Uj Magyarság, 1938. december (5. évfolyam, 273-297. szám)

1938-12-18 / 287. szám

22 Vígszínház Pénteken, december 23-án először Zágon István új vígjátéka H M Sír Főszereplők: Marát! Üli, Sulyok Mária, Iffay, Ráday, Lonlay, Szemlér Mária, Bihary, Dózsa, Egry A karácsonyi előadások jegyeit már árusítják. Telefonrendes: 115-344. Vegyük hozzá mindehhez a színészek játszi kedélyét, mint shakespearei fűszert s azt a finom karikírozást, amely súlytalan s egy magasabb réteg cinkosságára számít, és előttünk áll a Nemzeti Színház fiatalabb gárdájának egyik jelentős sikere. Emeljük ki ebből a sikerből külön is elsősorban a Rosalindáét, Somogyi Erzsi eleven kis ördögét, aki jóízű, mint a nyári alma. Harapnivaló. Viszont többször eszébe jut, hogy van fegyelem is s ilyenkor mesterséges. Némelyik mozdulata elragadóan harmatos. Édes és megejtő Ory Magda, aki szemlátomást nő. Nagyon érdekes Cray Tivadar alakítása, a kiábrándult úr mindenre legyintő, hervadt kéztartásával. Megkapó az öreg Bartos Gyula szolgája, Jávor Pál kivirágzó Orlandója, Tímár József intelligens bolondja. Rubinyi Tibor is hozza, az új szint és nevetést a birkózóbajnok figurájában, Major Tamás a rókaprémes udvaroncában. Kedves Pataky Jenő kuplézása. Táray Ferenc, Kovács Károly, Gabányi László, Forgács Antal, továbbá a fiatal Pásztor János, Vándory Margit és Bornemissza Éva jelenti a színvonal egységét. Tapintatos kísérőzenét hallunk a megfelelő körökben , ezt a zenét Farkas Ferenc szerezte. A közönségnek nagyon tetszett az Ahogy tetszik. pl. színház-, estélyi frizurák, estélyi KIKÉSZÍTÉSÜK. SZÉPSÉGÁPOLÁS, tartós ON’OÓLAIAS, IAJFESTÉS. B* 'r- § # ír IV., Páriss-n. 5. (Molnár énV ik k JLp Moser mellett.) Tel.: 189-040. * A képzőművészeti társulat választmányi ülése. A képzőművészeti társulat választmánya Glattfelder Gyula Csanádi püspök elnöklésével most tartotta rendes negyedévi ülését. Glattfelder Gyula elnöki megnyitójában megemlékezett arról az örömről, amely a magyar Felvidék felszabadulásával művészetünket is érte, hiszen a visszacsatolt városok az ősi magyar kultúra őrhelyei voltak és éppen a Műcsarnok felvidéki kiállása, mutatja, hogy ez az országrész mennyi kiváló művésztehetséget adott a hazának. Kegyeletes szavakkal parentálta el ezutn Balogh Elemért, a társulat régi érdemes tagját, majd üdvözölte Teleki Pál gróf kultuszminiszert, akiben nemcsak a tudomány, hanem a művészetek ügye is barátjára és támogatójára talált. A tárgysorozat folyamán Pipícs Zoltán titkár tett jelentést a rendezett biedermayer, lengyel, Szent István, a téli és őszi kiállítások eredményeiről, majd Payer Géza főtitkár ismertette a jövő év kiállási programját mss ARIZÓNA és JOZSNYAI SÁNDOR bemutatják új revüfantáziájukat 101 MiZOTA FOLIES m i rész; Lucullusi tataa • II. rész R kSnyvGS álomból — a fMm farsangba Premier: Szerdán, december 2.