Új Magyarország, 1994. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
IV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM , 1994. MÁRCIUS 1., KEDD tudósítás Az érintettek cáfolnak Egyelőre nem hiányoznak a Galebek újvidéki tudósítónktól. Jugoszláviában meglepően kevés a reagálás arra, hogy Boszniában a NATO-kötelékhez tartozó amerikai F-16-os gépek lelőttek négy Caleb típusú, minden valószínűség szerint szerb repülőt. A történtek kapcsán a média a boszniai szerbek cáfolatát ismételgeti. A szerb katonaság Banja Luka-i szóvivője - e város közelében került sor az incidensre - azt jelentette ki, hogy repülőik nem szálltak fel és nincs tudomásuk arról, hogy bármilyen gépet lelőttek volna. Hozzátette, hogy a boszniai szerbek egyetlen repülőterén már hosszabb ideje ENSZ-megfigyelők tartózkodnak, akik észrevették volna az esetleges felszállást. Helyszíni tudósítók azt jelentik, hogy Banja lukán nincs jele semmilyen feszültségnek. A jugoszláv katonaság vezérkara erélyesen elveti azokat a feltételezéseket, hogy esetleg a jugoszláv légierő gépeit lőtték volna le és közleményében kiemeli, hogy Jugoszlávia teljes egészében tiszteletben tartja a Biztonsági Tanács 816-os határozatát, amely a Bosznia feletti légtérzárról rendelkezik. A jugoszláv elektronikus média nagy teret adott tegnapi híradásaiban a szarajevói muzulmán rádió azon hírének is, hogy tegnap kora reggel, amikor a NATO-gépek beavatkoztak, a horvát légierő bombázott egy Novi Travnik környéki fegyvergyárat. Ugyanakkor a média egy része nem továbbította a szarajevói rádió ugyanazon hírének azon részét, amely szerint ugyanabban az időben a szerb légierő is bombázott Bugojno környékén. Mindenestre a NATO-gépek beavatkozása azt bizonyítja, hogy korántsem hárult el a fegyveres beavatkozás veszélye a múlt vasárnap lejárt ultimátummal. Helyzetelemzők szerint korai még felmérni, hogy a nemzetközi közösség viszonyulásának radikális megváltozásáról van-e szó, de hozzáteszik, lehet hogy nem a véletlen műve, hogy az amerikai vadászgépek beavatkozása előtt alig néhány órával jelentették be az ENSZ- erők képviselői, hogy a jövőben nem kérnek engedélyt a segélyszállításra, hanem a Bosznián áthaladó konvojok mellé fegyveres kíséretet adnak, amit a boszniai szerbek elfogadhatatlannak tartanak. Guszton András Magyarország továbbra is tartózkodik Mint a nemzetközi hírjelentésekből tudjuk, tegnap a kora reggeli órákban az amerikai F-16-osok négy Caleb típusú gépet lőttek le Bosznia fölött, mivel a NATO repülési tilalmát megszegve Vitéz mellett éppen üzemeket bombáztak. A Honvédelmi Minisztérium szóvivőjétől érdeklődtünk, hogy ebben az időpontban hazánk légterében tartózkodott-e NATO AWACS-gép. Erdélyi Lajos elmondta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly áprilisban elfogadott határozata értelmében a magyar parlament adott felhatalmazást e gépek járőröző repülésére, s jelenlétük ugyan nem folytonos, naponta általában néhány órát tartózkodnak a légtérben. Ennek ellenére Magyarország továbbra is következetesen kitart amellett, hogy a volt Jugoszlávia területén kirobbant válságban távolságtartó magatartást tanúsít. Éppen ezért a Bosznia fölött lelőtt gépekről a szóvivő semmilyen bővebb információt nem tud közölni, mint mondta, ez nem tartozik hatáskörébe. Azt azonban megerősítette, hogy a tegnap hajnali eset miatt semmiféle külön készültséget nem rendeltek el. A hétfő hajnali boszniai légi incidens miatt a Belügyminisztérium semmilyen különleges intézkedést nem tervez a déli országhatáron. Szükség