Uj Magyarság, 1939. május (6. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-16 / 111. szám
kedd, 1939 MÁJUS 16 A zsidók már távol maradnak az egri városi képviselőtestület üléseiről Eger, május 15. Eger város képviselőtestülete most tartartotta májusi közgyűlését. Általános feltűnést keltett, hogy azok a padsorok, amelyekben máskor a testület zsidó tagjai szoktak ülni, üresen maradtak. A közgyűlésnek virilis jogon volt igen sok zsidó tagja, a legtöbb adófizetők listáján főként ők szerepeltek, megelőzték még a káptalan tagjait is, sőt legutóbb már Szmrecsányi Lajos, az egri érsek első vizességét is elhódította a világháború óta bámulatosan meggazdagodott Fischer Lajos nevű ügyvéd. A képviselőtestületben ezek a zsidó virilisek mindig hangadó szerepet játszottak, s legtöbbször rá tudták kényszeríteni állásfoglalásukat az egyszerűbb közgyűlési tagokra, most tehát mindenkit meglepett, hogy egyszerre tüntetően távolmaradtak a várospolitikától. Élénken tárgyalták a keresztény közgyűlési tagok a fordulatot, amelyet annak tulajdonítanak, hogy a zsidótörvény megszünteti a legtöbb adófizetés jogán eddig fennállott zsidó virilisséget. Hogy az egri zsidó képviselőtestületi tagok elhatározásának ez volt az oka, azt bizonyítja az a lakonikus felelet is, amelyet az Új Magyarság tudósítja a legtekintélyesebb zsidó virilistől kapott arra a kérdésre: miért nem járnak a közgyűlésre: — Csak nem teszem ki magam annak, hogy lehurrogjanak és azt mondják ne beszéljek, hiszen már úgyis kifelé áll a szekerem rudja! Felszentelték Dudás Mihályt, az új hajdúdarcsi püspököt Az ősrégi máriapócsi kegyhely zárdatemplomában vasárnap délelőtt szentelte püspökké a Szent Bazil rendjéből való Dudás Mihályt Papp Antal címzetes érsek Kriston Endre és Meszlényi Zoltán püspökök közreműködésével. A görög ritus ősrégi hagyományai szerint lefolyt szertartáson megjelent a kormány képviseletében Szily Kálmán államtitkár, a hajdúdorogi egyházmegye káptalanja részéről Bányay Jenő nagyprépost vezetésével a kanonok kar minden tagja, ott voltak a vármegye képviseletében vitéz Jékey Ferenc főispán és Borbély Sándor alispán, Nyíregyháza városa megbízásából Szobor Pál polgármester, a római katolikus és református egyház képviselői, a kultuszminisztérium részéről Kammermayer Oszkár miniszteri tanácsos, a honvédség részéről Pethes Miklós ezredes, s a társegyházak több népes küldöttsége. A szertartást mise keretében Papp Antal végezte, egymásután átnyújtva az új püspöknek méltósága jelvényeit, azután Dudás Mihály püspök intézett nagyhatású beszédet a papsághoz és híveihez, s első főpásztori áldását adta a templomban jelenlévőkre, a Szentatyára, Magyarország kormányzójára és Papp Antal érsekre. A bazilita-kolostorban délben ünnepi ebéd volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el, közülök az elsőt az új püspök mondotta a pápára és Magyarország kormányzójára. — Orvosi hír: Farkas Ignác dr. urológus, sebész, az újságírók szanatóriumegyesületének orvosa, kórházi főorvos, rendelőjét V., Aulich utca 4—6 szám alá helyezte át. A székelyudvarhelyi Bethlen-kollégium véndiákjaink testvéri egyesülete évi közgyűlését május 17-én este 18 órakor tartja IX., Ráday utca 28. sz. alatt I. emeleti tanácsteremben. A közgyűlést a nemzeti kaszinó nyilvános éttermének különtermében (IVSzép utca 4) 1 29 órakor baráti vacsora követi, amelyen a serlegbeszédet nagysolymosi Koncz Árpád dr. ügyvéd mondja. Az udvarhelyi öregdiákokat szeretettel várja az egyesület. „ A gyönyörű csomagolású és kellemes illatú Elida ,,Kék Vörös