Uj Magyarság, 1940. június (7. évfolyam, 122-146. szám)
1940-06-13 / 132. szám
6 Valamennyi tanú a legnagyobb elismeréssel beszélt Vass Elek működéséről az egyik liberális lap ellen indított sajtóperben Szemák Jenő törvényszéki elnök vezetésével szerdán folytatták annak a sajtórágalmazási pernek a főtárgyalását, amelyet vitéz Vass Elek indított a Magyar Nemzet egyik munkatársa ellen. Délelőtt tíz órakor kezdődött a tárgyalás, amelyen több előkelő közéleti személyiséget hallgattak ki tanúként. Elsőnek Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter tett vallomást. — Ismerem vitéz Vass Eleket, —mondotta a miniszter, — a lehető leglelkiismeretesebb tisztviselő, akit minden ténykedésében a magyar faj és föld iránti szeretet vezet. Hivatali beosztásában mindig teljes jártasságról tett tanúbizonyságot. Nemzetpolitikai és különösen szociálpolitikai érzéke teljes mértékben megvan. Nem végzett ugyan mezőgazdasági főiskolát, azonban már jelenlegi beosztása előtt foglalkozott a földkérdéssel és egyébként is olyan családból származik, amely a magyar földdel mindig szoros összeköttetésben volt. Hivatalosan Vass Elek ellen senki sem fordult panasszal az illetékes fórumokhoz, a telepítési törvénynek ő volt a párt részéről a vezérszónoka. A földmivelésügyi miniszter és államtitkár Vass Elekről — Tud-e arról nagy méltóságod, —kérdezte az elnök, — hogy a sértett hatalmát jogosulatlanul használta fel, a falusi nincstelen lakosság érdekeit háttérbe szorította, s csak a maga érdekeivel törődött ? — Erre vonatkozóan teljesen ellentétes tényeket állapítottam meg, — válaszolta Teleki Mihály gróf. — Átvizsgáltam az aktákat és megállapítottam, hogy amikor vitéz Foss Elek az első birtokot vásárolta, még nem is tartozott a földmívelésügyi minisztérium státusába, a második birtokot is ingatlanközvetítő útján vásárolta s névtelen ajánlatot tett az illető banknak. Tudtommal ez a birtok évekig eladhatatlan volt, kisemberek sem jelentkeztek. Később a konjunkturális javulás következtében a földárak emelkedtek, de az is megállapítható az aktákból, hogy még ezután is vásároltak 120 pengőért ugyanott birtokot, de ugyanakkor 5—600 pengőért is. Teleki Mihály gróf kijelentette még, hogy a cikk megjelenése után Vass Elek maga kérte a kérdés kivizsgálását. A vizsgálat során Vass Elek eljárását teljesmértékben igazoltnak találták. Lukács Béla államtitkár elmondta, hogy Fass Eleket a legkitűnőbb tisztviselőnek tartja, ügyosztályát a legnagyobb rátermettséggel vezeti, birtokpolitikai és szociálpolitikai kérdésekben nagy szaktudással rendelkezik. Olyan működési körben dolgozik, ahol erős érdekellentétek támadhatnak, kétségtelen azonban, hogy mindig a legnagyobb lelkiismerettel és tapintattal intézte az ügyeket, valóságos fanatikusa a magyar parasztságnak s minden intézkedésének a magyar paraszt felemelése volt a célja. Soha nem hallott olyan panaszt, hogy vitéz Vass Elek a telepítési törvény egyes intézkedéseivel vagy célkitűzéseivel szembehelyezkedett volna. — Voltak, akik ellenezték a telepítési törvényt — folytatta — s ezek közé tartozott Purgly Emil és Prónay György báró is, azonban ők is csak elvi kifogásokat tettek a törvénnyel szemben, Vass Elek személye ellen sohasem lettek kifogással. Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza ny. altábornagy Vass Eleket a legkorrektebb, a leghazafiasabb érzésű embernek ismeri. A földbirtokpolitikai kérdésbe is azért kapcsolódott bele, mert úgy vélte, hogy a magyar fajtának itt tud legtöbb szolgálatot tenni. Rátermettség tekintetében hozzá foghatót keveset találunk az országban. — Minden magyar embernek van joga földet venni — mondta azután. — Azt a birtokot, amit Vass Elek megvásárolt, már évekkel azelőtt fölkínálták a vitézi széknek is. Abban az időben a földárak igen alacsonyak voltak. Tudja, hogy Fása Elek a vásárlást elöljárói beleegyejítésével bonyolította le s szerinte ilyen esetekben egyetlen tisztviselőt sem lehet eltiltani attól, hogy magának földet vásároljon. Vass Elek a vitézi szék útján is szerezhetett volna magának földet, erre ma is megvan a jogcíme. Ivády Béla ny. földmivelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy nem tud Vass Eleknek olyan intézkedéséről, ami ellen bármiféle panasz hangzott volna el. Mint az országos földhitelintézet elnöke bizonyíthatja, hogy vitéz Fass Elek a legnagyobb szaktudással, lelkiismeretesen, becsületesen, a törvény intencióinak megfelelően, nagy szociális érzékkel hajtja végre a törvény rendelkezéseit. Mayer János ny. földművelésügyi miniszter szintén a legnagyobb elismeréssel beszélt Fass Elekről. „Kérem Istent, hogy sok ilyen köztisztviselőt adjon Magyarországnak“ Vitéz Ujfalussy Gábor ny. altábornagy elmondotta, hogy többízben tárgyalt Vass Elekkel, akit nagy áttekintéssel bíró embernek ismert meg, s kéri az Istent, hogy sok ilyen köztisztviselőt adjon Magyarországnak. — Ön járt közben a Nagymihálydi községben lévő családi birtok igénybevételénél? — kérdezte az elnök. — Igen. A falunak mindig az volt a baja, hogy nem volt legelője. Mint képviselőt állandóan kértek a falusiak, járjak közbe, hogy a falu legelőhöz jusson. Érintkezésbe léptem Darányi Kálmánnal és Marschall Ferenccel, akik ígéretet is tettek arra vonatkozóan, hogy azt a családi birtokot, amiből Vass Elek édesanyjának is volt része, megvásárolhatják a falu számára. Az engedélyt meg is kaptuk Darányi Kálmántól. Vass Elek ekkor szabadságon volt és mikor tudomására jutott a dolog, kérte Darányit, hogy vonja vissza az engedélyt. A falusiak újból hozzám fordultak, én pedig Darányiakkal kezdtem újabb tárgyalást, amelyre behívattuk Vass Eleket is s akkor én megmondtam neki, hogy „a te becsületed az én tiszti becsületem és én olyan dologra, ami nem becsületes, úgyse szólítanálak föl“, így aztán Vass Elek belegyezett ebbe a közérdekű dologba és kijelentette, hogy átengedi a földet. Ugyanakkor a községből valaki hatvanezer pengőt ígért ezért a földért, amelyet a földhitelintézet 55.000 pengőért vett meg. — Miért adta el 55.000 pengőért Vass Elek azt a birtokot a földhitelintézetnek, mikor egy vevő hatvanezret ígért érte? — kérdezte a védő. — Azért, mert ő a szegények pártfogója, a magyar parasztság ügyét szívén viseli, s közérdekből adta át kevesebbért. Vitéz Magasházy László elmondotta, hogy Gömbös Gyula bízta Vass Elekre a földbirtokreform és a telepítés ügyét. Mindig úgy látta, hogy Vass Elek beigazolta azt a reményt, amelyet Gömbös Gyula táplált iránta. Vay László báróny, földmivelésügyi államtitkár előadta, hogy Vass Eleket mindenkor derék, lelkiismeretes embernek ismerte s azt tapasztalta, hogy hivatalában abszolút hozzáértéssel és lelkiismeretességgel végzi munkáját. Milotay István hangsúlyozta, hogy földbirtokpolitikai kérdésekben Fass Elek részéről mindig a legnagyobb megértést és szakértelmet tapasztalta. Darányi Kálmán és Gömbös Gyula, a telepítési törvény végrehajtását vitéz Vass Elek hatáskörében a legjobb kezekben tudta. Szeder