Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
a z Al Gore amerikai alelnök december 13-16. között Moszkvába látogat, hogy Viktor Csernormigyin kormányfővel a két ország űrkutatási és egyéb jellegű tudományos-gazdasági együttműködéséről tárgyaljon. A két politikus a társelnöke annak a vegyes bizottságnak, amelyet a Vancouver csúcsértekezlet után hoztak létre a kooperáció elmélyítésére. • Amerikai-észak-koreai szakértői tárgyalások kezdődtek tegnap az Egyesült Államok pekingi nagykövetségén a két ország nukleáris megállapodásának végrehajtásáról. A megbeszéléseken főként a könnyűvizes atomreaktorok Észak-Koreában történő építéséről van szó. Phenjan vállalta, hogy befagyasztja atomprogramját, leállítja grafitfékezésű reaktorait. A korszerű reaktorok mellett Washington gazdasági és diplomáciai engedményeket is ígért Észak-Koreának. • Gheorghe Tinca román védelmi miniszter lépéseket tett annak érdekében, hogy elősegítse a háborús veteránok jogait szabályozó, a nyugdíj folyósítását lehetővé tevő törvény alkalmazását azoknak a román állampolgárságú veteránoknak az esetében, akik a magyar hadseregben szolgáltak. E kérdésről Zsigmond László Kovászna megyei RMDSZ-képviselővel folytatott megbeszélést a miniszter. • Fejszal Huszeini palesztin vezető szerdán kizárta annak a lehetőségét, hogy a palesztin választásokat megtartsák az izraeli katonáknak a ciszjordániai városokból történő kivonása előtt. A Fatah ciszjordániai vezetője az izraeli rádiónak annak kapcsán nyilatkozott, hogy előzőleg Jichak Rabin izraeli kormányfő a katonák előzetes áthelyezése nélkül javasolta a voksolás megtartását. • Szöuli bejelentés szerint Dél- Korea átvette az Egyesült Államoktól hadserege békeidőben történő hadműveleti irányításának jogait, amelyeket a koreai háború óta az amerikai hadvezetés gyakorolt. Az erről szóló megállapodást Ri Bjong Te délkoreai nemzetvédelmi miniszter és amerikai kollégája, William Perry erősítette meg a Washingtonban tartott kétoldalú biztonsági konzultatív találkozón. Norvég összesítés A hétfőn véget ért népszavazáson a norvégok 52,2 százaléka szavazott nemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásra, 47,8 százalékuk pedig igennel - idézte az AFP a tegnap kiadott hivatalos végeredményt. A részvételi arány elérte a 88,8 százalékot, vagyis 3 266 182 személy adta le voksát, ami Norvégiában egyébként a legmagasabb részvételi arány országos szavazáson. Ez a részvételi arány meghaladja az EK-hoz való csatlakozásról szóló 1972-es - szintén elutasítással végződött - népszavazás százalékos részvételét, ami akkor 79,1 volt. Akkor a nemmel szavazók aránya 53,5 százalék volt. Mág Baltás támadás egy katonalánye terrorlta „Mérnököt”keresik Tel-avivi tudósítónktól. Tegnap délután az Izrael északi övezetében fekvő Afula városban a központi autóbusz-állomás és a rendőrség közötti főutcán egy 25 éves arab férfi baltával támadt egy ott elhaladó katonalányra, s halálosan megsebesítette. A támadás után a járókelők üldözőbe vették a tettest, elfogták, és átadták a hatóságoknak. Kihallgatása során a támadó elmondta, hogy a nyugati partvidéken fekvő Kabatije faluból érkezett, azzal az előre megfontolt szándékkal, hogy baltájával katonákra támadjon a város főutcáján. (Afula egyébként az a város, ahol a közelmúltban arab kamikázeterrorista az autóbusz-állomás mellett pokolgépet robbantott, öt személy halálát okozva és számos sebesülést idézve elő.) Kitudódott az is, hogy