Új Magyarország, 1995. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
V. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM, I 1995. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Sapkátlan nemzetek Szomorú évforduló, mégis emlékeznünk kell, emlékeztetnünk kell magunkat arra a szeptember 1 -jére, amely egész nemzedékek és nemzetek életét napjainkig meghatározó eseményeket indított el 1939-ben. A második világháborúnak tízmilliók estek áldozatul hazánk lakosságának 10 százalékát vesztette el -, országok vándoroltak, akár több száz kilométert, és nemcsak metaforikusan, de földrajzi értelemben is. Nem feledkezhetünk meg a lengyelek hősies ellenállásáról. Nem feledkezhetünk meg róla, hogy legyen miből tanulnunk. Mert Lengyelország egyszerűen ott volt. A nagypolitika, a hitleri Németország és Sztálin Szovjetuniója már régen eldöntötte „köztes országi” sorsát. Molotov és Ribbentrop pontosan megrajzolták a két birodalom közös határát, nyilván praktikus okokból: könnyebb volt így meghatározni a közös diadalmenetek helyét. Történelmietlen ma már az esélyeket latolgatni. Mi lett volna, ha a Szovjetunió szeptember 17-én nem támadja hátba a harcoló lengyeleket? Mi lett volna, ha a csekisták Katynnál nem mészárolják le a lengyel hadifogoly tiszteket, papokat, polgárokat? Csak a tanulság marad: a geopolitika ritkán veszi figyelembe az emberiesség szempontjait. Eszme - akár nemes, akár nemtelen - mindig akad, a kis népek feláldozhatók és hitegethetők. Mai példáért nem kell messzire mennünk. Határaink mentén is öldöklés folyik, s a valóság helyébe lépő médiahírekből a világ még csak azt sem tudja eldönteni: ki a gyilkos, ki az áldozat. Sosem tudhatjuk,shogy az a viccbeli nyuszika sem tudhatta, vegyünk-e reggel sapkát vagy sem (a farkas és a róka így is, úgy is összeverte). A történelem, s Közép-Európa példája azt mutatja, mindez nem számít. Intő példa a sapkátlan nemzeteké, és mi közéjük tartozunk. Lovas Lajos _______________________________________________/I ^ -W______Ä^ \____________________________________________________ Az Iliescu-kezdeményezés visszhanda i ^ ' Kesztyudobas, f^nyuitassal i" Tudósítónktólf^ külügyminiszter leveléről. A Romania Libera abszurdumnak ítéli meg azt az Iliescu-hasonlatot. A bukaresti Romania Libera című román napilap puszta választási kampányfogásnak, kései tetszelgésnek véli Ion Iliescu augusztus 30-án mondott beszédét. A lap arra a „politikai dokumentumra" utal, amelynek szövegét Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulójára emlékező bukaresti szimpózium bevezetőjében olvasta fel, és amelyben taglalta az ötvenöt évvel ezelőtti bécsi döntés románellenességét, igazságtalanságát és a románokdal okozott szenvedéseket, majd történelmi megbékélésre szólította Magyarországot, a magyar kormányt. A bukaresti ellenzéki lap cinikusan jegyzi meg, hogy Ion Iliescu elkésett az üzenettel, mert például Jeszenszky Géza nyílt levelének közzététele után egy héttel tolmácsolja a „megbékélési szándékot", ráadásul Iliescu nem tett említést a volt magyar hogy Magyarországnak és Romániának a francia-német megbékélés mintájára kell keresnie kettőjük viszonyának a rendezését. A bukaresti Adevarul napilap az alábbi címmel közöl beszámolót a román államfő beszédéről: Iliescu kesztyűt dob és kezet nyújt Budapestnek. Az említetteken kívül több lap is behatóan foglalkozik a bukaresti „évfordulós előadással", illetve Iliescu üzenetével. Beszámolójában és annak címében az Evenimentul Zilei című napilap elsősorban azt emeli ki: Iliescu elnök kéri Magyarországot, mondjon le arról a szándékáról, hogy a romániai