Új Magyarország, 1997. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-11 / 9. szám
1997. JANUAR 11., SZOMBAT Veszélyben a kassai Thália A felvidéki kulturális intézmények összevonásával ellehetetlenült az ottani magyar színházak működése. Nincs módjuk az alapítványi alapon való tevékenykedésre sem, mert a szlovák állam szigorú kikötéseket tesz a felajánlások limitálására, személyi ellenőrzésére. A kilátástalan helyzetről Kollár Péterrel, a kassai Thália Színház igazgatójával beszélgettünk, a Magyar Játékszírű Társaság egri tanácskozásán. A kassai Magyar Területi Színház Thália Színpada 1969. november 29-én tartotta első bemutatóját Gömörhomorkán. Magvát a komáromi együttesből kivált tagok alkották. 1990-ben Beke Sándor, a két felvidéki társulat közös igazgatója különválasztotta őket. A komáromiak felvették a Jókai Színház nevet, a kassaiak Thália Színház néven játszottak tovább, igazgatójuk Kollár Péter lett. - Az 1996-os esztendő egyik döbbenetes híre volt, hogy a szlovák kormány az alapszerződésben vállalt kötelezettségei ellenére fel akarja számolni a felvidéki magyar színházakat. - Régi igazság, hogy minden szerződés annyit ér, amennyit betartanak belőle. Szerintem a magyar kormánynak kötelessége lenne tájékozódni a szlovák kormánynál, hogy vállalkozásaiból mit valósított meg. Mi az oka, hogy rendszeresen és módszeresen megsérti kötelezettségeit. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a ratifikálás előtt olyan törvényeket is alkottak, amelyek eleve kizárják az alapszerződésben megfogalmazott teljesítését. Ezért is kérdőre kellene vonni a szlovák kormányt! Kassa már másodszor lett a magyarságellenes intézkedések szimbóluma. A háború után, az úgynevezett Kassai Programban bélyegezték meg a magyarságot és nyilvánították kollektív bűnösnek. Ennek alapján százezreket kényszerítettek szülőföldjük elhagyására, telepítettek ki, tettek földönfutóvá. Most a kulturális élet likvidálását fogalmazták meg. A magyar színházakat összeolvasztották más, a színházművészettel semmi kapcsolatban nem lévő intézményekkel. - Első gondolatunk az volt, hogy ha nem sikerül állami támogatásból a színház működését biztosítani, majd alapítványi pénzből oldjuk meg a problémát. Ám az 1995. szeptember 1- jén életbe lépett új alapítványi törvény oly szigorúan szabályozza az alapítványok tevékenységét, ami által rettenetesen megnehezítik a színház fenntartását. Minden ötezer korona fölötti adományról listát kell vezetnünk. Nem elég az, hogy honnan, mire, de azt is nyilván kell tartanunk, kitől kaptuk. Még akkor is, ha az adományozó nem kívánja személyét felfedni. Valamennyi alapítvány köteles a következő év március 31-ig a Belügyminisztériumnak (!) jelentést tenni bevételi forrásairól. A törvény azt is kimondja, hogy ötezer koronán felüli adományt csak egy forrásból kaphatunk. Magyarul: nem érkezhet innen is, onnan is jelentősebb összeg. A jogalkotók nyitva hagyták annak lehetőségét is, hogy az állam a többi ötezer koronán felüli adományt elvegye. Vagyis az államnak szabad beavatkoznia az alapítvány működésébe. - Milyen a társulat hangulata ? - Fokozatosan romlik jóllehet mindenki tudatában van annak, ki kell tartanunk és mindent elkövetnünk, hogy átvészeljük ezt a válságos időszakot. Félünk, hogy legjobb színészeink elhagynak. Később már hiába fordulnak jobbra körülményeink, nehéz lesz visszahozni vagy pótolni őket. - Fellépési lehetőségeik? - Jelenleg még játszunk, próbáljuk az új darabokat. Több anyaországi színház is meghívott minket. Egerben például az évad folyamán tizenegy alkalommal adjuk elő Ratkó József történelmi drámáját, a Segítsd a királyt! Számunkra a szó szoros értelmében létfontosságú, hogy felléphessünk. (kassovitz) A nemzeti oktatás tézisei Nemzetközi rang és tehetséggondozás Az elmúlt héten új sorozatot indítottunk, melyben Burányi Károly, a Nemzeti Pedagógus Műhely vezetője ismerteti a műhely által kidolgozott lehetséges alaptanterv és közoktatási törvény alapjául szolgáló tervezet téziseit. 