esetén azonban kész tervekkel rendelkeznek a különleges helyzetek elhárítására - hangsúlyozta Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Kónya Imre belügyminiszter. Háttérbe szorultak az egyesülés hívei Az elnök pártjának sikere Moldovában Tudósítónktól: A Mircea Snegur államfőt, Andrei Sangheli kormányfőt és Petru Lucinschi volt parlamenti elnököt is támogató Demokrata Agrárpárt győzelmével végződtek a Moldovai Köztársaságban vasárnap megtartott parlamenti választások. Habár a szavazatok számlálása, illetve összegezése tegnap délután is folytatódott, a részeredmények az agrárpártiak fölényes győzelmét jelzik: a szavazókörzetek mintegy felében véglegesített adatok szerint a DAP 45 százalékot ért el. A második helyen a DAP-pal sok kérdésben egyező álláspontot képviselő Szocialista Blokk és Egység Mozgalom elnevezésű csoportosulás állt 25 százalékkal. Az ellentáborból, az egyesüléspárti Értelmiségiek és Parasztok Blokkja mindössze 8 százalékot ért el a részeredmények tabelláján, az ugyancsak egyesüléspárti Kereszténydemokrata Népfront pedig 6,2 százalékot. A Romániával való egyesülésért kardoskodó erők szempontjából ez súlyos vereségnek számít. Valeriu Senic (Szocialista Blokk): - Várható eredmény született. Az agrárpártiakkal szilárd parlamenti többséget fogunk alkotni és elsősorban a keleti és déli szakadár övezetek helyzetét kell megoldanunk, illetve a FÁK-hoz való csatlakozás lépéseit. Gheorghe Ghimpun (Demokrata Párt, az egyesüléspárti táborból): - A választások eredménye csak egyet jelenthet. A reakció Oroszországban és Moldovában is győzött. A választások győztesei föderalizálni fogják a köztársaságot és újratárgyalják a hivatalos államnyelvre vonatkozó törvényt. El kell ismernünk, hogy a moldovaiak nem tudják, mi a szabadság és nem is óhajtják azt. Annak ellenére, hogy az önmagát Transznisztriai Köztársaságnak kikiáltó Dnyeszteren túli szakadár övezet lakossága számára Mircea Snegur rendelete már a múlt hét napjaiban is lehetővé tette a szavazást (de csak a Dnyeszter jobb oldalán!), vasárnap is sokan szavaztak a szakadár területről. Főleg azok, akiknek kettős állampolgárságuk van: moldovai és transznisztriai. Szép számban vett részt a szavazáson a dél-moldovai, többségben gagauzok lakta övezet (úgynevezett Gagauz Köztársaság) lakossága is. Botos László Rose tábornok félti a boszniai tűzszünetet Szerb gépeket lőttek le a NATO-erők (Folytatás az 1. oldalról) A tegnap reggeli légiakcióra az ENSZ BT tavaly áprilisban elfogadott 816. számú határozatának értelmében került sor - közölte a NATO szóvivője Brüsszelben -, azaz annak formálisan semmi köze nem volt a legutóbbi hetek boszniai fejleményeihez. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának említett határozata repülési tilalmat rendelt el Bosznia légterében, amelynek ellenőrzésére és betartatására a NATO légierejének adott felhatalmazást. Ez utóbbi kapcsán a szóvivő külön is emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-mandátum „valamennyi szükséges eszköz" igénybevételét lehetővé teszi a légtérzárlat érvényesítése érdekében. Az észak-boszniai Banja Lukáról felszállt összesen hat, Caleb típusú szerb harcigép közül négyet még abban a térségben, Zenica városa felett érte az egyébként amerikai kötelékbe tartozó F-16-osok találata, miután nem reagáltak az utóbbiak, leszállásra vonatkozó jelzéseikre - közölte az atlanti szövetség szóvivője. A boszniai szerb hadsereg közelebbről meg nem határozott forrásai a Tanjug jugoszláv hírügynökség tudósítójának határozottan