Uj Magyarság, 1940. március (7. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-12 / 58. szám
KEDD, 1940 MÁRCIUS 12 WMACMMISÁG HITLER: A ránk kényszerített háborúnak történelmünk győzelmévé kell válnia Berlin, március 11. Az 1914—18-as világháború, valamint a jelenlegi háború elesettjeinek emlékére a berlini Zeughausban rendezett vasárnapi emlékünnepen Hitler vezér és kancellár beszédet intézett a német néphez. — Komoly időben, üli meg ma a német nép, — így kezdte Hitler kancellár beszédét, — hősi emlékünnepét. A keleten elért páratlan győzelem után ma a tábori hadsereg hadosztályai, hajóink személyzete, légihaderőnk harcosai immár készen állanak arra, hogy védelmükbe vegyék a birodalmat a nyugati régi ellenségekkel szemben. Mögöttük azonban immár olyan haza áll, amelyet megtisztítottunk mind a bomlás elemeitől, mind a szétforgácsoló erőktől. A történelemben először történik, hogy az egész német nép a Mindenható színe elé járul és kéri őt, áldja meg a német nép küzdelmét a létért. A katona azokban az órákban, amelyekben a Gondviselés a népek értékét leméri, a Mindenható isteni ítélőszéke elé járul. . — Egy népnek sincs több joga arra, hogy hőseit ünnepelje, mint éppen a német népnek. A súlyos geopolitikai helyzetben népünk létét újra és újra csak férfiainak hősies síkraszállása biztosíthatta. Kétezer esztendő óta csak úgy tudtunk történelmi életet élni, hogy e kétezer esztendő során mindig akadtak férfiak, akik hajlandók voltak az összességnek az életéért saját életüket latba vetni és ha szükséges, feláldozni. Valamely nép élete csak addig hasonlít végtelen lánchoz, amíg valamelyik nemzedékben az egyik láncszem szét nem pattan. A plutokrata hadicélokkal szembehelyezkedik a német ember szociális egysége . Új, benső méltósággal üljük meg hőseinknek mai emlékünnepét. Amiért egykor ők küzdöttek, ugyanazért küzdünk ma mi. Amit ők elég nagyra értékeltek ahhoz, hogy ha szükséges, meghaljanak érte, az minden órán minket is találjon készen hasonló cselekedetre. Az a hit azonban, amely őket áthatotta, bennünk valamennyiünkben csak még erősebb lett. Bármilyen legyen is az egyes élete és sorsa, valamennyiünk felett áll az összesség léte és jövője. S itt még valami fölébe emel minket az elmúlt időknek: valamennyien világosan látjuk azt, amiért régebbi időkben oly sokaknak még öntudatlanul kellett harcolniuk, látjuk, hogy ez a német nép. Bármily nagyok legyenek körülöttünk a veszélyek, annál drágább nekünk ennek az összességnek a kincse. De annál fontosabb az a felismerés is, hogy annak feltárásában és előmozdításában rejlik a német élniakarás leghatalmasabb ereje. Ha a plutokrata demokráciák másik világa éppen a nemzeti szocialista Németország ellen indítja a legvadabb küzdelmet és legfőbb háborús céljának jelenti ki ennek a Németországnak a megsemmisítését, ez csak megerősíti szemünkben, amit már úgyis tudunk, hogy tudniillik a nemzeti szocialista népközösség gondolata a német népet ellenségeink szemében is különösen veszélyessé, mert legyőzhetetlenné teszi. Osztályokon és rendeken, hivatásokon, felekezeteken és az élet minden más zavarain felülemelkedik a német ember szociális egysége, tekintet nélkül rendre és származásra, a vérben gyökerezve, ezer esztendő életével összeforrasztva, jó és balsorsban összekovácsolva. A világ fel akar osztani minket. Válaszunk csak minden idők legnagyobb közösségére tett fogadalmunk lehet. Az ő céljuk a németség szétforgácsolása. A mi hitvallásunk a német egység. Az ő reményük a kapitalista érdekek sikere, a mi akaratunk pedig a nemzeti szocialista népközösség győzelme. Ezúttal évszázadokra dől el a német nép jövősé g öt esztendővel ezelőtt éppen ezen a napon hirdették ki az általános védkötelezettséget. A nemzeti szocializmus csaknem tizenöt esztendei fáradságos munkával kimentette a német népet a tragikus kétségbeesésből, páratlan történelmi munkával helyreállította a nemzet lelkiismeretét és elűzte a defetista megadás szánalmas szellemeit, s megteremtette az újból való fegyverkezés politikai előfeltételeit. Mindamellett éveken át hajlandó voltam arra, hogy kezet nyújtsak a világnak igazi megértésre. A világ elutasította a minden nép jogegyenlősége