Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

2 tUGMIHISMli KÜLFÖLD 1996. JULIUS 2., KEDD Rég várt ellenzéki siker Mongóliában Kommunista bukás hetvenöt év után A szavazatok többségének összeszámlálása alapján a mongol demokratikus ellenzék döntő arányban diadalmaskodott az 1921 óta uralmon lévő kommunista párt felett. Tegnap délelőtt Lagvaszüren, a központi választási bizottság elnöke bejelentette: a vasárnapi választáson a koalíciós Demokratikus Unió 48, míg a Mongol Népi Forradalmi Párt 23 helyet szerzett a 76 tagú Nagy Népi Murálban. Öt választási körzetben egyelőre nem született meg az eredmény. Az első, 1992-es többpárti választásokon az MNFP 70, az ellenzék pedig mindössze 6 képviselői helyet szerzett. A DU vezetői a szavazás előtti napokban úgy nyilatkoztak, hogy legalább 30 helyre számítanak, ami vétójogot adott volna az ellenzéknek. A jelenlegi helyzetben viszont az MNFP-nek még 3 helyet meg kellene szereznie a függőben lévő ötből, hogy elérje a vétójogot jelentő egyharmadot. A Demokratikus Unióban tömörült pártok közül a Mongol Demokratikus Párt 33, a Mongol Szociáldemokrata Párt 12 képviselői helyet szerzett meg, három pedig független, de a koalíció színében indult jelölteknek jutott. Lagvaszüren közlése szerint a részvétel 87,3 százalékos volt - 1992-ben 86 százalékos -, azaz az 1 126 840 szavazásra jogosult közül 984 675 vonult az urnák elé. Az előzetes eredmény közlése után Puncagín Dzsaszráj miniszterelnök kétórás tanácskozást tartott pártja, az MNFP vezetőivé. A párt képviselői egyelőre nem hajlandók kommentálni a történteket A végleges választási eredmények csütörtökre várhatók, de hivatalosak csak körülbelül két hét múlva lesznek, amikor az államfő is jóváhagyja őket - közölte az MTI. Hongkong aggódik kereken egy évvel Hongkong Kínához kerülése előtt, hétfőn a most még brit koronagyarmat politikusainak egy csoportja Pekingbe érkezett, hogy átadjon a kínai kormánynak egy dokumentumot, amelyen ötvenezer hongkongi aláírása szerepel, és tiltakozik a terület választott törvényhozó testületének tervezett feloszlatása ellen. A kínai hatóságok megakadályozták a pekingi repülőtéren Andrew Cheng demokrata párti törvényhozót és az általa vezetett küldöttség tagjait a Hongkongból érkezett repülőgép elhagyásában, noha a hongkongi politikusoknak érvényes beutazóvízumuk volt - írta az MTI. A Gyöngy-folyó torkolatában fekvő kicsiny, de roppant gazdag terület 1997. július 1-jén visszakerül Kínához egy 1984- es brit-kínai megállapodás értelmében, megszűnik felette a másfél évszázados brit gyarmati fennhatóság. Hadat üzent az ETA A Baszkföld függetlenségéért küzdő fegyveres szervezet, az ETA nem hosszabbította meg a vasárnap éjfélkor véget ért egyhetes fegyverszünetet. Az Egin című napilaphoz eljuttatott közleményében az ETA leszögezte: az elmúlt héten elhangzott számos nyilatkozat alapján arra a következtetésre jutott, hogy a spanyol kormánynak egyáltalán nem áll szándékában módosítani eddigi háborús politikáját. Az El Mundo vasárnapi számában közzétett közvéleménykutatás eredményei arról tanúskodnak, hogy a baszkok 86,1 százaléka azt szerette volna, ha az ETA azonnal elfogadja a baszk demokratikus pártok keddi felhívását, amelyben a párbeszéd megkezdéséhez három előfeltételt szabtak. Az egyhetes fegyverszünet meghosszabbítását, egy elrabolt börtönőr elengedését és a baszk társadalomban kialakult politikai sokszínűség elismerését tartalmazó követeléseket még az ETA politikai „fedőszerve", a Herri Batasuna párt szavazóinak többsége (73,6 százalék) is elfogadhatónak tartotta, s csak alig egyötödük pártolta a felhívás elutasítását. A spanyol politikai erők nagy része csalódottan vette tudomásul, hogy az ETA nem hosszabbította meg a fegyverszünetet, sőt kilátásba helyezte erőszakos akcióinak felújítását. A madridi kormány belügyminisztere, Jaime Mayor Oreja az állami rádiónak adott tegnapi nyilatkozatában mindazonáltal megerősítette: a kormány ennek