2. tézis: Meg kell őrizni azt a nemzetközi rangot és elismerést, amelyet a magyar közoktatás az elmúlt évszázadban kivívott (pl. a természettudományok oktatása terén). Egy amerikai szociológus professzor szerint a világ iskolája a német egyetem és a magyar középiskola, így volt ez, és talán még ma is közel állunk ehhez. Az első ok minden bizonnyal abban van, hogy a gimnáziumainkban gondolkodni és beszélni tanítottak. Ezekből a középiskolákból olyan neves, világhírű tudósok kerültek ki, mint Neumann János, Wigner Jenő, Szent-Györgyi Albert. Iskoláinkban tudós tanárok feladatuknak tekintették a tehetséggondozást. A színvonalról a diáklapok (például a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok) és a tanulmányi versenyek feladatai tanúskodnak. Ha végiglapozzuk a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok évfolyamait, szembetűnő a színvonal stabilitása, megtartotta az elmúlt negyven-ötven évben is. Közismert, hogy a magyar diákok nemzetközi tanulmányi versenyeken kitűnően szerepelnek (kivált természettudományokban és matematikában). A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a magyar közoktatás napjainkig nagyon hatékony volt, visszaesés csak mostanában tapasztalható. A régi középiskola színvonalát az biztosította, hogy a klasszikus magyar középiskolákban tudós tanárok tanítottak, nemritkán egyetemi tanárok. Gyakran jelentettek meg tudományos publikációkat. Molecz Béla tanár úr cikkére (A magyar szórend esztétikája) például ma is hivatkoznak. A Szentesi Reálgimnázium 1932/33-as értesítőjében jelent meg. Novobátzky Károly pedig, aki a középiskolából került az egyetemi katedrára, elméleti fizikusok nagy számát nevelte. Vagy Károlyházy Frigyes, aki tudósként és egyetemi tanárként arra vállalkozott, hogy kisdiákok számára tankönyvet ír. A II. világháború előtti régi középiskola tekintélye, szakmai presztízse öröklődött a szocializmus érájában működő iskoláinkra. Ez a lendület óvta meg a tönkremeneteltől (szemben a gazdasággal). Tanáraink az órán kívüli tehetséggondozást, a diákokkal való egyéni foglalkozást éppolyan fontosnak tartották, mint a minimum elsajátíttatását a gyengébbekkel. A tanulmányi versenyek, önképzőkörök, szakkörök a mai napig ezt szolgálják. A Nemzeti Pedagógus Műhely szakmai meggyőződésként vallja, hogy Magyarország felemelkedésének egyik feltétele az, hogy hatékony, a világszínvonalat meghaladó eredményes oktatást valósítsunk meg. Erre van esélyünk, mert megvannak a tapasztalataink, és megvan még a magyar iskola nemzetközi tekintélye is. Baranyi Károly 1085 Budapest VIII Üllői út 32. Levélcím: 1410 Budappest, Pf. 199. Megbízott főszerkesztő: Franka Tibor • Telefonszámaink: Központ: 266-1672, 266-1674 • Fax: 266-1615, 266-3075 • Titkárság: 266-1756, 266-1694 • Napos szerkesztő: 266-1675 • Belpolitika: 266-1759,266-1760 • Kultúra: 210-2988 • Külpolitika: 266-0825 • Gazdaság: 266-0823 • Sport: 266-1610 • Hirdetésfelvétel: 1085 Budapest Vill. ker., Üllői út 32. Telefon: 266-1758 • Terjesztés: 266-1762 • Kiadja a Nemzeti Média Kft. • Ügyvezető igazgató: Sárossy László • Előfizetésben terjedi a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi tesztek hírlapárusainál: a HÍFKER Rt., az NH Rt., a regionális részvénytársaságok. • IGadai Lapterjesztő Kft. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, ezenkívül Budapesten a Magar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, közvenül vagy pc-utalványon, illetve átutalással a Postabank Rt. 219-98636021-02809 pénzforgami jelzőszámra. • Előfizetési dintót hétre 363 Ft, egy hónapra 725 Ft, negyedévre 2175 Ft, fél évre 4350 Ft, egy évre 8700 Ft. Külföldre előfizethető: a Hírlapüzletági Igazgatóság HELIR 1089 Budapest, Orczy tér 1. Telefonszám: 303-3441, 303-3442. _ .. .. .. »Nyomtatas: Verseghy Nyomda JSZt., SzQlnQfcrEel£lQSL\vezető...az.