Uj Magyarság, 1943. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
MAGYARSÁG______ gw| isii r jé akixyat, BriBicansf sg?**. ■ehwares Bániéi tffepserösA, IT., Károly körút 16. hakására vonatkozó előírások erre az esetre is szólnak-e. A kivételes állapotnak Dáai Alfin való keresztülvitelével kapcsolatos incidensekről csak kevés ée többnyire csupán hallomáson alapuló jelentés érkezett. Hír szerint egy összeültés alkalmával, amely Amalienborgban a királyi testőrség lefegyverzésénél játszódott le, Keresztély király sikeresen lépett közbe az eset elsimítása érdekében. A német távirati iroda kedd délutáni jelentése szerint Kopenhágában hivatalosan közölték, hogy Dániában a posta-, táviró- és távbeszélőforgalom az egész országban ismét megnyílt. A Berningske Tidende jelentése szerint a dán király és királyné a Kopenhága melletti „Sorgenfrei“ kastélyban tartózkodik. A király egészségi állapota továbbra is kielégítő. A trónörököspár még mindig a kopenhágai Amalienborgon lévő palotájában lakik. A kopenhágai városi tanács szeptember 6-án, hétfőn tartja első ülését a nyári szünidő befejeztével. A városi tanács új választása óta ez az első rendes ülés. Egyébként a városi tanácsnak jelenleg Kopenhágában tartózkodó tagjai a városházán most hétfőn ülést tartottak, amelynek során a főpolgármester beszámolt a jelenlegi helyzetről. Az egynapos szünet után kedden ismét megjelent kopenhágai lapok a dániai rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló jelentéseikben hangoztatják, hogy a dán nép nyugodt komolyságot tanúsított és megértéssel fogadta a helyzetet. A Nationaltidenda megállapítja, hogy a dán lakosság nyugalommal fogadta az eseményeket és hogy a dán hétköznap megszokott élete hétfőn újra megkezdődött. A Faederlander kiemeli a kopenhágaiak józan valóságérzékét és hozzáteszi, hogy csupán kevés felelőtlen személyt kellett meggyőzni a helyzet komolyságáról. * A kedd reggeli londoni lapok tovább folytatják a vitát az angol-amerikaiszovjet értekezlet körül. A Yorkshire Post azt írja, hogy valószínűleg túlságosan nagy remény az, hogy Churchillt, Rooseveltet és Sztálint már a közeljövőben egy tárgyalóasztalnál lássák. A nehéz problémák, amelyekkel a szövetséges államférfiak szemben állanak, a lap véleménye szerint inkább politikai, mint katonai természetűek. A News Chronicle azt írja, hogy a szovjet továbbra is bizalmatlan szövetségeseinek európai politikai szándékaival szemben. A Daily Mail rámutat arra, hogy „sürgős szükség van“ a megegyezésre a háború utáni kérdések tekintetében, de hozzáfűzi, hogy a három szövetséges az elkövetkezendő háromhatalmi értekezleten bizonyosan „határozottan“ védelmezni fogja vitális érdekeit. A lap rámutat különösen a szovjetuniónak bizonyos európai országokra vonatkozó igényére, amely országok emigráns kormányainak viszont Angliában függetlenséget ígértek a háború győzelmes befejezése esetére. A québeci értekezlet, amint azt ma már az egész angolszász sajtó nyíltan hirdeti, nem hozott kézzelfogható eredményt. Az esedékes katonai tervezéseket nyilván nagy körültekintéssel elvégezték, a politikai problémákat azonban nem oldották meg, holott szemmel látható, hogy a szövetségesek hadviselésében ez a két kérdés sohasem volt oly szoros összefüggésben egymással, mint éppen most, a nagy háború e fordulópontján. Nem meglepő tehát, ha most arról olvasunk, hogy Washingtonban rövidesen sor kerül a „Québec utáni értekezletre“. Addig azonban nevezetes események peregnek le. Az eddigi hírek szerint Churchill kedden mondja el Quebecben beszédét, melyet a múlt héten ismeretlen okokból elhalasztottak. A beszédet, amint az előzetes jelentések mondják „a világ minden népéhez“ intézi s így minden valószínűség szerint a szokott megnyilatkozásainál nagyobb súlyt