János és Forster György konkrét esetekkel kapcsolatosan győződtek meg Vass Elek tökéletes szakismeretéről. Oláh György szerint vitéz Vass Elek szakértelmét csak azok vonhatják kétségbe, akik nem tudják, hogy a földbirtokpolitika nemcsak gazdaságpolitika, de szociálpolitika is. Kevés tisztviselőt ismer az országban, aki olyan tiszteletreméltó gyakorlati munkát végez. Osztályában sokszor éjszakáig bent dolgoznak. Nem egyszer állapította meg csodálkozva, hogy vitéz Vass Elek olyan helyeken is pontosan ismeri a nép teherbíróképességét és a birtokok jövedelmezőségét, ahol sohasem fordult meg. Szemák Jenő dr. tanácselnök ezután a tárgyalás folytatását csütörtök délelőttre tűzte ki. &ÍlX©7*’1 sphtfifai mbaánam. m Cfc.au.St szabad színpadon Megértük, hogy szabadszínpadon láttuk Gounod leghíresebb operáját, az operairodalom egyik legnépszerűbb remekét, a Faustot. A Margitszigeti Színpad idei első előadása volt a Faust. A hatalmas nézőteret csaknem zsúfolásig megtöltötte a szabadba vágyó közönség. Taps fogadta a gyönyörű színpadot, a margitszigeti fákat és a hűs esti szellőt. Az első felvonást még látható érdeklődéssel és kíváncsisággal hallgatta a közönség, a többi felvonásokon azonban érezhetővé vált a szabadtéri nagy operai előadások végzetes hátránya, a hosszadalmasság. A szabadszínpadon elvonja a figyelmet a műtől a friss levegő, a szabad ég, a sejtelmes fák, az a bizonyos költői hangulat, amely a legprózaibb hallgatóban is önálló műélvezői hajlamokat ébreszt. Még a legéberebb fül se fegyelmezheti magát, hogy csak az előadásra, a zenére figyeljen. A Faust előadásának azok voltak a legkiemelkedőbb jelenetei, amikor a mozgás, tehát különösképpen a tánc kápráztatta el a szemet. A Faust kitűnő szereposztásban került előadásra. A címszerepet Rosier Endre énekelte pompásan Szárnyaló hangon. Rigó Magda alakította Margitot, meleg szívhangokkal. Mint Mefisztó, Losonczy aratott megérdemelt nagy sikert. Valentin szerepében Palló Imre nemesen szárnyaló, bensőséges énekét élveztük. A kisebb szerepekben közreműködött még Gere Lola, Korányi Karola, Tomolányi, Rubányi Vilmos kórusa pompásan szólt. A tánckar élén Bordy Bella és Ottrubay Melinda hajolta el a szemet. Az előadást Nádasdy és ifjabb Oláh rendezte és Berg vezényelte. Nagy sikere volt a világításnak is. Fülöp Zoltán díszletei a fényben úszó margitszigeti fákkal hatásosak. H. G. A Hunniában is megindul a munka Jelentettük, hogy hosszabb szünet után megkezdik a felvételeket a filmirodában, de ugyanígy megindul a gyártás a Hunniafilmgyárban is. A szombati napon mind a két műteremben hozzáfognak az előkészületekhez: az egyik műteremben Asztalos Miklós „Igen, vagy nem“ című vígjátékát készítik el, a másikban az „Ismeretlen ellenség“ című újdonságot. Asztalos Miklós darabjának mindössze nyolc szereplője van, ezek közül négy főszerep: Muráti Lili, Szörényi Éva, Jávor Pál és Páger Antal kezében. SUGÓKÖNYV Szilassy Gyulának, az „Északiak“ kitűnő rendezőjének irányítása mellett folynak a próbák (egyelőre még a Nemzeti Színház nagyszínpadán) Gyallay Domokos „Külön nóta“ című erdélyi darabjából, amelyet a margitszigeti szabadszínpadon mutatnak be. Reggeltől késő estig dolgoznak a színészek és különösen Jávor Pálra hárul nagy feladat, aki a székely főiskolai hallgatói, táncoktatójának vezetésével tanulja a darabban előforduló, nagyon nehéz, ősi székely hadi és népi táncokat. * Simor Erzsi, akit a színházi közönség „Budapest legszebb színésznője a jelzővel