cáfolták, hogy bárhol Boszniában lelőtték volna a boszniai szerb haderő kötelékébe tartozó repülőgépeket. A Tanjug zvorniki keltezésű jelentésében említett forrás felhívja a figyelmet, hogy a boszniai szerb hadseregnek csak Banja Lukán van a katonai repülőtere. Azon a támaszponton már régóta ENSZ-megfigyelők tartózkodnak, akik bizonyára jelezték volna a repülőgépek indulását. A Banja Luka-i hadtest sajtószóvivője szerint a lelőtt gépek nem a szerb hadsereghez tartoztak. Belgrádi katonai körökben - mint a Tanjug közölte - nincsenek még megbízható értesülések. A szarajevói rádió ezzel szemben arról adott hírt, hogy TEGNAP reggel helyi idő szerint 6 óra 51 és 6 óra 58 perc között, tehát a brüsszeli közleményben jelzett időpontban szerb és horvát gépek is támadást intéztek közép-boszniai muzulmán célpontok ellen. A szerb gépek Bugojnót, a horvátok pedig Uj- Travnikot - a jelentős lőszergyáráról ismert települést - vették célba. A szarajevói rádióban - a légitámadásról szóló hírekkel egy időben - sok hírben említették azt, hogy Maglaj ellen nagyszabású szerb támadást indítottak. Ezt a támadást maga Ratko Mladics tábornok, boszniai szerb főparancsnok vezeti. Oroszország részletekbe menően elemzi a helyzetet, miután Boszniában a NATO légierejének gépei lelőttek négy szerb harci repülőgépet - derült ki az orosz külügyminisztérium magas rangú illetékesének tegnapi jelentéséből. Az Interfax által név nélkül idézett forrás szerint megtörtént, amitől Moszkva tartott. Nevezetesen az, hogy bekövetkezhet a szemben álló felek valamelyikének részéről a rendezést fenyegető provokáció. Az Interfax jelentése szerint Moszkva máris felvilágosítást kért a jugoszláviai ENSZ-erők parancsnokságától. Sir Michael Rose vezérőrnagy, a boszniai ENSZ-erők brit parancsnoka szerint a szarajevói és a közép-boszniai tűzszünetek hamarosan összeomolhatnak, ha a nyugati kormányok nem adnak több katonát az ENSZ- nek a fegyvernyugvás ellenőrzésére. Brit lapoknak adott, tegnap megjelent nyilatkozatában a tábornok azt mondta, hogy 3-5000 további katonára volna szükség. Szerinte az erősítésnek sürgősen meg kellene érkeznie, Szarajevón kívül Bosznia belső vidékére is, ahol a horvátok és a mohamedán bosnyákok pénteken ugyancsak tűzszünetben egyeztek meg. A tábornok másfél hete követeli az erősítést, ám figyelmeztetései süket fülekre találtak. Bill Clinton elnök tegnap a szerb gépek lelövése kapcsán felhívta rá a figyelmet: tavaly ősz óta most először fordult elő, hogy nem helikopterek, hanem repülőgépek sértették meg a boszniai légtérzárlatot. Aláhúzta, hogy az általuk jelentett veszély miatt sokkal súlyosabb esetnek lehet tekinteni a tilalmi övezet megsértését. Rámutatott arra is, hogy a NATO-megbízást teljesítő amerikai F-16-osok minden tőlük telhetőt megtettek a szerb repülőgépek figyelmeztetésére - két ízben is jeleztek nekik -, ennek ellenére azok folytatták támadó műveleteiket. Közölte, hogy a Fehér Ház további információkat kért az ügyről. Az amerikai látogatáson tartózkodó John Major brit kormányfő jogosnak és igazoltnak minősítette az amerikai F-16- osok fellépését a szerb gépekkel szemben. A szerb katonai repülőgépek egyértelműen megsértették a Bosznia fölötti légtérzárlatot - mondta a brit kormányfő, aki tegnap kezdte meg tárgyalásait Clinton elnökkel: eszmecseréik egyik központi témája Bosznia. Az ENSZ-csapatok a négy szerb harci repülőgép lelövése után sem tágítanak céljuktól, a békefolyamat elősegítésétől - jelentette be hétfő délelőtt Zágrábban Jean Got, a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ- erők főparancsnoka. - Ennek a közjátéknak semmilyen kihatása nincs a horvátországi és a boszniai békefenntartók tevékenységére - idézte a tábornok szavait a dpa német hírügynökség. Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter és brit kollégája, a vasárnap óta Athénban tartózkodó Douglas Hurd tegnap közös nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy a Banja Luka-i incidens nem áshatja alá a boszniai békefolyamatot. - Közös meggyőződésünk, hogy bármely kellemetlen és bonyolult is az eset, nem nehezítheti meg a békefolyamatot - hangsúlyozta Papuliasz görög külügyminiszter. Niels Hebeg Petersen dán külügyminiszter hétfőn a Ritzau hírügynökségnek kijelentette: a négy - valószínűleg boszniai szerb - repülőgép lelövése annak sajnálatos következménye volt, hogy a szerbek nem tartották tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. A tegnap hajnali boszniai légiincidens az ENSZ határozatainak egyértelmű megsértését jelenti, s a nemzetközi közösségnek meg kell mutatnia határozottságát a világszervezet döntéseinek betartatására - jelentette ki tegnap a francia külügyminisztérium helyettes szóvivője. Catherine Colonna szerint ez volt az ENSZ-határozatok eddig észlelt legsúlyosabb megsértése. Az albániai hivatalos látogatáson tartózkodó Franjo Tudjman a NATO-vadászgépek akcióját a nemzetközi közösség elszántsága jeleként értékelte a szerb agresszió és az orosz beavatkozás ellen. Mike Boorda tengernagy, a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka hétfőn a Reuter szerint megerősítette, hogy az F-16- osok által lelőtt négy repülőgép földi célpontokat bombázott. Az F-16-osok AIM típusú hőkövető rakétákkal lőttek a könnyű harcigépekre, miután azok figyelmen kívul hagyták a tiltott övezet elhagyására vonatkozó felszólítást - közölte Boorda. - Úgy cselekedtünk, mint ahogyan előre megmondtuk - így a tengernagy. Boross Péter miniszterelnök ma Bonnban tárgyal Támogatás hazánk EU-tagságához (Folytatás az 1. oldalról) Martonyi János azonban azzal számol, hogy Magyarország már a görög elnökség idején, az első fél évben benyújtja a csatlakozási kérelmét, amelyhez az elkövetkezendő évek magyar EU-stratégiáját is felvázoló memorandumot is csatolnak majd. Tegnapi bonni eszmecseréivel Martonyi János lényegében lezárta az Európai Unió fővárosaiban az elmúlt három hétben folytatott felmérő jellegű megbeszéléssorozatot, a társulási tanács március 7-én sorra kerülő első ülésének peremén még lesznek eszmecserék. A megbeszéléssorozat a magyarországi döntést készítette elő. Mint Martonyi közölte, sehol sem tapasztal negatív hozzáállást a magyar szándékhoz. A külügyi államtitkár kívánatosnak tartaná, ha a kormánydöntés utáni parlamenti szavazás közel egyhangú lenne a csatlakozási kérelem tárgyában, ez aláhúzná, hogy nemzeti konszenzus van. Martonyi János elmondta, hogy a csatlakozási kérelem benyújtása folyamat eleme, amely remélhetőleg az évezred végén tetőzik majd. Ily módon tíz évet venne igénybe az előkészület a teljes jogú tagságra, Spanyolországnál is kilenc évig tartott - mutatott rá az államtitkár. Külügyi szóvivői nyilatkozat a hebroni eseményekről Önmérsékletet kell tanúsítani A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma megdöbbenéssel értesült a hebroni Ibrahimi mecsetben elkövetett, közel hetven személy életét kioltó öngyilkos akcióról. Az esemény kapcsán a magyar közvélemény részéről széles körben megnyilvánuló együttérzéshez csatlakozva, ezúton is részvétünket kívánjuk kifejezni az