Uj Magyarság, 1939. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1939-09-02 / 200. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPBA 8 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ, FÉLÉVRE 18 PENGŐ. EGYES SZÁM ABA KÖZNAPON 10. VASÁRNAP 20 FÉLLEK Ám képesmesék/ellefifofíí/ér w MAGYARSÁG 1939 szeptember 2 SZOMBAT VI. évfolyam 200. szám FELELŐS SZERKESZTŐ: MILOTAY ISTVÁN0 W i’f'J) \ ■ /, *.■ v SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VIIL, JÓZSEF-KÖRÚT 8. TELEFON: 1-464-20, 1-464-28, 1-464-29 ÉS 1-444-00. POSTACSEKKSZÁMLA 650* Teleki Pál gróf miniszterelnök felhívása Magyarország népéhez !~ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny szombati száma Teleki Pál gróf miniszterelnök következő felhívását közli: Magyarország népéhez! Az európai helyzet ma súlyosra fordult. Az államok egész sorozata, köztük több közismerten semleges állam, különleges intézkedéseket tett az ország rendjének, a termelés folytatólagosságának és a lakosság mindennapi élete lehető zavartalanságának biztosítására. A vezetésem alatt álló kormány természetszerűleg hasonló elhatározásra jutott és mindazokat az intézkedéseket megteszi, amelyek szükségesnek látszanak a közbéke és a gazdasági élet folytonosságának fenntartására. Hogy az a nyugalom és hidegvér, amelyet heteken át a fegyelmezett magyar nemzeti közvélemény ország-világ előtt tanúsított, továbbra is megőriztessék, a kormány el van szánva megakadályozni mindent, ami az ország lelki és anyagi életét megzavarhatná és ezért kormányrendeletekben az alábbi rendelkezéseket lépteti életbe: A kivételes hatalom életbeléptetéséről; az egyesülési jog korlátozásáról; a gyülekezési jog korlátozásáról; a kitiltás, a rendőrhatósági felügyelet, vagy őrizet alá helyezésről (internálás); a sajtóellenőrzésről (belföldi cenzúra); a külföldi sajtótermékek ellenőrzéséről; egyes anyagkészletek zár alá vételéről; az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó egyes rendelkezések hatályának ideiglenes felfüggesztéséről. (A munkaidő korlátozásának és a fizetéses szabadságnak felfüggesztéséről); az árak színvonalának rögzítéséről. Ezeket a rendeleteket a szükség szerint más kormányrendeletek is fogják követni. Elvárom Magyarország józan lakosságától, hogy általános közérdekből, valamint minden egyes polgár jól felfogott egyéni érdekéből teljes erővel arra fog törekedni, hogy a hatóságok hazafias munkáját megkönnyítse. Budapest, 1939. évi szeptember hó 1. napján. Teleki Pál gróf s. k. magyar királyi miniszterelnök Szétbombázták a német légierők a lengyel repülőtereket Berlini hivatalos jelentés szerint a német hadak valamennyi arcvonalon már pénteken elérték a várt kezdeti sikereket . Varsói hivatalos jelentés a határövezetben még mindig tartó ütközetekről számol be: a leghevesebb harcok Sziléziában folynak Komoly és drámai órákban adjuk át olvasóinknak ezt az újságszámot. Amitől hetek óta tartottunk kétség és remény között hánykolódva, végkifejléshez közeledik: a német-lengyel határon megindultak a tankok, megszólalnak az ágyúk, hatalmas repülőflották emelkednek felhők fölé. Már csak valami csodás fordulat, valami váratlan égi segítség változtathatja meg az események menetrendjét, hogy a két nép első egymásnak rohanása megálljon, és mindketten visszaforduljanak a háború szörnyűségeiből. Bár mi, magyarok, passzív szemlélői vagyunk a végtelenül fájdalmas és komor összeütközésnek, ezekben az órákban mi is azt érezzük, hogy mindnyájan Isten kezében vagyunk. Ma sem adjuk fel a reményt, hogy a fegyveres német-lengyel konfliktus végül mégis kiutat talál valamerre és hogy fenyegetéseit, hadüzenetek, harci vagy semlegességi nyilatkozatok most feltámadó szövevényén át mégis csak megszületik az egyetemes megoldás, mégis visszatalálnak az európai népek a zöld asztalhoz, melyen a békeszerződésekkel támadt irdatlan helyzetet teljesen