Uj Magyarság, 1939. május (6. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-16 / 111. szám

kedd, 1939 MÁJUS 16 A zsidók már távol maradnak az egri városi képviselőtestület üléseiről Eger, május 15. Eger város képviselőtestülete most tar­tartotta májusi közgyűlését. Általános fel­tűnést keltett, hogy azok a padsorok, ame­lyekben máskor a testület zsidó tagjai szok­tak ülni, üresen maradtak. A közgyűlés­nek virilis jogon volt igen sok zsidó tagja, a legtöbb adófizetők listáján főként ők szerepeltek, megelőzték még a káptalan tagjait is, sőt legutóbb már Szmrecsányi Lajos, az egri érsek első vizességét is el­hódította a világháború óta bámulatosan meggazdagodott Fischer Lajos nevű ügy­véd. A képviselőtestületben ezek a zsidó viri­­lisek mindig hangadó szerepet játszottak, s legtöbbször rá tudták kényszeríteni ál­lásfoglalásukat az egyszerűbb közgyűlési tagokra, most tehát mindenkit meglepett, hogy egyszerre tüntetően távolmaradtak a várospolitikától. Élénken tárgyalták a ke­resztény közgyűlési tagok a fordulatot, amelyet annak tulajdonítanak, hogy a zsidótörvény megszünteti a legtöbb adó­fizetés jogán eddig fennállott zsidó virilis­­séget. Hogy az egri zsidó képviselőtestületi ta­gok elhatározásának ez volt az oka, azt bizonyítja az a lakonikus felelet is, amelyet az Új Magyarság tudósítja a legtekinté­­lyesebb zsidó virilistől kapott arra a kér­désre: miért nem járnak a közgyűlésre: — Csak nem teszem ki magam annak, hogy lehurrogjanak és azt mondják ne beszéljek, hiszen már úgyis kifelé áll a szekerem rudja­! Felszentelték Dudás Mihályt, az új hajdúdarcsi püspököt Az ősrégi máriapócsi kegyhely zárda­templomában vasárnap délelőtt szentelte püspökké a Szent Bazil rendjéből való Dudás Mihályt Papp Antal címzetes érsek Kris­­ton Endre és Meszlényi Zoltán püspökök közreműködésével. A görög ritus ősrégi hagyományai szerint lefolyt szertartáson megjelent a kormány képviseletében Szily Kálmán államtitkár, a hajdúdorogi egy­házmegye káptalanja részéről Bányay Jenő nagyprépost vezetésével a kanonok­ kar minden tagja, ott voltak a vármegye képviseletében vitéz Jékey Ferenc főispán és Borbély Sándor alispán, Nyíregyháza városa megbízásából Szobor Pál polgár­­mester, a római katolikus és református egyház képviselői, a kultuszminisztérium részéről Kammermayer Oszkár miniszteri tanácsos, a honvédség részéről Pethes Miklós ezredes, s a társegyházak több népes küldöttsége. A szertartást mise keretében Papp An­tal végezte, egymásután átnyújtva az új püspöknek méltósága jelvényeit, azután Dudás Mihály püspök intézett nagyhatású beszédet a papsághoz és híveihez, s első főpásztori áldását adta a templomban jelenlévőkre, a Szentatyára, Magyarország kormányzójára és Papp Antal érsekre. A bazilita-kolostorban délben ünnepi ebéd volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el, közülök az elsőt az új püs­pök mondotta a pápára és Magyarország kormányzójára. — Orvosi hír: Farkas Ignác dr. urológus, sebész, az újságírók szanatóriumegyesületé­nek orvosa, kórházi főorvos, rendelőjét V., Aulich­ utca 4—6 szám alá helyezte át. A székelyudvarhelyi Bethlen-kollégium vén­­diákjain­k testvéri egyesülete évi közgyűlését május 17-én este 18 órakor tartja IX., Ráday­ utca 28. sz. alatt I. emeleti tanács­teremben. A közgyűlést a nemzeti kaszinó nyilvános éttermének különtermében (IV­­Szép­ utca 4) 1 29 órakor baráti vacsora követi, amelyen a serlegbeszédet nagysolymosi Koncz Árpád dr. ügyvéd mondja. Az udvarhelyi öregdiákokat szeretettel várja az egyesület. „ A gyönyörű csomagolású és kellemes illatú Elida ,,Kék Vörös