helyez erre a rádiószózatra. Roosevelt elnök hétfőn reggel visszatért Washingtonba, ahová szerdára vagy csütörtökre Churchill megérkezését is várják. Az angol miniszterelnök ezúttal vasúton utazik. Családján kívül kíséretében lesz Sir John Dill tábornagy, a washingtoni angol vezérkari küldöttség főnöke és Sir Dudley Pound, az admiralitás első lordja. Roosevelt közben fogadta Soong kínai külügyminisztert is. Ezekről a tanácskozásokról mondta Early, az elnök titkára, hogy azokat „Quebec utáni értekezletnek“ lehet nevezni, de ezt a jelleget a tanácskozások majd csak azután kapják meg, ha résztvesz rajtuk Churchill is. Könnyen meglehet azonban, hogy azokat a konferenciákat is, amelyeket Eden angol külügyminiszter Majszkival, a volt szovjet nagykövettel egyidejűleg Londonban folytat, ugyanennyi joggal lehetne „Quebec utáni értekezletnek“ nevezni. Eden és Majszki szinte ugyanabban az időben, de különböző irányokból érkeztek meg az angol fővárosba, s nyomban felvették az érintkezést egymással. Különböző semleges lapok jelentései szerint a tervezett háromhatalmi értekezletről tárgyaltak s egy olyan külföldi (svájci) jelentés is van, amely szerint ennek az értekezletnek megtartása most mér biztos, s ■keddi beszédében Churchill be is jelenti az értelmezlet helyét. Legnagyobb valószínűség szerint, írja a svájci lap, Londonról van szó. S úgy vélik, hogy a szovjetuniót Molotov külügyi népbiztos, az Egyesült Államokat Cordell Hull, Nagybritanniát pedig Eden fogja képviselni a tárgyalásokon. Arra számítanak a svájci lap szerint, hogy a háromhatalmi értekezletet körülbelül három héten belül megtartják. Tárgysorozatának legfőbb pontja a politikai és határkérdések tisztázása volna. Nyilván e problémák napirendre kerülésével vannak összefüggésben mok a támadások, amelyeet mostanában az amerikai külügyminisztérium ellen intéznek. Az egyik ilyen támadás szerint Cordell Hull és a külügyminisztérium több magasrangú hivatalnoka nem viseltetik barátságos érzelemmel a szovjetunió iránt. A másik szerint pedig ma vád a külügyminisztérium ellen, hogy európai reakciós elemekkel folytat tárgyalást, s nem méltatja eléggé figyelemre az európai menekültek álláspontját. Az elsőre maga Hull válaszolt s azt „óriási hazugságnak“ minősítette. A másik esetben Berle helyettes államtitkár Schnapperhez, az amerikai nyilvános ügyek tanácsának titkárihoz levelet intézett, amelyben részletesen kifejti, hogy az Egyesült Államok kormánya befogadta a menekülteket és teljes szabadságot engedett nekik nézeteik hirdetésére, tekintet nélkül arra, hogy azokat honfitársaik helyeselték-e vagy sem. A döntés azonban e nézetek fölött, fejezte be levelét az államtitkár, nem az amerikai külügyminisztériumnak, hanem saját országaik népének a joga. 2____ HL Borisz a ravatalon Tízezres tömegekben özönlik a bolgár nép a Szent Sándorszékesegyházba, hogy búcsút vegyen a nagy uralkodótól Boris meg van győződve a bolgár politika változhatatan ráférő! Szófia, augusztus 31. III. Borisz király földi maradványait a vasárnapról hétfőre forduló éjszaka átszállították a Szent Sándor-székesegyházba, amelynek kupolája alatt a királyi lobogóval leterített ravatalt állítottak fel. Ezen nyugszik virágok között Bulgária országegyesítő uralkodója, a temetés napjáig. A ravatal körül díszőrség áll és ott lobognak a fővárosi ezredek gyászszalagos zászlói is. A koporsó lábánál Bulgária színeivel díszített hatalmas koszorúkat helyeztek el. Hétfőn reggel 9 ár* öt* tízezres tömegekben özönlenek az emberek a székesegyházba, hogy elvonuljanak a ravatal előtt. Minden népréteghez tartozó emberek, mindenekelőtt azonban egyszerű polgárok és népviseletet hordó parasztok jönnek virágokkal és gyertyákkal a kezükben elhunyt nagy királyuk elé, hogy búcsút vegyenek