-én az lulZOHftBflH Boldog órák Pesti Színház Claude-Autdré Puget-ben, a Pesti Színház újdonságának szerzőjében olyasféle kedves aggálytalanság feszeng, mint a népmesék világnak induló fiatal gyerekeiben . . . Tarisznyájában, néhány hamuban sük vígjátéki csattanó, és majd csak lesz valahogy! Hát lesz is . . . Nem ritkán hosszú, értelmetlen etelés-hatolás, mintha az író és a színészek közösen rögtönöznének valamit, máskor meg egészen friss, jóízű dialógus, amelyből azonban csak jelentéktelenül rokonszenves játék alakul ki. A vígjáték már nehezebben. A „Boldog órák” tulajdonképpen egyetlen meglepő felvonásvég — háromfelvonásos darabbá elnyújtva. Mi ejtette meg annyira Puget úr szívét? Két fiatal lány •— unalmas, falusi nyaralás közben •— a semmiből teremt magának egy udvarlót. Egyszerűen elhatározzák, hogy van. Azt is elhatározzák, hogy aviatikus. Hogy állandóan vörös sált visel a nyakában. Hogy őket megszólította az utcán, elvitte őket repülni; az autójában száznegyvenes tempóval száguldottak. Mindezt, elmondják, ott a falusi unalomban, elbizakodott kamasz udvarlóiknak, s az aggódó, anyásán öreges nővérnek, de ezek nem hiszik a mesét, kinevetik a két lányt, rájuk sütik, hogy hazudnak. J És amikor már egészen sarokba szorultak, egyszerre árnyék hull a gyerekek közé: egy aviatikus áll a veranda ajtajában, egy igazi repülő, vörös sál a nyakában, hódolattal köszönti a két hasudosó kislányt. Eljött, mert szükség volt rá. Itt van, hogy igazolja őket. Gyors, nagyon gyors függöny. És a néző az első felvonásközben találgathatja: ki ez a repülő, hogyan került ide, kit mégsem hazudtak a kislányok? A darab sorsa itt dől el, hogy elég izgalmas és feszült-e ez a felvonásköz? Mindenesetre kedvesen csirkefogós lélektani fogás. És szokatlanul szerény író, aki a sikert nem a színpadon, de a szünetben akarja kicsikarni. Olyasféle szerkesztési ötlet, mintha egy rövid viccet két folytatásban közölnénk és az első rész végén a■ csattanó előtt tennek oda: „folytatása következik”. A kislányok különben mégis hazudtak. Az aviatikus megjelenése egy új irodalmi műszóval — action gratuite. De régen úgy mondták: vaskos véletlen. És ezekkel a véletlenekkel csak a bohósatkók éltek. Puget úr különben ezek utáni semmit nem tud kezdeni, se az aviatikussál, se a gyerekekkel. A vörössálas pilóta előbb sorra szerelmet vall a lányoknak, erre a két kamasz szép sorjában elpáholja, s a második felvonás végén azt hisszük, hogy egy bokszmérkőzésen vagyunk. Az effajta nagy mozgalmasság mindig gyanús, hogy a szerző állóvízből pacskol ilyen magas hullámokat. És még mindig hátra van egy felvonás. Puget úr igazán bajban van... A mese már nemcsak nyúlik, de szakad is. Az egyik kislány öngyilkosságot követ el; a repülő megmenti. Erre a kislány váratlanul kiábrándul belőle. Kiábrándul a másik is. A harmadik, a legidősebb azonban biztatja ... Miért? Nem tudjuk.. Azt gyanítjuk, Puget úr sem tudja. Ki ez az aviatikus, aki félórán belül három fiatal lánynak vall szerelmet ? Néha azt hisszük, hogy Chaplin, máskor azt mondják róla,, hogy Kékszakáll, de az igazság középütt lehet: üres, semmitmondó bohózati figura. Aminthogy bohózat is ez — mese nélkül. Jelentéktelenül ügyes commédia dell'arte, amelynek folyamán a szereplők lázas mímeléssel kergetik... — maguk sem tudják, hogy mit. A szereposztás öt remek fiatal színészt kíván. És az agiatistust. A gyerekek közül nagyon jó Perényi László. Ez a fiatal művész az utóbbi időben tisztult, kiforrott, nemesedeb, ízesebb, hajlékonyabb lett, mint azelőtt volt. De nála is jobb a gyerekszínészből kitűnő színésszé kamaszodon Puskás Tibor. Atmoszférát teremt, egy-egy szavával súlyos