magyar kisebbséget „vezényelje", mert a romániai kisebbségek helyzete Románia belügye. B. L. Magyar külügydigagálás a román javaslatra A Külügyminisztérium szóvivője, Szentiványi Gábor tegnap nyilatkozott a román vezetés legutóbbi kezdeményezéseiről. A szóvivő az alábbiakat hangoztatta (nyilatkozatát rövidítve közöljük: Érdeklődéssel fogadtuk a román vezetés legutóbbi megnyilatkozásait. Üdvözöljük a történelmi megbékélésre irányuló szándékot. Ezt már 1989 decembere óta javasoljuk. Természetesen a mi számunkra is alkotmányból fakadó kötelezettség a határon túli magyarság sorsával való törődés. Azt szeretnénk, hogy a kisebbségek tagjai abban az országban érezzék otthon magukat, ahol születtek, élnek, és identitásukat, kultúrájukat, hagyományaikat megőrizve annak az államnak legyenek elégedett polgárai. Ennek megfelelően Magyarország kormánya mind a romániai magyarság, mind a saját területén élő nemzeti kisebbségek ügyében a nemzetközi és európai normák érvényesítését szorgalmazza. A Szív Tv napsorán ma este 22.00-kor: SZIV-DERITO-MOZI: KANDI KAMERA tudósítás Kölni tudósítónktól. Csak most nyert teret a felismerés, hogy a Karadzsics- és Mladics-féle bűnöző fanatikusok semmi érdeklődést sem mutatnak a békepolitika iránt mindaddig, amíg hordáik előrenyomulnak és nem kell tartaniuk attól, hogy jelentős kár éri őket, s erre a következtetésre a nyugati kancelláriák már a szerdára virradó éjszaka előtt is rádöbbenhettek volna - olvashatjuk a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében. A lap ezzel megadja a német politikusok véleményének alaphangját a boszniai szerbek ellen indított légitámadás kérdésében. Bonn kezdetben óvatos tartózkodással reagált a NATO-akcióra, de a közszolgálati tévéállomások - az ARD és a ZDF - bejelentését követően, hogy külön adásokban foglalkoznak a balkáni eseményekkel, változott a helyzet. „A Szarajevót ért szerb támadások brutalitása és bestialitása, amely számomra az emberiesség ellen elkövetett bűntettel ér fel, kikényszerítette és megkövetelte a NATO válaszát" - hangoztatta Helmut Kohl, majd a Bundeswehr megalapításának negyvenéves évfordulója alkalmából rendezett fogadáson hozzátette: „A német katonák bevetése a nyugati szövetségesek oldalán kötelesség, mert elsősorban a háború sújtotta, védtelen embereken segítenek." (A német Tornado harci gépek nem vettek részt a bevetésen.) A ZDF stúdiójában közösen lépett a kamerák elé Klaus Kinkel szövetségi külügyminiszter és Haris Silajdzic, Bosznia-Hercegovina kormányfője. „A boszniai szerbek elvakult vezetői azok, akik meghiúsították, hogy a tárgyalóasztal mellett megegyezés jöjjön létre" - hangoztatta a szabaddemokrata politikus. Silajdzic véleménye szerint a NATO támadása megmentette a békefolyamatot és helyreállította az ENSZ szavahihetőségét. Hans Koschnik, az EU Mostarban dolgozó megbízottja kijelentette: „A nemzetközösség elhatározása nemcsak figyelmeztetés, hanem az első lépés abba az irányba, hogy érthetővé tegye: aki be kíván lépni a békefolyamatba, az nem öldökölhet tovább." Tegnap Belgrádban nyilvánosságra került annak a levélnek a szövege, amelyet Klaus Kinkel juttatott el a legnagyobb szerb ellenzéki párt vezetőjéhez, Vuk Draskovicshoz. Ebben a német külügyminiszter leszögezi: az NSZK nem folytat szerbellenes politikát. „A dialógus kapuja Bonn és Belgrád között azonnal megnyílhat, ha a belgrádi kormány politikájából kiviláglik, hogy valójában hajlandó elismerni a jugoszláv utódállamok területi integritását, és tiszteletben tartja az emberi szabadságjogokat és a kisebbségek jogait" - közölte a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökével a német politikus. Stefan Lázár ’ Helyreállt az ENSZ szavahihetősége• Óvatos tartózkodás után német PQVptértés a bombázásokkal Szlovák államvédelem A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) képviselői nem értenek egyet a szlovák büntető törvénykönyv módosításával, amely a parlament szeptemberi ülésszakának napirendjén szerepel. Mint azt Bárdos Gyula szóvivő tegnap elmondta, az MKDM képviselői arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett módosítás a kommunista államvédelmi paragrafusokra emlékeztet, és nincs összhangban a demokratikus társadalom alapelveivel. A Btk. módosítását a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványozta. A módosítás értelmében olyan államvédelmi cikkek kerülnének a büntető törvénykönyvbe, amelyek értelmében az államellenes és képviselői elleni fellépés négytől tizenként évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, a javasolt szövegezés viszont nem pontosítja, mi az államellenes cselekedet. Az ellenzéki képviselők már többször figyelmeztettek arra, hogy a Szlovák Köztársaság érdekeit már eddig is védi a Btk., annak módosítása csak a kommunista államvédelmi gyakorlatot hozná vissza. Az SNS ezt a módosító indítványt azért nyújtotta be, mert kormánykoalíciós partnereinél nem érte el, hogy a kormány benyújtsa az úgynevezett államvédelmi törvény tervezetét, amely az SNS választási programjában szerepelt. a málkiai Malév-ügyben Az orosz külügyminisztérium sajnálkozását fejezte ki a magyar légitársaság moszkvai irodájával néhány napja történt „sajnálatos incidens" miatt. Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján az esetről szólva azon reményének adott hangot, hogy az incidens nem okoz károkat az orosz-magyar kapcsolatoknak. A szóvivő elmondta, hogy a főváros központi kerületének prefektúrája, az önkormányzat ingatlanügyi bizottsága és a városi belügyi igazgatóság megtette a megfelelő lépéseket a korábbi helyzet visszaállítására. Az ingatlanügyi bizottság határozata megerősítette a Malév bérleti jogát a lefoglalt irodára. Grigorij Karaszin hangsúlyozta, hogy a Malévval szemben jogsértést elkövető személyeket, valamint a jogtalanságot meg nem akadályozó hivatalos személyeket felelősségre vonják. A hettivikc láiké Kétlik a Horn-Meciar találkozó hasznossága Újabb iskolaigazgatók leváltása várható Pozsonyi tudósítónktól. A szlovákiai Magyar Koalícióhoz tartozó Hagyar Polgári Párt külügyi titkára, Petőcz Kálmán tegnap véleményt mondott a magyar és a szlovák kormányfő ótátrafüredi megbeszéléseiről. Elmondta: kétli, hogy Horn Gyula és Vladimír Meciar e heti tárgyalásai jelentős előrelépést hozhatnának a magyar-szlovák kapcsolatokban. Véleménye szerint a szlovák-magyar alapszerződés pozsonyi parlamenti jóváhagyásához mindenekelőtt a kormánykoalíción belül kellene közös álláspontra jutni. Petőcz Kálmán úgy véli, hogy a szlovák kormány oktatásügyi politikája, illetve a szlovák nyelv védelméről szóló törvény megalkotása és erőltetése nem tesz jót a szlovákmagyar viszonynak. Az iskolaév kezdetének közeledtével ismét napirendre került az iskolaigazgatók leváltásának kérdése. Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke tegnap az Új Magyarország kérdésére válaszolva elmondta: úgy tudja, hogy az oktatásügyi miniszter asztalán még további huszonöt iskolaigazgató leváltásának dokumentuma vár aláírásra. A pedagógusszövetség elnöke szerint nemcsak magyar iskolaigazgatók, hanem olyan szlovák pedagógusok leváltását is tervezi az oktatásügyi tárca, akik nem értenek egyet a jelenlegi oktatásügyi kormányzat politikájával. Egyébként az 1995/96-os tanévben érdektelenség miatt nem vezetik be az alternatív oktatást, ám Sidó Zoltán úgy tudja, hogy ennek későbbi bevezetéséről nem tett le az oktatásügyi tárca. A közelmúltban leváltott magyar gimnáziumigazgatók esetében Galántán éleződött ki legjobban a helyzet: a szülők nem hajlandók elfogadni a tanügyi igazgató által kinevezett új igazgatót, és kérik a volt igazgatónak a tisztségbe való visszahelyezését. A szülői munkaközösség úgy döntött, hogy az iskolaév első napján, tehát szeptember 4- én a diákok helyett a szülők mennek iskolába, délután pedig a gimnázium előtt néma tiltakozást tartanak. Szeptember 5-én nem küldik iskolába gyermekeiket. (Kamoncza) ----------------------------------------------- — Charles Milion, az Europe 1 rádiónak nyilatkozó francia védelmi miniszter a Reuter szerint hangsúlyozta: „A NATO-csapások mindaddig folytatódni fognak, amíg a hadművelet parancsnokai meg nem győződnek arról, hogy a térségben helyreállt a biztonság." A szerdán Pale felett lelőtt francia repülőgép pilótáiról Milton elmondta, hogy életben vannak. A Mirage 2000 típusú gép pilótái életjelet adtak magukról a náluk lévő műszaki berendezésekkel, és közölték, hogy Bosznia területén tartózkodnak. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a közeli napokban a pilótákat kimenekítik a térségből. A boszniai szerb és a jugoszláv vezetők, akik kedden egyezményt írtak alá arról, hogy Pale elfogadja Belgrád külpolitikai vezető szerepét, egy olyan titkos dokumentumot is elfogadtak, amely rögzíti a boszniai szerbek legfontosabb és feladhatatlannak minősített feltételeit - jelentette tegnap a Beta független belgrádi hírügynökség jól értesült boszniai szerb forrásokra hivatkozva. A paléi vezetéshez közel álló személyekre hivatkozó beszámoló szerint nem ismeretes a titkos záradék pontos tartalma, az azonban biztosra vehető, hogy a jugoszláv és boszniai szerb vezetők egyezségre jutottak abban, hogy egybefüggő területet követelnek a boszniai szerbek számára, és garanciákat kérnek arra is, hogy Pale konföderációs szerződést köthet Jugoszláviával. Mindeközben Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerb erők parancsnoka visszautasította azt az ENSZ-kérést, hogy vonja ki a szerb nehéztüzérséget a Szaraje v lelőtt Mirage gép pilótái - Nem vonul vissza a szerb nehéztüzérség !?Folytatódnak a NATO-csapások vó körül kijelölt úgynevezett vé védelmi övezetből. Az amerikai kormányzat meg-ítélése szerint nincs jele annak,h hogy a boszniai szerb célpontok ellen intézett NATO-támadások megakasztották volna a diplomáciai erőfeszítések menetét. A PRS televízió hírmagazinjában Peter Tarnoff politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár kifejtette: egyelőre nem lehet megmondani, hogy a szerb vezetés milyen jog- és felelősségköröket vállalt magára. Mindenesetre úgy tűnik, hogy Slobodan Milosevics elnök kezébe veszi az ügyek irányítását - vélekedett. A boszniai szerb célpontok ellen végrehajtott eddigi több mint 300 bevetés közül 274 esetében olaszországi támaszpontokról szálltak fel a NATO repülőgépei. A gépek 12 olasz támaszpontról indultak: Avianóból, Istranából, Vicenzából, Ghediből, Villafrancából, Piacenzából, Cerviából, Pisából, Gioia del Colléből, Brindisiből, Trapaniból és Palermóból. Az adatokat tegnapi nápolyi sajtóértekezletén ismertette Leighton Smith tengernagy, a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka. A tengernagy igen fontosnak nevezte az akciókhoz nyújtott olasz logisztikai támogatást. FOTÓ: MTI/AP Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek elnöke a NATO harci gépeit figyeli