Új Magyarország, 1996. február (6. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
ÁRA, 32 FORINT VI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM , 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK POLGÁRI NAPILAP Gátak között az árvízvédelem Repedések, foltozások, félelmek Téved az egyszeri fiskális szemléletű pénzügyminiszter, ha azt hiszi, hogy a pénz mindenhonnan büntetlenül elvonható. Talán megtévesztő lehet számára, hogy a polgárok sérelmeik okán megelégszenek némi tüntetéssel, különösebb bajt nem okozó sztrájkkal. Bezzeg az elemek nem állnak meg félúton. Ha úgy tetszik, a víznek meg kell adni, ami a vízé, a gátnak, ami a gáté. Ellenkező esetben: zúgva-bőgve... Az Országos Vízügyi Felügyelet szakemberei a téli árvízveszély után a fordulat jeleit észlelik. Az árvízvédelemre fordítható pénzek csordogálni kezdtek, tavaly valamelyest növekedésnek indultak. Azért a helyzet még messze nem tökéletes, még reménykedni kell, hogy az olvadó hó a vízgyűjtőterületeken önmérsékletet tanúsít a tavazszal. ✓ Tudósításunk az 5. oldalon FOTÓ: ARCHÍV Éppen százhúsz éves a nagy pesti árvízről készült felvétel Akadémikusok a kutatásért új Magyarország-interjú. Tudomást szerezvén arról, hogy az elmúlt évben a privatizációs bevételek meghaladták a tervezettet, és annak bizonyos hányadát a kormány az ország fejlődését elősegítő programok támogatására kívánja fordítani, a szegedi Széchenyi-díjas akadémikusok nyílt levelet írtak Horn Gyulának. Abban arra kérik, hogy mintegy két-három milliárd forintot a műszaki fejlesztésre és a tudományos kutatásra fordítsanak. Mindkét területen kritikus helyzet alakult ki. Köztudott, hogy az OMFB elveszítette a korábban kutatásra és műszaki fejlesztésre kapott pénzügyi keretének jelentős részét - éppen a Horn-kabinet kormányzása idején -, a tudományos kutatás alaptámogatása pedig nominálisan alig több, mint 15-20 évvel ezelőtt. Folytatása a 4. oldal Bokrost csodadoktornak minősítette Krausz Tamás, az MSZP Baloldali Tömörülésének alelnöke tegnap Győrött a szocialista klubban rendezett sajtóbeszélgetésen, de figyelmeztetett, hogy a csodadoktorok olyankor kerülnek előtérbe, amikor hiányzik a gyógyszer. Tudósításunk a 4. oldalon Solana-levél Göncznek Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára, Javier Solana tegnap levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. Köszönetét fejezte ki azért a kiemelkedően értékes támogatásért, melyet Magyarország az ENSZ által bevezetett bosznia-hercegovinai repülési tilalmi övezet biztosítását szolgáló NATO-misszió érdekében nyújtott. Solana örömmel fogadta, hogy megszületett a magyar alakulat IFOR-ba történő bevonásáról szóló megállapodás, s megköszönte az eddig nyújtott széles körű magyar logisztikai támogatás is. Amint levelében megállapítja, „ez nemcsak a térség stabilitásához járul hozzá, hanem egy újabb jele Magyarország és a NATO egyre szorosabb kapcsolatának". Gazdasági segítséget várnak a határon túli magyarok új Magiaország-összeállítás: A határon túl élő magyarság több gazdasági segítséget vár az anyaországtól, azt reméli, hogy sikerül áttörni a kapcsolatépítést megbénító érdektelenség falát. Egyelőre azonban nem látszik a kibontakozás útja, s a szakszerű koncepció felvázolásával is adós a magyar kormány. Erdélyben úgy látják, óriási lehetőség rejlik a folyamatban lévő romániai privatizációban, kamatoztatására azonban nagyon aktív magyarországi részvételre volna szükség. Problematikusnak ítélik, hogy az erdélyi magyarságnak nyújtott támogatások elérésében még mindig meghatározóak a személyes kapcsolatok, s a budapesti döntések kizárólagossága nagy teret enged a lobbyzásnak A vajdasági magyarok ugyancsak kritikus hangon fogalmaznak: szerintük a