Új Magyarország, 1995. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-02 / 179. szám
8 V. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1995. AUGUSZTUS 2., SZERDA Ustinov Haydnról Persze a cím így nem egészen igazságos. Kellett mindenekelőtt egy író, Israela Margarit (egyszersmind a zeneszerző zongoraműveinek érzékletes megszólaltatója), meg világhírű együttesek (remélem, hogy a Fischer Ádám vezényelte Osztrák-Magyar Haydn Zenekar is annak számíthat, legalábbis e film nemzetközi sikere nyomán), és persze nagyszerű szólisták, azután kiváló rendező (Derek Bailey), és a témát ihletetten fényképező operatőrök (Thomas Weber, Bornyi Gábor), meg egy előadóművész: Sir Peter Ustinov. Aki aztán ebből az Egyesült Államokban méltán a legjobb ismeretterjesztő alkotásként díjazott magyar-német-amerikai filmből kihozta azt, amit csak lehetett. Mesélt Haydnról. Vagy még inkább, mély empátiával és a kívülálló keserédes humorával figurázta életét és műveit, így akkor is, amikor az Üstdob szimfóniával illusztrált muzikális szellemességet élvezve a szája szélét nyalogatta, majd a dobütésre összerezzent. És akkor is, midőn a Stephansdom karzatán a gyermek Haydn egykori, kórusbéli sorsáról szólt, s mi gyönyörködhettünk közben az osztrák főtemplom gótikus belsejében, a csodás faszobrokkal ékes Mária-oltárban s a festményekben. Meg abban is, ahogy utóbb a színész a Dóm tövében lévő kávéházban hörpölte a fekete levet, s mesélte tovább a kamaszodó művészpalánta császárvárosi hányattatásait. És persze, se szeri, se száma nem volt a XVIII. századi Bécs ragyogó, színes képeinek. Ahol az olasz költővel, Metastasióval lakhatott egy fedél alatt, s annak honfitársától, Porporától tanulhatta a zeneszerzést és mesterének anyanyelvét is. (Hogy ennek fejében a maestro cipőjét is ki kellett tisztítania, tán nem is volt túl nagy ár.) Haydn egyébként, úgy is, mint szegénysorból "l származó zeneszerző, nagyon sokáig szolga maradt. Persze, nem a szó hagyományos értelmében. Hiszen állása az Esterházyak udvarában valóban irigyelt lehetett minden európai muzsikus számára. De hát kemény a szolgálat, amelyet a filmen sűrítve bemutatott Búcsúszimfónia is illusztrált. Ám ez a Haydn-életrajzok közhelye. Számomra újdonság inkább az volt, hogy milyen kemény munka lehetett a baritonra komponált műveknek nemcsak megírása, hanem bemutatása is. Erről nemcsak Ustinov beszélt, de érzékletessé tette ezt a Budapest Baryton Trió is. És meglepetésként hatott a helyszín, ahol minden sok egyébbel, így a kamaraoperák - most korhű figurákkal illusztrált - intim zenéjével s a mind kifinomultabb vonósnégyesekkel együtt e művek megszólalhattak. Az általam nagyon rég látott Eszterháza (Fertőd) a magyar Versailles megújult varázsa. 06/90-310-823 Mert hát azért - Bécsen, meg a nagy szimfóniák, s a két óriás oratórium, a Teremtés és az Évszakok Hende-ihletésű Londonélményén túl - rólunk is szólt a mese. S nemcsak a zeneszerzőt megihlető magyar (magyar-cigány) zene révén. Mert Eszterháza mégiscsak a miénk. És ne feledjük Kismartont sem, ahol nemcsak élt és alkotott, hanem ahol a bécsi eltemettetés után a hálás Esterházyak végső nyughelyhez juttatták. Vagyis a trianoni országomlásig magyar földben nyugodott. j^^^^elczer Tibor • Nap- és homokórák, illetve más különleges időmérő eszközök tekinthetők meg az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének ritkaságaiból válogatott kiállításon csütörtöktől. Az Időmérő című tárlatot Ponori Thewrewk Aurél csillagásztörténész nyitja meg. A múzeum Műhelysarok kamarabemutóján kortárs képző-, illetőleg iparművészek által formázott alkotások, valamint az elillanó időt „megörökítő" munkák is helyet kaptak. A változatos időmérők az őszi napéjegyenlőség bekövetkeztéig, vagyis szeptember 23-áig láthatók az Üllői úti múzeumban. • Francia és magyar fotóművészek alkotásaiból augusztus 2-án 17 órakor