alapján megvalósítandó nemzetközi megbékülés gondolatát. Én azonban mint nemzeti szocialista és mint katona, egész életemben azt az elvet vallottam, hogy népem jogát vagy békésen biztosítom, vagy, ha kell, harccal kikényszeríteni. Mint a nemzet vezére, mint a birodalom kancellárja és mint a német véderő legfőbb parancsnoka, ma csak annak az egyetlen feladatnak élek: éjjel-nappal a győzelemre gondolni, érte küzdeni, dolgozni és harcolni, — abban a meggyőződésben, hogy ezúttal évszázadokra dől el a német nép jövője. — De, mint a nagy háború volt katonája, csak azt az egyetlen alázatos kérést intézem a Gondviseléshez, részesítsen mindannyiunkat abban a kegyelemben, hogy a német nép számára becsülettel zárhassuk le a népek e nagy küzdelmének utolsó nagy fejezetét. Ezen a napon legyen tehát hitvallásunk ez az ünnepélyes fogadalom. Franciaország és Anglia kapitalista hatalmasságaitól a nagynémet birodalomra rákényszerített háborúnak a német történelem legdicsőségesebb győzelmévé kell válnia! A nyugati front mögött pihenő német repülőgépet fenyőgalyákkal telitűzdelt háló rejti el az ellenség elől 7 Teleki Pál gróf kedden előadást tart a trianoni, komáromi és bécsi tárgyalások tudományos előkészítéséről Rendkívül érdekes és fontos klubnapot tart kedden a magyar élet pártja, amelynek törvényhozói ezúttal nagy érdekességű és az európai közeljövő alakulása szempontjából elsőrangú jelentőségű problémákkal ismerkednek meg. A párt bizottságainak ülése után ugyanis Teleki Pál gróf miniszterelnök a párt törvényhozói részére előadást tart a trianoni, komáromi és bécsi tárgyalások tudományos előkészítéséről. Mint ismeretes, a miniszterelnök a trianoni béketárgyalásokon fődelegátusként vett részt, a magyar békeiroda irányítója volt, majd tizenkilenc év múltán a komáromi és az azt követő bécsi tárgyalások alkalmával is. Kánya Kálmán társaságában, a magyar kormány megbízottjaként vezette a tanácskozásokat, készítette elő és szolgáltatta azoknak nagyszabású tudományos, elsősorban geográfiai anyagát, ábrázolását és érvhalmazát, amelynek döntő fontossága volt az eredmények megszületése szempontjából. A miniszterelnök ezúttal a tudományos és diplomáciai anyag ismertetésével önkéntelenül dokumentálni fogja teljes jelenbeni felkészültségünket is minden jövőben fölmerülő, ilyen problémával kapcsolatban. A miniszterelnök előadása az elterjedt hírek szerint mindenféle külpolitikai vonatkozást nélkülözni fog, ellenben a rendelkezésre álló és elsősorban őáltala kimunkált tudományos és diplomáciai anyaggal illusztrálja: állandóan foglalkozunk a jövőben rendezésre váró kérdésekkel, a megfelelő rendezést a magunk részéről a legszélesebb tudományos alapokon előkészítettük s a jövőre is minden eshetőséget számbavesz az a felkészültség, amely a közelmúltban olyan jelentős történelmi sikereket aratott. Teleki Pál gróf miniszterelnök előadását nagy érdeklődés várja a többségi pártban és a szélesebb közvéleményben. A párt együttes összejövetelét megelőzően a párt bizottságai tárgyalják folytatólag a sajtójavaslat tervezetét. A párt vezető, szakértő tagjai véleményüket már elmondották a tervezettel kapcsolatban s az elhangzottakra ezúttal hír szerint Radocsay László igazságügyminiszter és Antal István államtitkár reflektál és ismerteti a kormányzat álláspontját. A Felvidék bekapcsolásával kell fejleszteni a belső idegenforgalmat Érdekes felszólalások a kassai idegenforgalmi napon Kassa, március 11. (Az Új Magyarság kiküldött munkatársától.) Kassán, a „magyar Firenzében“, ahol a történelmi magyar gondolatot sugározzák a kövek, idegenforgalmi napot tartottak. Annak a fogalomnak, hogy idegenforgalom, más jelentősége van itt az északi Kárpátok közelében, mint a többi magyar végeken. Nemcsak arról van szó, hogy ide jöjjenek a külföldiek és a belső idegenforgalom utasai, hanem arról is, hogy a kassaiak, főleg az új nemzedék, megismerjék az anyaországi magyar tájakat. Amint sétálok a főutcán, az idegenforgalmi hivatal kirakatánál fiatalemberek és leányok álldogálnak csoportban. Előttük gyönyörű képekben a Hortobágy végtelenbe terülő síkja, az apró házakkal teleszórt szegedi tanyavilág, aztán Budapest panorámái, a szentistván-napi