helyzeteket elhitet, meg tud nevettetni és mindig érdekel. A lányok közül Szepes Lia és Márkus Margit jók, csak eléggé jelentéktelenek. Kormos Márta gyenge, olyan izgatottan hadarja a mondatokat, hogy minduntalan beléjük harap. Az aviatikus — Greguss Zoltán. Jó ezmósz, nem neki való szerepben. Vörös Pál díszlete, Tarján György rendezése jó. Illés Endre Az én édesanyám A Nobel-díjas Pearl S. Buck új regénye Pearl S. Buck minden eddig megjelent regénye a világirodalom eseménye lett, csakúgy, mint a filmje, amely „Az édes anyaföld” című regényéből készült. Az írónőt, aki munkáiban az egész emberiséghez szólott, most új érdeklődés központjába állítja az idei irodalmi Nobel-díj, amelynek Pearl S. Buck lett a nyertese. Hogy miért kapta meg ezt a nagy kitüntetést, ahhoz magyarázatnak elég a legújabb műve is, amely „Az én édesanyám” címmel most jelent meg magyar nyelven. „Jöjjetek és olvassátok. Ha az emberben meg akarjátok látni azt a sugárzó fényt, ami Istentől való, akkor kísérjétek végig ennek a könyvnek bőgét és ti is meg fogtok telni a lélek fényességével" —- ezt írta Pearl S. Buck új könyvéről egy angol kritikus. A könyvnek ez a hőse Pearl S. Buck édesanyja, akinek élete a legcsodálatosabb szépségű regény. A színhelye Kína, amelynek misztikus világában folytatja hősi küzdelmét a misszionárius és felesége, aki maga is a pogányok térítője és aki ugyanakkor az „édesanya”. Lélekben igazi amerikai, tele Amerika szabadságvágyával és felvilágosultságával, amelynek jelképe a fülledt, erotikus miliőben a tisztaságtól sugárzó, fehérfüggönyös otthon, ahol a misszionáriusnő gyermekeit neveti Nagy értéket adott a palladia a magyar közönség kezébe, amikor ezt a karácsony hangulatába annyira beleilleszkedő, ajándéknak született könyvet kiadta és a Nobel-díjas írónő művéhez olyan ékesszavú fordítót talált, mint Kosáryné Réz Lola. Vitéz Faragó Ede: Öntudatos magyarság A könyvpiac síppal-dobbal hirdetett, márkázott könyvei között, szerényen, mintha nem akarná, hogy észrevegyék, megjelent egy kicsiny könyv. Szerzője nem ismeretlen a magyar néppel és a magyar fiatalsággal (cserkészekkel) foglalkozók előtt. Fémjelzett név, habár nem a mellébeszélők és magyarkodók révén. A könyvecske nem első munkája a szerzőnek. Ez azonban külalakra is, belső tartalomra nézve is talán a legszerényebb az eddigiek között. Pedig nem így kellett volna! Ezt a könyvet, ezzel a tartalommal valóban „síppal-dobbal” kellett volna hirdetni. Megérdemelte volna. Olyan ez a kicsiny könyv, hogy manapság bibliaként kellene minden magyarnak a kezébe adnunk. „Öntudatos magyarság”! Milyen hatalmas, milyet súlyos és milyen felelősséggel járó két szól , milyen szerény, mi- Iy-en alázatos szolgája a népnek az a szerző, aki így, ilyen halkan, ilyen észrvétlenül dolgozik ... ! Mert dolgozik. A szó legszorosabb értelmében. S. erre csak akkor jön rá az, aki nem ismeri Faragó Edét, ha elolvassa ezt a kicsiny könyvet. Ebből megítélheti, milyen munkát végezhet a „Nemzetis Úr” a fiatalság körében éppenúgy, mint a felnőttek között. Legyen ez a kicsiny könyv mementó azoknak, akik felelőtlenül magyarkodnak és jelszavakkal dobálóznak, így kell magyarnak lenni. Így kell szolgálni a hazát. Csendben, hittel és öntudatosan. Tegyük le ezt a kicsiny