ügyvezető igazgató»ISSN 1215-1185 Bp.i. ISSN 1215-1386. vidék . . ----------- . ..................... KULTÚRA * Huszonnyolcadik alkalommal kerül sor idén, február 7. és 11. között a Magyar Filmszemlére. A rendezvényt első ízben tartják a Corvin Filmpalotában. Az eseményen a játékfilmeken kívül külön kategóriában versenyeznek a nem fikciós filmek, illetve a kísérleti és kisjátékfilmek. A szemlére benevezett csaknem minden magyar filmes alkotó. Mikszáth-emléknap Balassagyarmaton Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából emléknapot rendeznek a palóc fővárosban, Balassagyarmaton január 16-án. Másnap, az író szülőfalujában, a szlovákiai Szklabonyán (Sklabina) megnyitják az újjárendezett emlékkiállítást, s felavatják Gáti Gábor Mikszáthszobrát az író egykori lakóházának udvarán. Az emlékév során iskolák, intézmények, szervezetek, tudományos ülések, színházi és televíziós bemutatók, ünnepi kiadványok, kiállítások és irodalmi pályázatok egész sorával kívánnak tisztelegni a legnagyobb palóc emléke előtt. A balassagyarmati emléknap a Mikszáth Kálmán Vendéglátóipari Középiskola által rendezett prózamondó verseny döntőjével, s a diákírók ésköltők pályázatának eredményhirdetésével kezdődik majd a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. A városi könyvtárban a Mikszáth Kálmán Társaság nyilvános ünnepi díszközgyűlésén Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő emlékezik az íróra. Ugyanott két könyvpremier lesz. Az Unikornis Kiadó az emlékév alkalmából jelentkezik A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénnyel, a Mikszáth Kiadó pedig Az öreg határ utasai címmel megjelenteti Praznavszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerkesztette tanulmánykötetet. A Magyar Posta ez alkalommal hozza forgalomba az első Mikszáth-bélyeget, s a leveleket emlékbélyegzéssel látja el. Az emlékévet Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, az Országos Mikszáth Emlékbizottság elnöke ayitja majd meg a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, ahol Kortársunk-e Mikszáth? címmel kerekasztal-beszélgetést terveznek Beke Sándor rendező, Görgey Gábor író, Herczeg Klára szobrászművész, Kerérnyi Ferenc irodalomtörténész és Szakonyi Károly író részvételével. Este a Balassagyarmati Kamaraegyüttes ünnepi hangversenye után fáklyás felvonulással tisztelegnek a balassagyarmatiak Mikszáth Kálmán emléke előtt. A NAP hírei Nívódíj nyelvművelésért Ötszázadik adásához érkezett az Álljunk meg egy szóra című televíziós nyelvművelő sorozat. A jubileum alkalmából Peták István, a Magyar Televízió Rt. elnöke tegnap nívódíjjal tüntette ki a műsor készítőit, Grétsy Lászlót, Vágó Istvánt, Orbán Ágnest és Almássy Istvánt. Kortárs képzőművészeti kiállítás Gerzson Pál szavaival kollektív kortárs képzőművészeteti kiállítás nyílt tegnap a Fényes Adolf teremben (VII. ker., Rákóczi u. 30.). A tárlat február 15-ig várja az érdeklődőket. A Szőnyi István Egyesület tárlata A Képzőművészek Szőnyi István Egyesülete 15 éves fennállása alkalmából jubileumi kiállítást rendez 14-től a Budatétényi Galériában (XXII. ker., Nagytétényi u. 35.). A február 2-ig látogatható tárlaton - többek között - Arató István, Balogh Ervin, Bér Rudolf, Fáy Győző, Gerő András, Káplár Ferenc, Kisgyörgy Miklós, Szentgyörgyi Kornél és Xantus Gyula alkotásai láthatók. Bartók Emlékház műsora A Mező művészcsalád hangversenyezik február 23-án, vasárnap 11 órakor a Bartók Emlékházban. Február 28-án, pénteken 18 órakor pedig Falvay Attila hegedűművész és Kovalszki Mária zongoraművész tart koncertet. Műsorukon Brahms G-dúr és A-dúr szonátája, Bartók Andantéja és Brahms d-moll szonátája szerepel. Lengyelek Budapesten Aleksander Kwasniewski lengyel államfő január utolsó harmadában Göncz Árpád köztársasági elnökkel közösen megnyitja az Ekspres Polonia elnevezésű lengyel művészeti fesztivált. A lengyel-magyar kapcsolatok történetében eddig legnagyobb szabású kulturális rendezvény áprilisig tart majd. A fesztivált a budapesti Lengyel Intézet és a Műcsarnok szervezi, megtartását elsősorban azoknak a magyaroknak a segítsége teszi lehetővé, akik a 60-as, 70-es években autóstoppal tömegesen utaztak a keleti blokk országai közül akkoriban legnyitottabb kultúrájú Lengyelországba. Az Ekspres Polonia patrónusai között szerepel Andrzej Wajda és Krzysztof Zanussi filmrendező, Ryszard Kapuscinski író, Krzysztof Penderecki zeneszerző. 