nyílik kiállítás az esztergomi Duna Múzeum - Európai Közép Galériában (Esztergom, Kölcsey u. 2). A Kézfogás című tárlatot Török Tamás adja át a közönségnek. Az érdeklődők szeptember 3-ig tekinthetik meg a kiállított munkákat. KULTÚRA Az amerikai Friendship Ambassadors Foundation támogatásával és a Közép-Európa Táncszínház szervezésében magyarországi turnén is vesz részt a St. Louis (USA) városbéli Gash/Voigt Táncszínház. Tofálság Követségének Alapítványa a budapesti Közép- Európa Táncszínház amerikai körútját megelőzően hívta meg a világot járó cserepartnert, amely Boszorkányok című előadásának ősbemutatóját most a Budavári Nyári Teátrumban tartotta meg A turné további állomása volt Badacsonytomaj, Eger. Kőszegen, a Jurisics-várban augusztus 3-án este 9 órakor mutatkoznak be a táncosok. A budavári helyszín ihletően középkorias. A Kapisztrán téri Magdolna-torony bejárata előtt emelték a táncjáték dobogóját, a széksorokat ódon kövek bástyamaradványai ölelik körül. A világítást a fémvázra erősített reflektorok szolgáltatják. Középkor és modern technika. A varázsszöget záró három rúd alatti, lengő kereszttartón vörös köpönyeges „boszorkány" gubbaszt. Mintha mágiát űzne. Vagy épp máglyán égetnék. A dobpergésre fehér lepelbe burkolt, fekete szíjjal végigkötözött asszonyok görögnek az üres színpadon. A hátteret sűrű, fekete fátyolfüggöny borítja. A zene (Amnon Wolman neves chicagói zeneszerző alkotása) tengermorajlást - ős káoszt sugall. A lélek parttalan hullámverését. Az öt táncosnő ördögi leleménnyel csereberéli, ki-be fordítja fekete-fehér leplét-köpönyegét, hol vörös csuklyás pelerint, hol ijesztő férfimaszkot ölt, a váltakozó szerepeknek megfelelően. Susan Gash és Beckah Voigt modern koreográfiájában metamorfózis metamorfózist szül. A nők mindenkori kiszolgáltatottsága, az ellenük szőtt vádak, előítéletek, a boszorkánysággal megbélyegzettek kegyetlen kivégzése, a babona, a vallás mezébe bújtatott előítélet és kíméletlen kegyetlenség, a hajdani és mai erőszak táncmozdulatokba sűrített, képletes története elevenedik meg a szemünk előtt. Az egyszerűvé csupaszított „testbeszéd" nyelvén szólnak hozzánk a táncosnők, amint elénk bűvölik a boszorkánnyá manipulálás közösségi folyamatát, a képzelőerővel megáldott nők kitaszíttatását az ördögi erőkkel való cimborálás vádjának címén. A történet nem a realitás szférájában zajlik. A félelmetesszuggesztíven ismétlődő, „ráolvasó" kórusének, a recsitatívóban kántált szövegfoszlányok egyre elhatalmasodó zűrzavarában a jelképes ábrázolás, a lelki folyamatok táncos érzékeltetése kelti a kívánt képzettársításokat a nézőben, jóllehet a modern tánc labirintusában járatlan szemlélő a látottakat, érzésem szerint, nemigen tudja követni, értelmezni. A szuggesztivitás néhol alábbhagy, s a szüntelenül váltakozó, leleményekben bővelkedő koreográfia csak a „mélylélektan" iránt fogékony, kiműveltebb főket ragadja meg. A születés atavisztikus misztériumának jelképes-áttételes megjelenítése azonban mindenki számára világos képekben sugallja a világra jövetel, a teremtés vajúdásos mozzanatait. A legmegkapóbb az élet és a világ, a lélek és a közösség szakadatlan metamorfózisa, mely a lét korlátaira s a világ végtelenségére utal a maga örök hullámzásában. Metz Katalin Amerikai táncszínház Magyarországon uiu' Boszorkányok, ha mégis lennének... A varázsszög alatt boszorkányok, boszorkánymesterek FOTÓ/MTI Volt már szinte minden, csak akasztott ember nem. Személye kedves ismerősként tűnik fel olykor a szerkesztőségben, hozza jegyzetét, kéziratát és hetven évét, szigorát, a szemsugárra szorítkozó barátságát. Nyári lény, számára a hőség emberhez méltó állapot, szeret kánikulában teniszezni, talán még verset is tudna írni ebben a rekorddöntésre készülődő nyárban, ha kellene még valakinek, bárkinek a verse, s talán ezért van, hogy nekünk is csak színes karcolatokkal kedveskedik. Holott