hetően tovább fanatizálja, re­mélhetően a fanatikusok és a jó­zanok között ingadozókat a jó­zanok táborához közelíti. E gon­dolatmenettel - mondta Szabad György - a külügyminiszter messzemenően egyetértett. A közép-európai térséggel összefüggésben mindenekelőtt a boszniai fejleményekről ejtet­tek szót. A magyar álláspontot ismertetve a házelnök kifejtette, Budapest mennyire fontosnak tartja, hogy a szerb katonai sike­rek ne egyoldalúan határozzák meg a rendezést, s hogy a cél szerb-horvát-boszniai megálla­podás kell, hogy legyen. Peresz elismerését fejezte ke a magyar magatartást illetően ebben a kér­désben éppenúgy, mint Ma­gyarország európaiságát a parla­menti demokrácia érvényesülé­sét tekintve. A magyar törvényhozás elnö­ke, aki először jár Izraelben, el­látogatott a második világhábo­rúban elpusztított zsidóságnak emléket állító Jad Vasembe, és koszorút helyezett el az Emléke­zés Csarnokában.

Next