Uj Magyarság, 1939. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
SZERDA, 1939 MÁRCIUS 1 VlifUfil BRIC Rajniss Ferenc Ötezer esztendő története megmutatta, hogy a zsidóságot nem lehet asszimilálni Güttler Dénes a felvidéki zsidóság magyarellenes magatartásáról Nem akadt szónok a képviselőházban a zsidójavaslat ellen Szinyei Merse Jenő elnök délelőtt tíz órakor nyitotta meg a képviselőhöz keddi ülését. Tudomásul vették, hogy Bács Kálmán mentelmi jogának megsértését jelentette be s a bejelentést a mentelmi bizottsághoz utasították. Ezután folytatták a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló javaslat vitáját.. Makray Lajos volt az első felszólaló. Kijelentette, hogy a keresztény párt a zsidójavaslattal kapcsolatos állásfoglalást nem tette pártkérdéssé és így felszólalása is csak egyéni állásfoglalásnak tekintendő. A javaslat nem azért készült, hogy a keresztény társadalmat megmentse és felemelje. A javaslat lendítő ereje nem a gyűlölet, hanem a keresztény társadalom iránti szeretet volt. Zsidókérdés van és a magyarság létérdeke követeli, hogy ne térjünk napirendre a lehetetlen status quo fölött. Nem szabad szemet hunyni az előtt, hogy a kérdés megoldatlansága veszedelmeket rejt ■magában. (Úgy van; Úgy van!), amelyek izgalmakban, majd kirobbanásokban jelentkeznek , ezek következményeit végeredményben a zsidóság szenvedi majd meg. A zsidóságnak az a része, amely elkülöníti magát, idegen test a magyarságban. Speciálisan magyarok, hogy a liberális korszak recepciós politikája nyakló nélkül asszimilálta, vagy akarta aszssimilálni a gettózsidóságot és a galíciai inváziót. Megnyitották a határokat és valóságos új honfoglalás kezdődött. Amint Fiumén és Hamburgon keresztül kiszivárgott az értékes magyar élet, olyan, sőt nagyobb mértékben ömlött be Galíciából egy fiatalos faj és okkupálta a közélet területét. A zsidóság tragédiája, hogy ezt az inváziót a maga szolidaritásának körébe kapcsolta be, most katasztrofálisan kell ezért megbűnhödnie. A kérdés felvetődésének másik oka, hogy ez a zsidóság fékezhetetlenül vetette rá magát a közgazdasági pályákra és okkupálta ezt és a szellemi irányítás területét, megbomlott így az egyensúly és ez az egyensúly akar most a fizikai erők törvénye szerint újra helyreállni (Úgy van! Úgy van!) A zsidókérdést meg kell oldani és a kereszténypárt akkor vette fel a harcot ebben az irányban, amikor a zsidóság még hatalmon volt. Természetes tehát, hogy a párt a javaslattal elvileg egyetért, a maga részéről azonban a javaslat konstrukcióját nem tartja helyesnek. Ha a honpolgárságot vette volna alapul és nem komplikálta volna a keresztséggel és a faji kérdéssel, akkor nem idézett volna elő súlyos konfliktusokat éppen az igazi keresztény lelkekben. Kérdés, szerencsés dolog-e kiemelni a magyar társadalom egy kontingensét a nemzeti közösségből és problematikus az is, hogy sikerül-e az őrségváltás zökkenő nélkül, anélkül, hogy megrázkódtatná a zsidó tökivel teljesen átszőtt közgazdasági életet. Ez még a liberalizmus vétke, de számolni kell vele, mikor át akarjuk állítani a közgazdasági életet. Fajok vannak és ebben Isten bölcs alkotását látja, tagadja azonban, hogy vannak magasabbrendű és alacsonyabbrendű fajok. Hirdeti a lélek primátusát és misztériumát. A faj alkotóeleme mindenekfölött a lélek, amely összefogó és tartó eleme a nemzetnek. Ez minden nemzetre, de elsősorban a magyar nemzetre