a hadsereg a biztonsági szolgálat (Sín Bét) embereivel karöltve a nyugati partvidék különböző helyein elfogott negyven Hamasz-aktivistát, akiket a hatóságok terrorcselekmények végrehajtásával gyanúsítanak. A most lakat alá került Hamasz-tagok a többi között pokolgépes merényletet akartak végrehajtani a Tel-Aviv közelében fekvő Petah Tikva város piacterén. Ezt az akciót hiúsította meg a biztonsági hatóságok közbelépése. Az is kiszivárgott egyébként, hogy Rabin miniszterelnök állítólag utasította az illetékes biztonsági tényezőket, kövessenek el mindent a már amúgy is régóta körözött dihjetás kézrekerítésére. Ez a Hamasz-terrorista, akit a palesztinok a „Mérnök" fedőnéven ismernek, értelmi szerzője a legutóbbi palesztin öngyilkos merényleteknek. Neki tulajdonítják a robbanóanyagok összeállítását és fölszerelését az öngyilkos merényletre vállalkozó palesztin fiatalok testére. A jelek szerint, illetőleg külföldi hírforrásokból ítélve az izraeli biztonsági szolgálat hajtóvadászatának egyik elsődleges célja tehát most a „Mérnök" elfogása. Így Dán Ofry IV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM, 1994. DECEMB. KÜLFÖLDivj-k-Se'HSÍ- O. ÉR 1., CSÜTÖRTÖK ) Vitatott osztrák takarékossági program Vranitzky szolidaritást kér A lakosság szolidaritását kérte Franz Vranitzky osztrák kancellár a kedden hivatalba lépett új kormány programjának előterjesztésekor. Kétórás parlamenti beszédében a következő négy évre kidolgozott munkatervet átfogó, kezdeményező és bátor programnak nevezte, és a két koalíciós párt nevében teljes mértékben elkötelezte magát a költségvetés konszolidációja, valamint az azt szolgáló takarékossági intézkedések mellett. Ez utóbbiak Vranitzky szavai szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy Ausztria megőrizze vezető helyét Európában. Külpolitikai vonatkozásokról Vranitzky - csakúgy, mint maga a program - keveset beszélt. Megerősítette Ausztria elkötelezettségét az Európai Unió mellett, amelynek valamennyi területén aktív közreműködést ígért. A Nyugat-európai Unióban Ausztria megfigyelői státusra törekszik - mondotta. A külső és belső biztonság érdekében új határvédelmi csapatot állítanak szolgálatba, javítják a biztonságiak felszerelését, nemzetközi összefogással veszik fel a küzdelmet a szervezett bűnözés ellen - mondotta. A kormányprogram beterjesztése után, a várakozásnak megfelelően igen éles vita kezdődött. Jürg Haider, az ellenzéki Szabadságpárt (FPÖ) vezetője nem fukarkodott a nyers kifejezésekkel: cinizmussal vádolta a kancellárt, a takarékossági programot pedig disznóságnak nevezte, amely a kisembert sújtja. Egyben közölte, hogy mivel a koalíciós pártok megszegték választási ígéreteiket, az FPÖ bizalmatlansági indítványt fog beterjeszteni. Több szakszervezet tiltakozást jelentett be, és a takarékossági program megváltoztatását, a szociális szempontok figyelembevételét követelte - akár a kormánykoalíció felbontása, új választások kiírása árán is. A partnerség megjárja - a bővítés korai Oroszország valószínűleg ma véglegesíti kétoldalú együttműködési munkaprogramját a NATO-val - jelezték tegnap Brüsszelben. A tervek szerint Andrej Kozirev - aki az Észak-atlanti Együttműködési Tanács holnapi, külügyminiszteri ülésére érkezik a belga fővárosba és Willy Cleas NATO-főtitkár a tagországok ma tartandó külügyminiszteri ülése után cseréli ki a békepartnerség keretében megvalósítandó együttműködési program dokumentumát. Ugyancsak ekkor