Címer”-szappan átütő sikert aratott. Jelmondata, amely egyébként a dobozon is olvasható: „Jólápoltság — friss közérzet!” A testi és lelki harmóniának e két megfizethetetlen tényezőjét adja együttesen az Elida „Kék Vörös Címer”-szappan. Megoldották a családi házak fűtését! A családi házak tömeges építésével kap­csolatban megfelelő technikai megoldással sikerült ol­yan kályhatípust megszerkesz­teni, amely elsősorban hivatott a családi házak és villalakások tiszta, olcsó és kényelmes fűtésére. Ez az új kályha a „TERMOKOKSZ“ folytonégő koksztüzelés­i cserépkályha, amely a koksz melegének 90%-át hasz­nosítja, tehát a gazdaságosság követel­ményeit teljes mértékben kielégíti. Tökése­­letes folytonégő üzemével PÓTOLJA A KÖZPONTI FŰTÉSI BERENDEZÉSEKET annál is inkább, mert­­ „Termokoksz” kályhával 2—3, esetleg 4 szobát is süt­­hetünk. Kezelése egyszerű, kényelmes és tiszta, mert a koksz a „Termokoksz” kály­hában füst, korom és salakmentesen ég el. Érdeklődésre díjtalan felvilágosítással szolgál. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS GÁZMŰVEI VITT. TISZA KÁLMÁN-TÉR 20. Telefon 330—916, 330—983 A Szent Jobb országjárása az északkeleti Felvidéken Ungvár, május 15. A kárpátaljai útjára szombaton este el­indult Szent Jobb a vasárnapra forduló éj­szakát a miskolci pályaudvaron töltötte s innen hajnalban 5 óra 25 perckor robo­gott el Sátoraljaújhely felé. Útközben minden állomáson hatalmas tömeg fo­gadta a szent ereklyét, amely Bély és Csap érintésével délelőtt féltizenegy órakor ér­kezett meg az aranyvonaton Ungvárra. A virágokkal és nemzetiszínű zászlókkal éke­sített pályaudvaron a polgári, katonai és egyházi előkelőségek várakoztak s mikor a szerelvény befutott, a zenekar a Him­nuszt játszotta. A termeskocsiból kiszálló Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást Peltsárszky Imre polgármester üdvözölte. Az egyházfejedelem válaszában kijelen­tette, hogy úgy érzi: haza­jött ebbe a vá­rosba, mert az ország prímása mindenütt otthon van, azonkívül pedig ennek az egy­házmegyének metropolitája is. Felhangzott az „Ah, hol vagy magya­rok tündöklő csillaga” kezdetű ősi egyházi ének, a szent ereklyét leemelték az árpád­házi szentek képeivel díszített üvegkocsi­ból s ünnepi menetben a Széchenyi-térre vitték. Itt Sztojka Sándor görögkatolikus püspök misét celebrált, Serédi Jusztinián hercegprímás pedig szentbeszédet tartott, amelyben többek között így szólott: — Kilencszáz év bizonyítja, hogy a nemzet csak akkor maradhat fenn, ha­­ belekapcsolódik a kereszténységbe, a ke-­­ reszténységet pedig belekapcsoljuk a­ nemzet életébe. Azok a nehézségek, ame-H lyekkel Szent Istvánnak meg kellett küz-­­denie, más vonatkozásban ma is meg van­nak; a nehézségek idején emberi gyarló­ság, hogy sokan két vasat tartanak a tűzben, s ak­ár egyik, akár másik irányba dől el a sors, így próbálnak alibit igazolni. Sem egyházi, sem nemzeti téren nem sza­bad ilyen alibire törekedni, mert az Istent hamis alibivel megtéveszteni úgy sem le­het, nemzeti vonatkozásban pedig előbb­­utóbb kiderül, ha valaki nagy hangon hir­deti a hazafiságot, de életében és cseleke­deteiben csak önmaga érdekeit tartja szem előtt. A nagyhatású beszéd után Sztojka Sán­dor püspök és Szvoboda Ferenc apostoli kormányzó mondott rövid rutén, illetőleg magyar nyelvű imát, majd megindult a tö­meg végeláthatatlan felvonulása a Szent Jobb előtt, amelyet délután két órakor vittek vissza a pályaudvarra, hogy foly­tassa útját Munkács és Beregszász felé. Munkácson tízezrek sorfala között vit­ték az ereklyét a katolikus templom elé, ahol a hívek nagy serege tisztelgett a