Címer”-szappan átütő sikert aratott. Jelmondata, amely egyébként a dobozon is olvasható: „Jólápoltság — friss közérzet!” A testi és lelki harmóniának e két megfizethetetlen tényezőjét adja együttesen az Elida „Kék Vörös Címer”-szappan. Megoldották a családi házak fűtését! A családi házak tömeges építésével kapcsolatban megfelelő technikai megoldással sikerült olyan kályhatípust megszerkeszteni, amely elsősorban hivatott a családi házak és villalakások tiszta, olcsó és kényelmes fűtésére. Ez az új kályha a „TERMOKOKSZ“ folytonégő koksztüzelési cserépkályha, amely a koksz melegének 90%-át hasznosítja, tehát a gazdaságosság követelményeit teljes mértékben kielégíti. Tökéseletes folytonégő üzemével PÓTOLJA A KÖZPONTI FŰTÉSI BERENDEZÉSEKET annál is inkább, mert „Termokoksz” kályhával 2—3, esetleg 4 szobát is süthetünk. Kezelése egyszerű, kényelmes és tiszta, mert a koksz a „Termokoksz” kályhában füst, korom és salakmentesen ég el. Érdeklődésre díjtalan felvilágosítással szolgál. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS GÁZMŰVEI VITT. TISZA KÁLMÁN-TÉR 20. Telefon 330—916, 330—983 A Szent Jobb országjárása az északkeleti Felvidéken Ungvár, május 15. A kárpátaljai útjára szombaton este elindult Szent Jobb a vasárnapra forduló éjszakát a miskolci pályaudvaron töltötte s innen hajnalban 5 óra 25 perckor robogott el Sátoraljaújhely felé. Útközben minden állomáson hatalmas tömeg fogadta a szent ereklyét, amely Bély és Csap érintésével délelőtt féltizenegy órakor érkezett meg az aranyvonaton Ungvárra. A virágokkal és nemzetiszínű zászlókkal ékesített pályaudvaron a polgári, katonai és egyházi előkelőségek várakoztak s mikor a szerelvény befutott, a zenekar a Himnuszt játszotta. A termeskocsiból kiszálló Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást Peltsárszky Imre polgármester üdvözölte. Az egyházfejedelem válaszában kijelentette, hogy úgy érzi: hazajött ebbe a városba, mert az ország prímása mindenütt otthon van, azonkívül pedig ennek az egyházmegyének metropolitája is. Felhangzott az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” kezdetű ősi egyházi ének, a szent ereklyét leemelték az árpádházi szentek képeivel díszített üvegkocsiból s ünnepi menetben a Széchenyi-térre vitték. Itt Sztojka Sándor görögkatolikus püspök misét celebrált, Serédi Jusztinián hercegprímás pedig szentbeszédet tartott, amelyben többek között így szólott: — Kilencszáz év bizonyítja, hogy a nemzet csak akkor maradhat fenn, ha belekapcsolódik a kereszténységbe, a ke- reszténységet pedig belekapcsoljuk a nemzet életébe. Azok a nehézségek, ame-H lyekkel Szent Istvánnak meg kellett küz-denie, más vonatkozásban ma is meg vannak; a nehézségek idején emberi gyarlóság, hogy sokan két vasat tartanak a tűzben, s akár egyik, akár másik irányba dől el a sors, így próbálnak alibit igazolni. Sem egyházi, sem nemzeti téren nem szabad ilyen alibire törekedni, mert az Istent hamis alibivel megtéveszteni úgy sem lehet, nemzeti vonatkozásban pedig előbbutóbb kiderül, ha valaki nagy hangon hirdeti a hazafiságot, de életében és cselekedeteiben csak önmaga érdekeit tartja szem előtt. A nagyhatású beszéd után Sztojka Sándor püspök és Szvoboda Ferenc apostoli kormányzó mondott rövid rutén, illetőleg magyar nyelvű imát, majd megindult a tömeg végeláthatatlan felvonulása a Szent Jobb előtt, amelyet délután két órakor vittek vissza a pályaudvarra, hogy folytassa útját Munkács és Beregszász felé. Munkácson tízezrek sorfala között vitték az ereklyét a katolikus templom elé, ahol a hívek nagy serege