véglegesítik a békepartnerség határain kívül eső, úgynevezett „kibővített párbeszédről" készülő nyilatkozatot is. Ez többek között a nukleáris politikával, az atomleszereléssel kis orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva tegnap Moszkvában úgy vélekedett: az Észak-atlanti Szövetség egyik-másik országa erőteljes nyomást gyakorol majd a NA-vagy például a nukleáris fegyve- T-tanács ülésén annak érdekének terjedésének megelőzésével hogy a kérdés vitáján túl kapcsolatos kooperációt tartalmazza. Egy magas rangú orosz diplomata egy nappal a Észak-atlanti Tanács brüsszeli ülése előtt úgy vélekedett: nem időszerű a közép-európai országok felvétele a NATO-ba. Nyikolaj Afanaszjevszhozzanak döntést a NATO bővítésének menetrendjére vonatkozóan is. Az orosz politikus kifejtette: Moszkva némelyik nyugati partnere tisztában van a NATO bővítésére vonatkozó elképzelések kockázatosságával és az orosz aggodalmakkal. Hangos figyelmeztetés Brüsszeli tudósítónktól: Igazuk van a norvégoknak? Tévednek? E kérdésre A norvégok voksolásának eredményét (félhivatalosan) pontos feleletet csak később kaphatunk. Annyit mimindenki az Európai Unió arculcsapásának és egyben igen komoly figyelmeztetésnek tekinti. Mert azt minden, a dolgok ismeretével bíró polgár, minden tárgyilagosan ítélő, világosan látó, a szavakat kimondani ismerő politikus jól tudja, hogy Norvégiában a szavazók nem Európának, hanem az Európai Unió kaotikus intézményrendszerének, sok buktatót magában foglaló bürokratikus munkamódszerének, s nem utolsósorban a vezető országok gyakran nyomasztó döntésjogának mondtak nemet. Norvégiában „csak" annyi történt, hogy egy öntudatos, nemzeti értékeit becsülni tudó, a kemény munkától, sőt kockázatvállalástól sem visszariadó ország népe huszonkét év leforgása alatt két ízben utasította vissza egy sokszínű Unió (?) egyre több vonatkozásban vitatott jövőépítését. Azont már napjainkban is tudni lehet (sőt kell!), hogy az Európai Unió mai felépítési rendszere sürgős változtatást, legalábbis lényeges módosítást igényel. Brüszszelnek be kell látnia, hogy január elsejétől már tizenöt, később esetleg még több ország elgondolásait, jogait, kötelességeit közös alapra helyezni nem lehet úgy, mint például a Hatok esetében történhetett. Ugyani lehetetlen közös Európáról papolni akkor, ha egyes önző politikusok - erőszakolt érveket hangoztatva - hideget, meleget egyszerre fújva mindent elkövetnek, hogy Európa kettészakadása továbbra is fennmaradjon. A norvégok „nei él EU"-ja talán jókor jött. Hangos figyelmeztetés az esseni csúcsértekezlet előtt azoknak, akik elefántcsonttornyukba zárkózva azt prédikálják, hogy Isten lába csak Brüsszelen keresztül fogható meg. Mécs László F PZ coupoiot az óceánjárók Három koros utas meghalt, további nyolc személy megsérült, amikor szerdán, a keletafrikai partok közelében, eddig ismeretlen okokból kigyulladt az Achille Lauro olaszóceánjáró. A hajón tartózkodó mintegy ezer emberből 900-nak - köztük szinte valamennyi utasnak mentőcsónakokkal sikerült elhagynia az óceánjárót. Az emberek kimentésére a szerencsétlenség helyszínére elsőként a panamai bejegyzésű Hawaiian King tartályhajó érkezett, amely a Seychelle-szigeteken fekvő Mahe városába szállít utasokat. A StarLauro olasz tengerhajózási cég - az óceánjáró tulajdonosa - szerint az égő Achille Lauro Szomália északkeleti partjaitól 60 kilométerre működésképtelenül sodródik. A legénység mintegy száz tagja