Uj Magyarság, 1941. december (8. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-14 / 285. szám
VASÁRNAP, 1941 DECEMBER 14 TEREFERE Newyorkban 1937-ben elhunyt egy Mary Wander nevű özvegyasszony, aki 25 millió dollár értékű vagyonáról úgy rendelkezett, hogyha öt éven belül nem jelentkeznek a törvényes örökösök, akkor az az államra száll. Csodálatos módon a hatalmas örökségért még eddig senki nem jelentkezett, pedig a határidő ez év végén lejár. Érdekes, hogy pár évvel ezelőtt Newyork állam már örökölt 50 millió dollárt egy özvegyasszony után, hasonló körülmények között. * Párisban a nők olyan tökötöket viselnek, mint amilyen a kislányoké. A főkötő teljesen a fejhez simul, elől, az arc körül fodrok, pártaszerű elrendezés, keskeny prémcsík vagy zsinórozás díszíti, a nyak alatt pedig szalaggal csokorra kötik. Ez a viselet olcsó, mert régi selyem- vagy szövetmaradékokból is elkészíthető és emellett jó meleg is. Csak persze, kizárólag fiatal hölgyek engedhetik meg maguknak ezt a divatot.^ * Triesztben 82 éves korában meghalt De Jurco Carlotta asszony, aki különleges jóstehetségéről volt nevezetes. Ihletett állapotban pedig érdekes rajzokat készített anélkül, hogy valaha is tanult volna rajzolni. Misztikus tárgyú képeiből kiállítást is rendeztek, amelyet neves művészek is érdeklődéssel szemléltek meg. Pszichiáterek is meglátogatták a különös tehetségű öregasszonyt, de nem tudták megállapítani nem mindennapi rajzkészségének titkát. * Az egyik spanyolországi városka parkjában faragott kőpad áll, amelyhez az a babona fűződik, hogy aki oda leül és valamit kíván, az beteljesedik. Érthető, hogy a babonás emberek seregestttl vándorolnak a kőpadhoz. Különösen szerelmes párok telepednek rá szívesen, hogy mielőbb házasságot köthessenek. * Ismét divatosak az antik ékszerek. Nemcsak stílruhákhoz, hanem modern vonalú toalettekhez is viselik a szíes kövekkel kirakott ó-arany, ezüst karpereceket, nyakékeket és brosszűket. Sokan viselik az apró gyöngyökből álló többsoros nyakláncokat, változatlanul népszerű a finom gyöngysor (illetve utánzat), sötét ruháknak pedig előnyös díszt ad a türkizkék gyöngysor. Újabban ismét népszerű viselet a korall-nyaklánc is. ízléses és öleső ajándék a KOTTA GRAMOFONLEMEZ! BRUNSWICK LEMEZ ÚJDONSÁGOK n nrv tv., múzeum körút ¡% THLKFMN: 18-90-48£§ Karácsonyi cukorkák és édességek Szalon-cukorka házi készítése. Lemérünk 30 deka kockacukrot s azt leöntjük kb. egy kávéscsészényi tetszés szerint ízesített folyadékkal. (Az ízesítések módját alább közöljük.) Amikor a cukor már feloldódott, rézüstben tűzhelyre tesszük ésszorgos kevergetés közben forraljuk, a képződő galakot gondosan eltávolítva. A forralást következő próbáig folytatjuk: egy főzőkanálnyit kivessünk a főzetből, nagyobb porcelantásba vagy sima kőlapra tesszük s gyorsan, erőteljesen kikavarjuk. Ha a cukor hamarosan tömör, merevedő tömeggé válik, akkor jó. Ha ezt a fokot még nem érte el, akkor tovább forraljuk, hogyha viszont túlságos gyorsan merevedik, akkor kevés vizet adva hozzá, forraljuk át újból, míg a próba sikerül. Ekkor a főzetet már elhúzzuk a hőforrásról, csupán arról gondoskodunk, hogy meglevő hőfokát tartsa. A főzetből most kanalanként veszünk ki s részletekben kikavarjuk az egészet, úgy mint fentebb leírtuk, tehát addig, míg megvastagszik. Amikor ezzel elkészültünk, széles késlappal összedolgozzuk az egész tömeget egyetlen tömbbé. Ezt most kb. hüvelykujjnyi vastagon, nedvesített, sima kőlapra vagy üveglapra kenjük és hűvös helyen szikkadni hagyjuk. Mielőtt teljesen megmerevedne, nedvesített, éles késsel egyforma