költő. Volna. Ha 1968-ban, miután számtalanszor számtalan rendszer próbálta elakasztani pályáján, elvégezte az ELTE pszichológiai szakát,holott akkor még a lélek a matéria zugárujának minősíttetett, volt is, meg nem is. Nincs mit csodálkozni azon, hogy ekkor sem lett pszichológussá, noha önmagában már réges-rég felfedezte a lelket, viszont valószínűleg kiváló munkavédelmissé lett a Dunántúli Ásványbányászati Vállalatnál. Ha korábban lett volna az, komoly esélyem lett volna arra, hogy a pátkai laboratóriumban találkozzam vele, ahol is elmagyarázhatta volna az ásványbánya laborjában végzett munka lélekromboló veszélyességét. De, sajnos, vesztemre, nem találkoztunk. 1970: a Fővárosi Vízművek pszichológusa, a csapszakértők és irodista lányok-asszonyok lelkeit búvárolja. 1985-ben végleges polgári foglalkozásra lel: nyugdíjas lesz, azaz hatvanéves. Most pedig, számszakilag tekintve a dolgot: hetven. Isten éltessel (apáti) a ! Kautzky Norbert 70 éves) Pályázat a tolerancia jegyében . Rajzokat, fotókat, videofilmeket várnak ABudapest Kőbányai Cukor- technikával, bármilyen méretmányzat a tolerancia évének jében készülhetnek, színes vagygyében az Európai Unió fekete-fehér rajzok, vízfestmé- ECOS/OUVERTURE/PHARE nyék lehetnek. Egyéni pályázók programjának támogatásával munkáit várjuk. rajz-, fotó- és videofilm-pályáza- II. Fotópályázat: egyéni vagy tűzhirdet budapesti egynnékek közösen alkotott amatőr pálya- és fiatalok számát.Barátaim - munkákat várunk, maximum 5 akik mások, miért én címmel. A kötetlen méretű, feketepályázat témája a fenti cím keresetében szabadon választható. A feltétel csupán az, hogy a pályamunkák tükrözzék a tolerancia jó példáit, főként az eltérő kultúrák, a különböző népcsoportok, az egészséges és a (mozgás)sérült emberek, gyermekek, fiatalok közötti harmonikus kapcsolatokat és egymásra találást, a különbségeket és azonosságokat, sok miatt kérjük megőrizni.) III. Videofilm-pályázat: egyéni vagy közösen alkotott amatőr pályamunkákat várunk, 5-10 perces videofilmet VHS kazettán kérünk beküldeni. A pályázatokat felkért szakemberekből álló rangos zsűri bírálja el. A nyerteseket könyv-, A pályázatban részt vehetnek játék-, tárgyjutalommal díjazóvodások, általános iskolás korúak, s a legsikeresebb pálya gyermekek, fiatalok 25 éves korhatárig. A pályamunkák az alábbi korosztályok szerint kerülnek elbírálásra: óvoda, hagyományos általános iskola 1-4. osztály, hagyományos általános iskola 5-8. osztály, ifjúsági kategória 16-25 éves korig. I. Rajzpályázat: egy pályázó maximum 3 darab pályaművel pályázhat, a rajzok bármilyen munkák az eredményhirdetés napján nyilvános kiállításra kerülnek a Kőbányai Gyermek- és Ifjúsági Szabadidő Központban október 14-én, majd nemzetközi kiállításon vesznek részt október 28-án az angliai Wolverhamptonban, multikulturális fesztiválprogram keretében. (OS. nyomán) Keresztkérdés a múzeum kapujában Folytatás az 1. oldalról A tervek szerint az ingyenes nap megszűnne, ám szombatonként a családdal érkezők továbbra is fizetés nélkül látogathatnák múzeumainkat. A diákoknak és a katonáknak pedig az eddigi ingyenes belépés helyett félárú jeggyel kell majd bemenniük. Mindezek azonban még csak elképzelések, melyekről egyelőre a múzeumokat sem tájékoztatták, és jelenleg a heti egy ingyenes napot előirányzó jogszabály van érvényben. Az új rendelet megalkotása és egységes bevezetése a múzeumok eltérő tulajdonviszonyai (állami, ökormányzati és magántulajdonú intézmények) miatt - valószínűleg kormányrendelet kidolgozását teszi szükségessé, amely előreláthatólag jövő januártól lép életbe. A készülő rendeletről, az érintett intézmények közül elsőként a Hadtörténeti Múzeumot kérdeztük meg, ahol egyelőre nem kaptak erről semmiféle hivatalos értesítést, és nem is tervezik eddigi kedvezményeik megszüntetését. A Nemzeti Múzeumban azt javasolták, forduljunk a