körmenettől kezdve a Duna csillogó kanyarulatáig. Mohón nézik a magyar tájakat, képeket azok, akik még nem jártak közöttünk, akik egy idegen uralom dermesző levegőjéből nemrég tértek magukhoz ... Kassa utazik, meg akar ismerni bennünket. Pohl Sándor dr., a kassai polgármester mondotta az idegenforgalmi napon tartott beszédében, hogy ez év januárjában a Budapestre érkezett 3911 vidéki utas közül 597 volt kassai, tehát a kassaiak látogatják legszorgalmasabban a magyar fővárost. Az idegenforgalmi napot az országos magyar idegenforgalmi hivatal és a budapesti központi gyógy- és üdülőhelyi bizottság tartotta Kassa városa vendégforgalmi hivatalának rendezésében. Az idegenforgalmi nap előadói József Ferenc dr. főherceg és Zichy Nándor gróf országgyűlési képviselő voltak, akiket a kassai vasúti állomáson Madarász István dr. kassai megyéspüspök, Schell Péter báró főispán, Pohl Sándor dr. polgármester, Tost Barna prelátus-plébános, Porubszky Géza rendőrfőtanácsos és Halassi Barna rendőrtanácsos vártak. Ezenkívül Kassára érkezett Grosch Károly dr. miniszteri tanácsos, Szvnezsényi Zoltán dr., a gyógy- és üdülőhelyi bizottság, valamint Gál László, az idegenforgalmi hivatal vezetője és Rohringer Endre dr., az idegenforgalmi hivatal helyettes vezetője is. Az iparostanonciskolában megtartott előadáson Kassa szellemi és társadalmi életének csaknem valamennyi számottevő tagja megjelent, a terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Pohl Sándor dr. polgármester bevezető szavai után József Ferenc főherceg tartott előadást a magyar idegenforgalom általános kérdéseiről. Rámutatott arra, hogy a trianoni kényszerbéke után a nyolcmillió főre csökkent ország vezetői új lehetőségek után kutattak és így fedezték fel a főváros gyógyfürdőiben az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, amelyek a gazdasági előnyökön kívül módot nyújtanak arra is, hogy terjesszék Szent István birodalmának eszméjét és a kölcsönös megismerés által a különböző nyelvű nemzetiségek között egymás megbecsülésének útján egyengessék. Hangoztatta azt is, hogy az Anschluss következményeként nyugaton az idegenforgalmi súlypont Berlinre tolódott, míg a Balkán és a Kárpát-medence gazdasági súlypontja hazánk. A főherceg nagy tetszéssel fogadott beszéde után Zichy Nándor gróf a Felvidéknek a magyar idegenforgalomba való bekapcsolódásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy főleg a belső vendégforgalmat kell fejleszteni. A külföldi idegenforgalom ugyanis a háborús helyzet következtében megcsappant, míg a belső idegenforgalom konjunktúra előtt áll. Különös jelentősége van ennek az anyaország és a visszatért Felvidék egymásba olvadása terén, mert a két évtizeden át egymástól elszakított területek lakossága jobban megismeri egymást és bensőbb kapcsolatokkal fűződik egymáshoz. Egyre fokozottabban fog a magyar főváros vendégforgalma Kassa, a visszatért Felvidék és a Kárpátalja felé terelődni. Ezt már eddig is tapasztalhattuk, mert különösképp az a generáció, amely nem tudott eddig ezekbe az országrészekbe jönni, most eljön, hogy jobban megismerje e szerencsés klimatikus környezetben fejlődő városokat, hogy jobban megismerje Kassát, amelynek úgyszólván minden köve élő történelmi tanúság. Felvetődik azonban a kérdés, hogy fel van-e készülve a vendégek befogadására a visszatért országrész. Kassa minden bizonnyal, a többi város azonban kevésbé. ■Ezen a fizetővendég-akcióval lehet segíteni, mert elsősorban a férőhelyek számát kell emelni. Itt azonban főleg a szerény igényű publikumra kell figyelemmel lenni. A városi és állami szervek feladata, hogy ezen a nehézségen turistaszállók építésével, a rossz karban lévő szállók tatarozásával segítsen, míg a fizetővendég-forgalom emelése érdekében áruhitelt kell nyújtani azoknak, akik fizetővendéget szívesen fogadnának. Ezt az áruhitelt legkönnyebben egy szövetkezeti szerv tudná nyújtani. Zichy Nándor gróf nagysikerű előadása után levetítették az idegenforgalmi hivatal „Egy hét Magyarországon“, „Szent Istvánünnepségek“ és „Budapest fürdőváros* című filmjeit, amelyeket a közönség nagy tetszéssel fogadott. Az előadás után a Schalkház-szállóban zárkörű vacsora volt. D. M.