kockákra daraboljuk s ezeket kissé széjjeltolygatva újból száradni hagyjuk. Másnap a cukorkákat rojtozott szélű selyempapírba csomagoljuk. Most pedig leírjuk, hogyan kell a cukorkákat ízesíteni, a fenti 30 deka cukormennyiséget véve alapul. Ha kávés cukorkát készítünk, úgy a cukrot víz helyett egy csészényi jó feketekávéval öntjük le és úgy sűrítjük be. Vaniliares cukorkánál egy darabka hasított vaníliát adunk a cukoroldathoz, melyet besűrítés után eltávolítunk. Vagy pedig kikavarás előtt finom vaniliarliscort adunk a főzethez. Ugyanígy ízesíthetjük a tömeget finom rummal vagy maraszkinóval. Ezeket nem szabad forralni, nehogy ízeik elillanjanak. Narancs- vagy citromízes cukorkáknál ezeknek a gyümölcsöknek héját darabka cukron ledörzsöljük s ezt a forralás befejezése előtt a főzetbe belekaparjuk, a gyümölcsök levét azonban nem facsarjuk bele, mert a savanyúságtól szívós lesz a cukor s nem lehet jól kikavarni. Dió- vagy miogyoróízes cukorkáknál 15 dekát mérünk le ezekből, mozsárban finomra összezúzzuk, cseppenként vízzel feleresztjük, eldörzsöljük, míg tejszerű oldatot kapunk s ezt ritkaszövésü vászonruhába téve erősen kifacsarjuk, úgy mint a mandulatejet szoktuk. Ezzel oldattal öntjük le és sűrítjük be a cukrot. Itabkarikák. 3 drb. friss tojás fehérjéből igen kemény ftabot verünk, majd kanalanként hozzáverünk 7 deka szitált porcukrot. Ezután a habverőt félretesszük s tiszta fakanállal könnyedén hozzávegyítünk még kanalanként 14 deka szitált porcukrot, végül pedig kevés vaniliaízes cukrot. A habot most idomítózacskóba töltjük s viasszal átkent sütőpléhre karikákat nyomunk ki belőle. A karikákat főzés után a kihűlő sütőbe tesszük ,s így szárítjuk meg kb 2 óra alatt. A süteményt a sütőben hagyjuk kihűlni, majd kivesszük, a pléhet alulról kissé megmelegítjük s a karikákat így könnyen leválasztjuk. A habtömeg egy részét alkörmössel rózsaszínűre festhetjük. MÍSZES CSÓKOK VAGY KARIKÁK 25 deka mézet egyszer felforralunk, míg emelkedni kezd. Ekkor adunk hozzá rá deka törtcukrot, ízlés szerint kevés fahéjat, szegfűszeget és citrombáiat s mindezt addig kavarhatjuk, míg langyosodni kezd, mire hozzá vegyitünk elég 6 deka héjastól vagdalt mandulit és 2 defca finomra vágott birsalmasajtot vagy cukrozott narancshéjat. Az egészet meglocsoljuk most 2 evőkanál finom rummal, majd hozzákeverünk 25 deka lisztet. Most a tömeget deszkára tesszük ,f eldolgozzuk további 25 deka liszttel, valamint 2 tojássárgájával Alapos kidolgozás után a tésztát félujjnyi vastagra sodorjuk ki és csókokat vagy karikákat szurdelunk ki belőle, melyeket liszttel sűrűn beszitált sütő pléhre rakunk s tojással megkenve, ’mérsékelt hőfokon megsütünk. ________________19_______________ ____OTMACV&B&AG Gyöngydíszes délutáni ruhák 1. Fekete selyemruha, derékon fekete gyöngyhímzés. 2. Szilvakék kazakos ruha, sötétkék gyöngydísszel. 3. Fekete selyemruha, a kazakos derék paillettel hímezve. Piros öv, a reveren piros virágdísz. 4. Galambszürke ruha, divatos blúzos derékkal, a zsabó és a kendpszerű óv gyöngyhímzéssel. Falusi szürkület Írta: Izsák ésGyarmathy László .Ismerik azt a falusi szürke színt, ősz végén, délután, mikor október átfordul novemberbe, a savószínű ég alatt kis viskos porták nagy csötöljében, fentágas, szalmafedelű pajta és hideg szilvafás kert mélyen ismerős rajzával? Ez a szürke, nyirkos tájkép, melyben van valami halálos, bölcs szomorúság és időtlenség, most beszakad a városi életembe és magába húz mérgezőn. Előttem, az íróasztali naptáramon október végére helyezem az ujjam, aztán a menetrend után nyúlok, még el lehetne utazni... A