tisztelgett a Szent Jobb előtt. Sötét volt már, mikor az aranyvonat útjának utolsó állomására, Beregszászra érkezett, s végigvonult a fényben úszó városon. Az ereklye hétfőn reggel háromnegyed hét órakor érkezett vissza Budapestre. Tavaszi országjárását a kárpátaljai úttal be is fejezte. . A délmagyarországi közművelődési egyesület vasárnap délelőtt a szegedi városháza közgyűlési termében tartotta évi rendes közgyűlését. Herczeg Ferenc elnök mondott megnyitó beszédet. Szavait a magyar élniakarás gondolatának szentelte. Hangsúlyozta, hogy Szeged volt kiindulópontja és Verecke első állomása az új honfoglalásnak. Nagy tapssal fogadott szavai után Török Sándor főtitkár ismertette az egyesület múltévi kulturális tevékenységét. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli elnökei sorába választotta Tukats Sándor szegedi és Simkó Elemér hódmezővásárhelyi főispánt. A közgyűlés Herczeg Ferenc zárószavaival fejeződött be. Az ember tragédiája a Nemzeti Kamaraszínházban Kísérletnek indult és komoly érték, minden pontján kiegyensúlyozott, sőt befejezett egész lett a kamarai színpadra állított Madách remekmű. Kételkedő hangok, lekicsinylések előzték meg „Az ember tragédiája” újstílusú előadását és ime: büszke lehet a korszerű rendezésre, beállításra és játékra a színházi világ! A tragédia színpadi értékei, amelyek eddig nagyméretű díszletek között kápráztatták el a szemünket — valahogy a zárt, alig párméteres játéktéren most mélyebben és világosabban szólnak hozzánk. Németh Antal úttörői elgondolása megnyitotta a néző számára az utat a filozófus Madáchhoz, a tépelődőhöz és a gondolkodóhoz, akinek súlyosveretű szavai a messzeségből jönnek, az elméletek távlatából, hogy rávilágítsanak a földi lét és vele együtt az ember drámájára. Mély értelem zeng a tragédia minden sorában és bizony a nagyarányú színpadi szcenírozás eddig sokat elvett a lényegből és a tartalomból. A tekintet többet kapott tehát, mint a lélek és a gondolat! Most a színpadi aszkézis új világításba helyezi Madách Imrét: a drámaíró helyett a valódi Madáchot látjuk: a bölcselőt, aki korok és korszakok állomásait fogta egységbe, hogy megmutassa: íme, ez volt, ez lesz és ez marad az ember! Németh Antal aszkétikus színpada megoldásában az oltárszerűséget hangsúlyozza ki: kicsi, zárt terület ez, ahol a vallásos játékok hangulata vonja át Madách költészetét és emeli fel a rendezőt a ceremónia mesterévé és alakítja át a színészet a gyönyörű cselekmény elbeszélő papjává. Nyitott színpad fogadja a nézőt, nincs függöny a jelenetek és a felvonások után, a barokkos oltár-színpad (elöl Mihály és Gábor főangyal alakjával) változatlanul azonos az egész játék alatt, csak a háttér képei változnak a jeleneteknél, de nem mint díszletek, hanem jelzésként! És ebben az egyszerű, vagy inkább: leegyszerűsített világban pereg a szó adott értelmében, filmszerű gyorsasággal az örök emberpár, Ádám és Éva, valamint az örök kísértő, Lucifer drámai játéka — egy egészen kivételes értékű beállításban, ahol a puritán egyszerűség diadalmaskodik az eddigi monumentális hatások felett. Mert mostanáig háttérben volt, most pedig első helyre került a szöveg, a tragédia legnagyobb értéke és semmi más, csak ez a diadalmas egy uralkodik az egész előadáson, a színészen éppen úgy, mint a nézőn, aki ámulattal érzi, mennyire rejtve voltak eddig a madáchi szöveg mélységei és szépségei! Egy ilyen különleges, a kicsi színpad miatt szinte a néző tenyerére helyezett játéknál természetesen a színész feladata több és nehezebb, mint amilyen eddig volt. Széles