ellenére sem adja fel új politikáját - adta hírül az MTI. A szívpanaszoktól a kerekedési is "fények, talányok és pletykák Jelcin elnök egészségéről Borisz Jelcin újabb rejtélyes ,ltűnése" kapcsán, az elnökválasztás második fordulójának előestéjén a Reuter hírügynökség összeállította az orosz elnök egészségi problémáinak kronológiáját, belevéve a valódi tényeket és a rémhíreket is; -1991 októberében Jelcin két hétig pihent, munkatársai szerint kisebb szívproblémái voltak; - 1992 januárjában elmulasztotta a japán külügyyminiszterrel tervezett találkozóját. A japán hírügynökség szerint munkatársai ismét kisebb szívpanaszokat endítettek, de 24 órával később jó hangulatban jelent meg a nyilvánosság előtt. - 1992 februárjában a francia televízióban kijelentette: „Soha nem volt semmiféle szívpanaszom. Mindennap hideg zuhanyt veszek - nagyon jó kondícióbent vagyok." - 1992 áprilisában elmulasztott egy találkozót Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszterrel. Utána azt mondta, hogy dolgozott - a sajtó szerint viszont ivott. - 1992 májusában az UARTASZSZ jelentette: „Az elnök jó egészségi állapotban van", hozzátéve, hogy az orvosok azt javasolták, kerékpározzon minél többet. 1993 márciusában zilált külsővel, akadozó nyelvvel mondott beszédet a parlamentben, s ezért botrány tört ki. Egy ellenzéki képviselő szerint „Az elnök holtrészeg volt. Ez egy beteg ember." -1993 áprilisában kijelentette: „Két problémám van, a fáradtság és a kialvatlanság. Egyéb gond nincs az egészségemmel." - 1993 szeptemberében Moszkvába hivatott egy spanyol sebészt, aki 1990-ben Spanyolországban megoperálta, miután egy kényszerleszállás következtében problémák jelentkeztek a hátával. - 1994 márciusában két volt orosz diplomata az NBC amerikai televízióban azt állította, hogy Jelcin májzsugorodásban szenved, ami legtöbbször az alkoholizmus következménye. Az elnök munkatársai cáfolták az állítást. - 1994 augusztusában a németországi orosz csapatkivonás alkalmából Berlinbe látogatott. Egy pezsgős vacsora után járása ingatagnak tűnt, s váratlan előadást tartott: egy rendőrzenekart vezényelt. 1994 szeptemberében az írországi Shannon repülőtéren nem tudta elhagyni repülőgépét, hogy találkozzék az őt váró ír miniszterelnökkel. Munkatársai szerint kissé gyengélkedett, miután Clinton amerikai elnökkel találkozott. Jelcin Moszkában, a gébből kiszállva úgy latkozott, hogy elaludta a talál-^'^^ kozót; - 1994 decemberében kisebb orrműtétet hajtottak végre rajta; - 1995 áprilisában szóvivője - aki igen ritkán nyilatkozik az elnök egészségéről - azt mondta, hogy Jelcin magas vérnyomásban szenved, ami időnként izomgyengeséget okoz. 1995 júliusában kórházba szállították, mivel szíve vérellátásával voltak gondok. Két hét kórházi kezelés után további két hetet szanatóriumban töltött. - 1995. október 26-án kórházba szállították, az orvosok szerint ismét szíve vérellátásával voltak gondok. Egy hónappal később szanatóriumba került, ahonnan csak közvetlenül újév előtt tért vissza Moszkvába. -1996. február 15-én erőteljes választási kampányt indított, hogy továbbra is az ország élén maradjon. Közben elvesztette a hangját - beszédei inkább brekegésnek tűntek. (MTI-Panoráma) Borisz Jelcin vasárnapról tegnapra halasztott tévébeszédében a választók támogatását kérte az elnökválasztás szerdai második fordulója előtt. Jelcin felszólította a szavazópolgárokat, hogy tegyék félre napi ügyeiket, menjenek el szavazni, s az új Oroszországra adják voksukat. Jelcin egyben figyelmeztette hallgatóságát: „Aki távol marad az urnáktól, lényegében Oroszország ellen voksol." Az elnök választási törzsének vezetője eközben nem tudta sem megerősíteni, sem cáfolni a Jelcin szívbetegségének kiújulására vonatkozó híreszteléseket. Mindamellett lemondtak Jelcin és Mircea Snegur moldovai, illetve Leonyid Kucsma ukrán elnök tegnapi moszkvai találkozóját. Jelcin mellett agitálók szervezték a „Nagy és gyönyörű” elnevezésű különös