a fedélzeten maradt, hogy megfékezze a tüzet, s miután sikerült ellenőrzésük alá vonni a tűzvészt, mindannyian elhagyták a hajót. A hajó kapitánya rádión közölte, hogy az óceánjáró 40 fokkal oldalára dőlt, és félő, hogy elsüllyed. Az Achille Lauro neve 1985-ben már szerepelt az újságok címlapján. Ekkor a PFSZ- hez tartozó Abu Abbasz csoportja a Földközi-tengeren több napra hatalmába kerítette a hajót. Világméretű felháborodást váltott ki, amikor a terroristák megölték az idős, tolókocsihoz kötött Leon Klinghoffer zsidóamerikai állampolgárt, és holttestét a hajókorláton át a tengerbe dobták. A kolonizálás küszöbének Belgrádban bejelentették, hogy elkészült a háborús menekültek betelepítésének tervezete. Bár a szerb kormány mellett működő Menekültügyi Főbiztosság elgondolásairól meglehetősen keveset lehet tudni, néhány funkcionáriusának szűkszavú kijelentéséből arra lehet következtetni, hogy a háborús övezetekből elmenekültek zömét a Vajdaságba telepítenék be. Ezzel nemcsak hogy megváltozna a tartomány lakosságának nemzeti összetétele, állítják több vajdasági községben, hanem óriási mértékben megsokszorozódnának a már így is felgyülemlett szociális problémák. A szabadkai község elnöke, Kasza József a belgrádi Borba című napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a községben kialakult álláspont szerint a betelepítés elfogadhatatlan, mert megváltoztatná a lakosság nemzeti összetételét. A szabadkai község területén több mint nyolcezer menekült tartózkodik, ami már önmagában is nagy gond, a „tűrhetőség határán mozog", nyomást gyakorol a foglalkoztatásra, és egész sor szociális problémát okoz. Hasonló véleményen van a zentai önkormányzat elnöke, Szűcs Ferenc is. Amellett, hogy itt is lényegesen megváltozna a lakosság nemzeti összetétele, a községben amúgy is akkora a nyomor, hogy néhány ezer őslakos szociális helyzete már az elviselhetőség határán van. A híresztelésekre, hogy „a menekülteket azoknak a magyaroknak a házaiba költöztetik be, akik elhagyták az országot", a zentai polgármester úgy válaszolt: a községben határozottan ellenzik, hogy ezt tegyék azokkal, akik a mozgósítási parancsot megtagadva hagyták el az országot. A topolyai polgármester, Agyánszki János szerint lélektani nyomásról van szó, vagy a közhangulat szondázásáról. Semmiféle hivatalos értesítést a menekültek betelepítéséről nem kaptak. De ha az ügy a szerb parlament elé kerül, akkor már nem lesz kérdéses, hogy megszavazzák-e vagy sem. Ágoston András, a VMDK elnöke az ENSZ dokumentumaira hivatkozva egy minapi sajtóértekezleten kifejtette, hogy megengedhetetlen az olyan területekre való betelepítés, ahol a kisebbségi lakosság többségben van. „Mi ellene vagyunk tehát az ilyen betelepítéseknek a Vajdaságban, mivel ezzel megváltozna a terület nemzeti összetétele" - mondta Ágoston András. Hozzáfűzte, hogy annak idején ezt a problémát szóvá tette az európai Menekültügyi Főbiztosság igazgatójánál, aki tudomásul vette a VMDK idevágó észrevételeit. Ezekben a napokban egyébként a VMDK alelnöke, Vékás János Kanadában és Amerikában tartózkodik, és ismertetni fogja a VMDK e kérdésben kialakított álláspontját az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. Mindeközben a napokban szép csendben, minden hírverés és ünneplés nélkül, a törökkanizsai községben felavatták az első, menekülteknek épült falut. A rezsim ezzel tovább rontja a bácskai és bánáti magyarság arányszámát a még viszonylag kompakt