tőle. Filov miniszterelnök hétfőn egymásután fogadta a szófiai diplomáciai képviseletek vezetőit, akik III. Borisa király elhunyta alkalmával tolmácsolták az általuk képviselt országok részvétét. A miniszterelnökhöz szakadatlanul érkeznek az ország minden részéből és a külföldről a meleg együttérzésről tanúskodó táviratok, amelyek a bolgár nép és kormány iránti részvétet tolmácsolják az országot ért nagy csapás alkalmából, ugyanakkor pedig szerencsét kívánnak az új uralkodónak. Szófia és az egész ország továbbra is a gyász jegyében áll. A középületeken és számos magánházon fekete lobogó hirdeti a minden bolgár szívét átjáró fájdalmat a szeretett uralkodó elvesztésén. A király halála az egyetlen beszédtárgy. Az újságok szinte kizárólag a király halálával foglalkoznak. Borisz király betegségének lefolyása immár részleteiben is ismeretes. Vasárnap egy hete az uralkodó Gsamkoriából a Muszilah-csúcsra tett kirándulást, majd hétfőn maga vezette gépkocsin visszatért Szófiába. Kedden, ebéd után fogta el az első rosszullét, amelyet az elhívott orvos nem ítélt komolynak, maga a király sem. Este a rosszullét súlyosabban megismétlődött és ezúttal az orvos látta, hogy komoly szívbántalomról van szó. Távbeszélő útján még aznap este Zagorov követ közbenjöttével két kitűnő berlini szívszakorvost hozattak, akik azonban a királyt már rendkívül súlyos állapotban találták. A legkiválóbb német és bolgár sankorvosok mellé szombaton megérkezett a Hitler vezér főkancellár részéről küldött harmadik német tanár is, a király állapota azonban akkor már reménytelen volt. A jelek szerint a király tisztában volt a betegség súlyosságával. Eszméletét szombaton délben vesztette el. A király halálos ágyánál családjának felnőtt tagjai voltak jelen A lapok megrázó részleteket közölnek a király életének utolsó perceiről. Magasabb politikai és szakorvosi körökben azt a véleményt nyilvánítják, hogy bár a király betegsége hirtelen és mondhetni előzmény nélkül következett be, lefolyása mégis megfelel az angina pectoris tüneteinek. Azok, akik az utóbbi hetekben a királynál kihallgatáson voltak, elmondják, hogy Borisz király fáradtnak és idegesnek látszott. Környezetének tanúsága szerint az uralkodó hosszú idő óta napi 17 órát is dolgozott s ez a túlfeszített munka ásta alá egészségét, úgyhogy szervezete nem tudott megküzdeni a betegséggel. Az ország érdekében végzett szakadatlan és lelkiismeretes munka volt tehát orvosi vélemény szerint is a király halálának egyik közvetett, de nem legfőbb oka. Mindazok a hírek, amelyek a király halálával kapcsolatosan másféle elemeket tartalmaznak, alaptalanok és célzatosak. A hangulat országszerte komor és csak a II. Simeon királyba vetett reménykedés enyhíti. Az egész országból gyászistentiszteletek tartását jelentik. . A temetés időpontját szeptember 5-ikére tűzték ki. A temetés óráját később közlik. A baráti és a szövetséges álmnokból küldöttségeket várnak, amelyeknek összetétele azonban még ismeretlen. Azt sem tudják, várjon az elhunyt király atyja, Ferdinánd exkirály eljöhet-e. Bolgár politikai körökben úgy tudják, hogy az elhunyt király semmi politikaivégrendeletet nem hagyott hátra. Politikai körökben élénken tárgyalják a megalakítandó kormányzótanács kérdését. Az alkotmány értelmében a kormányzótanács tagjait a nemzetgyűlésnek kellene megválasztania. Minthogy azonban a nemzetgyűlés megalakításához új választók kiíráséra lenne szükségleváltások megtartására a jelenlegi háborús helyzet érthetően nem alkalmas, előreláthatólag más megoldást fognak majd alkalmazni a kormányzótanács tagjainak kijelölése érdekében. .BKR stvA, 19 csicsermt-rml Berlin, augusztus 31. Illetékes német helyről közük tájéko** tatásul: Berlinben hétfőn kijelentették, hogy Boorise bolgár király