minisztérium illetékeséhez. Dózsa Katalin, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatóhelyettese véleménye szerint a minisztériumban megfogalmazott, de még ki nem dolgozott koncepció csak hivatalos megerősítése lenne a jelenlegi állapotoknak. A múzeumok többsége már eddig is szedett félárat a diákoktól, annak ellenére, hogy egy minisztériumi rendelet értelmében ezt nem tehették volna. Nekik a pár százezer forintos többletbevétel is jelentős tétel. Csak ebből tudják fedezni a programok költségeit. Dózsa Katalin érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy határozottan ellenzi azt az elképzelést, amely szerint a magyarulbeszélő látogatóknak a külföldiektől eltérő belépti díjat kellene fizetni. Ez szerinte megalázza a magyarokat, ráadásul a gyakorlatban kivitelezhetetlen lenne. Elmondta, hogy ha már az állam nem finanszírozza a múzeumait kellő mértékben, akkor legalább egy mielőbbi non-profit törvény keretében lehetővé kellene tennie, hogy szponzori támogatásokból jussanak bevételhez. Ehhez a szponzorok érdekeltté tétele lenne szükséges, noha azzal is tisztában kell lenni, hogy az egyre fogyatkozó szponzori pénzek megszerzése kizárólag személyes ismeretségek függvénye, ami bizonytalanná és esetlegessé teszi a támogatásokat. A Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Bereczky Lóránt ugyancsak nem örülne annak, ha a külföldieknek más belépőjegyet kellene váltaniuk, mint a magyarul beszélőknek. Elmondta, egyrészt a múzeumok főleg idős, nyugdíjas teremőreiből álló személyzetét nem lehet ilyen feladat elé állítani, elvégre milyen alapon igazoltathatná a látogatót a teremőr néni? Másrészt a környező szegény országokból érkező látogatók ugyancsak rászorulnának az olcsó belépőre, még ha nem is magyarok. Furcsa is lenne keresztkérdést intézni a látogatóhoz, s a jegy árát így meghatározni. A főigazgató szerint való igaz, hogy a jelenlegi 50 forintos belépőjegyek hússzorosát kell fizetni külföldön hasonló múzeumi belépőkért, ezért ez az összeg a nyugati turisták számára nevetségesen alacsony. A múzeumok bevételének azonban csekély töredékét teszi ki a belépőjegyekből befolyó pénz. Számításuk szerint azzal, hogy eltörlik a heti egyszeri ingyenes napot, a bevétel mindössze 1 százalékkal növekszik. A múzeum vállalkozásaiból, büféüzemeltetéséből, helységek kulturális rendezvényhez való bérbeadásával legfeljebb további 2 százaléknyi bevételnövekményhez juthat. Ezért Bereczky Lóránt szerint mivel a múzeumok felbecsülhetetlen állami értékeket őriznek, az államnak mint tulajdonosnak kötelessége fenntartani őket. Ez a világ minden táján így van. B. L. A. Kormánybiztos a rektorok fölött? Egyelőre csak javaslatként fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy célszerű lenne kormánybiztost kinevezni a felsőoktatási intézmények integrációjának vezénylésére. Ez az elgondolás az államháztartási reformbizottság július 11-i ülésén megvitatott munkaanyagban szerepel - mondta Papp Lajos művelődési helyettes államtitkár. A tárca illetékese cáfolta azt az egyik napilapban megjelent állítást, hogy a kormánybiztos az átalakulás során részben vagy egészben átvenné a rektor, illetve a főigazgató, valamint az intézményi tanács hatásköreit. Megjegyezte azonban, hogy más összefüggésben felvetődött olyan elgondolás, mely szerint az egyetemek és főiskolák gazdasági vezetőinek kinevezése a pénzügyminiszter hatásköre legyen. A helyettes államtitkár a továbbiakban hangsúlyozta: a művelődési tárca álláspontja szerint a felsőoktatási törvény esedékes módosításakor pontosan meg kell határozni az állam szerepkörét a felsőoktatásban. Ez - vélekedett - segítené az intézményi autonómia megerősítését is. (MTI) INGYEN NYARALHAT! Két nyertes görögországi utat nyerhet az Új Magyarország Keresd a mondatot” nyomozójátékában. Lapozzon a 12. oldalra, megtalálja a játék szabályait! INGYEN NYARALHAT!