gesztusokra, mozgásra nincsen hely, minden a hangsúlyon és a hangon alapszik, a játékot a szöveg kiejtésének magassága és mélysége kíséri. Németh Antal rendezői munkájánál erre fektette a fősúlyt és majd minden egyes szereplő magáévá tette ezt a fontos tételt. Abonyi Géza, sok tragédiaelőadás Ádámja, nagyszerű színészi képességein túl a szövegmondás szépségével ejtett bámulatba bennünket. Ltraian egyszerű és a párisi jelenetnél megdöbbentően éles alakítást nyújtott. Az új Éva, Lukács Margit, beigazolta a hozzá fűzött reményeket: kiváló színésznő, a jövő színpadának nagy tragikája, aki színesen és megkapóan oldotta meg, több elődjénél jobban, a sokrétű, nehéz szerepet. Kovács Károly éles profillal, démonikus hidegséggel hozta a színpadra az új Lucifert, érdekes beállításban, vitathatatlanul egyéni képességekkel. A többi szereplő közül (egyesek háromnégy szerepet is játszanak) Makláry Zoltán és Pethes Sándor kiváló alakítása, Apáthy Imre, Szabó Sándor és Bazsay Lajos játéka elismerésre méltó, Gobbi Hilda egyéniségének megfelelő szerepet kapott a római színben, de a többiek is méltóan egészítették ki az új bemutatót, így Rubinyi Tibor, Kenessey Ferenc, Zádor Gyöngyi, Baksa Sós László, Lázár Gida és Dévényi Laci. A nagyon szép, művészi háttereket Visky Balás László festette, a jelmezek Nagyajtay P. Teréz kultúráját dicsérik. A fuvolanégyesre írt, inkább aláfestő, mint kísérőzenét a tehetséges Dávid Gyula szerzette. Dékány András Mike/ragadjafaisa/ fog beszélni e ’nk széllével S francia s Tót bűnügyi, M y Iqj ot€h u~ kjsmuej. a legnoatopbe fronae no minus OEORNES RIGAUD GERMAINE AUSSEY REINE FAULET LOUVIONT-ALCOVER MARCEL SIMON Premier mURAIÉ L .....OS * A sziniakadémia utolsó vizsgaelőadása, A Nemzeti Színházban vasárnap délelőtt tartották a színművészeti főiskola idei utolsó vizsgaelőadását, ahelyen többnyire most végzett és már oklevelet nyert növendékek szerepeltek. Csokonai Vitéz Mihály „Özv. Karnyóné és a két szeleburdiak” című vígjátékát adták elő dicséretes felkészültséggel s amennyiben Csokonai játékos kedvét egyik-másik szereplő a groteszkségig túlozta el: ez inkább a modern, darabokhoz szokott Hegedűs Tibor tanár rendezői felfogásának tulajdonítható, özv. Karnyóné szerepében Lengváry Zsuzsa olyan jól sikerült maszkot csinált magának, olyan csúnya és öreg volt, ruhája és hajviselete pedig annyira nevetséges, hogy már ezek a külsőségek is biztosították számára a nyíltszíni tapsokat. Feleky Sári jómozgású, kellemes hangú, eleven kis cseléd volt, vitéz Benkő Gyula pedig teljes élethűséggel mintázta a félkegyelmű Samu fiú szerepét. Várnai László és Tamás József, a Karnyóné pénzére pályázó két szeleburdi, Nagy István, a falusi ezermester, Rajczy Lajos pedig Karnyó szerepében a rendezés burleszk-stílusát követték. Jó karakter-ábrázolást nyújtott a szolgalegény szerepében Galamb György elsőéves növendék és az ugyancsak elsőéves, szép beszédű, tehetséges Naszódi Sándor mondotta el Galamb Sándor dr. hangulatos, jóízű prológusát. A növendékek a Csokonai-vígjáték előadásán kívül vívó-, torna- és táncgyakorlatokat mutattak be, ezen a téren is szép előhaladást tanúsítva. (K. J.) * „Az esküvődön én is ott leszek” címmel filmszkeccs készül Budapesten, amelyet a népszerű dal szerzője, Radics Jenő írt át szkeccsformára. A filmrész fotografálását a héten kezdik el s érdekessége az lesz, hogy sokszínű képeinek forgatagában felvillan majd a jókedvű Budapest ezer arca. MARLENE DIETRICH felejthetetlen alakításának repríze: SANGHAI EXPRESS Rendezte: JOSEPH von STERNBERG MAOMMA