áll. Ennek a léleknek az alkotó és formáló eleme elsősorban a magyar föld és a kereszténység, amely átformálta egész gondolkodását, egész életét. A kereszténység megváltoztatja a lelket s kérdés, nem elég-e, ha valaki lelkileg tartozik a magyar nemzethez. A zsidóságot invitálták a kereszténységbe, ezekkel szemben most felelősséget kellezni, mert ez a legszerencsétlenebb kategóia. A jövőben meg kellene akadályozni a vegyesházasságot, de azokkal, akik már keresztények, lojálisabban kell bánni. Társadalmi békét, az egyensúly békéjét akarjuk savaslat ezt hozza, ha a korrektivumokat elvégzik. A javaslatot elfogadja. Gürtler Dénes: Zsidókérdés volt és van, a magyar néptömegek feltarthatatlanul követelik gyökeres megoldását Gürtler Dénes Prohászka Ottokár szavait idézi. A nagy püspök mondotja: „Az a nemzet, amely jobban szereti az idegent, mint Bájét fajtáját, az nem szereti a saját fajtáját, az gyűlöli saját nemzetét, fia nem gyűlölöm a zsidót, de amikor a zsidó boldogul, nekem fáj, ha azt látom, hogy az én testvérem rovására boldogul.’’ Akik ismerik az ország hangulatát, kénytelenek megállapítani, hogy a zsidóprobléma megoldása sürgős és nélkülözhetetlen feladat. Aki ott volt az egyesült magyar párt komáromi nagygyűlésén, ahol a visszacsatolt Felvidék manden vidékéről mintegy harmincezer ember gyűlt össze, az tanúja volt, miként kiáltották a megjelentek egy emberként: El innen a zsidókkal, mert tönkreteszik a keresztény Magyarországot! Kő József: Igazuk volt! Gürtler Dénes: Ha a kérdést nem oldják meg törvényes uton, a nép elkeseredése törvény nélkül oldja meg ezt a problémáit. (Helyeslés.) A zsidótörvény nem egyéb, mint a nép elkeseredésének levezetése és a népítélet megakadályozása. Rupert Rezső: A népnek ehhez semmi köze! Güttler Dénes: Mi talán előbb tudnánk megegyezni a képviselő úrral, mint ahogy a nép és önök megegyeznének. (Úgy van! Úgy vám!) A zsidókérdés ma már világprobléma és megoldása mindenütt sürgős. Nehéz a megoldás, mert állandóan arról vitatkoznak, hogy faj-e vagy vallás a zsidóság. A helyes álláspont az, hogy a zsidóság önálló vallás és önálló faj. (Helyeslés.) Vallási szempontból nem kíván foglalkozni ezzel, mert a vallások változtathatók és a zsidóság ehhez kitűnően ért. (Derültség.) A kommunizmus után ezerszámra tértek át a keresztény vallásra és amikor nyugalom lett, ismét visszaszivárogtak. (Úgy van! Úgy van!) Fábián Béla állandó közbeszólásokkal akarja a szónokot zavarni. Színyei Merse Jenő elnök: Fábián képviselő úr, szíveskedjék csendben maradni és tekintetbe venni, hogy a szónok első ízben szólal fel a Házban. Gürtler Dénes: Engem nem fog megzavarni Rassay Károly. (Derültség.) Közbekiáltások a jobboldalon: Nem Rassay ez, hanem Fábián! Gürtler Dénes: Mindegy, egy cég az! (Nagy derültség.) A Zsidóság faj, mert a tudomány megállapítása szerint faj mindazon egyének összessége, akik közös leszármazáson alapuló egyforma jelleget mutatnak. A zsidóság előtt két út van: a cionizmus vagy az asszimiláció. Ha a cionizmushoz fordulnak, biztosítani kell nekik egy nemzetközi otthont. Ami az asszimilációt illeti, a lelki asszimilációt elismeri, fajilag azonban sokkal nehezebb a zsidót asszimilálni. A zsidóság évezredeken keresztül belterjesen házasodott és ez fajilag teljesen eggyé tette a zsidóságot, s ha más fajjal kereszteződik, a nála gyengébb fajt teljesen abszorbeálja. Régi igazság, hogy ahol a zsidóság letelepedett, ott