vetélkedőt Moszkvában. A képen a győztesek vonulnak le a dobogóról fotó: mti/epa • William Peny amerikai védelmi miniszter elismerte, hogy az amerikai katonák ellen múlt héten Szaúd-Arábiában végrehajtott robbantásos merényletnek talán kevesebb áldozata lehetett volna, ha a szaúdi hatóságok már korábban teljesítik az Egyesült Államok kérését, hogy erősítsék meg a dahrani amerikai bázis biztonságát Arien Specter republikánus szenátor, a titkosszolgálatokkal foglalkozó szenátusi bizottság elnöke az NBC televíziónak adott washingtoni nyilatkozatában vasárnap bírálta Penyt az amerikai katonák biztonságának elhanyagolása miatt Politikai irgalmat akar a szekta Megkezdődött a boráti parlament nyári szünete. Ez azonban nem jelenti a politikai kezdeményezések megszakadását is. A kereszténydemokraták határozott tervekkel álltak elő ez ország egyik legtöbbet vitatott, kritizált és elítélt szervezetének végleges betiltása érdekében. A CDU belpolitikai szakbizottsága felszólítja a kormányt: az Alkotmányvédő Hivatallal figyeltesse a Scientology szekta tevékenységét, hogy mnnél gyorsabban elejét vegyék a vallási ködmönbe burkolódzó, de nyilvánvalóan határozott politikai és gazdasági célokat szolgáló szervezet háládatlan és veszélyes működésének. A CDU részéről javasolt intézkedésekkel egy időben két újdonság jelent meg a hazai könyvpiacon, amelyek mélyrehatóan elemzik a szekta ideológiáját, munkamódszereit. Ezek egyöntetűen állítják, hogy a Scientology pszichológiai terrort alkalmazva igyekszik tagjait befolyásolni, azokat kiszakítani családi kötelékeikből, függőségi viszonyba kényszeríteni, és energiájukat, munkájukt kihasználva beférkőzni a német gazdasági élet hatalmi központjaiba. A szekta hajdani menedzserének - az ötvenhét éves Peter Vossmerbäumernek-, valamint a Scientology tevékenységét figyelő Luise Mandaunak a publkációi - „Inside Scientology - Tapasztalataim az egyház hatalmi apparátusában", „így néznek ki az Istenek?, „A lélekvadászok pszichológiai trükkjei" - csak alátámasztják a CDU követelésének jogosságát. Minden rendelkezésre álló lehetőséget fel kell használni annak érdekében, hogy megakadályozzuk a Scientology hazánkban folydatott aktivitását - hangoztatta Johannes Gerster, a CDU belpolitikai bizottságának vezetője. A kereszténydemokraták posztulátumának főbb pontjai: megvonni a Scientologytól a vallási munkával álcázott és adómentességet biztosító közhasznú státust; megtagadni mindenfajta kulturális és művészeti rendezvény állami támogatását; közhivatali megbízásokat csaik olyan vállalatoknak adni, amelyek nincsenek kapcsolatban a szektával; a Scientology tagjait kizárja a közatkalncizotteik, mindenekelőtt a pedagógusok soraiból; felszólítani a bonni és a tartomány parlamentek képviselőit, hogy önkéntes nyilatkozatban közölték: nem álnak kapcsolatban a szektával. A kereszténydemokraták különös figyelmet szentelnek a Scientology áldozatainak, akik meg akarnak válni a szektától. Számukra a CDU hathatós jogi, biztonsági és anyagi támogatást kíván nyújtani. Az immár százhét országban működő és Németországban 30 ezer taggal rendelkező szervezet hosszú távon politikai hatalomra tör, ennek érdekében emberi sorsokat semmisít meg, sőt attól sem riad vissza, hogy a szektaalapító Lafayette Ronald Hubbard nézeteivel szembekerült tagokat nyomtalanul eltüntesse. Totalitárius céljai miatt a kereszténydemokraták a Scientology mielőbbi betiltását követelik az NSZK-ban. . . I / Stefan Lázár Köln ld(|c/\| u^ a CX)0 hOoJK _--------------- . Sztrájk és szigor Részlegesen megbénult tegnap az izraeli gazdaság, miután 400 ezer közalkalmazott - a privatizálások és a kormány tervezett gazdasági megszorításai ellen tiltakozva - egyórás figyelmeztető sztrájkot tartott. A Hisztadrut szakszervezeti szövetség kezdeményezte munkabeszüntetés Izraelt szinte elvágta a külvilágtól: a tel-avivi Ben Gurion nemzetközi repülőtéren leállt a forgalom, a kikötőkbe nem futhattak be a