könyvet is a közénk visszatért egymillió testvér asztalára, ha eljönnek a karácsonyi ünnepek, hadd lássák, nem veszett még ki egészen az öntudatos magyar gondolkozás nálunk sem. Vécsey Zoltán: A síró város A négy apokaliptikus esztendő utolsó felvonásához érkezett. Az összeomlás borzalmas robajából egy magyar város felcsukló zokogása szűrődik hozzánk. Egyesek és közösségek megrázó, véres tragédiája pereg előttünk. A fejvesztett országban a magára hagyott Kassa reménytelen erőfeszítéssel megkísérli megmenteni a nyugalmat, a rendet és a magyarságot. Hiába minden, a belső bomlást nincs, aki föltartóztassa s a kiszolgáltatott várost megszállják a csehek. Kínzó megaláztatásban telnek el a várakozás hosszú hónapjai, hogy rövidesen majd csak megjön a felszabadulás. Milyen keserű csalódás azonban a vörös „Felszabadítók" háromhetes pünkösdi királysága, amely után Rákóczi városa végül is a rablók kezén marad. Mit számít ebben a halálos vergődésben az egyesek sorsa, meghasonlottsága vagy beletörődése! A Végh Pisták, Pattenayak, Borszákyak élete nem egyéni sors már, hanem ennek a városnak, Kassának a regénye. Történelem ez az irodalom művészi köntösében Maga a nem válogatós, könyörtelen élet írta ezt a regényt, amely úgy hat, mint egy kegyetlen vízió: hát így is volt? A könyv szerzője maga is végigélte a zsúfolt történésű kassai hónapokat, amelyeknek eseményei döbbenetes színekben elevenednek meg előttünk ezeken a lapokon. Néhány évvel ezelőtt, amikor Prágában ki akarták adni Vécrny művét, a csehek elkobozták ezt az igaz hangú írást. Most — amikor Kassa boldog — különös jelentősége van ennek a történelmi napokat idéző regénynek. Genius-kiadás Ara vászonkötésben P 7.50, kartonkötésben P 6. * Művész) Rozgonyikén jutányos árban ké- 3z il IV., Váci utca l/b éa Kálvin-tér 5. * Hétfőtől péntekig nincs előadás a Belvárosi Színházban. A Belvárosi Színházban vasárnap este játsszák utoljára a „Bűvészinas” című darabot s ettől kezdve péntekig nem lesz előadás. Pénteken muatják be az ,.örökké!" című zenés vígjátékot, a nelwi est Mezey Mária lesz a főszereplője. VASÁRNAP, 1938 d DECEMBER 18 RIGÓIÉNG MA DJ. 144-kor a Városi Színházban Fr. Gin tóddal. (D. u. bérl. V.) Fennmaradt jegyek egész.’ nap a színháznál. Karácsonyra operabérlet a legszebb karácsonyi ajándék. 8 népszerű opera. 8 világhírű vendéggel a Városi Színházban. Bérletek, egyes jegyek, mindennemű felvilágosítás Transcontinentnél (Dorottya u. 7. tel. 883-133, 383-158). Bartók-Za horeczky matinéte. 20 karácsony hétfőn a Magyar Színházban. Műsor: Mozart A-dúr, Brahms G-dúr szonáta. Bartók: Magyar Népdalok, Szonatina, 13. Rapszódia és Bartók zongoraszerzeményei, saját előadásában (Éjszaka zenéje, Kis suite). Jegyek 40 f-től 4.80 P-ig a Magyar Színház pénztáránál és a jegyirodákban (Studio). Moszi Aheh. * Danielle Darrieux új filmje. Karácsonyit«» kerül bemutatásra Danielle Darrieux és Henri Garat új vígjátéka, a „Szerelem ügyvédje’’. A francia sajtó részletesen beszámolt az új Darrieux-filmről és kiemelte, hogy ez az első francia film, amely tökéletesen eltalálta a párisi apacsvilág hangulatát. * A falusi kislány Pesten. A „Vadrózsa’* című új magyar filmben Dayka Margit egy falusi kislányt alakít, aki megszökik nagyapja birtokáról, felül