Szent Jobb előtt. Sötét volt már, mikor az aranyvonat útjának utolsó­ állomására, Beregszászra érkezett, s végigvonult a fényben úszó városon. Az ereklye hétfőn reggel háromnegyed hét órakor érkezett vissza Budapestre. Tavaszi országjárását a kárpátaljai úttal be is fejezte. . ­ A délmagyarországi közművelődési egyesület vasárnap délelőtt a szegedi vá­rosháza közgyűlési termében tartotta évi rendes közgyűlését. Herczeg Ferenc elnök mondott megnyitó beszédet. Szavait a ma­gyar élniakarás gondolatának szentelte. Hangsúlyozta, hogy Szeged volt kiinduló­pontja és Verecke első állomása az új hon­foglalásnak. Nagy tapssal fogadott szavai után Török Sándor főtitkár ismertette az egyesület múltévi kulturális tevékenységét. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tiszte­letbeli elnökei sorába választotta Tukats Sándor szegedi és Simkó Elemér hódmező­vásárhelyi főispánt. A közgyűlés Herczeg Ferenc zárószavaival fejeződött be. Az ember tragédiája a Nemzeti Kamaraszínházban Kísérletnek indult és komoly érték, min­den pontján kiegyensúlyozott, sőt befeje­zett egész lett a kamarai színpadra állí­tott Madách remekmű. Kételkedő hangok, lekicsinylések előzték meg „Az ember tragédiája” újstílusú előadását és ime: büszke lehet a korszerű rendezésre, beállí­tásra és játékra a színházi világ! A tra­gédia színpadi értékei, amelyek eddig nagyméretű díszletek között kápráztatták el a szemünket — valahogy a zárt, alig párméteres játéktéren most mélyebben és világosabban szólnak hozzánk. Németh Antal úttörői elgondolása megnyitotta a néző számára az utat a filozófus Ma­­dáchhoz, a tépelődőhöz és a gondolkodó­hoz, akinek súlyosveretű szavai a messze­ségből jönnek, az elméletek távlatából, hogy rávilágítsanak a földi lét és vele együtt az ember drámájára. Mély értelem zeng a tragédia minden sorában és bizony a nagyarányú színpadi szcenírozás eddig sokat elvett a lényegből és a tartalomból. A tekintet többet kapott tehát, mint a lélek és a gondolat! Most a színpadi asz­­kézis új világításba helyezi Madách Imrét: a drámaíró helyett a valódi Madáchot lát­juk: a bölcselőt, aki korok és korszakok állomásait fogta egységbe, hogy meg­mutassa: íme, ez volt, ez lesz és ez marad az ember! Németh Antal aszkétikus színpada megoldásában az oltárszerűséget hang­súlyozza ki: kicsi, zárt terület ez, ahol a vallásos játékok hangulata vonja át Madách költészetét és emeli fel a ren­dezőt a ceremónia mesterévé és alakítja át a színészet a gyönyörű cselekmény elbeszélő papjává. Nyitott színpad fogadja a nézőt, nincs függöny a jelenetek és a fel­vonások után, a barokkos oltár-színpad (elöl Mihály és Gábor főangyal alakjával) változatlanul azonos az egész játék alatt, csak a háttér képei változnak a jelenetek­nél, de nem mint díszletek, hanem jel­zésként! És ebben az egyszerű, vagy in­kább: leegyszerűsített világban pereg a szó adott értelmében, filmszerű gyorsa­sággal az örök emberpár, Ádám és Éva, valamint az örök kísértő, Lucifer drámai játéka — egy egészen kivételes értékű beállításban, ahol a puritán egyszerűség diadalmaskodik az eddigi monumentális hatások felett. Mert mostanáig háttérben volt, most pedig első helyre került a szö­veg, a tragédia legnagyobb értéke és sem­mi más, csak ez a diadalmas egy uralko­dik az egész előadáson, a színészen éppen úgy, mint a nézőn, aki ámulattal érzi, mennyire rejtve voltak eddig a madáchi szöveg mélységei és szépségei! Egy ilyen különleges, a kicsi színpad miatt szinte a néző tenyerére helyezett já­téknál természetesen a színész feladata több és nehezebb, mint amilyen eddig volt. Széles