újjárendezik és a most felfordult látszat-béke után meghozzák az igazi békét. őszintén megvalljuk, ma sem tudjuk egészen megérteni, hogyan jutottunk el harminchat óra alatt az ilyen végzetes kirobbanáshoz. Az a tizenhatpontos ajánlat, amelyet három nappal ezelőtt tett meg Hitler Adolf és amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra, a szenvedélyek mai magasra lobogásánál, a feszültség és felkészültség mai túlfeszített állapotában is józan alap lett volna a tárgyalások megkezdésére. A tavaszi birodalmi gyűlésen elhangzott Hitler-beszéd, amelyben Danzig feltétel nélküli visszacsatolását és egy átjáróutat követelt Hitler a korridoron, leszögezte, hogy ez utolsó ilyen ajánlata Lengyelországnak. Daladier francia miniszterelnökhöz intézett levelében csakugyan az egész békeszerződések által leszakított területeket visszakövetelte már a német államfő. Mikor tehát Hitler újabb ajánlatában bizonyos részben majdnem kevesebbet kér, mint amennyit tavasszal kívánt, hiszen Danzignak szabadkereskedelmi jellegét biztosítja, az ott élő lengyel kisebbségnek külön statútumot ajánl, messzemenő engedékenységről tesz tanúbizonyságot. Nem értjük, őszintén nem értjük, milyen indokolással hagyta Lengyelország mindezt válasz nélkül, holott Hitler Adolf, egy nyolcvanmilliós birodalom feje, teljes negyvennyolc óráig várt. Bármaty végzetes színjáték nyitánya kezdődik meg tőlünk északra, a magyarságnak ezen a kitett ponton is meg kell őriznie nyugodtságát és méltóságát. Tiszta szemmel, józanul, becsületesen kell megítélnünk az eseményeket. Pillanatra sem szabad elveszteni belső nyugalmunkat. Aki Hitler kancellár mai beszédét meghallgatta rádión át, meg kell állapítani, alig volt államfő a történelemben, aki ennyire magára mert volna venni minden felelősséget. Igen, a német nép vezére egész személyiségét, életét, mindenét beledobta most a küzdelembe. Ezt az egész világnak, Angliának és Franciaországnak is éreznie kell. Tisztában kell lenni, hogy itt szörnyű nagy tétben megy a játék. Azoknak az államoknak is, amelyek csak szemlélői maradnak ennek a küzdelemnek, érezni kell, hogy itten csak a nagy tettek, csak egész megoldások segítenek. Csak a legnagyobb önfeláldozás erőfeszítése mentheti meg a menthetőt. Az apró presztizsvitáknak legyen tehát vége, minden felelős államférfinek mély lelkiismeretvizsgálatot kell most tartania, hogy megállapítsák, meddig tör az igazságra, és hol rejtőzik eszméi, törekvései mögött kicsinyes önzés, hiúság, hamisítás, csalás. Ezek a komoly pillanatok újra azt mutatják, az a rendezés, amelyet 1920 táján Európában és akörül végrehajtottak, fölborította még a megmaradt egyensúlyt is. Minden, ami ma katasztrófával fenyegeti a világot, elsősorban onnan ered tehát. Onnan ered a németlengyel viszály is. Erre mutatott rá a legutóbb is Mussolini, az olasz nép nagy vezére. A rohanó események talán legérdekesebb mozzanata éppen az a távirat, melyben Hitler megköszöni Mussolininek a diplomáciai úton adott nagy támogatást, ugyanakkor azonban közli vele, hogy a lengyel ügyet német ügynek tekinti, s annak rendezéséhez nem kéri Olaszország segítségét. Olaszország magatartása egyáltalában sem kétséges. A német-lengyel viszály e pillanatában Németország az eddiginél többre nem is számított olasz részről. Olaszország pedig lábhoz tett fegyverrel vár, az egész olasz nép a Duce mögött áll, s követni fogja őt. A belpolitika démonainak is el kell hallgatni most. Az egész magyarságnak, falunak, városnak, kunyhónak, palotának, gazdagnak, szegénynek, parasztnak, polgárnak, grófnak az összefogást kell keresni, hogy a nagy drámában erősebbek legyünk, mint minden európai válság idején. Hogy nyugalmunk és méltóságunk kifelé is hasson, hogy egyensúlyozó tényezők maradhassunk és megtarthassuk azt az erkölcsi tőkét, melyet 1920 óta oly hallatlan nehéz körülmények között Itt összekuporgattunk.