városból és sorsomból, ebből a jólöltözött, urbánus ízetlenségből, melyhez semmi közöm. El a vidéki szürkület színébe, a viskó udvarán lámpa és villanyvilágítás nélkül megvárni az este kivonalazódó, nyugalmas rézkarcát, egy szál emberi emberként a teljes ég alatt, a hűvösben összébb fogni a kabátot és valakinek a csendes, meleg vállát közelvonni. Talán délután érkeznék le oda, s még látnék kék és piros perkálruhás kicsi lányokat a szérüskertben nagy fehér komondorral fázósan szaladni a fiatal szilvafák közt. Már megvolt a szüret, minden megtörtént, amit az Isten a földdel, heggyel adni akart, a nép korán fekszik. Rozsdás kulcsok és zárak mögött alusszák párnába harapott borzas apróságok, a fiatal menyecskék, fiatal párok az egymást ismergetés mákonyában. A ráncos öregek nyári szélben hajló búzavetésről álmodnak, miről álmodnának másról? ... Óh, falusi délután szürkesége, az elrepült harangszóval, elaludt háziállatokkal, vakult zöld színű berkekkel és zúzmarát váró, járatlan mezőkkel! A viskóban az ablakhoz húznám a fekhelyem, hogy alvás közben is bezörgethessen rám a Hold, ha felső és a faluba beérkező szurokszemü, kéregető és feszült inakkal lopásra elszánt borzas cigánylány... * Ott volna jól élni és írni, egyetlen magamra lelve és nem azt felkutatni a kedves előfizetők valamiféle javára, hogy Monsieur Bouleau mit követett el kibogozhatatlan múltú délfrancia feleségével, midőn a véletlen mégis kibogozott róla valamit. Először is tüzetesen figyelnem kell a sajtót, vájjon a hasonlóan sarokbaszorított sorsú kollegák nem „lőtték-e le Bouleaut“, ami annyit jelent, hogy elhalászták már előlem a témát. De nem. Bouleau még az enyém, tehát tessék. E Monsieurnek egyik barátja Marseilleben megtudta, hogy neje, akit szende úrileányként vett nőül, s annak idején egy szelíden fűszerezett viccet sem lehetett elmondani előtte, már leánykorában benne szerepelt, hogy is mondjuk csak, egy albumban. A bőrbe kötött album pedig bizonyos Frusnier asszony tulajdona volt, sőt tulajdona volt a benne felsorakozó mintegy félszáz válogatottan szép lány szépsége is. A képek lehetőleg fürdőpanorámás helyeken készültek. Bár tisztelet a későbbi Bouleaunénak, ő pulloverben mosolygott ott, mivel a pullover is pompásan kiemelte ifjúságának varázsát. Mme Frusniernek Marseilleben afféle bridzsklubja volt, ahol a lányokat az albumból választás alapján, mint valósággá vált mesekönyvből, elő lehetett hívni. A klubba jelszóval és súlyos beléptidíjjal lehetett bejutni. De ami igaz, igaz, a későbbi Bouleaime otthon a szüleinél úrileányként viselkedett, nem tűrte a félreérthető vicceket sem; csupán „minden áron“ olyan bundában és ékszerekkel akart járni, melyeket otthon nem kaphatott, s ezért ment el néha telefonhívásra leányszobájából a klubba ... Monsieur Bouleau — ó, ez a csodálatos — kétévi boldog házasság után hallotta meg ezt az avult érvényű hírt, s most hirtelen hím haragjában nejét, furcsa ötlettel, kikötötte az egyik szobában egy szekrényhez és úgy tartotta négy napig. A szomszédok találták meg a kiéhezett asszonyt, s aztán az önérzetében feldúlt Bouleaut a törvény is megbüntette. Mert megfigyelték-e, hogy 382. sz. keresztrejtvény Vízszintes: 1. Petőfi-vers kezdősora. 8. Japán félsziget őslakója. 9. Áldozati hely — ék, hiány. IQ. Lévay Nóra. IX. Labdajáték. 13. Franciaország — röv. 14. Erdőben él. 16. Papp Antal. 17. Vidra része. 18. Görög betű. 19. Világrész — németül. 20. Zokog. 21. Kukucskáljak! 23. Z. K. u. K. 35. Tűzhányó. 26. Szamárhang. 27. A háziállata. 29. Amerikai filmcsillag keresztneve. 30. Magyar Nándor. 