nemcsak lakni és élni, hanem uralkodni is akart. Amióta zsidó van, mindig volt zsidókérdés és amíg zsidó lesz, mindig lesz zsidókérdés is. (Úgy van! Úgy van!) Már az ősi népek hoztak zsidótörvényeket, így az első zsidótörvényt egy egyiptomi fáraó hozta, amikor kimondotta, hogy minden újszülött zsidó fiút bele kell fojtani a Nílusba. Ez volt a legkegyetlenebb zsidótörvény. (Derültség.) De nemcsak a nemzeteknek, hanem magának a jó Istennek is baja volt a zsidókkal s ezért kellett Mózesnek kiadnia a tízparancsolatot, hogy megrendszabályozza a zsidó népet. (Nagy derültség.) A római birodalomban Konstantin császár tiltotta meg a zsidó vallásra való áttérést, a zsidókat kitiltotta a hadseregből és manden közhivatalból. Mohamed halálbüntetés terhével tiltotta ki a zsidókat a szent városokból. Spanyolországból többször is kitiltották a zsidókat. Angliában Oroszlánszívű Richárd tiltotta ki a zsidókat. Ismertette ezután az olaszországi közép- és újkori intézkedéseket, majd rámutatott arra, hogy a pápák is szigorú intézkedéseket hoztak a zsidók ellen. Franciaországban már 1181-ben megtiltották, hogy zsidók Parisban telepedjenek le. Többször is kitiltották őket, de ha a zsidókat kidobják az ajtón, visszajönnek az ablakon, s Napóleon már azt mondja a zsidókról, hogy olyan szaporák, mint a sáskák és felfalják egész Franciaországot. (Derültség.) „Tudják meg uraim, hogy a felvidéki zsidóságnak egy százaléka sem szavazott ránk !" Gürtler Dénes foglalkozott még a környező államokban legújabban hozott zsidótörvényekkel, majd hangsúlyozta, hogy Magyarországon már a régi időkben voltak zsidótörvényeit. III. Bélának rendeletet kellett hoznia azért, mert a zsidók, akik kezükbe kaparitották a pénzverdéket, lerontották a magyar pénz értékét, megkárosították az országot. Büntetésül a zsidók vagyonát elkoboztatta. II. András alatt Fotekópia-okmányfénykép: Rád. Terézz körú? ltt. Xalstons 04-M0 te 116 480. kötötték meg a híres beregi egyezményt, amely megtiltotta, hogy zsidók keresztényekkel házasságot kössenek és keresztény szolgákat tartsanak. Nagy Lajos az egész ország területéről kiűzte a zsidókat, de újra visszaszivárogtak. Mátria Terézia türelmi rendeletet adott ki, de megadóztatta a zsidókat azzal a jelszóval, hogy: tűröm őket, tehát fizessenek azért. II. József kötelezte a zsidókat, hogy német nevet vegyenek fel. Beengedte őket a városokba, ha ezek legtöbbször tiltakoztak a zsidók bejövetele ellen, egyes megyék pedig be sem engedték őket, 1. József után szabad le 3 települési jogot kaptak, de ekkor rávetették magukat a földesurak regálé-bérletére, megvették a bort és drágán adták el a szegény magyar jobbágyoknak. 1795-ben a híres pesti vásárra még csak két zsidó jöhetett be, egykét év múlva azonban már hétezer zsidó jöhetett be. Ismertette ezután a zsidók előnyomulását az utolsó évtizedekben, ami egyes intellektuális pályák teljes elzsidósodásához vezetett. Nyilvánvaló, hogy most van az utolsó perc, amikor a zsidókérdést radikálisan megoldhatjuk. A felvidéki magyarság húsz éven keresztül azért küzdött, hogy megkapja azokat a jogait, amelyek százalékos arányszáma szerint megilletik. Minden gyűlölet nélkül meg kell állapítani, hogy a Felvidéken a zsidóság a legrosszabbul vizsgázott le a magyarságból. A 240.000 felvidéki zsidóból csak hat és fél százalék vallotta magát magyarnak. A választói törvény szerint több mint 100.000 volt a zsidó