hajók, elnémult a tévé és a rádió közszolgálati csatornája. A bankok és a postahivatalok egy órával később nyitottak ki, a kórházak, tűzoltó- és mentőállomások rövidített munkaidőben dolgoztak, a közigazgatási és önkormányzati irodák a hadiüzemek zárva maradtak. Amir Perec, a Hisztadrut főtitkára (és a május végi parlamenti választásokon ellenzékbe szorult Munkapárt képviselője) az izraeli rádiónak nyilatkozva közölte: a figyelmeztető sztrájkkal meg akarják értetni az új, jobboldali kormánnyal, hogy a munkavállalók válaszolni fognak a kárukra tervezett intézkedésekre. A Hisztadrut részben a tervezett privatizációk ellen tiltakozott. Benjamin Netanjahu kormányfő ugyanis megígérte, hogy az elkövetkező négy évben az állami vállalatok harmadát magánkézbe adják. Ez olyan cégeket is érintene, mint a Bezek távközlési vállalat, vagy a nemzeti légitársaság, az El Al. A szakszervezeti szövetség óva intené a kormányt a gazdasági megszorításoktól is, mely a költségvetési kiadások komoly lefaragásában öltene testet. A kabinet vasárnap, megalakulása óta első ízben, megvitatta ugyan a büdzsé hiányának kérdését, döntést azonban nem hozott a Dan Meridor pénzügyminiszter által szorgalmazott kiadáscsökkentésről - jelentette az MTI. Baszajev nem bízik az oroszokban A fegyverek szava dönt? Samu Baszajev csecsen katonai parancsnok, akinek a nevét a tavalyi, bugyonnovszki túszejtő terrorakcióról ismerte meg a világ, ellenzi a Moszkvával folydatott béketárgyalásokat. A Reuternek adott nvatkozatában kifejtette: nem bízik az oroszokban, azok sohasem fognak önként kivonulni Csecsenföldről, ki kell verni őket. A hétfőn közölt interjúban elmondta: szerinte a békemegállapodással csak Moszkva nyert, részben mert így nyugodtan le tudja bonyolítani az elnökválasztást, részben pedig mert az átmeneti fegyvernyugvás alatt fel tudja váltani friss erőkkel Csecsenföldön harcoló csapatait. Csecsenföld déli részén, titokban tartott tartózkodási helyén Baszajev közölte: ez orosz elnökválasztáshoz időzített támadásokat tervezett fegyvereseivel oroszországi célpontok ellen, sőt - célzott rá -, Borisz Jelcin elnök ellen is merényletre készült, ám a béketárgyalások megkötötték a kezét. Mint mondta, kénytelen volt meghajolni a csecsen vezetők többségének akarata előtt, mert magára maradt harcias véleményével. Az MTI jelenetése szerint Baszajev úgy vélte: a csecsen függetlenségi harcosok most erősebbek, mint valaha, olyan sok az önkéntes, hogy nem győzik ellátva őket fegerverrel. Megjósolta, hogy a háború tovább tombol majd szülőföldjén, mindaddig, amíg az utolsó orosz katona is el nem hagyja kaukázusi hazáját. A NAP hírei • Az ország három legfőbb vezetőjét megerősítette tisztségében és új összetételű vezetőséget választott a Vietnami Kommunista Párt kongresszusa hétfőn, a tanácskozás utolsó napján. Továbbra is hivatalában marad a 79 éves Do Muoi pártfőtite, a 75 éves Le Duc Anh államfő és a 73 éves Vo Van Kiet miniszterelnök. Hírek szerint korábban mindhárman vissza akartak vonulni, de belátták, hogy ez túlságosan hirtelen változás lerne. A politikai bizottságnak több fiatal tagja is lett. • A szavazatok 95,54 százalékának összeszámlálása azt mutatja, hogy a középjobb jelöltje legyőzte a szociáldemokraták jelöltjét a Dominikai Közösségben megrendezett elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában. A választási bizottság szerint Leonel Fernandez, a jobbközép irányzatú Dominikai Felszabadítási Párt jelöltje a szavazatok 51,36 százalékát szerezte meg. Ellenfelére, José Francisco Pena Gomez szociáldemokrata jelöltre a választók 48,64 százaléka szavazott . Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, államfő támadta a Nyugatot és a „külföldi modellek" hazai híveit abban az üzenetében, amelyet a párt alapításának hetvenötödik évfordulója alkalmából intézett az ország lakosságához. A jelenleg hivatalos romániai látogatáson tartózkodó vezető üzenetét az összes központi kínai napilap közölte.