kapcsolatok kiépítését az érdektelenség is akadályozza. Ezzel szemben a határon innen más a gazdasági együttműködés jelenének és távlatainak s az anyaországi támogatás mértékének megítélése. A Határon Túli Magyarok Hivatala azt az álláspontot képviseli, hogy következetesen, stratégiába ágyazottan s az eszközrendszer folyamatos bővítésével igyekszik az Európa-konform együttműködési formák kialakítására. A magyar kormány meghatározónak tartja a határon túl élő magyarok egzisztenciateremtését, gazdasági felemelkedését és polgárosodását, s arra törekszik, hogy a jószomszédi viszonyt s a gazdasági racionalitást egyidejűleg érvényesítse - fogalmazott lapunk kérdésére Németh Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatala gazdasági együttműködési főosztályának vezetője. A magyar kisebbség vállalkozói tevékenységének ösztönzése során azonban úgy kell eljárni, hogy egyértelművé váljék: gazdasági megerősödésük Magyarország és szomszédai számára egyaránt hasznot hozó érdek. Összeállításunk a 7. oldalon Fidesz-javaslat a tiszta privatizáció érdekében Nyílt árverést A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöksége idei első ülésén különféle ajánlásokról döntött a párt Országgyűlési Frakciója számára. E szerint a parlament hamarosan kezdődő ülésszakán a képviselőcsoportnak kezdeményeznie kell, hogy a törvényhozás egyszerűsített privatizációs eljárás helyett a nyilvános árverés módszerével értékesítse az állami vagyontárgyakat. Varga Mihály, a párt gazdasági kabinetvezetője ezt a kezdeményezést azzal támasztotta alá, hogy ez az értékesítési módszer egyrészt kedvezne a kormánynak, mert elejét venné a korrupciós gyanúsítgatásoknak, kedvezne a kincstárnak, mert valóban kizárná a vagonvesztés lehetőségét, s jó lenne a nyilvánosságnak is, hiszen nem zárt ajtók mögött alkudoznának a közvagyonról. A fideszes képviselők másik feladata az lesz, hogy interpelláció keretében megkérdezzék az illetékeseket: mi lett az il a kormánytagok által emlegetett 420- 430 milliárdos privatizációs többletbevétellel, ami a szavak szintjén fokozatosan 100 milliárdra olvadt? Továbbá kezdeményeznie kell a frakciónak, hogy ha a többletbevételt valóban az államadósság törlesztésére fordítják, akkor a 30-40 milliárdos kamatmegtakarítás felhasználásáról ne a kormánynak, hanem a parlamentnek legyen joga dönteni. Ebben az esetben pedig az ellenzéki frakció csak akkor szavazzon igennel, ha a kormány konkrét fejlesztési célt nevez meg az összeg felhasználásáról. Nincs szükségünk újabb eocénprogramra - hangoztatta Varga Mihály. Az elnökség Ferge Zsuzsa szociológus munkacsoportjának legújabb megállapításait alapul véve döntést hozott arról is, hogy levélben fordulnak Horn Gyula miniszterelnökhöz, azt kérve, hogy a kormány állítsa vissza a családi pótlék rendszerét. Annak megszüntetése ugyanis drámaian lecsökkentette a fiatal családok életesélyeit. Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke megjegyezte: az év eleji áremeléshullám tükrében érthetetlen Bokros és Horn újévi optimizmusa, hacsak nem saját jövedelmük emelkedéséből adódik derűlátásuk - mondotta. Ja kérem, akinek varázsütésre 16 millióval növekszik a vagyona, csak mert pénzügyminiszternek nevezték ki... (bertók) Cenzor helyett a pénz cenzúráz Van-e a mai magyar sajtóban politikai és gazdasági cenzúra? Ezt a kérdést tették fel tegnap a Független Médiaközpont kerekasztal-beszélgetésén, amelyen kiderült: a cenzúra szó egészen más jelentést kapott, mint amit évtizedekig megszokhattunk. Talán ennek is köszönhető, hogy oly sok a félreértés régi beidegződésünk okán. Szűcs Gábor, a Kurír főszerkesztője úgy látja, hogy valahol úgyis minden kiderül, az is, ha egy lap szimpátiái miatt nem ad le egy hírt. Gálik