etnikai területen is. Másodsorban a friss telepesekkel, akik magukkal hozták a hegyvidéki mentalitást, viselkedésmódot és szokásrendszert is, a nem eléggé megbízható (zömében ellenzéki) vajdasági szerbséget is háttérbe szoríthatja. Harmadszor pedig az ingyen házakkal, kertekkel és munkalehetőséggel a rezsim a hálás hívek ezreit nyeri meg magának olyan vidéken, ahol meglehetősen rosszul áll a hatalmi párt szénája. A kisebbségi tiltakozások pedig, minden jel szerint, vajmi keveset változtathatnak az újabb kolonizálási hullám elindításán. V. Á. Dudajev hajlandó tárgyalni Dzsohar Dudajev csecsen elnök kész tárgyalni Moszkvával a csecsenföldi válság rendezéséről. Ez derült ki a szakadár kaukázusi köztársaság elnökének nyilatkozatából, amelyet tegnap az Interfax hírügynökség ismertetett. Dudajev, aki a Borisz Jelcin elnök ultimátumában szereplő határidő lejárta előtt nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy a csecsen tárgyalóküldöttség kész a párbeszédre, mihelyt erre vonatkozó javaslat érkezik Moszkvából. Dudajev szerint Csernomirgyin orosz kormányfő már a közeljövőben indítványozhatja a párbeszédet. A csecsen elnök beszámolt róla, hogy Groznij fölött helikopterek köröztek tegnap délután. Abba az irányba tartottak, ahol fogva tartják a hét végi harcok során fogságba esett oroszokat. Dudajev, aki korábban nem zárta ki, hogy kivégzik a mintegy hetven orosz hadifoglyot. Jelcin ultimátumát követően sokkal békülékenyebb hangot ütött meg. Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter lépéseket tett a csecsenföldi harcok során fogságba esett fegyveresek kiszabadítására. Ezt Jelena Agapova, a politikus tanácsadója közölte tegnap az Interfax hírügynökséggel. Agapova szerint a tárca minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy kiszabadítsák a foglyul ejtett fegyvereseket. A tanácsadó utalt rá, hogy a titkosszolgálat együttműködésével folyik a túszok kiszabadítását célzó akció, s a foglyok életét nem fenyegeti veszély. Clinton elnök sikere a képviselőházban Áldás a GATT-egyezményre Az amerikai képviselőház kedd este - amint az várható volt - áldását adta a hét évig tartó tárgyalások nyomán létrejött GATT-egyezményre. A kereskedelmi korlátok globális leépítéséről intézkedő, 123 országra kiterjedő megállapodásnak január elsején kell érvénybe lépnie, a ratifikálási eljárások lezárultával. Az amerikai kongresszus igenlő döntése sok ország számára lehet mérvadó. Jóllehet a képviselőház jelentős többséggel adta áldását az egyezményre, a szenátusban már nehezebbnek ígérkezik a jóváhagyás. Mivel a GATT-megállapodás nyomán a költségvetés mintegy harmincmilliárd dolláros vámbevételtől esne el, a szenátoroknak először arról kell szavazniuk, hogy kivételesen mentesítsék-e a kormányzatot a deficitkorlátozó törvény hatálya alól. A törvény módosításához nem elég az egyszerű többség: ehhez hatvan szenátor szavazata szükséges a száztagú felsőházban. Nemzetközi és gazdasági kihatása mellett a kongresszusi szavazásnak fontos belpolitikai vonatkozása is van. Kimenetele jelezheti, vajon Bill Clinton elnök képes lesz-e együttműködni a januártól már republikánus párti többséggel összeülő törvényhozással - vagy pedig megkezdődik a kilátástalannak ígérkező párharc az elnök és a kongreszszus között. Nem véletlen, hogy a képviselőházi eredmény kihirdetése után az elnök nem csak a szavazás nemzetközi jelentőségét méltatta, hanem kiemelte annak belpolitikai súlyát is.