a vonatra és megérkezik Pestre, ahol sohasem járt. Napok óta fotografálják Dayka Margitot Budapest legkülönbözőbb pontjain, gyalogosan, villamoson és autón. Hétfőtől kezdve a műteremben forgatják a filmet, ahol Timor Erzsi, Bolgár Klári és Vízváry Mariska jeleneteire kerül a sor. * Az Operaház bérleti előadásai. Az Operaház 1939 január—június havában két sorozaban hat-hat, összesen 12 bérleti előadást tart, mezben az Operaházban, részben a Városi Színházban. Az előadások külföldi művészei közül Nicolaidi Elena, Pertile Aureliano, Thill Georges, Svanco Ina Set, De Franceschi Enrico és Philipeschi először vendégei az Operaháznak. Vendégművészként fellépnek még a ciklus keretében Müller Mária, Cigna Gina, Capsir Mercedes és Kiepura. * Karácsonyi kiállítás. A kiváló festőművész házaspár, Edvi Illés Aladár és felesége képeiből karácsonyi kiállítást rendeznek. XI., Fürj utca 32. alatt. A kiállítás december 11-től 24-ig látható d. e. 11 órától 1-ig, d. u. 3-tól 6-ig. * Árva Anikó: Vitéz Náray Antal gyermekmeséje. Vitéz Náray Antal tetszetős köntösben megjelent meséskönyve szivetmelegítő élmény a legifjabb korosztályból való olvasók részére. Akuit külön érdemének tudunk be, hogy az annyira lábrakapott idegen mese-kultusszal szemben ez a megható kis történet minden színével, lelkével magyar. Olyan, mint egy stilizált üde mezei vadvirágcsokor. Mesterkéletlen és őszinte, magyar látásmód, magyar érzésvilág és népmeséinkre emlékeztető meseszövés jellemzi ízes-gyökeres nyelvezete és lebilincselő hamvassága és közvetlensége mellett. A könyv szórakoztató volta mellett hazafias meleg vonatkozásokban is bővelkedik, a karácsonyváró magyar gyerekek szebb és tartalmasabb ajándékot nem is kivárhatnak maguknak Árva Anikó történeténél. A címmrajzot, valamint a szebbnél-szebb illusztrációkat Kásás Zoltán rajzolta a magyar mese hangulatához alkalmazkodó gúrusérzékkel. Szvatkó Pál: A visszatért magyarok (Révai kiadás.) „Ijedten figyeljük önmagunkat és figyeljük környezetünket, vájjon el,képzelhető-e egyáltalán az, amit a könnyen bevülő nemzettótlelkes és némileg felületes hangulatában tőlünk vár, vájjon nem értenek-e félre és tudják-e egyáltalán, miről van szó?” kérdi Szvátkó Pál. És felel is, a legméltóbb felelettel. „Az első feltétel megismerkedni. Megkísérlem, hogy fölvázoljam a húszéves felvidéki múlt eseményeinek, mozgalmainak, eredményeinek és elveinek képét.” Számvetés ez a könyv és bemutatkozás, lelkiismeretvizsgálat és vallomás. A kép pontos és hiteles. Ezek vagyunk, ilyenek vagyunk, ilyenné formált a kisebbségi sors és ilyenné formáltuk ki magunkat a kisebbségi sorsban. A fejlődés útja bonyolult és fordulatai sokszor meglepőek, míg heves világnézeti harcokban végre megszületett a felvidéki magyar egység, amelyben az eggyé kovácsolódott nép elég erőssé vált történelmi jogai érvényesítésére. Az olvasó egyre határozottabban látja, a visszatért magyarok előttünk járnak, sokban megelőztek minket. Vallomásuk nemcsak dokumentum, hanem példa és bátor útmutatás is. Lavitkó Pál könyve félreértéseket oszlat el, igazságokra világít rá: a felvidéki magyarság igazi arcát mutatja meg, azt az „újarcú magyarságot”, amely a szenvedésben edződtött meg történelmi feladatai vállalására ésvégrehajtására.