elhunytak hozzátartozóinak - tartalmazza az MTI-hez hétfőn eljuttatott külügyi szóvivői nyilatkozat. A dokumentum a hebroni Ibrahimi mecsetben 1994. február 25-én történt mészárlással kapcsolatban kifejti: a Külügyminisztérium megítélése szerint az esemény mindkét nép közös tragédiája, és közvetlen hatása sajnálatos módon elsősorban az ígéretesen folyó közel-keleti béketárgyalásokat érintheti, de reméljük, hogy azokat nem fogja megakasztani. A békefolyamat sikeres továbbviteléhez azért kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy ne kerülhessen sor a jövőben a közös akaraton nyugvó tárgyalássorozat megszüntetését célzó, hasonló értelmetlen és hiábavaló erőszakos cselekedetekre. Aggodalomra adhat okot, hogy az Izrael által megszállt területeken, a mindkét szemben álló oldal által egyaránt elkövetett erőszakos cselekményekre válaszul született ellenakciók, veszélyes eszkalálódásának lehetünk szemtanúi. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma álláspontja szerint ebben a fájdalmas órában a béketárgyalásokban érintett összes félnek még fokozottabb önmérsékletet kell tanúsítania. Különösen fontos, hogy mind a PFSZ, mind az izraeli kormány mindent elkövessen annak érdekében, hogy az általuk egyeztetett és elfogadott formában - mielőbb megvalósuljon a hasonló erőszakos cselekedetek elkövetésére kész szervezetek és személyek ellenőrzése és semlegesítése. Meggyőződésünk, hogy csak a térségbeli béke, biztonság, együttműködés és békés egymás mellett élés megvalósítására irányuló, az érdekelt felek által kölcsönösen elfogadott megoldást kereső tárgyalások jelentik a rendkívül összetett közel-keleti probléma megoldását. Reményeink szerint az általunk is támogatott ENSZ- határozatokon és a béketárgyalásoknak Madridban lefektetett elvein alapuló békefolyamat lezárja majd a több évtizedes konfliktust és megvalósítja a térségbeli stabilitást, és a palesztin nép törvényes jogai mellett érvényesíti Izrael Állam biztonsághoz való jogát is. (MTI) Szabad György Izraelben Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel találkozott tegnap izraeli látogatásának második napján Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A találkozó elején köszönettel nyugtázta, hogy Peresz ott volt Antall József gyászszertartásán. Regionális politikai kérdéseket érintve a magyar parlament elnöke kifejezte a meggyőződését, hogy az izraeli kormány a pénteki tragikus esemény, a több mint 50 palesztin életét követelő telepesmerénylet után, egyensúlytartó politikájával a békefolyamat előrehaladásán fog munkálkodni. A tragédia - fejtette ki a házelnök - bár a fanatikusokat vélhetően tovább fanatizálja, remélhetően a fanatikusok és a józanok között ingadozókat a józanok táborához közelíti. E gondolatmenettel - mondta Szabad György - a külügyminiszter messzemenően egyetértett. A közép-európai térséggel összefüggésben mindenekelőtt a boszniai fejleményekről ejtettek szót. A magyar álláspontot ismertetve a házelnök kifejtette, Budapest mennyire fontosnak tartja, hogy a szerb katonai sikerek ne egyoldalúan határozzák meg a rendezést, s hogy a cél szerb-horvát-boszniai megállapodás kell, hogy legyen. Peresz elismerését fejezte ke a magyar magatartást illetően ebben a kérdésben éppenúgy, mint Magyarország európaiságát a parlamenti demokrácia érvényesülését tekintve. A magyar törvényhozás elnöke, aki először jár Izraelben, ellátogatott a második világháborúban elpusztított zsidóságnak emléket állító Jad Vasembe, és koszorút helyezett el az Emlékezés Csarnokában.