gesztusokra, mozgásra nincsen hely, minden a hangsúlyon és a hangon alapszik, a játék­ot a szöveg kiejtésének magassága és mélysége kíséri. Németh Antal rendezői munkájánál erre fektette a fősúlyt és majd minden egyes szereplő magáévá tette ezt a fontos tételt. Abonyi Géza, sok tragédia­­előadás Ádám­ja, nagyszerű színészi képes­ségein túl a szövegmondás szépségével ej­tett bámulatba bennünket. Ltraian egy­szerű és a párisi jelenetnél megdöbbentően éles alakítást nyújtott. Az új Éva, Lukács Margit, beigazolta a hozzá fűzött reménye­ket: kiváló színésznő, a jövő színpadának nagy tragik­ája, aki színesen és megkapóan oldotta meg, több elődjénél jobban, a sok­­rétű, nehéz szerepet. Kovács Károly éles profillal, démonikus hidegséggel hozta a színpadra az új Lucifert, érdekes beállítás­ban, vitathatatlanul egyéni képességekkel. A többi szereplő közül (egyesek három­négy szerepet is játszanak) Makláry Zol­tán és Pethes Sándor kiváló alakítása, Apáthy Imre, Szabó Sándor és Bazsay La­jos játéka elismerésre méltó, Gobbi Hilda egyéniségének megfelelő szerepet kapott a római színben, de a többiek is méltóan egé­szítették ki az új bemutatót, így Rubinyi Tibor, Kenessey Ferenc, Zádor Gyöngyi, Bak­sa Sós László, Lázár Gida és Dévényi Laci. A nagyon szép, művészi háttereket Visky Balás László festette, a jelmezek Nagyajtay P. Teréz kultúráját dicsérik. A fuvolanégyesre írt, inkább aláfestő, mint kísérőzenét a tehetséges Dávid Gyula szer­zette. Dékán­y András Mik­­e/ragadjafaisa/ fog beszélni e ’nk széllével S francia s Tót bűnügyi, M y Iqj ot€h u~ kjsmuej. a legnoatopbe fronae no minus OEORNES RIGAUD GERMAINE AUSSEY REINE FAULET LOUVIONT-ALCOVER MARCEL SIMON Premier m­­URAIÉ L .....OS * A sziniakadémia utolsó vizsgaelőadása, A Nemzeti Színházban vasárnap délelőtt tartották a színművészeti főiskola idei utolsó vizsgaelőadását, ah­elyen többnyire most végzett és már oklevelet nyert nö­vendékek szerepeltek. Csokonai Vitéz Mi­hály „Özv. Karnyóné és a két szelebur­­diak” című vígjátékát adták elő dicséretes felkészültséggel s amennyiben Csokonai játékos kedvét egyik-másik szereplő a gro­­teszkségig túlozta el: ez inkább a modern, darabokhoz szokott Hegedűs Tibor tanár rendezői felfogásának tulajdonítható, özv. Karnyóné szerepében Lengváry Zsuzsa olyan jól sikerült maszkot csinált magá­nak, olyan csúnya és öreg volt, ruhája­ és hajviselete pedig annyira nevetséges, hogy már ezek a külsőségek is biztosítot­ták számára a nyíltszíni tapsokat. Feleky Sári jómozgású, kellemes hangú, eleven kis cseléd volt, vitéz Benkő Gyula pedig teljes élethűséggel mintázta a félkegyelmű Samu fiú szerepét. Várnai László és Ta­más József, a Karnyóné pénzére pályázó két szeleburdi, Nagy István, a falusi ezer­mester, Rajczy Lajos pedig Karnyó szere­pében a rendezés burleszk-stílusát követ­ték. Jó karakter-ábrázol­ást nyújtott a­ szolgalegény szerepében Galamb György elsőéves növendék és az ugyancsak első­éves, szép beszédű, tehetséges Naszódi Sándor mondotta el Galamb Sándor dr. hangulatos, jóízű prológusát. A növendé­kek a Csokonai-vígjáték előadásán kívül vívó-, torna- és táncgyakorlatokat mutat­tak be, ezen a téren is szép előhaladást tanúsítva. (K. J.) * „Az esküvődön én is ott leszek” címmel filmszkeccs készül Budapesten, amelyet a nép­szerű dal szerzője, Radics Jenő írt át szkeccs­­formára. A filmrész fotografálását a héten kezdik el s érdekessége az lesz, hogy sok­színű képeinek forgatagában felvillan majd a jókedvű Budapest ezer arca. MARLENE DIETRICH felejthetetlen alakításának repríze: SANGHAI EXPRESS Rendezte: JOSEPH von STERNBERG MA­­OMM­A

Next