szavazók száma és igaza volt Jaross miniszternek, amikor Érsekújváron azt mondotta, hogy az ujjain meg tudná számolni a zsidókat, akik a felvidéki magyarságot támogatták. Fábián Béla ismét állandóan közbeszól. Güttler Dénes (Fábián Béla felé): Uram, tudja meg azt, hogy egy százalék sem szavazott ránk, magyarokra! Ahol zsidólista, szociáldemokrata, agrárlista, cseh iparospárti lista volt, mind oda szavaztak, csak a magyarokra nem. Ez tény, ez statisztika. Csehországban is bebizonyosodott a zsidók orientálódása, az, hogy a zsidók Németországban németnek, Angliában angolnak, Olaszországban olasznál, Franciaországban franciáknak mondják magukat és, sajnos, Csehszlovákiában a zsidók csehszlováknak vagy zsidónak vallották magukat, ele nem magyarnak. (úgy van! Úgy van!) Mikor most a csehek Pestig akartak jönni, a zsidók még százmilliókat adtak a cseh nemzetvédelmi alapra Gürtler Dénes. Akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a zsidóság támogatására, a zsidóság elhagyott bennünket, hátat fordított nekünk. Nagyon kevés kivétellel ezt tették. A kivételeket név szerint ismerjük. Léván Boros Béla, Kassán Halmi dr. ügyvéd, Waisz Oszkár Endréden és a többiek, név szerint fel vannak jegyezve, statisztika van róluk. Ezeket a zsidókat a javaslat 22. paragrafusa értelmében mi, felvidékiek, meg is fogjuk védeni, mert kitartottak mellettünk. A többi zsidó azonban ne kívánja azt, hogy mi, felvidékiek, akik szenvedtünk miattuk, védelmezzük itt a Házban. (Helyeslés.) Füssy Kálmán: Masaryknak szobrot akartak emelni! Gürtler Dénes: A zsidóságot átorientálódása folytán Cseh-Szlovákia minden előnyben részesítette. A régi mondást kell idéznem, contra factum nihil valet argumentum, a tényekkel szemben nem lehet semmi ellenkező véleményt nyilvánítani, a tény maga beszél, s ezek beszélnek. Ralsay és több képviselő arra hivatkozott, hogy tragédia lesz ebből a törvényből. Hát nem volt az tragédia, a Felvidéken, hogy a kuruc Kassán, Rákóczi városában és a koronázóvárosban, Pozsonyban, éppen a zsidóság működése következtében húsz százalék alá estünk, és így teljesen elnémult a hivatalokban a magyar szó? Nem tragédia ez? Amikor Csehország mozgósított, a cseh tisztek azt mondták ott a határon, hogy nem állunk meg, csak Budapesten és ugyanekkor a zsidóság száz és százmillióidat adott a csehszlovák nemzetvédelmi alakra. Fábián Béla: Nem igaz! Füssy Kálmán: Be van bizonyítva! Festetics Domokos gróf (Fábián Béla felé) ! Miért ez a nagy izgalom? Megay-Meissner Károly: Úgyis utoljára beszél, hát miért ne beszéljen! Güttler Dénes: Ajánlom Fábián képviselő úrnak, hogy mivel Cseh-Szlovákiában pénzért mindent meg lehet kapni, menjen el ott a statisztikai hivatalba és pénzért megkapja a pontos adatokat, hogy hogyan viselkedett a zsidóság. Igazságos és méltányos, hogy a keresztény Magyarországon, ahol a zsidóság a lakosságnak csak hat százalékát teszi, a 9 százaléknyi igazi magyar vigye a vezető szerepet a közélet minden terén. (Helyeslés.) Mi keresztény szellemet hoztunk a Felvidékről amikor még fennállott a trianoni, határ, mi akkor sem voltunk corpus separatum. (Élénk helyeslés és taps.) Szívünk együtt dobogott Csonkámagyarország többi keresztény magyarjáéval. (Élénk éljenzés.) Mis most sem akarunk corpus separatum lenni, hangra összeölelkezve a húsz évig elszakított magyar testvérekkel, elhatároztuk, hogy a megerősödött Magyarország boldog jövőjéért együtt fogunk dolgozni. A keresztény Magyarország területén kesztény magyar ■szellemben akarunk építeni. A tiszta, erkölcs alapján akarunk építeni, ezt pedig semmi más rém sugározza szét úgy, mint a keresztet annak tanítása. Erre a keresztény erkölcsre akarjuk felépíteni a jövő Magyarország boldogulását. Olyan keresztény Magyarországot akarunk, amelyen még a poklok kapui sem vesznek erőt s ebben a szellemben fogadom el a javaslatot. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözli!..) Eckhardt Tibor szerint tetemre lehetne hívni azokat, akik felelősek a húszévi stagnálásért és jelszavas handabandázásért a zsidókérdésben Eckhardt Tibor felszólalásában hangoztatja, hogy a zsidókérdésnek nem a múltjával, hanem a jövőjével kíván foglalkozni. Húsz esztendeje változatlanul, mindig a fajvédő gondolatot hirdette. Rendkívül csábító volna tetemre hívni a zsidókat és keresztényeket egyaránt, akik felelősek azért, hogy húsz esztendőn keresztül ennek a kérdésnek vágkép nyugodt és tisztességes evolúciója helyett a stagnálás, a jelszavakkal való handabandázás változatos politikája után, ma ott tartunk, hogy egy felizgatott, feldúlt Európában, egy felizgatott országban nem mindig a nyugodt, józan ész parancsa, hanem sokszor a pillanatnyi nyomások súlya alatt kell olyan törvényalkotást létrehozni, melynél nagyobb horderejű törvényjavaslat soha nem feküdt a Ház előtt. A miniszterelnök úr bemutatkozó beszéde alkalmával rámutatott arra, hogy teljesen osztja a miniszterelnök úrnak azt a felfogását, hogy van zsidókérdés és ha van, meg is kell oldani. Bármilyen áldozatokba kerüljön is ez a megoldás, jól, végérvényesen, tisztességesen, egyszer s mindenkorra meg kell oldani ezt a kérdést. Nem tehetjük ki magunkat annak, hogy két évtizedenként a zsidókérdés miatt, vagy legalábbis ebből kifolyólag forradalmi kockázatok zúduljanak az országra. Elfogadja általánosságban ezt a törvényjavaslatot, noha bizonyos részleteiben aggodalmai vannak. Elvileg főleg azt kifogásolja, hogy nem disztingvál zsidó és zsidó között, hogy általánost, hogy nem tesz különbséget érdemesek és érdemtelenek között. A jövőre nézve eltiltaná a zsidók bevándorlását. Érdekünk, hogy újabb zsidó beszivárgás ne legyen. Kár, hogy a törvényjavaslatban erre vonatkozó intézkedés nincs. Makkai János előadó: Ott van a harmadik szakasz! Eckardt Tibor: A 3. szakasz nem tiltja meg a zsidó bevándorlást, csak a honosítást nem engedi meg. A második zsidó törvényjavaslat beterjesztése előtt pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni. Végrehajtható törvényre van szükség. A félvérekkel szemben csak egy álláspontra lehet helyezkedni. Amelyik félvér keresztény vallású, az keresztény, amelyik félvér zsidó vallású, az zsidó. Helyteleníti a magyar életben a véranalízist, a családfa-kutatást, a molesztálásokat, a gyanúsításokat, az egymás kipusztításának kíméletlen rendszerét. Nem tudja megszavazni a javaslat ama részét sem, amely a világháború idején a frontokon létrejött bajtársi egységet robbantja föl. Nem szabad a Felvidéket külön választani a zsidókérdés szempontjából. Azért állt és áll Teleki miniszterelnök úr mellé, mert tőle a nemzet tisztességes erőinek összefogását, a zsidókérdésnek emberséges, tisztességes, európai és magyarr megoldását reméli. Tessék a zsidótörvény uel irgalmatlanul leszámolni a nemzeti nyugalom, becsület, tisztesség megrontóival, s akkor lesz nemzeti egység.