31. Egy óráig. 33. Kaszál. 35. Macska teszi. 37. Török rang — fel. ék. 38. Folyó. 39. Könyvben van.40. Felfog —ék. hiány. 41. Vass Miklós. 42. Ki — angolul. 43. Egyforma betűk. 44. Játékfigura. 46. Gaál Anna. 47. Kis kecskét. 49. Trombitahang. Függőleges: 1. Mozgástan. 2. Prepozíció. 3. Csen. 4. Portugál gyarmat. 5. E paripa. 6. Nagy Tibor. 7. Volt francia politikus, miniszter. 8. Petőfi-vers utolsó sora. 12. Ritka drágakő. 15. Jókedv. 17. Lehörpinti. 19. Hitközségi alakulat — névelővel, fon. 22. Görög ujjongás. 24. Gyerekjáték. 28. Légoltalmi rövidítés. 29. Termek. 30. Akinek nincs kutyája. .................32. Dunai kikötő. 34. A rádió egyik műsorbemondója. 36. Fakorona. 41. Pogány magyar. 44. Mulatság. 45. öregember. 48. Űrmérték — röv. 50. Cégforma röv. A 381. számú keresztrejtvény megfejtése. Amilyen a gazda, olyan a bora. — Könnyű kopaszt borotválni. ahányszor a férfi ítélkezni akar a nő felett, maga méginkább megbűnhődik? ... * Ez a Bouleau-ügy, s ez a sors, az övé, s az enyém, hogy írni kell róla. Még erkölcsi tanulságot is fűzhetnék hozzá, mint A csopus, de már nincs erőm, talán, mert október legvége múlik épp most, a töprengő ujjam a naptár rovátkáján és szememben a falu alkonyatának rézkarca imbolyog. Hazautazni, végig a gyöngyszínködű Balaton mellett, a vonatra hideg libacombot vinnék, azt enném, bicskával. Átszállásnál a kihalt, szeles fürdőállomáson belekiáltani a ködbe. „Halló! Hol van egy korlátlan italkimérés?“ A libacomb után sűrű vörösbor. Meleg mámorral megérkezni a kiválasztott faluba, de az állomáson még a továbbszaladó vonatnak inteni, mintha azzal menne el: „Isten veled Bouleau, sajnos, végleg búcsúzom! S aztán, csomag és emlékek nélkül, gyalogosan és megtalálhatatlanul, örökre beleindulni egy néma, kunyhós táj öszvégi szürkéjébe, melyben halálos, bölcs szomorúság és időtlenség vár. Egy szép vidékhez Ha éjszaka borul reád, sötétség hordja feléd mindent belepve kormát. Ó, szép vidék, szülőföldem, a szépség nem aranyoz, nem rázza sok kolompját a nyáj és a mezők dala elalszik, virágok fejei sorban lecsüggnek, süvegre az éj harmata lenyugszik, mint nagy teher, gond és melledre dűlnek jó szülőföldem es téli lidércek, akkor is szép maradsz és dicsérlek, ha kuksolsz magadban, akár a vének. Érzem: szép vagy és semmi föl nem éget, se sötétség, se tűz s míg árnyak ingnak, érzem, hogy nappali szépséged ringat. Holó Ernő MŰVÉSZEK PAPUCSBAN Érti a mesterségét Amadé de Noé Cham (1819—1879) francia rajzművész tréfás kedélyű ember volt. Egy barátja nősült és ő volt a násznagy. A szertartás végeztével így szólt a polgármesterhez: — Szerencsét kívánok önnek, polgármester úr, ön valóban kitűnően érti a házasságkötést. Barátom, a vőlegény is igen el van ragadtatva s bizonyára ismét önhöz fog fordulni, ha újra nősül. A menyasszony oly zokon vette e tréfát, hogy nem köszönt többé a hírneves embernek. A „szerencsétlen“ ember Roqueplan Nestor (1804—1870) francia író gyakran jutott pénzzavarba s egyszer rászánta magát, hogy kölcsönt kér egy bankártól, kinek sok szívességet tett s aki mindig ajánlgatta jó szolgálatait. Azonban alig mondta el Roqueplap kívánságát, a bankár sopánkodni kezd: — Ah, kedves barátom, éppen ma fizettem ki háromszázezer frankot egy új házért, hintóért tízezer frankkal tartozom, lovakért, ötezer frankkal... — Elég, elég! szakító félbe a sopánkodni Roqueplan. — Ön nagyon szerencsétlen ember s én mindenesetre segíteni fogok zavarán; aláírást nyitok az ön fölsegélyezésére s magam kezdem meg az adakozást... Ezzel egy lajosaranyat dobott az asztalra és kisietett a szobából.