Mihály, a médiaközpont tanácsadó testületének elnöke azt fejtette ki, hogy ma már a legfőbb cenzor maga a fogyasztó, hiszen nem veszi meg az árut, vagyis a napilapot, ha nem érzékeli az objektív tájékoztatást. Az viszont igen lényeges és élő probléma, hogy a hirdetési és a szerkesztési oldalakat hogyan lehet harmonikus viszonyba hozni. Bayer József, az Axel Springer ügyvezető igazgatója csatlakozott Gálik Mihály véleményéhez, és hitet tett amellett, hogy egy lapnak szilárd irányvonalat kell kialakítani, és ehhez kell megtalálnia a megfelelő embereket. Nem a munkatársakhoz kell tehát fazonírozni a sajtóterméket. Azt pedig, hogy a hirdető érdekei ne telepedhessenek rá a lap szellemiségére, azzal lehet elérni, hogy széles hirdetői láncolatot alakítsanak ki. Kapuvári Gábor, a Globex Press vezérigazgatója amellett érvelt, hogy a ma uralkodó szlogenből - szenzációt minden áron - a minden áront semmiképpen sem tudja elfogadni. A hirdető a mai magyar sajtóban a legfőbb hatalom, a cenzúrát épp ezért nem tartja korszerű kifejezésnek a mai viszonyok között. (megyeri) A Jelcin elnök választási indulásához szükséges aláírásokat több helyütt is kényszerrel gyűjtik, és az aláírástól teszik függővé a bérfizetést - derült ki a duma tegnapi ülésén. Gajdar volt orosz kormányfő ezalatt a csecsenpldi háború leállítása érdekében országos aláírásgyűjtő akciót szorgalmazott. Félszáz halott, ezernél több sebesült a Sri Lanka-i merénylet után Öngyilkos colombói bankrobbantók Robbanóanyaggal megrakott háromkerekű teherjárművel öngyilkos merénylők rohantak tegnap Srí Lanka fővárosában, Colombóban a központi bank falának. A detonációtól 500 méter sugarú körzetben megrongálódott az épületek többsége. Az államfői hivatal, amely szintén a közelben található, sértetlen maradt. Az AFP szerint 42 áldozata van a terrorcselekménynek, míg a Reuter 55 halálos áldozatról számolt be. A colombói kórházak szerint ezernél is több a sebesültek száma. A mentők órákkal a detonáció után is folyamatosan szállították el a sebesülteket, és sokan a leomlott, lángokban álló épületek romjai alatt rekedtek. A hírszerző szolgálat hetek óta jelezte, hogy a Tamil Eelam Lázadó Tigrisei nevű szervezet öngyilkos merényletet tervez a fővárosban. A hadsereg szóvivője szerint őket terheli a merénylet. (MTI) A merénylet utáni pillanatok. A tigrisek újra támadnak FOTÓ: MTI/AP Zöldlábúak 3. oldal Balog Ibolya tisztessége 11. oldal Keserű szeméttorta 12. oldal -------TWHTF1 Nöm a veszteség A MIÉP a gazdákat védi Miközben teljes hangerővel szól a kormány sikerpropagandája, az ország mezőgazdasága a tönk szélén áll, a pénzügyi terhek zömét aránytalanul az Alföld viszi, miközben a nyugati országrész összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van. Mindez a Magyar Igazság és Élet Pártja tegnapi sajtótájékoztatóján hangzott el, ahol Csurka István elnök és Szabó Lukács alelnök arról számolt be, hogy a félresikerült kormányzati intézkedések hatására (több milliárd forinttal csökkentették a mezőgazdaság támogatását) félgőzzel, jelentős veszteséggel működtetik egyebek mellett a hús- és a gabonaipart. Szabó Lukács elmondta, hogy mind a baromfi-, mind a sertésfeldolgozás mértéke ugrásszerűen apadt, kistermelők tízezrei mentek tönkre, ugyanakkor mindkét fronton rengeteg a kihasználatlan kapacitás. Gabonaügyben talán még rosszabb a viszony, a mázsánként ezer forintért felvásárolt búzát például most - takarmányként - dupla áron kínálják, el lehet képzelni, kiknél van a haszon... Sajnos Lakos László földművelésügyi miniszternek a jelek szerint nincs elegendő ideje, hogy rendet tegyen a saját portáján. Valószínűleg azért, mert idejét elrabolja saját cége, a Pirkó Kft... . y Folytatása a 4. oldaloil/ ' A- s.' kyD