ajándékozott meg, elérte a szezon egyik színházi rekordját. Simor Erzsi ugyanis az Andrássy Színház szezonjának első napjától az utolsóig, mindennap fellépett- és mind az öt, műsorra kerülő darab női főszerepét ját-a szólta. Most nincs Budapesten egyetlen színésznő, aki elmondhatja magáról, hogy a műsor összes előadásain játszott ! * Házassági láz van az Operaházban: három kitűnő fiatal operaénekesünk nősül a közeljövőben. Rosier Endre Lehotay Árpád volt feleségét, Senyey Verát veszi el, de nősül Sárdy János is, aki Elek Lilit és Szomolányi János, aki Miklós Máriát vezeti oltárhoz. Magyar Játékszín Muhoray Elemér, a faluszínpadok kitűnő és agilis irányítója „Magyar Játékszín“ címmel értékes, komoly munkát állított össze. Hat olyan kisebb darabot, mesejátékot, színpadi és drámai művet jelentetett meg, amelyek könnyen előadhatók a falusi kultúrházakban és amelyek minden tekintetben gazdagítják a falusi társadalom ismeretét, de egyúttal lépcsőt is jelentenek az új magyar, népi alapon álló színjátszó művészet fejlődésében. Muhoray Elemér elismerésre méltó munkát végzett, amikor összeállította ezeket a ragyogóan kedves, megható darabokat. Mit az ANGOL PARK ... Klotild néni vígjáték, szabadtéri előadásban, lerövidítve, írta: Vaszary Gábor, rendezi: Vaszary János, Vaszary Piroska, Simor Erzsi, Fülöp Kató, Gervay Marica, Törzs Jenő, Hajmássy Miklós, Szakáts Zoltán, Pataky Miklós, Makláry János, Bihary Nándor, Sugár Lajos. Kezdete 8 órakor. Az újpesti színházat szombaton adják át a nagyközönségnek Újpest város színháza, kétévi munka utáni teljesen elkészült és most már csak a kárpitosok dolgoznak az öltözőkben. Az ünnepélyes megnyitást szombaton rendezik, amikor vitéz Tolnay Andor cseretársulata az „Erzsébet“ című operettel mutatkozik be az újpesti közönségnek. Az ünnepélyes megnyitáson megjelenik Barcsay Ákos, Pest vármegye főispánja és Kiss Ferenc, a színművészeti kamara elnöke, aki avatóbeszédet mond. Az előadás előtt Szalay Sándor dr. tanácsnok bevezető beszédet tart. Az asszony és a múltja TASNADY fekete mAria, SYBILLE SCHMITZ Bécsi sül ütríM Fi 1 m újdonságok A héten három filmszínházban változik meg a műsor. Mind a három filmszínház német filmet játszik: a Décsi és az Átrium „Az asszony és a múltja“ című bűnügyi filmet, amelynek Tasnády Fekete Mária és Sybille Schmitz a női főszereplői, a Radius Gustav Fröhlich, Paul Wegener és Kamilla Horn „Titkos megbízás“ című , ugyancsak bűnügyi filmmel folytatja nyári szezonját. Ur Ida: Itt az írás Nőknél egész szokatlan, szinte férfias határozottságú írói magatartás jellemzi Urr Idát. Lírájának sokárnyalatú színspektrumában lényegében több is a férfias vonás, mint a feminin lágyság és plaszticitás. Talán csak látásának nevi érzékenysége vall nemére, alaphangolása, megjelenítésének módja és eszközei, bátor és ökonomikus férfi költő szellemi fegyvertárába ülök. Visszaemlékezve, már akkor meglepően erős egyéniséget tükröző régebbi verseire, lehetetlen nem észrevenni fejlődésének zárt, céltudatos belső vonalát. Nyugtalan szimbolizmusa lehiggadt, többé nem önmagáért való a jelkép, hanem értelmi súlypontja a versnek, amelyből logikusan épül a költői mondanivaló. Az „Itt az írás” fegyelmezett versei első találkozásra talán kevésbé színesek és meglepőek, mint a régiek, de amennyit dekoratív és bravúros elemeiben vesztett ez a költészet, annyit nyert objektivitásban, erőben, hitelességben és etikai súlyban. VESZEDELMES ÉLETKOR Mától Csak felnőtteknek ! ! CITY