elhunytéval kapcsolat* ban a német sajtó állásfoglalásából nem mossak a német nép mély részvéte csendül ki, hanem a Németország és Bulgária kö* zötti szoros kapcsolat is kitűnik. A Wilhelmstrassén egy kérdésre hétfőn kijelentették, hogy a bolgár állam — nem utolsó sorban az elhunyt uralkodó személyes munkája révén — belsőleg és külsőleg olyan szilárd, hogy eddigi politikájának folytonosságát biztosítottnak kell tekinteni. Hasyomosság árpádkor! teletek Sopronbánfe van Sopron, augusztus 31. A Teleki Pál tudományos intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából Bottyán Árpád a múlt év őszén ásatásokat kezdett a Soprontól nyugatra levő Sopronbánfalván, a Mária Magdolna-kápolna körül. Az akkori ásatások során előkerült árpádkori sírok a rendkívül elhanyagolt állapotban levő, gótikus külsejű Mária Magdolna-kápolnára is felhívták a figyelmet. A kápolna restaurálására és megmentésére Ferzsák Jenő ny. főispán társadalmi mozgalmat szervezett Sopron vármegyében. Ennek a mentési mozgalomnak eredményeként összegyűjtött nagyobb pénzösszeggel pár héttel ezelőtt megindultak a kápolna restaurálási munkálatai, melyek azóta szenzációs eredményre vezettek. A kápolna vakolatának eltávolítása után kiderült, hogy * kápolna még az Árpád-kor elején, kb. a XI—XII. században eredetileg román stílben épült s csak a XIV—XV. században alakították át gótikussá a szentély kibővítésével, majd a torony hozzáépítésével. A munkálatok tovább folytatása újabb felfedezést eredményezett. A kápolna a reszelési rétegeinek letisztítása során ugyanis nagy fontosságú freskó leletekra bukkantak. A restaurálási munkálatokkal egyidőben az említett tudományos intézetek megbízásából Bottyán Árpád dr. az idén is tovább folytatta ásatásait. Az eddigi ásatások 33 árpádkori és 20 újabbkori sír feltárását eredményezték. Az árpádkon sírokból előkerült csontváz- és ékszerleletek (hajkarikák, karperecek, gyűrűk, nyakperecek stb.) azt bizonyítják, hogy Sopronbánfalva már a korai árpádkortól kezdve jelentős magyar település volt. Ezt a feltevést véglegesen megerősítették a legutóbbi napokban a temető közelében feltárt nagyritkaságú árpádkori lakóházmaradványok is. Őssiert rá a termények tárolására szekáló helyeseket A hivatalos lap szerdai száma a közeli utáaügyi miniszter rendeletét közli a beszolgáltatott termények és termékek tárolása céljából ideiglenesen igénybevehető helyiségek bejelentéséről. A rendelet értelmében mindazokat a helyicégeket, amelyeket az utolsó három gazdasági év valamelyikében kenyér- vagy takarmánygabona, hüvelyes, olajos, vagy egyéb magféle tárolására használtak, szeptember 10-ig be kell jelenteni a terület szerint illetékes közellátási kormánybiztoshoz. A bejelentést az köteles megtenni, aki a helyiséget használja. A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a tárolóhelyiség fekvését (község, utca, házszám), a legközelebbi vasúti vagy hajóállomástól és a legközelebbi kereskedelmi őrlésre kijelölt malomtól való távolságot kilométerekben kifejezve, a befogadóképességet, a benne tárolható termények és termékek megjelölését, a rendeltényszerű használathoz szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat, a tulajdonos nevét lakcímét, valamint azt a körülményt, hogy a tulajdonos jogosított kereskedő-e. Ha a helyiséget nem a tulajdonos használja, úgy a bejelentésben nemcsak a tulajdonos adatait, hanem a használatra jogosított adatait is fel kell tüntetni. Nem esik bejelentési kötelezettség alá a gabona- vagy terménykereskedéssel foglalkozó gazdálkodónak az a tíz vagont meg nem haladó befogadóképességű tárolóhelyisége, amy az utolsó három, valamint a folyó gazdasági évben kereskedelmi tárolás céljára nem szolgált. A rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. gség!