1998 tavaszán a magyar kultúrát mutatják be Lengyelországban. A hét filmje Veremre ítélve Eperjes Károly El sem követett bűnökért várható büntetés elől bujkálva élni - mint ahogyan Erdélyi János és Zsigmond Dezső filmjének. Az asszonynak a férfi hőse és egy idő után rosszabb lehet, mint az esetleges büntetés. Igaz ugyan, hogy erre a férfira talán kötél várna (nem tudjuk meg pontosan, mi is volt a vétke, csak azt, hogy kitartóan keresik a rendőrök a tanyán, ahol a családja él, s őt a kacsaól alá ásott veremben bujtatja). A szituáció, a rendőrség módszerei és néhány elejtett félmondat arra utal: 1956 után vagyunk, a megtorlások időszakában, s a Férfinak jó oka van a rejtőzésre. De ez a veremlét elviselhetetlen. Összemosódnak az évszakok, az éjszaka és a nappal. Csak a kacsák hápogása és bőséges anyagcseréje állandó a szerencsétlen bujkáló feje fölött. A találkozás a bűzös, vizes, szűk odúban az Asszonnyal sem hoz enyhülést, mert embertelen, méltatlan, állati aktussá nyomorodik. Hogy a világ előtt magányosnak mutatkozó asszonyon megakad egy idegen és nem is rosszindulatú férfi szeme, nem csodálható. Csakhogy ez a férfi finánc, akitől tartand kell. Ez a kapcsolat - melybe az asszony egy önfeledt éjszaka erejéig bele is megy - azonban éppúgy verem, amelyből nem lehet kikerülni, mint az a kacsaól alatti. Amikor pedig amnesztiát hirdetnek, és a férfi előjöhet az iszonyú búvóhelyről, s végigsétálhat a falun a feleségével és a kisfiával, semmi nem jön helyre igazán. Nem törölhető el az a nem is tudni, hány év a veremben, s az az egyetlen éjszaka sem. A történet a rendezők egy korábbi dokumentumfilmjéből eredeztethető. Abban mesélték el a kacsaól alatt bujtatott férfi megtörtént esetét. Erre az alapra építette Az asszony meséjét a forgatókönyvet író Balázs József, megtoldta az alaphelyzetet a fináncmotívummal. Az eredmény: a konkrét eset dokumentumfilmben még fejbe vágó, kemény drámaisága felhígult, érzelmessé, a befejezésben egyenesen melodramatikussá vált. A figurák is elmosódtak. A szándék persze nyilvánvaló: az egyedi esetet (amely valószínűleg nem is volt annyira egyedi, s az élverem motívum is gyakrabban előfordulhatott, korábbi időkben is, lásd Sára Sándor filmjének, A vádnak hasonló mozzanatait) általános érvényűvé akarták emelni, hogy a többszörös csapdahelyzet drámaiságát, lélektani folyamatait plasztikussá tegyék. De éppen ez sikerült kevéssé. A tömörség, a szűkszavúság ugyan előnyére válik a filmnek, de folyamatok helyett inkább csak végeredményeket és közléseket kapunk. Enyhíti a hiányokat, hogy a főszereplők játéla meggyőző és árnyalt. Eperjes Károly veremlakó férfiként különösen nehéz feladatot old meg, hiszen jóformán csak szemvillanásokkal, nagyon behatárolt mimikával és alig valami mozgással ábrázolhatja ezt az egyébként eléggé körvonalazatlan figurát. Györgyi Anna, az asszony, megpróbál belülről építkezni, arca és szeme követi a történéseket, de neki is talán kéthárom olyan jelenete van (a veremben, a finánc szobájában, a férj mosdatásakor), amelyben tágabb teret kap. Dörner György fináncának még ennyi sem nagyon jut: jelzései, villanásai lehetnek csak, s ezek nem állnak össze igazán árnyalt alakrajzzá. Az operatőr, Jankura Péter gyakran a rendezés helyett teremt drámai pillanatokat, s érzékelteti a verembe zártság elviselhetetlenségét. Takács István Györgyi Anna Az asszony egyik jelenetében